A PSZICHOANALÍZIS MINT A HUMÁN TUDOMÁNYOK PARADIGMÁJA - TÖRTÉNETI ÉS ELMÉLETI VIZSGÁLÓDÁSOK.
Angol cím
PSYCHOANALYSIS AS A PARADIGM OF HUMAN SCIENCES - HISTORICAL AND THEORETICAL PROBLEMS
magyar kulcsszavak
a pszichoanalízis története, humán tudományok, elméleti paradigmák
angol kulcsszavak
history of psychoanalysis, human sciences, theoretical problems
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
70 %
Ortelius tudományág: Pszichológia
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
30 %
Ortelius tudományág: Tudományfilozófia
zsűri
Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely
MTA Pszichológiai Kutatóintézet
résztvevők
Békés Vera Bókay Antal Borgos Anna Gyimesi Júlia Lénárd Katalin Papp-Zipernovszky Orsolya
projekt kezdete
2009-04-01
projekt vége
2012-04-30
aktuális összeg (MFt)
4.696
FTE (kutatóév egyenérték)
5.37
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatócsoport tagjai pszichológusok, filozófusok és irodalmárok, akik saját területükön a pszichoanalízis elméleti fogalmait és megközelítésmódját alkalmazzák, a pszichoanalitikus fogalmak filozófiai, tudományelméleti érvényességét, a pszichoanalitikus mozgalom történetét és tudásszociológiai hátterét vizsgálják. Különös hangsúlyt fektetünk a magyar, illetve közép-európai pszichoanalízis (saját korukban sokszor kevéssé ismert, vagy azóta feledésbe merült) olyan eredményeire, irányaira, amelyek a mai pszichoanalízis elmélet és humán tudományi kutatás szempontjából nemzetközi szinten is meghatározó jelentőségűnek érdekességűnek látszanak. A kutatási témák egy jelentős része ugyan a magyar háttérrel foglalkozik, de jól megalapozott feltételezésünk az, hogy ez a hagyomány a mai nemzetközi kutatás szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. A kutatási projekt két fő irányra tagolódik. I. A pszichoanalízis tudomány- és társadalomtörténeti, tudásszociológiai, tudományelméleti rekonstrukciója. Célunk egy Ferenczi Sándorról szóló olyan, a kort és az életművet egységben és összefüggéseiben vizsgáló intellektuális biográfiának az elkészítése, amely – szemben a szokásos „kultikus” megközelítésekkel – tág tudománytörténeti, társadalomtörténeti és tudásszociológiai kontextusban vizsgálja a szellemi hatásokat, a kreatív mozzanatok születését, a magyarországi és közép-európai gyökereket, a mozgalom-történeti összefüggéseket azok személyes és tudományos vonatkozásaiban egyaránt. Az egyes részkutatásokban a XIX. és XX. század fordulója „írástudó nemzedékének” kapcsolatait, a női pszichoanalitikusok életpályáját, a pszichoanalízis tudományos legitimációjának kérdéseit, a pszichoanalízis és a művészi avantgárd viszonyát vizsgáljuk. II. A pszichoanalízis elméleti és esztétikai vonatkozásai. Ezek a kutatások szorosan kapcsolódnak a mai irodalomelmélet és művészetelmélet több kérdéséhez. Vizsgáljuk a pszichoanalízisnek önismereti alapú személyesség-elméletnek meghatározó szerepét a modern és posztmodern gondolkodásban, valamint a pszichoanalitikus elmélet esztétikai transzformációit a kritikai elmélet gondolkodóinak munkásságában. Tanulmányozzuk továbbá az irodalmi és a filmélmény keletkezésének, feltételeit a befogadó élettörténetének hátterén, ehhez kapcsolódóan a pszichoanalízis korai filmes reprezentációinak megjelenését vizsgáljuk az 1920-as és ’30-as évek filmművészetében.
angol összefoglaló
The participants of the research project are psychologists, literary critics who study the validity and relevance of psychoanalytic concepts from the point of view of philosophy of science, and the background of the psychoanalytic movement from the aspects of history and sociology of knowledge. In the research project the Hungarian and Central European context are specially emphasised. We focus on those achievements which had been forgotten or marginalized for many years, nevertheless, they seem to be fundamentally important in our days for psychoanalysis and the human in general. The planned project is divided into two main directions. I. The reconstruction of psychoanalysis from point of view of sociology of knowledge, social and cultural history, philosophy of science. It is our main task to complete an intellectual biography of Sándor Ferenczi. This endeavour – in opposition to the standard “cultic”, personalistic approaches - integrates the aspects mentioned above, examining cultural, historical and spiritual influences, the birth of creative, innovative moments, and the Hungarian and Central European roots. Individual research themes include the social network of the Hungarian intellectual elite at the fin de siecle; the life course of the first woman psychoanalysts; the problem of the scientific legitimisation of psychoanalysis, and the relationship between psychoanalysis and avant-garde literature. II. Theoretical and aesthetic problems of psychoanalysis. This direction of the planned research is closely related to the present day theories of art and literature. The individual themes include the fundamental role of the theories of self in modern and post modern thinking; the aesthetic transformations of psychoanalytic theory in the works of the representatives of critical theory; the life history background of the reception of literature and film, and, in particular, the early representation of films in European cinema in the 1920s and ’30s.
