A szolgáltatások külkereskedelmének hatása a foglalkoztatásra: Magyarország esete nemzetközi összehasonlításban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
82018
típus K
Vezető kutató Tölgyessy Péterné
magyar cím A szolgáltatások külkereskedelmének hatása a foglalkoztatásra: Magyarország esete nemzetközi összehasonlításban
Angol cím The employment impact of trade in services: the case of Hungary in international comparison
magyar kulcsszavak Szolgáltatás-külkereskedelem, foglalkoztatás, szabályozás
angol kulcsszavak Trade in services, employment, regulation
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Nemzetközi kereskedelem
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Gács János
Gács János
Gál Zoltán
projekt kezdete 2010-05-01
projekt vége 2017-04-30
aktuális összeg (MFt) 4.068
FTE (kutatóév egyenérték) 3.72
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A szolgáltatáskereskedelem és a foglalkoztatás általános összefüggéseivel eddig viszonylag kevés tudományos elemzés foglalkozott. Kutatásunk a szolgáltatások egy adott országban megvalósuló exportjára és importjára s a szolgáltatáskereskedelemnek mind a négy módjára, s azok esetleges kapcsolódásaira terjed ki; a magyar gazdaság közelmúltbeli tapasztalatain azt vizsgáljuk, hogy a szolgáltatáskereskedelem szintje és változása milyen módon és milyen erővel hatott a hazai foglalkoztatás alakulására. A vizsgálandó foglalkoztatási hatást közvetlen (ágazaton belüli) és közvetett (az ágazatközi kapcsolatokon keresztül megnyilvánuló) hatásként is vizsgáljuk. A szolgáltatás-kereskedelem és a hazai foglakoztatás közötti kapcsolat elméleti összefüggéseinek tisztázása után azon tényezőket azonosítjuk be, amelyek a hazai szolgáltatás-kereskedelem (export és import) fejlődését, és az azzal összefüggő foglalkoztatást elősegítik, illetve akadályozzák. Megbecsüljük a hazai szolgáltatás-külkereskedelem elvárt szintjét és az ehhez kapcsolható foglakoztatási szinteket. Végül meghatározzuk azt, hogy a törvényhozás, versenyszabályozás és egyéb szakpolitikai kezdeményezések milyen eszközökkel segíthetik a szolgáltatás-kereskedelem kibontakozását oly módon, hogy azok egyre több, lehetőleg magasan képzett foglalkoztatottat generáljanak, akik munkájukban hatékonyan hasznosulnak.
angol összefoglaló
There have been relatively few comprehensive studies on the impact of trade in services on employment. In our research we deal with both exports and imports of services in a given country, with all four modes of cross-border provision of services, and the interrelationships of these modes. Based on recent empirical evidence in the Hungarian economy we explore in what way, and at what scale have the level and dynamics of trade in services influenced the employment patterns within the economy. The employment impact is to be assessed both as direct (within industry) and indirect (intra-industry) impact. Following the theoretical clarification of the relationship of trade in services and domestic employment we identify the factors that encourage or impede the exports and imports of services from and to the country. We estimate the expected (potential) level of services trade in Hungary and the implied employment levels. Finally, we draw up a list of recommendations with regard to those legislative and regulatory policy initiatives that could enhance the progress of trade in services in Hungary with the result of more, possibly highly skilled employment that would be utilized in and efficient way.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás témája a szolgáltatások külkereskedelmének hatása a foglalkoztatásra: Magyarország esete nemzetközi összehasonlításban. Az elemzés során Magyarországot Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával hasonlítottuk össze. Három szolgáltató ágazatot emeltünk ki, s az ezekben realizált közvetlentőke-befektetéseknek a kivitelre és a foglalkoztatás alakulására gyakorolt hatását vizsgáltuk meg. A három ágazat külföldi közvetlentőke-befektetései az üzleti szolgáltatásokban dominánsan vertikálisak, a pénzügyi szolgáltatásokban főleg horizontálisak, míg az IKT-szolgáltatásokban vegyesek. Ebben a tekintetben kutatásunk eredményei egy olyan területre vonatkoznak, amelyet a nemzetközi szakirodalomban statisztikai és ökonometriai eszközökkel még nem vizsgáltak: a horizontális-vertikális megkülönböztetést eddig csak néhány tanulmány alkalmazta, s azok vizsgálatai a feldolgozóiparra és a fejlett országokra (elsősorban az USÁ-ra) vonatkoznak. Eredményeink szerint a fogadó gazdaságra gyakorolt hatások eltérnek az egyes ágazatokban: az exportra elsősorban a vertikális üzleti szolgáltatásokban, illetve a vegyes IKT-szolgáltatásokban gyakorol szignifikáns pozitív hatást a külföldi közvetlentőke-befektetés, míg a foglalkoztatásra az üzleti szolgáltatásokban, és kisebb részt a horizontális pénzügyi szolgáltatásokban. A válság alatt a pozitív hatások csökkentek vagy eltűntek. A négy országot külön vizsgálva más és más ágazatok hatása szignifikáns, ami jelzi eltérő specializációjukat.
kutatási eredmények (angolul)
Our research focussed on the impact of services foreign trade on employment in the case of Hungary in international comparison. We compared Hungary with the three other Visegrad countries. We analysed the impact of FDI in three selected services branches on the host economy in two areas: export and employment. FDI in the three selected services branches differ in terms of their vertical or horizontal nature: In business services, FDI is predominantly vertical, in financial services predominantly horizontal, while in ICT-related services both types can be found. In this regard, we addressed a gap in the international literature, as the horizontal-vertical distinction was applied in econometric analysis of manufacturing industries only (and mainly in the case of the US). According to our results, the impact on the host economy differs in the three sectors: positive and significant impact on exports can be found in vertical business services, in confluent ICT-related services, and on employment in business services and in financial services. The positive impact either diminished or disappeared during the crisis. When the four countries are compared, the extent and significance of these impacts differ, which underlines their different specialisation.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=82018
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gál Zoltán, Sass Magdolna, Juhász Bálint: A külföldi közvetlentőke-befektetések és a válság hatása a fogadó gazdaságra: a visegrádi országok egyes szolgáltató ágazatainak vizsgálata, Külgazdaság, 2016
Gál Zoltán: International financial centre development in Central and Eastern Europe: Role of financial and business services offshoring in IFC formation, In: Sundbo J, Fuglsang L, Sorensen F, Balsby N (szerk.) The 25th Annual RESER Conference Innivative Services in the 21st Century. Proceedings, 2015
Gál Zoltán, Sass Magdolna: Host country impact of services FDI: the case of Visegrad countries, In: Sundbo J, Fuglsang L, Sorensen F, Balsby N (szerk.)The 25th Annual RESER Conference: "Innovative Services in the 21st Century" : Proceedings, 2015
Sass M., Gál Z., Juhász B.: The impact of FDI on host countries: the analysis of selected service industries in the Visegrad countries, Post-Communist Economies, 2017





 

Projekt eseményei

 
2014-09-26 12:11:44
Résztvevők változása
2014-09-25 15:39:46
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Gács János
Új vezető kutató: Tölgyessy Péterné

A vezető kutató váltás indoka: Gács János vezető kutató egészségének megromlása.
2011-12-21 08:51:08
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), Új kutatóhely: Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaságtudományi Intézet).




vissza »