Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései a közigazgatási struktúrán innen és túl  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
81789
típus K
Vezető kutató Somlyódyné Pfeil Edit
magyar cím Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései a közigazgatási struktúrán innen és túl
Angol cím Particular questions of institutionalization of agglomerations among and beyond public administration structures
magyar kulcsszavak közigazgatási rendszer, város-vidék együttműködés, agglomeráció, közszolgáltatás, urban regime, területi tervezés,
angol kulcsszavak public administration system, urban-rural linkage and sooperation, agglomeration, public services, urban regime, spatial planning
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Közigazgatási jog
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Ortelius tudományág: Fejlesztési közgazdaságtan
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Városi kormányzás és döntéshozás
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Regionális Kutatások Intézete (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bodor Ákos
Hardi Tamás
Lux Gábor
Páger Balázs
Pálné dr. Kovács Ilona
Suvák Andrea
projekt kezdete 2010-06-01
projekt vége 2012-05-31
aktuális összeg (MFt) 3.124
FTE (kutatóév egyenérték) 4.18
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A magyar közigazgatási rendszer egyik lényeges hiányossága, hogy – Budapesti agglomerációtól eltekintve – semmilyen formában nem szabályozza a várostérségi kapcsolatokat. Holott e térségek a közszolgáltatások nyújtásának fontos terei, egyúttal a fejlesztési tevékenység célpontjai. Álláspontunk szerint az állam feladata, hogy közigazgatás-szervezési modellek felkínálásával, az adekvát szabályozás megteremtésével előmozdítsa az együttműködést a városi térségekben. A kutatás célpontját a fővároson kívül agglomerációvá minősített három térség képezi, ahol az együttműködés kialakítása különös jelentőségre tesz szert. Az alapkutatás kérdésfeltevése az, hogy miben különböznek az intenzív kapcsolati hálóval rendelkező urbánus térségek a hagyományos városkörnyék-kapcsolatoktól, melyek azok a tényezők, amelyek sajátos intézményesítését indokolják e nagyvárosi térségeink? További kutatási kérdésünk, hogy tekinthető-e a nagyvárosi agglomeráció közigazgatási, tervezési és fejlesztési egységnek? Mindezek tükrében a kutatás célja, hogy intézményi és szabályozási modelleket vázoljon fel a jogalkotó számára, továbbá közvetve segítse az érintett szereplők kooperációját. Választ szeretni adni arra a kérdésre, vajon lehet-e helye nálunk egy új térszervezési paradigma végig gondolásának, azaz lehet-e horizontális struktúrákat standard módon kiépíteni a közigazgatásban? A felsoroltak okán a kutatás interdiszciplináris megközelítésű, eredményei könyv formájában fognak megjelenni.
angol összefoglaló
The absence of any regulation on of urban-rural linkages – apart from the Budapest agglomeration – is a substantial deficiency of the Hungarian system of public administration. Albeit, these areas are important spaces of public service provision, and are at the same time targets of developmental activities. We argue that it is the duty of the state to promote cooperation within urban areas by offering a range of public administration model choices and through establishing an adequate regulation. The research focuses on the three nominated Hungarian agglomerations beyond Budapest, in which cooperation gains special importance. The main question of the basic research is that in what ways do urban areas with intensive relational networks differ from traditional city-regional relations, and what factors reinforce the institutionalization of these particular large-town areas. A further inquiry of the research is whether agglomerations can be considered as public administrational, planning and developmental units. The aim of the research is to outline organisational and regulatory models for legislators and to indirectly support the cooperation of the actors concerned. It seeks to answer whether it would be timely to consider a new space-structuring paradigm for Hungary, i.e. whether horizontal structures can be built up in a standard way in public administration. The research has, consequently, an interdisciplinary approach; the results are to be presented in a book.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Magyarországon sem a várostérségi együttműködésnek, sem intézményesítésének nincsenek hagyományai. A kutatás három hazai viszonylatban agglomerációnak tekintett, európai léptékben viszont középvárosi térségnek számító nagyvárosi térséget, a Győr, a Miskolc és Pécs központút vizsgálta. Az elemzés kiindulópontja volt, hogy a globális gazdaság működési logikájában a nagyvárosok térszervező szerepének radikális felértékelődése megy végbe, ezért a három térséget a kooperáció tereiként értelmezte. Következésképp a kutatás tematikailag négy fő irányt ölelt fel, az agglomerációk jelentőségét vizsgálta egyrészről közjogi, azon belül intézményi-szervezeti, illetve közigazgatás-szervezési szempontból, másrészről közgazdasági, sőt kifejezetten gazdaságfejlesztési aspektusból, harmadrészt tervezési, negyedrészt kormányzási kérdéseket feszegetett. Az összegzett eredmények azt mutatják, hogy egyik városrégióban sem található az önkormányzatok együttműködését átfogó módon formalizáló intézmény. A városok saját térszervező aktivitása helyett a központi kormányzat által kínált vagy inkább előírt „horizontális” formák váltak a város és környéke együttműködésének keretévé. A tényleges agglomeratív kapcsolódások és szimbiózis, ami a nagyvárost és közvetlen környékét összeköti sem az igazgatási, sem a gazdasági hálózatok szisztematikus kiépítését nem tudta kikényszeríteni, s egyelőre nincs alapja az EU által a városi térségek tekintetében különösen forszírozott governance struktúrák létrejöttének.
kutatási eredmények (angolul)
In Hungary there is a lack of tradition of city-suburban cooperation. Hungary is a strongly centralised unitary state with fragmented local governmental. In this framework the absence of any regulation of urban-rural linkages can be established – apart from the Budapest metropolitan area. The research work has focused on the three nominated Hungarian city-suburban areas Győr, Miskolc and Pécs (medium-size cities on European scale). The main question of the basic research was in what ways do urban areas differ from traditional urban-rural relations, and what factors reinforce the usage of governance as a special methodology of cooperation. To summarize the findings we can recognize significant obstacles in adaption of governance structures on the one hand, and on the other the very weak vertical connections between the different political levels, owing to the rejection of decentralisation by the state. The agglomerations are still no more than subjects of statistical data collection. That means none of the city regions have institutions that have comprehensively formalised the cooperation, there is no harmonised joint transportation management and there is no joint planning activity, both the core cities and the municipalities in their agglomeration do planning separately and in isolation. Consequently the Hungarian city regions could have a perspective of being networked if they have a chance to intensively integrate into a border region with competitiveness objectives.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=81789
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Somlyódyné Pfeil E. (szerk.): Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései – Három magyar nagyvárosi térség az átalakuló térben, . IDResearch Kft./Publikon Kiadó, Pécs 291 p. Megjelenés alatt, 2012
Pálné Kovács Ilona: Városi terek kormányzása és a városi rezsimek. Egy induló kutatás margójára., Tér és Társadalom XXIV/4. pp. 3-27, 2010
Somlyódyné Pfeil E.: Az agglomerációk jelentőségének változása az államszervezés és a városi kormányzás szempontjából, Tér és Társadalom 3. pp. 27–59., 2011
Somlyódyné Pfeil E.: The Position and Perspective of Cooperation in City-suburban Areas (The case of Hungary), Networked Regions and Cities in Times of Fragmentation. Regional Studies Assiociation Annual Conference, Delft 2012.05.16., 2012
Bodor Á.: Cohesion Policy in the Mirror of Social Values, Warsaw Regional Forum 2011. Functional regions – towards a new paradigm of territorial and cohesion policy. Institute of Geography and Spatial Organization, Polish Acade, 2011
Somlyódyné Pfeil E.: Az új kormányzás terei a városrégiók, . pp. 281–290. in: Róbert P. (szerk.) Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben. A 2011. június 15-i Kautz Gyula Emlékkonferencia válogato, 2012





 

Projekt eseményei

 
2012-04-02 15:14:22
Résztvevők változása




vissza »