A munkaszolgálat az emlékezők elbeszélésében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
81321
típus K
Vezető kutató Vajda Júlia
magyar cím A munkaszolgálat az emlékezők elbeszélésében
Angol cím Forced Labour Narratives – psychic and social burden and its effects on identity of Hungarian forced labourers in the light of their life-stories
magyar kulcsszavak dentitás, élettörténet, narratíva, munka, munkaszolgálat, pszichés- és társadalmi teher
angol kulcsszavak identity, life-story, narrative, psychic and social burden, work, forced labour
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Vallásszociológia
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Szociálpszichológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Csosz László
Fiamova Martina
Gidó Attila
Hamar Eleonóra
Laszák Ildikó
Paulovicova Nina
Shik Na'ama
projekt kezdete 2010-04-01
projekt vége 2014-09-30
aktuális összeg (MFt) 6.795
FTE (kutatóév egyenérték) 5.54
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
„Totalitarizmus és Holokauszt” címmel 2004-2007 között az NKFP által támogatott kutatást folytattunk, melynek során létrehoztunk egy több, mint 300 narratív élettörténeti interjúból álló archívumot. E hatalmas anyag feldolgozása azon projekt keretében épp, hogy csak megkezdődhetett. Jelen pályázatunk arra irányul, hogy választva egy erre alkalmas nézőpontot, elkezdjük a szisztematikus feldolgozást. Olyan elemét kerestük az egyéni életútnak, amely alapvető jelentősége révén fontos építőeleme az egyén személyes és narratív identitásának (RICOEUR).
A munka, mint az emberi lét alapeleme, különböző tudományterületek vizsgálatainak kerül fókuszába. A holokauszt óta eltelt évtizedek során az emberiség történetének e tragikus fejezetéről is sokan, sok féle perspektívából írtak. A kényszermunkának az üldözöttek életében betöltött szerepére azonban eleddig kevesen kérdeztek rá. A memoárirodalomból tudjuk, hogy a (kényszer)munka sokszor különleges szerepet kapott a túlélők életében. E szélsőséges helyzetben az üldözötteknek nem csupán az életben maradásért, de emberi méltóságuk megőrzéséért is minden percben meg kellett küzdeniük. A jól végzett munka örömét adhatta és az önbecsülés forrását jelenthette még a legkeményebb, életet veszélyeztető és az ellenséget szolgáló feladat elvégzése is.
Kutatásunkban esetek hermeneutikai rekonstrukcióján keresztül abból a perspektívából szeretnénk a soára tekinteni, hogy a kényszermunka, illetve munkaszolgálat milyen szerepet töltött be az üldözöttek életében, a kényszermunka során megélt ambivalencia hogyan befolyásolta személyes és narratív identitásukat.
A nemzetközi team pedig várhatóan a szokásosnál részletesebb területi összehasonlítást, elmélyülést segít majd elő.
angol összefoglaló
Our present research plan is based on a former research financed by NKFP in the period between 2004-2007. A research team conducted narrative biogaphic interviews with survivors of the Shoah within the framework of the project entitled „Totalitarianism and Holocaust”. The main result of the project was the foundation of an archive, which by now consists of more than 300 complete narrative life-story interviews, and waits to be analyzed and elaborated. That project didn't enable us the giant and long-lasting work of analysing the material thoroughly. Anyhow, we realised that the material needs a clue that means the first step toward understanding some of the phenomena. We need a clue that has an essential role in human life, which is a basic formative element of one’s personal and narrative identity.
Despite the huge literature of both, Shoah and the role of work in human life, forced labour in the Shoah has not been thoroughly analysed. On the other hand, there are several memoirs of camp survivors that mention the special function of work in the life of the persecuted. In the extreme situation, where one has to fight every moment for his/her dignity and self-esteem, even the hardest and life endangering work, which is done for the sake of the enemy can give the joy of the work well completed, and may function as an aid. In our planned research we try to grasp the different possible meanings of work in the extremety of the Shoah. Through the hermeneutic reconstruction of the interviewee’s narrative identity, we try to apprehend the different layers of the ambivalence that persecuted people experienced while doing forced labour.
The international team provides the possibility of an unusually sophisticated territorial comparision and depht in analysis.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatásban született történeti tanulmányban áttekintettük azokat a különböző törvényi kereteket, amelyekben magyar munkaszolgálatosok dolgoztak. Megállapítottuk, hogy bármelyik környező országban voltak is a trianoni határokon kívül, a magyar zsidókat – persze nem magyar társaikkal együtt – minden országban behívhatták munkaszolgálatra, de a szabályozás és a körülmények eltérőek voltak. Mindazonáltal minden eltérés ellenére az, hogy a munkaszolgálat segítette-e a túlélést, nem ország-specifikus: ez mindenütt a közvetlen helyi viszonyoktól, helyi parancsnokok jóindulatától függött. Az egyedi esettanulmányok azáltal, hogy személyes történeteket illetve az azokra való emlékezést mutatják be és elemzik, éppen ezeket a helyi különbségeket teszik láthatóvá. Ráadásul, a hermeneutikai esetrekonstrukció azt is lehetővé teszi, hogy rálássunk, a korábbi. illetve későbbi élettörténet hogyan határozza meg az elbeszélők visszaemlékezésének mikéntjét. Annak ellenére, hogy egyes területeken komoly nehézségekbe ütközött az, hogy elemzésre alkalmas narratív, vagy legalább narratív jellegű interjút találjunk, végül ez minden érintett területen sikerült. Reményeink szerint az anyagot a következő évben néhány további esettel kiegészítve kötetté tudjuk formálni, s bízunk benne, hogy találunk majd forrást annak publikálására is.
kutatási eredmények (angolul)
The historical paper born from our research gives a complete overview of the different juridical regulations of forced labour under which Hungarians served. We have shown, that Hungarian Jews – parallel to their non Hungarian fellows – be in any of the surrounding countries outside the borders of Hungary settled in the Trianon peace treaty, could have been draught to labour service. However, the regulations and the circumstances they faced were different. Despite all these differences, there is no difference in whether labour service had sustained survival or not: in each and every country this depended on the local circumstances and the benevolence of the commander. The individual case studies, as they demonstrate and analyse individual stories and their remembrance, allow us to see these local differences. Besides, through their hermeneutic analysis, they also reveal how the remembrance is embedded and influenced by the earlier and also the later experiences of the individual. In spite of the difficulties we faces while searching for narrative or narrative-like interviews appropriate for this sort of analysis, at the end we were successful in it in every region concerned. We expect to produce a book from the completed and with some further cases supplemented material in the following year and hope to be able to find support for its publication soon.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=81321
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szász Anna -Vajda Júlia: "Mindig van éhség" - Pillanatképek Mauthausen felszabadulásáról, Eötvös Kiadó, Budapest, 2012
Csősz, László – Gidó, Attila: Excluşi şi exploataţi. Serviciul municii obligatorii al bărbaţilor evrei în România şi Ungaria în timpul celui de al doilea război mondial, megjelent: Studii de atelier. Cercetarea minorităţilor naţionale din romānia. Workig papers in Romanian minority studies, Műhelyta, Institutul Pentru Studierea problemelor minorităţilor naţionale, Cluj-Napoca, 2013
Kunt Gergely-Vajda Júlia: "Nem is rossz, hogy musz lettem, mert rengeteg élményben volt, és lesz részem." - A női “munkaszolgálat” élménye és emléke interjúkban és naplókban,, Hely, identitás, emlékezet, szerk. Bögre Zsuzsanna és Keszei András, L’Harmattan, Budapest, 2014
Laszák Ildikó - Csősz László - Gidó Attila - Fiamova, Martina - Kunt Gergely - Paulovicova, Nina - Vajda Júlia: Munkaszolgálat a második világháború idején a történelmi Magyarország utódállamaiban, Múltunk, Budapest, 2015
Júlia Vajda: I have to survive this horror so that the survivor could tell about this living hell, Heller Mária, Kriza Borbála (szerk./eds.) Identities, Ideologies, and Representations in Post-Transition Hungary, Eötvös University Press, Budapest, 2013
Szász-Anna Lujza - Vajda Júlia: "Mindig van éhség" - Pillanatképek Mauthausen felszabadulásáról, Eötvös Kiadó, Budapest, 2012
Vajda Júlia: „Túl kell éljem ezt a borzalmat, hogy a poklok poklát túlélő elmesélje” – gondolatok az európaiságról a soá egy „hivatásos mesélővé” lett túlélője kapcsán, Múlt és Jövő, 2012/3, 87-94. old, 2012
Vajda Júlia: Birkák módjára mentek volna a vágóhídra? Antiszemitizmus és asszimiláció a holokauszt előtti Magyarországon a túlélők emlékezetében, Jel-Kép, 2011
Laszák Ildikó - Csősz László - Gidó Attila - Fiamova, Martina - Kunt Gergely - Paulovicova, Nina - Vajda Júlia: Munkaszolgálat a második világháború idején a történelmi Magyarország utódállamaiban, Múltunk, Budapest, 2015
Kunt Gergely-Vajda Júlia: "Nem is rossz, hogy musz lettem, mert rengeteg élményben volt, és lesz részem." - A női “munkaszolgálat” élménye és emléke interjúkban és naplókban,,, Hely, identitás, emlékezet, szerk. Bögre Zsuzsanna és Keszei András, L’Harmattan, Budapest, 2014
Júlia Vajda: I have to survive this horror so that the survivor could tell about this living hell, Heller Mária, Kriza Borbála (szerk./eds.) Identities, Ideologies, and Representations in Post-Transition Hungary, Eötvös University Press, Budapest, 2013
Szász-Anna Lujza - Vajda Júlia: "Mindig van éhség" - Pillanatképek Mauthausen felszabadulásáról, Eötvös Kiadó, Budapest, 2012
Vajda Júlia: „Túl kell éljem ezt a borzalmat, hogy a poklok poklát túlélő elmesélje” – gondolatok az európaiságról a soá egy „hivatásos mesélővé” lett túlélője kapcsán, Múlt és Jövő, 2012/3, 87-94. old, 2012
Vajda Júlia: Birkák módjára mentek volna a vágóhídra? Antiszemitizmus és asszimiláció a holokauszt előtti Magyarországon a túlélők emlékezetében, Jel-Kép, 2011
Kunt Gergely - Vajda Júlia: “I am still mad at her, you see, no matter she is dead, the bitch” – or Shoah as a bystander reminisces about it, in print in the book published from the papers of the workshop and conference Jews and Gentiles Living Together, 2015





 

Projekt eseményei

 
2014-08-04 14:01:26
Résztvevők változása




vissza »