A magyar magánjog fejlődése a 19. század második felében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
81512
típus K
Vezető kutató Homoki Nagy Mária
magyar cím A magyar magánjog fejlődése a 19. század második felében
Angol cím The development of Hungarian private law in the 19th century
magyar kulcsszavak magánjog, kereskedelmi jog, kodifikáció
angol kulcsszavak private law, commercial law, codifikation
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Magánjog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Magyar Jogtörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
projekt kezdete 2010-02-01
projekt vége 2015-09-30
aktuális összeg (MFt) 7.962
FTE (kutatóév egyenérték) 3.79
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás célja a magyar magánjog fejlődésének bemutatása, levéltári források alapján annak bizonyítása, hogy a bírói gyakorlatban miként érvényesült a szokásjog és a törvény, mint a két legfontosabb jogforrás. Miután a 19. században készültek el Európa egyes országaiban az első polgári törvénykönyvek, a kutatás során arra is választ kaphatunk, milyen fejlett volt a szokásjog által meghatározott magyar magánjog. Az elméleti kiindulópont, hogy az Osztrák Polgári Törvénykönyvet nem lehetett volna eredményesen alkalmazni a mindennapi életben, ha a szokásjogi rendszerünk nem állt volna készen annak befogadására. Ezt az elméleti tételt azonban csak a levéltárban fellelhető bírói gíakorlat ismeretében lehet bizonyítani.
Lehetővé válik a magánjogi dogmatikai rendszer, valamint a magánjogtudomány fejlődésének az elemzése és annak bizonyítása, hogy a szokásjogi rendszeren belül megvalósuló belső fejlődésnek köszönhetően a magyar magánjog készen állt a kodifikáció megvalósulására.
E kutatások révén remélhető azon összefüggések feltárása is, amelyek a napjainkban zajló kodifikáció folyamatában jelentkeznek.
A nemzetközi tudományos életben igen jelentős az az irányzat, amely az egyes jogrendszerek egymásra hatását vizsgálja. A magánjog területén éppen az OPTK hatályybalépésével vetődik fel a kérdés, hogy mennyiben került be a bírói gyakorlat révén idegen jogintézmény a magyar jogrendszerbe és ennek milyen hatása volt a későbbi fejlődésre.
angol összefoglaló
The pupose of the research project is to present the history of the development of Hungarian private law, and to demonstrate, on the basis of archival sources, how common law and statutory law, as the two most important sources of law, were used in judicial practice. Since it was in the 19th century that the first civil codes were adopted in certain countries of Europe, the research project may also answer the quetion what the Hungarian system of private law, as also determined by common law, was like. The theoretical premise of the research project is that the Austriean Civil Code could not have been successfully used, in everyday life if our system of common law had not been prepared to receive it. This hypothesis, however, can only be proved on the basis of the archival materials on judicial practice.
The research also allows an analysis of the dogmatic system of private law, as well as the development of private law jurisprudence, and presents an opportunity to prove that, thanks to the internal development that took place within the system of common law, Hungarian privatelaw was prepared for the implementation of codification.
It is also hoped that the research project would enable us to explore some of the correlations arising in the process of codification currently taking place.
In international scholarship, there is much focus on the study of the mutual effect of legal systems on each other. In the field of private law, it is exactly in connection with the coming into effect of the Austrien Civil Code that the question arises: to what extent were foreign legal institutions introduced, byway of judicial practice, into the Hungarian legal system, and what was the impact of this on its subsequent development?





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázat célja az Osztrák Polgári Törvénykönyv érvényesülése a magyar bírói gyakorlatban 1853-1872 között. A pályázati támogatás segítségével lehetőség szerint feltártam a Csongrádi és a Csanád megyei törvényszékek polgári peres anyagát a neoabszolutizmus és a Schmerling-féle provizórium időszakában, a kiegyezést követő új bírósági szervezet felállításáig. Összehasonlító forrásként kutattam a Békés és a Pest megyei törvényszék iratait is. (Arra egy pályázat nem ad lehetőséget, hogy az ország minden területének bírói gyakorlatát feltárjuk.) Megállapításaimat a törvényszékek fennmaradt peres iratanyagára támaszkodva tettem meg. Eredményeimet összegezve megállapítható, hogy a magyar szokásjogi rendszer elég fejlett volt ahhoz, hogy önálló magyar polgári törvénykönyv elkészülhessen. Azonban az 1848. áprilisi törvényekkel megszüntetett kötött tulajdoni rendszer helyébe gyorsan új, a polgári átalakulásnak megfelelő és kellő jogbiztonságot adó törvénykönyvet kellett hatályba léptetni. Ezt a szerepet az ABGB töltötte be, amelyet 1860-ban hatályon kívül helyeztek, de a bírói gyakorlat továbbra is támaszkodott annak szabályaira. Az ekkor kibontakozó és fellendülő magyar jogi szakirodalom szívesen hivatkozott az ABGB megoldásaira egyes vitás ügyek eldöntésénél valamint a kodifikációs tervezetek elkészítésénél. Eredményeimet a megjelent és a megjelenés alatt álló tanulmányokban valamint a pályázat időtartama alatt tartott konferencia előadásokban összegeztem és hoztam nyilvánosságra.
kutatási eredmények (angolul)
The purpose of this application is the validation of the Civil Code of Austria (1853-1872). With the aid of the tender, I investigated the civil procedures in the courts of justice of Csongrád and Csanád counties in the ages of neoabsolutism and the Schmerling provisional method until the establishment of the new judicial system after the Hungaro-Austrian Compromise as far as possible. As a comparative source, I also researched the documents of the courthouse of Békés and Pest counties. (An application does not provide ample opportunities to investigate the judicial practices in every areas of the nation.) I based my conclusions on the remaining judicial memorials of the courthouses. By summing up my results, it can be concluded that the common law system of Hungary was advanced enough that a separate Civil Code of Hungary could be written. However, instead of the bound proprietary system terminated by the April Laws of 1848, such a civil code had to be put into effect which suited the bourgeois transformation and proved ample legal security. This role was fulfilled by the ABGB, which was overruled in 1860, but judicial practice didn’t stop to depend on its established rules. I summarized and announced my findings in studies which were already published or waiting to be put in print, and also via conference presentations held during the period of the tender.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=81512
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Homoki-Nagy Mária: Die Institution des ius viduale im Spiegel der ungarischen Rechtsquelle, Jogtörténeti tanulmányi X. (szerk. Béli Gábor, Herger Csabáné, Peres Zsuzsanna), 2010
Homoki-Nagy Mária: Egy zálogszerződés története, Emlékkönyv Dr. Ruszoly József egyetemi tanár 70. születésnapjára. Acta Jur.et Pol., 2010
Homoki-Nagy Mária: Gedanken über Status und Rolle der Rechtsgeschichte Anfang des 21. Jahrhunderts., in: Das Wesen der Rechtsgeschichte. Werner Ogris zum 75. Geburtstag. (Hrg. Gábor Máthé - Barna Mezey), 2010
Homoki-Nagy Mária: A birtokvédelem szabályai a magyar magánjogban, in. Jurisprudentia splendidissima. Tanulmányok Nagyné Szegvári Katalin tiszteletére., 2010
Homoki-Nagy Mária: Das Allgemeine Bürgerliche Gesetzbuch in der ungarischen Rechtspraxis der Richter, Institutions of Legal History with Special Regard to the Legal Culture and History, 2011
Homoki-Nagy Mária: A pacta sunt servanda elv érvényesülése a magyar magánjogban, Római jog és a magánjog fejlődése Európában, 2011
Homoki-Nagy Mária: The System of Fassio Perennalis in the Tripartitum of Werbőczy, Historicky vyvoj súkromného práva v Európe, 2011
Homoki-Nagy Mária: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv hatása a magyar öröklési jogra, A német-osztrák jogterület klasszikus magánjogi kodifikációi. Tanulmányok az OPTK és a BGB évfordulói alkalmából, 2011
Homoki-Nagy Mária (szerkesztő): IV. Szegedi Jogtörténész Napok. Konferencia a bírói hatalomról és az állampolgárságról, Szeged, 2011
Homoki-Nagy Mária: Az adó története, Rubicon, 2012
Homoki-Nagy Mária (szerk): Tanulmányok a médiajog körébőé, HVG ORAC, 2012
Homoki-Nagy Mária: Gondolatok a női különjogokról, ACTA Jur et POL. TOM LXXV. 297-308.pp, 2013
Homoki-Nagy Mária: Magánjogi jogesetek a bírói gyakorlat tükrében., Szeged, Fundamenta Fontium Iuris, 2013
szerk: Homoki-Nagy Mária: A polgári peres eljárás történeti fejlődése Magyarországon, Szeged, 2013
Homoki-Nagy Mária: Egy adóssági per története, In: A polgári peres eljárás történeti fejlődése Magyarországon 95-110. pp, 2013
Homoki-Nagy Mária: Az erkölcs, a jog és az igazság viszonya a Dél-alföldi mezővárosok életében. Egy szentesi per tanulságai, URBS Magyar várostörténeti évkönyv IX., 2014
Homoki-Nagy Mária: A polgári kori magánjog kialakulása., A magyar jog fejlődésének fél évezrede. szerk. Máthé Gábor, Budapest, 2014
Homoki-Nagy Mária: „Az ősiség eltörlése elvileg kimondatván", Acta Jur. et Pol. Ünnepi kötet Dr. Bodnár László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, 2014
Homoki-Nagy Mária: Megjegyzések a magyar szerződési jog fejlődéséhez, Acta Jur. et Pol. Tom. LXXVI. Ünnepi kötet Dr. Molnár Imre egyetemi tanár 80. születésnapjára. Szeged,, 2014
Homoki-Nagy Mária: Regeln des Besitzschutzes im ungarischen Privatrecht des 19. jahrhunderts, Rechtsentwicklungen aus europaischer Perspektive im 21. Jahrhundert (szerk: Badó Attila. Detlev W. Belling) Acta Iuridica Universitatis Potsdamiensis, 2014
Homoki-Nagy Mária: A szabadságjogok megjelenése a magyar történeti alkotmányban, Számadás az alaptörvényről. Tanulmányok az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak tollából., 2016
Homoki-Nagy Mária: Megjegyzések a polgári peres eljárás 19. századi történetéhez, Lege et Fide. Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. (szerk.) Gellén Klára – Görög Márta. Szeged, 2016
Homoki-Nagy Mária: A tartási szerződés történeti alapjai, Acta Jur. et Pol. Tom. LXXIX. Ünnepi kötet Dr. Czúcz Ottó egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, 2016
Homoki-Nagy Mária: „A törvényes igazság kiszolgáltatása végett…”, Ut Juris Ordo Exigit. Ünnepi tanulmányok Kajtár István 65. születésnapja tiszteletére. (szerk.) Béli Gábor, Korsósné Delacasse Krisztina, Herger Csabáné Pécs, 2016
Homoki-Nagy Mária: Hűtlenségi perek a reformkorban, RUBICON Történelmi magazin. 2015/10, 2015
Homoki-Nagy Mária: A magánjogi kodifikáció mint alkotmányos feladat, Suum cuique. Ünnepi tanulmányok Paczolay Péter 60. születésnapja tiszteletére (szerk: Fejes Zsuzsanna, Török Bernát) Szeged, 2016
Homoki-Nagy Mária: A magyar szerződési jog fejlődése a késő rendiség korában, A Hármaskönyv 500. évfordulóján (szerk: Csehi Zoltán-Szabó István-Schanda Balázs-Varga Zs. András), 2015
Homoki-Nagy Mária: A szabadságjogok megjelenése a magyar történeti alkotmányban, A történeti alkotmánytól az Alaptörvényig (szerk: Balogh Elemér), 2015
Varga Norbert: szerk.: VI. Szegedi Jogtörténeti Napok báró Eötvös József születésének 200. évfordulója alkalmából., Szeged ISBN 978-963-306-392-7, 2014
Homoki-Nagy Mária: "A gonoszok hatalma nem bennök, hanem a jók gyengeségében fekszik...", Báró Eötvös József születésének 200. évfordulója alkalmából, 2014




vissza »