A rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei: a születés szocio-kulturális körülményeinek hatása a demográfiai folyamatokra  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
83336
típus K
Vezető kutató Pethesné dr. Dávid Beáta
magyar cím A rendszerváltás megszületett és meg nem született gyermekei: a születés szocio-kulturális körülményeinek hatása a demográfiai folyamatokra
Angol cím The Born and Unborn Children of the 1989 Transition: the Effects of the Socio-cultural Circumstances of Giving Birth on Demographic Processes
magyar kulcsszavak Rendszerváltás, Termékenység, Demográfia, Születés Panel kutatás
angol kulcsszavak Transition, Fertility, Demography, Birth-panel study
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)70 %
Ortelius tudományág: Társadalmi változások
Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Ortelius tudományág: Demográfia
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely Szociológiai Intézet (Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Albert Fruzsina
Hegedűs Réka
Husz Ildikó
Tóth Olga
projekt kezdete 2011-02-01
projekt vége 2013-12-31
aktuális összeg (MFt) 9.150
FTE (kutatóév egyenérték) 2.42
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Az átalakuló demográfiai viselkedés és a tartósan alacsony születésszám okait számos vizsgálat kereste az elmúlt években Magyarországon és Európa más országaiban is. A pályázati felhívásra beadott kutatásunk az MTA SZKI Losonczi Ágnes által vezetett munkacsoportja által 1987-ben megkezdett, első gyermeküket váró szülők körében végzett empirikus kutatást kívánja folytatni. Célunk a 20 évvel ezelőtti vizsgálatban felkeresett személyek és családjuk életútjának utánkövetéses vizsgálata. A kutatásba az akkor született csecsemőket is bevonnánk. Minta így mintegy 750 fő lesz. A születés panel kutatás - metodológiai szempontból különösen alkalmas arra, hogy a család és a munkavállalás összefüggését feltárja, valamint a tudományos és laikus közönséget, a politikai döntéshozókat is intenzíven foglalkoztató „miért fogy a magyar?” kérdésre megbízható, és adattartalmát tekintve hazánkban egyedülálló alapra támaszkodva magyarázatokat megfogalmazzon. Az eredmények segítségével nem csak azonosítjuk a beavatkozási pontokat, hanem olyan stratégiákat is kidolgozunk, amelyek segíthetik Magyarország 5 -10 éves jövőképének formálását is.
angol összefoglaló
The factors behind the change in demographic patterns and the permanent low birth rates are studied both in Hungary and in other European countries in the past years. The project applying to the present call is a follow up panel survey among families (about 300) whose first babies were born in 1988-1989. The research team set up in 1987 was led by Agnes Losonczi at the Institute of Sociology of the Hungarian Academy of Sciences. The present research will be designed as the third wave of this panel survey. In an ideal case the number of participants could be close to 750 since besides the mothers and fathers, it would also be possible to directly involve the infants born before the transition (who are 20-year-old adults now). We believe that the planned birth-panel study is especially suitable methodologically to shed light on and analyse relationships between family and employment. Besides identifying points of intervention, we would also like to use our findings to make useful proposals regarding a vision for the future of Hungary for the next 5-10 years.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Jelen pályázatunk egy 1989-es, a MTA Szociológiai Intézetében Losonczi Ágnes által kezdeményezett kutatás panel jellegű folytatása. A húsz évvel ezelőtti vizsgálatot első gyermeküket váró szülők körében végezték a budapesti agglomeráció déli övezetében. A kutatás első hullámában 301, terhessége utolsó trimeszterében lévő kismamát kérdeztek meg sztenderdizált kérdőívvel. A második hullámban, a szülés után 3-13 hónappal ismét felkeresték a családokat, ekkor 193 kérdőív készült (mindkét szülő megkérdezésével), továbbá 50 mélyinterjú felvétele történt, anyákkal. Kutatásunkban, 2012-ben 117 család tagjait (anyát, apát, nagykorú gyereket) sikerült utolérnünk és megkérdeznünk (személyenként kétféle kérdőívvel), és az ő válaszaik mentén igyekszünk olyan összefüggéseket feltárni és megmutatni, amelyek magyarázatot adnak az életfordulók hátterében álló személyes döntésekre és társadalmi tényezőkre. Ahogy a magyar nők többsége, úgy a kutatásunkban szereplő anyák, is terveik szerint átlagosan két gyermeket szerettek volna. Adatainkat elemezve nyilválvalóan látszik, hogy a második illetve a harmadik és további gyerekek megszületése több tényezőtől függ: a társas támogatás, a párkapcsolat minősége, a gazdasági helyzet, a krízishelyzetek és megoldási stratégiák milyensége, mind ilyen meghatározó tényezők. Érdeklődésünk középpontjában nem csak azon családok jellemzőinek bemutatása állt, akik vagy alulteljesítették, vagy többszörösen megvalósították eredeti, a vállalt gyerekek számára vonatkozó terveiket, hanem hogy tetten érjük az eltérő gyermekvállalási hajlandóságok hátterében húzódó tényezőket.
kutatási eredmények (angolul)
In 1989 the Sociological Institute initiated a longitudinal panel study among parents expecting their first child in 8 settlements of the southern region of the Budapest agglomeration in Hungary. In the first phase of the study 301 women in the last trimester of their pregnancy were asked to fill out standardized questionnaires. In the second phase, the families were revisited 3-13 months after giving birth. Then altogether 193 families (both mothers and fathers) filled the questionnaires plus 50 in-depth mother interviews were made. In 2012 we interviewed members from 117 families (mother, father and the grown-up child) and through their different perspectives we tried to reveal and explain the socio-demographic and personal factors behind the life course decisions. Like the majority of Hungarian women, mothers participating in the first wave of our research began their adult life with the intention of having a family with two children on average. Analyzing the data of the birth-panel study it is evident that the decision on the birth of the second and further children depends on several factors such as social support, quality of personal relationships, financial situation, crises and coping strategies. In the focus of our interest is not only to describe the characteristics of those families who initially had the same intentions but eventually either had only one or more than two children, but to explain the influencing factors behind the different childbearing behaviours.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=83336
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Dávid Beáta, Albert Fruzsina: „Tervezni tervez, de…”, a 23-24 éves fiatalok családalapítással kapcsolatos elképzelései édesanyáik szerint, megjelenés alatt, 2014
Dávid Beáta: Család és Munka – az anyai hivatások összeegyeztethetősége a rendszerváltás tükrében, megjelenés alatt Vigilia, 2014
Dávid Beáta, Hegedűs Réka, Albert Fruzsina: The Born and Unborn Children of the 1989 Transition: methodological and ethical challenges of a third wave family panel resea rch two decades after, CRFR International Conference: Researching Families & Relationships, 2013




vissza »