Bizánc Közép- és Kelet-Európában (régészeti és művészettörténeti kutatások)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91199
típus NK
Vezető kutató Bálint Csanád
magyar cím Bizánc Közép- és Kelet-Európában (régészeti és művészettörténeti kutatások)
Angol cím The Presence and Influence of Byzantium in Central and Eastern Europe (Studies on Archaeology and History of Art)
magyar kulcsszavak régészet, művészettörténet
angol kulcsszavak Archaeology, History of Art, Byzantium, Early Medieval Central and Eastern Europe
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Régészet
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
zsűri Régészet
Kutatóhely MTA Régészeti Intézet
résztvevők Biró Ádám
Bollók Ádám
Csiky Gergely
Köhler Kitti
Langó Péter
Patay-Horváth András
Takács Miklós
Türk Attila
projekt kezdete 2008-04-01
projekt vége 2012-04-30
aktuális összeg (MFt) 46.405
FTE (kutatóév egyenérték) 16.72
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
Bizánc régészete Magyarországon a közelmúltig mondhatni teljesen mellőzött kutatási terület volt; a Közép- és Kelet-Európára, valamint a szinte kizárólag az eurázsiai steppére és a szászánida birodalomra irányuló figyelem eleve behatárolta és előre meghatározta minden, az anyagi kultúrával és ikonográfiával kapcsolatos következtetés lehetőségeit – következésképpen: a kora középkori Kárpát-medence egész régészeti anyagának és kultúrtörténetének megítélését. A kutatói szemlélet kb. másfél évtizede kezdett el megváltozni s már csak ennyi munka eredményeként is lassan kezd a kora középkori Kárpát-medencéről egy alapvetően új régészeti, kulturális és történeti kép feltárulni. Ez alapvetően abból a körülményből fakad, hogy nagyobb és módszeresebb figyelem kezdett irányulni Kis-Ázsia, a Közel-Kelet és Itália kora középkori régészetére, mint az a magyar régészet megszületése óta szinte kizárólagosan tanulmányozott keleti régiók mellett szokásos volt. Az eddigi magyar kutatás szempontjából már az első megfigyelések is mondhatni megrázóak voltak: avarkori tárgytípusokról, honfoglalás kori ornamentikai elemekről derült ki, hogy azok nem steppei, nem ázsiai eredetűek. A korábbi szemlélet alapján nálunk önálló „steppei művészetről” értekeztek, miközben több könyvtárpolcnyi irodalom mutatja: Bizánc hatása alól a perzsa birodalom sem tudta kivonni magát, a karolingok egyenesen utánozták s még a Skandináviát elért bizánci elemeket is munkák sora elemzi. Ebben a nemzetközi kutatásban kell elhelyezni elsősorban az avar és a 10. századi magyar hagyatékot, de a kelet-európai steppéét is. Mindezért a most tervezett munkánkat – a konkrét eredményeken (a bizánci hatások összefoglalása) túl – egy újfajta szemléletmód kialakításához vezető lépcsőnek is szánjuk, ami a magyar kutatás számára Bizánc jelentőségének megismertetését, a közép- és kelet-európai kutatás számára a bizánci kapcsolataik eredendően általános jellegére való figyelemfelhívást, a bizánci kutatás számára pedig e – számukra jószerint ismeretlen – régiók jelentőségének bemutatását jelentheti. A tervezett munkában öt fiatal kutató venne részt, a pályázati összeg legnagyobb részét hármójuk munkabérére fordítanánk (ketten külföldről jönnének haza). A három évnyi munka lezárása után egy tanulmánykötetet szándékozunk készíteni, amelynek a téma teljesen nemzetközi jellege miatt majd idegen nyelven kell megjelennie.
angol összefoglaló
The archaeology of Byzantium has been until recently an almost completely neglected area of research in Hungary. The focus on Central and Eastern Europe, the Eurasian steppe and the Sasanian Empire predetermined the possibilities of all conclusions regarding material culture and iconography, consequently the interpretation of the cultural history of the early medieval Carpathian Basin as well. The scholarly approach began to change ca. fifteen years ago, and immediately revealed a completely new frame of the archaeological, cultural and historical picture in the early medieval Carpathian Basin. The main reason for this is the fact that greater attention has been paid to the archaeology of early medieval Anatolia, Near East and Italy as earlier, following the exclusive focus of the scientific approach. Already the first observations were striking from the point of view of Hungarian research: object types of the Avar period, ornamental elements of the Hungarian Conquest period turned out as to be not of steppe or Asian origin. While previously the existence of an autonomous steppe “art” was assumed, now a rich international literature demonstrates that the influence of Byzantium was considerable even in the Persian Empire, the Carolingians actually imitated it, and it reached Scandinavia as well. The archaeological remains of the Avars and tenth-century Hungarians has to be positioned in this international research, just like that of the East European steppe. Our project is aimed as a first step to make into this direction.





 

Projekt eseményei

 
2010-05-31 13:21:52
Résztvevők változása




vissza »