A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere a magyar őstörténet fényében. Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91230
típus K
Vezető kutató Türk Attila
magyar cím A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere a magyar őstörténet fényében. Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások
Angol cím The eastern connections of the archaeological remains of the Conquest Period in the light of the prehistory of the Hungarians: archaeological database and archaeometric research
magyar kulcsszavak régészet, magyar őstörténet, archaeometria, régészeti adatbázis
angol kulcsszavak archaeology, hungarian prehistory, archaeometry, archaeological database
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Régészet
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Őstörténet
zsűri Régészet
Kutatóhely Móra Ferenc Múzeum 2012
résztvevők Gáll Ervin
Mende Balázs Gusztáv
Merva Szabina
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 0.000
FTE (kutatóév egyenérték) 4.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás a Kárpát-medence magyar honfoglalás kori hagyatékának keleti kapcsolatrendszerét térképezi fel, mely során a régészeti elemzés mellett természettudományos módszerekkel igyekszünk elválasztani a 895 előtti és utáni réteget. A lelőhelyek elhelyezkedésének elemzése kapcsán pedig olyan őstörténeti kérdésekhez is hozzá szólhatunk, mint a magyarok elődeinek kelet-európai vándorútja.
A pályázat fő célkitűzése a leletek tételes felgyűjtése és adatbázisának összeállítása. Ennek formátuma az honfoglalás kori corpus sorozat kritériumainak megfelelően fog történni. A grafikai adatfelvétel mellett további cél, hogy valamennyi, a magyar őstörténet kutatása számára releváns régió múzeumának közöletlen leleteit is átvizsgáljuk újabb leletekért: Al-Duna, a Dnyeszter és Dnyeper völgye, a szaltovói és az ún. ősmordvin temetők, a Szamara és a Dél-Urál térsége. Hosszabb távra akarjuk megteremteni az együttműködést a helyileg érintett kelet-európai kollégákkal, hogy perspektívát teremtsünk ennek a magyarság számára fontos kutatási iránynak.
Kiinduló hipotézisünk szerint az Urál és a Kárpátok közötti régi 9. századi hagyatékában ismerünk olyan ― ráadásul szignifikáns földrajzi elhelyezkedésű ― lelőhelycsoportokat, amelyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence és a Dél-Urál régió kora középkori hagyatékával. Így a leletek (ős)történeti interpretációja munkahipotézis szintjén indokolt. Genetikai vizsgálatokat is tervezünk és összehasonlítjuk az itthon korábban kidolgozott 10. századi adatbázissal, mely mérföldkő lesz az magyarság ethnogenezisének vizsgálatában. Célkitűzésünk az eredmények tudományos ismeretterjesztő bemutatása is a nagyközönségnek.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A tervezett kutatás alapkérdése az, hogy a Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti leletanyagának térben és időben milyen a kelet-európai kapcsolatrendszere. A kutatás központi kérdése továbbá az is, hogy az ismert párhuzamokból az új természettudományos módszerek segítségével nyerhetünk-e ki minőségileg is új eredményeket. Végső soron pedig a kapott adatokkal ma miként határozhatjuk meg a magyarok elődeinek szállásterületit, illetve vándorlását.
Az elmúlt 2-3 évben Oroszország és Ukrajna területéről a magyar kutatás számára előzetesen ismertté vált leletanyag azzal kecsegtet, hogy részletes anyaggyűjtés esetén a fenti kérdésekre minden eddiginél adekvátabb válaszokat kaphatunk. Ezek ugyanis alátámasztják a kiinduló hipotézisünket, mely szerint a honfoglalás kori leletanyag gyökerei Kelet-Európa 8–9. századi régészeti leletanyagában kimutathatóak. Régészetileg arra fogunk válaszolni, hogy a Dél-Uráli leletanyaga lehet-e kiindulópont, s ha igen, akkor utal-e valami a nyugati irányú elmozdulásra a 9. századot megelőzően? Hol helyezkedhetett el Levédia és Etelköz? Részletesebb képet fogunk rajzolni a honfoglalás útvonalának és időrendjének jelenleg ismert és elfogadott menetéről.
A természettudományos vizsgálatok az időrend pontosításában lesznek perdöntőek. A genetikai vizsgálatok eldönthetik, hogy a kelet-európai 9. századi hagyaték mely köréhez állnak a legközelebb a (legkorábbi) honfoglalás kori antropológiai leletek. Alapvető kérdés, hogy ezek az eredmények fedésben vannak-e a régészeti leletek esetében mutatkozó kapcsolatokkal. Ez ugyanis minden korábbinál nagyobb mértékben növelné meg a régészeti leletekből levont történeti következtetéseink megbízhatóságát.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A honfoglalás és a magyarság őstörténete a mai magyar identitás alapvető része, ezért annak tisztázása és szakszerű tudományos bemutatása nem csak tudományos eredmények tekintetében lényeges, hanem azért is, mert a gyakran kapnak komolyabb visszhangot olyan áltudományos „felfedezések” amelyek nem elősegítik, hanem csak nehezítik a tisztánlátást e kérdésekben. A téma iránti hazai érdeklődést és figyelmet pedig egyaránt jelzik a honfoglalás korral kapcsolatos kiadványok, kiállítások nagy sikere és komoly sajtóvisszhangja is. Kutatásaink így ezt a nemzeti identitást formálhatják, bemutatva a legmodernebb tudományos eredményeket, azok közül is azokat egy csokorba gyűjtve, melyek nem vagy csak kevésbé ismertek a szélesebb értelemben vett tudományos közönség számára (orosz, ukrán és moldáv leletek és kutatási eredmények).
A korszerű fotódokumentáció és leírások elkészítésével az utókor számára mentünk meg olyan leletekről információkat, melyek a kelet-európai múzeumi körülmények között gyakran a pusztulás szélén állnak, noha jelentőségük a magyar őstörténet egyébként is igen forrásszegény világában pótolhatatlan. Ez hatalmas perspektívát nyithat az elmúlt 10-15 évben megfenekleni látszó magyar őstörténeti kutatásban.
Másik alapvető haszna a tervezett kutatásnak, hogy megerősítik a vonatkozó területek (Magyarország – Oroszország – Ukrajna – Moldávia) tudományos együttműködését, mely alapjaiban gyorsíthatja majd fel ennek a fontos tudományágnak a fejlődését. Kelet- és Közép-Európában a kora középkor iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődés egyben felhívhatja a figyelmet e népek múltbeli közösségére, és ezáltal utat nyithat a jelenben való szorosabb kulturális és gazdasági kapcsolatteremtésre is.
A program hasznosítani kívánja a modern tudományos kutatások módszereit (archaeometria; archaeogenetika) amelyek bemutatása révén a magyar tudományosság e téren tapasztalható nemzetközi lemaradása csökken, így megfelelő referenciával később számos nemzetközi programhoz is kapcsolódhat. A társadalom korrekt és naprakész tájékoztatása mellett a magyar tudományosság nemzetközi súlyának növelése mindannyiunk feladata.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A magyar őstörténet kiemelkedő szerepet játszik a magyar társadalom identitástudatában. Ezért rendkívül fontos, hogy a tudományos tényekkel operáló elméletek előrelépjenek, melyhez elengedhetetlen a legfrissebb adatok széles körű összegyűjtése.
A magyar őstörténet kutatásában a régészet kiemelkedő jelentőségű, mivel forrásanyaga, feltárt leletek mennyisége az elmúlt években hatalmas tempóban gyarapodott. A pályázat a honfoglalás kori leletanyag kelet-európai, elsősorban 8‒10. századi párhuzamait gyűjti fel és értékeli. Az egyik fő célkitűzés tehát az említett terület múzeumainak tüzetes áttekintése és az alapkutatás elvégzése, melyet Türk Attila, a pályázat vezetője már korábban megkezdett. A munka sikeres elvégzését számos érintett külföldi intézménnyel megkötött kutatási együttműködési szerződés garantálja. A leletek felgyűjtése és régészeti értékelése mellett új természettudományos módszerekkel is vizsgálni fogjuk azokat (radiokarbon és genetikai kutatás).
A munka egyben az utókornak is szól, mivel az adatok naprakész összefoglalása a jövőben történő újraelemzésüket teszi lehetővé (a leletek esetleges pusztulásától függetlenül). Cél, hogy a magyar kutatás számára releváns területeken a kelet-európai kollégákkal szorosabb együttműködést alakítsunk ki, így hosszabb távra biztosítsuk a téma intenzív kutatását és az új információkhoz való gyors hozzáférést.
Célkitűzésünk az eredmények tudományos ismeretterjesztő formában való bemutatása a nagyközönségnek. Mindezek jelentősen gazdagítani fogják ismereteinket a magyarok elődeinek kelet-európai vándorlásáról, előrevetítve, hogy a jelenlegi iskolai tankönyvekben oktatott ismereteket is pontosítani szükséges.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the project is to map the eastern connections of the Conquest Period material of the Carpathian Basin, during which we intend to separate the horizons before and after 895 with the help of natural scientific methods.
The main aim of the project is to fully collect the finds and create a database that in itself would fill a gap. The format will correspond to the criteria of the Conquest Period corpus. Beside the acquisition of high-quality documentation another aim is the investigation of all the unpublished material to find further finds in the museums of relevant regions: the Lower Danube, the Dnestr and Dnepr valleys, the Samara region and the southern Urals. Within the framework of long-term collaborations we intend to actively involve the concerned east European colleagues in the research in order to make the publication and analysis of such finds scientifically rewarding for them.
It is out hypothesis that among the 9th-century materials between the Urals and the Carpathians we know groups of sites that show connections with the early medieval material of both the Carpathian Basin and the southern Ural region. Thus the interpretation of these finds in connections with the (pre)history of the Hungarians is justifiable working hypothesis. It is important that we plan to carry out genetic analyses as well to compare them with an already existing 10th-century Hungarian database, which will be a milestone in the research on the ethnogenesis of the Hungarians. One of our aims is the dissemination of our results to a wider audience in popular format as well.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The primary research question of the project is what kind of connections in space and time does the archaeological material of the Conquest Period of the Carpathian Basin have with eastern Europe. Another central issue is whether based on the known analogies we can obtain qualitatively different and new results through the application of new scientific methods. Finally, how can we today determine the homelands and migration routes of the ancestors of the Hungarians based on the obtained data?
The preliminary information on the find material from Russia and Ukraine that reached Hungarian research during the past two or three years holds promise that in case of a detailed inventory of the material it may provide more adequate answers to these questions. We will provide an archaeological answer to the questions whether the 6th-8th-century remains of the southern Urals can provide a starting point; if yes, whether anything indicates a westerly movement before the 9th century; and where Levédia and Etelköz are located. Based on the finds we will be able to provide a more detailed picture of the routes and chronology of the currently accepted model of the Hungarian conquest.
Scientific investigations will be crucial regarding the refinement of chronology. Genetic analyses may determine which complex of the east European 9th-century remains are the closest to the (earliest) Conquest Period human remains. A question of fundamental importance is whether these results will be in conformity with the connections revealed by the archaeological finds, since this would immensely increase the reliability of the conclusions based on archaeological finds.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The Hungarian conquest and the prehistory of the Hungarians is a fundamental part of Hungarian national identity, thus its clarification and appropriate scientific presentation is important not only in terms of the scientific results but also due to the fact that pseudo-scientific “discoveries” often receive greater attention, and instead of facilitating, they impede the clarification of the issue. The great success of, and media attention to, publications and exhibitions connected to the Conquest Period are signs of general interest in the topic. Our research may contribute to the formation of national identity by presenting the most recent results, including many that have not been known to the wider scientific audience (Russian, Ukrainian and Moldavian finds and results).
Through the preparation of modern photo documentation and descriptions we can save information on finds for posterity that are – due to the circumstances in east European museums – often on the verge of destruction, although their significance among the rather scarce sources of the prehistory of the Hungarians is immense. This may open up huge perspectives in this field, which seemed to have stagnated in the past 10-15 years.
Another important outcome of the project will be the strengthening of scientific cooperation between the concerned areas (Hungary – Russia – Ukraine – Moldavia), which may give a new impetus to the development of this important field of study. Furthermore, the increasing interest towards the early Middle Ages in eastern and central Europe may draw attention to the past cohabitation of these peoples and may promote new cultural and economic connections in the present as well.
The project intends to utilize the methods of modern science (archaeometrics, archaeogenetics), whose involvement will decrease the lag of Hungarian research compared to the international field, and may provide appropriate references to join international programs. Beside the provision of correct and up-to-date information to society in general, increasing the importance of Hungarian science in the international arena is the task of us all.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The prehistory of the Hungarians occupies an outstanding position in the identity of Hungarian society. Consequently, it is of great importance that theories based on scientific facts continue to develop, a prerequisite of which is the wide-ranging collection of the most recent data.
Archaeology plays a prominent role in the research on the prehistory of the Hungarians, since the quantity of its source material, the excavated finds, has increased immensely during the past few years. This project is aimed at the collection and evaluation of east European, primarily 8th-10th-century analogies of the finds of the Conquest Period. The successful accomplishment of the work is guaranteed by the collaboration agreements with numerous concerned foreign institutions. Beside the collection and archaeological evaluation of the finds, new scientific methods will also be applied (radiocarbon dating and archaeogenetics).
At the same time, the work is aimed at posterity as well, since the up-to-date collection of the data creates a possibility for their reinterpretation in the future. The aim is to form a closer cooperation with east European colleagues in areas of interest for Hungarian research, and secure in the long run the intensive research on the topic and fast access to new information.
One of our aims is the dissemination of the results in popular forms as well. All these will enrich our understanding of the east European migrations of the ancestors of the Hungarians, implicating also that the knowledge currently contained in school textbooks will need revision as well.




vissza »