A Szigetközben és a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén előforduló Vitis sylvestris (Gmel.) populációk felkutatása, ex situ megőrzése, szaporítása és összehasonlító vizsgálata molekuláris markerek segítségével  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91242
típus PD
Vezető kutató Győrffyné dr. Jahnke Gizella
magyar cím A Szigetközben és a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén előforduló Vitis sylvestris (Gmel.) populációk felkutatása, ex situ megőrzése, szaporítása és összehasonlító vizsgálata molekuláris markerek segítségével
Angol cím Quest for the Vitis sylvestris (GMEL.) Populations of the Szigetköz and Fertő-Hanság National Park, Ex Situ Conservation, Propagation and Comparative Analysis by Molecular Markers
magyar kulcsszavak SSR, izoenzim, ligeti szőlő, Vitis sylvestris
angol kulcsszavak SSR, isozyme, woodland grape, Vitis sylvestris
megadott besorolás
Kertészet (Komplex Környezettudományi Kollégium)70 %
Ortelius tudományág: Kertészet
Sejtgenetika (Orvosi és Biológiai Tudományok)30 %
Ortelius tudományág: Növénygenetika
zsűri Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony (Pannon Egyetem)
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2014-08-31
aktuális összeg (MFt) 0.025
FTE (kutatóév egyenérték) 0.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Vitis sylvestris GMEL. faj védett növényünk. Populációinak felkutatása és megőrzése ezért természetvédelmi valamint a biodiverzitás megőrzésének szempontjából is jelentős. Az eddigi kutatási eredmények alapján feltételezik, hogy ez a faj egyedül, vagy esetleg más fajokkal kereszteződve lehetett a Vitis vinifera L. őse. Vizsgálataim eredményei ezért nagymértékben hozzájárulhatnak a Vitis vinifera L. származásának, valamint földrajzi-ökológiai fajtacsoportjainak kialakulásának tisztázásához. Gyakorlati szempontból is fontos lehet a falkutatott egyedek ex-situ megőrzésének, mivel azok esetlegesen rezisztenciagének forrásaként szolgálhatnak. A Vitis sylvestris GMEL. faj korábbi élőhelyeinek (Terpó, 1988 szerint) felkeresésén túl esetleges további élőhelyek felkutatását is tervezem. Az egyedekről morfológiai leírást készítek. Az egyedekről május- június során szaporítóanyagot (fiatal hajtás) gyűjtök, amelyet a PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony területén zöldoltással alanyra oltunk ex-situ génmegőrzés céljából. A 2. évtől minden évben az addig begyűjtött anyagokból, illetve az alanyra oltott növényekről vett mintákból DNS-t, az izoenzim vizsgálatokhoz enzimeket vonok ki. Mikroszatellit vizsgálatokat a kapcsoltsági csoportoknak megfelelően 19 magi SSR lókuszban kívánom elvégezni. Izoenzim vizsgálatokat 4 enzimen kívánom végezni. A molekuláris markerek, valamint a morfológiai felvételezés során nyert adatokat irodalmi adatokkal és korábbi kutatási eredményeimmel összehasonlítva az egyes csoportokra jellemző tulajdonságok alapján összefüggést keresek a Vitis vinifera L. convarietasai, és a Viris sylvestris GMEL. különböző típusai között.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás egyik alapkérdése, hogy léteznek-e ma Magyarország területén ligeti szőlő (Vitis sylvestris GMEL.) egyedek illetve populációk. Ezek az egyedek hol találhatók, melyik típusba (varietasba) tartoznak, a faj „tiszta” egyedeinek tekinthetők-e, illetve genetikailag mennyire térnek el egymástól, valamint a termesztett kerti szőlőtől (Vitis vinifera L.). Ezeket a kérdéseket egyrészt morfológiai vizsgálatokkal, másrészt molekuláris markerek (izoenzim, SSR) segítségével kívánom megválaszolni. A morfológiai tulajdonságok alapján nagy biztonsággal meg lehet határozni, hogy az adott egyed melyik fajhoz tartozik, illetve „tiszta” ligeti szőlőnek tekinthető-e.
Másik alapkérdés, hogy a megtalált egyedek besorolhatók-e a Terpó (1988) szerinti típusokba (varietas), illetve ezek milyen kapcsolatba állnak a termesztett kerti szőlő (Vitis vinifera L.) földrajzi-ökológiai fajtacsoportjaival (covarietas).

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A Vitis sylvestris GMEL. faj védett növényünk. Populációinak felkutatása és megőrzése ezért természetvédelmi szempontból, valamint a biodiverzitás megőrzésének szempontjából is jelentős. Az eddigi elméleti és gyakorlati kutatási eredmények alapján feltételezik, hogy ez a faj egyedül, vagy esetleg más fajokkal kereszteződve lehetett a mai kerti szőlő (Vitis vinifera L.) őse. Vizsgálataim eredményei ezért nagymértékben hozzájárulhatnak a Vitis vinifera L. származásának, valamint a kert szőlő földrajzi-ökológiai fajtacsoportjainak (convarietas) kialakulásának tisztázásához. Gyakorlati szempontból is fontos lehet a falkutatott egyedek ex-situ megőrzésének, mivel azok esetlegesen rezisztenciagének forrásaként szolgálhatnak, és a későbbi szőlőnemesítési programokban felhasználhatóvá válhatnak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kultúrnövények kialakulása az emberiség felemelkedésében döntő szerepet játszott. Eredetük és kialakulásuk kutatása az 1900-as években kezdődött meg, de még napjainkra is sok nyitott kérdés maradt. A ligeti szőlő (Vitis sylvestris GMEL.) faj védett növényünk. Populációinak felkutatása és megőrzése ezért természetvédelmi szempontból, valamint a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésének szempontjából is jelentős. Az eddigi elméleti és gyakorlati kutatási eredmények alapján feltételezik, hogy ez a faj egyedül, vagy esetleg más fajokkal kereszteződve lehetett a mai kerti szőlő (Vitis vinifera L.) őse. Vizsgálataim eredményei ezért nagymértékben hozzájárulhatnak a Vitis vinifera L. származásának, valamint a kerti szőlő földrajzi-ökológiai fajtacsoportjainak (convarietas) kialakulásának tisztázásához. Gyakorlati szempontból is fontos lehet a falkutatott egyedek természetes helyükön kívüli (ex-situ) megőrzésének, mivel azok esetlegesen rezisztenciagének forrásaként szolgálhatnak, és a későbbi szőlőnemesítési programokban felhasználhatóvá válhatnak. Jelen pályázati forrás segítségével a Magyarországon fellelhető ligeti szőlő (Vitis sylvestris GMEL.) egyedeit, illetve populációit szeretném felkutatni és vizsgálni.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The Vitis sylvestris GMEL. in Hungary is a protected species. The quest and reservation of its populations are significant in terms of nature conservation and reserve of biodiversity as well. It is supposed, that this species itself, or crossing with other species could be the progenitor of the Vitis vinifera L.. The results of the planned researches can go a long way into the clarification of the origin of the European grapevine and to the explanation of the development of the convarietases. The ex situ conservation of the quested individuals has a great importance in the practical point of view as well, as they can serve as a resistance source in the future breeding programmes. The proposed project includes the following investigations:
- Quest of the Vitis sylvestris GMEL. populations in the desired area based on the works of TERPÓ (1988) and FARKAS (1999)
- Making morphological descriptions about the individuals (based on OIV descriptors) Collection of reproduction materials from the individuals in May-July and graft them to rootstocks in the gene bank of the Research Institute for Viticulture and Enology in Badacsony for ex situ conservation propose.
- Collection of woody stem samples from the reserved individuals in dormancy, and extraction of enzymes and DNA from them, for isoenzyme and microsatellite analysis. Carrying out isoenzyme analysis in 4 systems and microsatellite analysis in 19 nuclear loci (based on the linkage groups).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

One of the fundamental questions of the research is, that on the desired area where can be found woodland grape (Vitis sylvestris GMEL.) individuals or populations. These individuals, into which type (varietas) owe, can be considered as the „clear” individuals of the race, how much they are genetically different, and how much they differ from the cultivated European grapevine (Vitis vinifera L.). I like to answer these questions with the above mentioned investigations (genetical and morphological data).
The second fundamental question is, whether the quested individuals are classifiable into the types (varietas) of Terpó (1988), and what is the connection between these types and the geographical-ocological groups (convarietas) of the European grapevine (Vitis vinifera L.)

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The Vitis sylvestris GMEL. in Hungary is a protected species. The quest and reservation of its populations are significant in terms of nature conservation and reserve of biodiversity as well. Based on theoretical and practical researches, it is supposed, that this species itself, or crossing with other species could be the progenitor of the European grapevine (Vitis vinifera L.). The results of the planned researches can go a long way into the clarification of the origin of Vitis vinifera L., and to the explanation of the development of the convarietases of the European grapevine. The ex situ conservation of the quested individuals has a great importance in the practical point of view as well, as they can serve as a resistance source in the future breeding programmes.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The evolution of cultivated plants played important role in the ascent of humanity. Research of their origin and evolution started at the beginning of the20th century, but till nowadays a lot of questions remain open. The woodland grape (Vitis sylvestris GMEL.) in Hungary is a protected species. The quest and reservation of its populations are significant in terms of nature conservation and reserve of biodiversity as well. Based on theoretical and practical researches, it is supposed, that this species itself, or crossing with other species could be the progenitor of the cultivated European grapevine (Vitis vinifera L.). The results of the planned researches can go a long way into the clarification of the origin of Vitis vinifera L., and to the explanation of the development of the convarietases of the European grapevine. The ex situ conservation of the quested individuals has a great importance in the practical point of view as well, as they can serve as a resistance source in the future breeding programmes. The quest and analysis of the Vitis sylvestris GMEL. population of the desired area are intended in this project.




vissza »