A zágrábi mise-rítus repertoárjának változásai a XIV-től a XVIII. századig  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91110
típus NF
Vezető kutató Csomó Orsolya
magyar cím A zágrábi mise-rítus repertoárjának változásai a XIV-től a XVIII. századig
Angol cím The Continuity and Changes in the Liturgy of Zagreb Cathedral from the 14th to the 18th Century - with a special focus on the mass repertory
magyar kulcsszavak zágráb, mise-ordinarium, mise-proprium, állandóság-változás, forrásfeldolgozás
angol kulcsszavak Zagreb, mass-proper, mass-ordinary, investigation of new sources, continuity-changes, post-tridentine liturgy
megadott besorolás
Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Egyházi zene
zsűri Kultúra
Kutatóhely MTA Zenetudományi Intézet
résztvevők Czakó Dóra
Madas Edit
Szaszovszky Ágnes
Wehli Tünde
projekt kezdete 2011-02-01
projekt vége 2015-01-31
aktuális összeg (MFt) 7.908
FTE (kutatóév egyenérték) 7.75
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A zágrábi püspökséget Szent László király alapította 1094-ben. Eredetileg az esztergomi érsekséghez tartozott, majd 1180-tól a kalocsai érsekség fennhatósága alá került. Alapítása után majd egy évszázadig az esztergomi érsekség része volt, érthető tehát, ha liturgiája is az esztergomi liturgia alapján alakult. Kalocsai fennhatóság alá kerülése már okozhatott változásokat zenei anyagában, sajátos arculata azonban csak a XIV. század elején alakult ki. Ez az átalakulás főként Augustino Gazotti, domonkos szerzetesből lett püspöknek köszönhető (1303–1322), aki egyházmegyei zsinatai alkalmával szisztematikusan átrendezte a zágrábi liturgiát, mind a mise-repertorárra, mind a zsolozsma-repertoárra vonatkozóan. Erről a változásról és a zágrábi liturgia az esztergomitól való különbségeiről már születtek kutatási eredmények, jelen projektben azonban ezeket összegezve és a meglévő forrásokat részletesen elemezve áttekintést kívánok adni.
Projektem második részében a zágrábi rítus kései továbbélését tárgyalnám a Tridentínum utáni időszakban. Az 1545-63-ig tartó Trentói Zsinat reformja kihatott egész Európa liturgikus fejlődésére. A zsinat határozata értelmében minden 200 évnél fiatalabb liturgiát el kellett törölni és azok helyett a római rítust kellett alkalmazni. Következményként azonban Európa szinte minden egyházi központjában – azokban is, ahol az addig használt liturgia 200 évnél régebbi volt – átvették a római rítust. Így volt ez Magyarország esetében is. A Pázmány Péter által vezetett püspöki kar az 1630-as nagyszombati zsinaton elfogadta a római rítus átvételét, melyet az ország történelmi helyzete is indokolttá tett (török megszállás időszaka). A viszonylagos függetlenséget élvező egyházmegyék azonban hosszabb-rövidebb ideig ragaszkodtak saját középkori rítusukhoz. A zágrábi egyházmegye is hosszú ideig csatározott az esztergomi érsekséggel, míg végül a XVII. század végén az a kompromisszum született, hogy maga a székesegyház megőrizhette középkori hagyományait, de a püspökség többi részén átvették a római rítust. Ez a kompromisszum egészen 1788-ig volt érvényben, amikor Vrhovac püspök bevezette a székesegyházban is a római liturgiát. Ezekből a tényekből arra következtethetnénk, hogy a zágrábi liturgia minden elemében változatlan volt egészen a XVIII. század végéig. Egy elszigetelten létező liturgia azonban egészen másképp viselkedik, mint az, amelyik egy élő hagyomány szerves része. Így történt ez Zágráb esetében is, ahol a továbbélés mellett változások is megjelentek a XVII-XVIII. századi forrásokban. Ezt a jelenséget vizsgáltam a processziós forrásokon keresztül doktori disszertációmban, és ennek vizsgálatát folytatnám kibővítve az egész mise-repertoárra.
A projekt középpontjában az Metropolitanska Knjižnica MR 6 jelzetű graduáléjának kiadása áll. A forrás nemrégiben került a magyar gregorián-kutatás előterébe, és előzetes vizsgálatok alapján hiánypótlónak bizonyul a zágrábi (és egyben a teljes magyarországi) liturgia forrás-térképén. Keletkezésének ideje – a fentebb vázolt történelmi tények miatt – kérdéses, a benne foglalt anyag viszont sok vonatkozásában a középkori zágrábi graduále-repertoárral egyezik. Vizsgálódásaim azonban nem merülnének ki e forrás elemzésében, a jelenleg rendelkezésünkre álló mintegy 15 mise-forrás alapján a zágrábi mise-rítus teljes repertóriumának és dallamainak összehasonlítását kívánom elvégezni a XIV-től a XVIII. századig. Eredményként a repertóriumok összehasonlítását tanulmányokban publikálnánk, továbbá elkészítenénk a zágrábi mise-rítus monografikus leírását, és tanulmányokkal ellátott kötetben kiadnánk az MR 6 graduálét.
angol összefoglaló
The Continuity and Changes in the Liturgy of Zagreb Cathedral from the 14th to the 18th Century – with a Special Focus on the Mass-repertory

The bishopric of Zagreb, which was founded by King St. Ladislaus in 1094 has always had a special situation among the Hungarian bishoprics. First it belonged to the archbishopric of Esztergom (Strigonium), but a century later it was put under the authority of the archbishopric of Kalocsa. From the 14th Century, the Liturgy of Zagreb Cathedral had got special characteristrics in the group of the Hungarian Bishoprics by the influence of the formal Dominican bishop Augustinus Gazotti (1303–1322). The beginning of this slight difference is already indicated by Janka Szendrei and I would like to go further on this question. Despite of these differences, this liturgy had a very important role in the late-middle Ages and in the Post-Tridentine Hungarian liturgy.
The reforms of the Council of Trent (1545–63) had a great influence on the liturgical development in all Europe including Hungary. In 1630 the local Synod of Nagyszombat accepted the introduction of the Tridentine rite into the Hungarian Church. Nevertheless, some dioceses protested against the usage of the Roman rite, and insisted on the continuation of their own medieval traditions. Therefore the bishops of Zagreb fought against the archbishops of Esztergom (Strigonium). Finally, they made an agreement (in 1689) that the Zagreb bishopric had to adapt the Roman rite, the cathedral itself however could use its own medieval tradition until 1788.
So far it would follow from these facts that the liturgy and the chants in the cathedral remained unchanged until the end of the 18th century. But an isolated liturgy works differently from one which is part of a living tradition. On one hand the basic structure of the liturgy was preserved unchanged, on the other hand it was also influenced by some new practices and it gained a simplified shape. I studied this phenomenon concerning the processional practice of Zagreb Cathedral in my doctoral dissertation. In this project of OTKA I would like to enlarge the examinations concerning the liturgy of Zagreb cathedral. I would focus on the whole mass-repertory, and I would extend the period as well from the 14th to the 18th centuries.
In the center of the project I would focus on the publicationa of the MR 6 gradual of the Metropolitan Library. This is a recent rediscovery for the Hungarian chant-research. It’s datation is uncertain, but its content is very much similar to the medieval Zagrebian one. With its existence its a filler of a gap among the sources of the Hungarian tradition. However, our investigation would go further than this manuscript. We would compare the whole Mass-repertory of the cathedral from the 14th to the 18th centuries according to 15 existing sources.
As the result of the project we would publish several articles on the repertories of different cycles of feasts and the results of the comparative melodic tables by liturgical genres. We will prepare the monographic description of the Zagrebian mass-rite and we will publish the MR 6 gradual in facsimile with essays.





 

Projekt eseményei

 
2011-02-11 12:36:05
Résztvevők változása




vissza »