Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései a közigazgatási struktúrán innen és túl  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91133
típus K
Vezető kutató Somlyódyné Pfeil Edit
magyar cím Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései a közigazgatási struktúrán innen és túl
Angol cím Particular questions of institutionalization of agglomerations among and beyond public administration structures
magyar kulcsszavak közigazgatási rendszer, város-vidék együttműködés, agglomeráció, közszolgáltatás, urban regime, területi tervezés,
angol kulcsszavak public administration system, urban-rural linkage and sooperation, agglomeration, public services, urban regime, spatial planning
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Közigazgatási jog
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Ortelius tudományág: Fejlesztési közgazdaságtan
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Városi kormányzás és döntéshozás
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Dunántúli Tudományos intézet (MTA Regionális Kutatások Központja)
résztvevők Hardi Tamás
Lux Gábor
Pálné dr. Kovács Ilona
Suvák Andrea
projekt kezdete 2010-06-01
projekt vége 2012-06-30
aktuális összeg (MFt) 4.872
FTE (kutatóév egyenérték) 3.29
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A magyar közigazgatási rendszer egyik lényeges hiányossága, hogy – Budapesti agglomerációtól eltekintve – semmilyen formában nem szabályozza a várostérségi kapcsolatokat. Holott e térségek a közszolgáltatások nyújtásának fontos terei, egyúttal a fejlesztési tevékenység célpontjai. Álláspontunk szerint az állam feladata, hogy közigazgatás-szervezési modellek felkínálásával, az adekvát szabályozás megteremtésével előmozdítsa az együttműködést a városi térségekben. A kutatás célpontját a fővároson kívül agglomerációvá minősített három térség képezi, ahol az együttműködés kialakítása különös jelentőségre tesz szert. Az alapkutatás kérdésfeltevése az, hogy miben különböznek az intenzív kapcsolati hálóval rendelkező urbánus térségek a hagyományos városkörnyék-kapcsolatoktól, melyek azok a tényezők, amelyek sajátos intézményesítését indokolják e nagyvárosi térségeink? További kutatási kérdésünk, hogy tekinthető-e a nagyvárosi agglomeráció közigazgatási, tervezési és fejlesztési egységnek? Mindezek tükrében a kutatás célja, hogy intézményi és szabályozási modelleket vázoljon fel a jogalkotó számára, továbbá közvetve segítse az érintett szereplők kooperációját. Választ szeretni adni arra a kérdésre, vajon lehet-e helye nálunk egy új térszervezési paradigma végig gondolásának, azaz lehet-e horizontális struktúrákat standard módon kiépíteni a közigazgatásban? A felsoroltak okán a kutatás interdiszciplináris megközelítésű, eredményei könyv formájában fognak megjelenni.
angol összefoglaló
The absence of any regulation on of urban-rural linkages – apart from the Budapest agglomeration – is a substantial deficiency of the Hungarian system of public administration. Albeit, these areas are important spaces of public service provision, and are at the same time targets of developmental activities. We argue that it is the duty of the state to promote cooperation within urban areas by offering a range of public administration model choices and through establishing an adequate regulation. The research focuses on the three nominated Hungarian agglomerations beyond Budapest, in which cooperation gains special importance. The main question of the basic research is that in what ways do urban areas with intensive relational networks differ from traditional city-regional relations, and what factors reinforce the institutionalization of these particular large-town areas. A further inquiry of the research is whether agglomerations can be considered as public administrational, planning and developmental units. The aim of the research is to outline organisational and regulatory models for legislators and to indirectly support the cooperation of the actors concerned. It seeks to answer whether it would be timely to consider a new space-structuring paradigm for Hungary, i.e. whether horizontal structures can be built up in a standard way in public administration. The research has, consequently, an interdisciplinary approach; the results are to be presented in a book.




vissza »