|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
91254 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Orosz Gábor |
| magyar cím |
Egyéni különbségek és szituatív tényezők szerepe a készségtanulásban |
| Angol cím |
The role of individual differences and situative factors in skill learning |
| magyar kulcsszavak |
implicit tanulás, egyéni különbségek, személyiség, versengés |
| angol kulcsszavak |
implicit learning, individual differences, personality, competition |
| megadott besorolás |
| Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szociálpszichológia |
|
| zsűri |
Pszichológia – Nevelés |
| Kutatóhely |
Pszichológiai Intézet (Szegedi Tudományegyetem) |
| projekt kezdete |
2012-09-01 |
| projekt vége |
2015-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
0.598 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.10 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A korábbi, implicit tanulással (IT) kapcsolatos kutatásokkal szemben, újabb kutatások szerint az IT egyéni különbségei számottevőek és érdemesek a kutatásra. A jelen kutatási projekt legfőbb célja a személyiségtényezők és alapvető szociális változók implicit tanulással való kapcsolatának feltárása. Ennek érdekében 10 kérdőívet szándékozunk magyar nyelven validálni – a Racionalitás-megtapasztalás skálát, A NEO PI-R Nyitottság faktorának 6 alskáláját, a UPPS impulzivitás skálát, a Myers-Briggs típus indikátort, a társas összehasonlítás skálát, a hiperversengés skálát, az önfejlesztő versengés skálát, az ego-alulkontrolláltság skálát, az ego-rugalmasság skálát, és a teljesítménycélok kérdőívet. Ezt követően azt vizsgálnánk meg, hogy az alapvető szociális változók – társas facilitáció és gátlás, társas összehasonlítás és a versengés – milyen hatással vannak az implicit tanulásra. Feltételezzük, hogy a korábbi kutatásokhoz hasonló eredményt kapunk a pszichoticizmus, a szorongás, a racionalitásra való képesség, a nyitottság, az impulzivitás és az intuíció vonások esetében. Ezen felül feltételezzük, hogy negatív kapcsolat áll fenn az implicit tanulás és a társas összehasonlítás orientáció, a hiperversengés, ego-alulkontrolláltság, a teljesítést kerülő célok, az elsajátítást kerülő célok és a társas faktorok között. Pozitív kapcsolatot feltételezünk az implicit tanulás és az önfejlesztő versengő attitűdök, az ego-rugalmasság és a teljesítést ill. az elsajátítást megközelítő célok között. A jelen kutatási terv egy kurrens, ám korábban majdnem feltáratlan területet vizsgálna, és gyakorlati tanácsokkal szolgálhatna a készségtanulás optimális feltételeinek kialakítására.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Két fő kérdésre szeretnénk választ találni.
Először újból meg szeretnénk vizsgálni, hogy igaz-e a széles körben elfogadott nézet, mely szerint az implicit tanulás mély törzsfejlődési múlttal rendelkezik, és ennélfogva kisebb mértékű egyéni variációt mutat, mint az explicit tanulási folyamatok (Reber, 1993). Kaufman et al. (2010), illetve Pretz et al. (2010) eredményei és a hipotéziseink alapján feltételezzük, hogy a pszichoticizmussal, a szorongással, a racionalitásra való képességgel, a nyitottsággal, az impulzivitással, az intuícióval, a társas összehasonlítás orientációval, a hiperversengéssel, az önfejlesztő versengő attitűdökkel, az ego-alulkontrolláltsággal és a célorientációval kapcsolatos egyéni különbségek összefüggenek az implicit tanulással.
A második kérdés arra vonatkozik, hogy vajon a szociális facilitáció/gátlás, a társas összehasonlítás és a versengés hatással van-e az implicit tanulásra. Feltételezzük, hogy a szociális tényezők negatív hatással vannak az implicit tanulásra. A hipotézisünk szerint a társas hatások (puszta jelenlét, társas összehasonlítási személy, rivális) rontja a szelektív figyelmet, amely a megtanulandó ingerre irányul (a szekvencia), és ezáltal megzavarja az implicit tanulás kódolási fázisát (Kaufman et al., 2010). Ez a mintázat elvárható más eredmények alapján is, amely fényt derített arra, hogy hipnózis alatt hatékonyabb az implicit tanulás és a kódolás azáltal, hogy hipnózis állapota segít kiszűrni a figyelmet potenciálisan megzavaró tényezőket (Németh, Janacsek, Polner, & Kovács, in press).
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A következő pontokban foglalható össze, hogy milyen alkalmazott hasznokkal járhat a jelen kutatás:
1. Sportok: mind professzionális, mind amatőr sportolók esetében lehetségessé válik olyan optimális edzési körülmények kialakítása, amely tekintetbe veszi az ő személyiségüket (egyénileg, edzővel vagy anélkül, másokkal összehasonlítva, versengve, etc.)
2. Oktatás: az iskolai körülmények számos esetben az implicit tanulásra is építenek – ezek a területek például a zene, az idegen nyelv vagy a testnevelés, stb. A kutatási projekt fel tudja vázolni azokat az irányvonalakat, amelyek mentén az implicit tanulás optimalizálható a különböző személyiségjegyekkel rendelkező diákok számára.
3. Klinikai rehabilitáció: az implicit tanulás különösen nagy szerepet kap a klinikai rehabilitáció során, ahol ha a fejlesztések ideális környezetben (társas vs. egyéni) zajlanak, akkor annak hatékonysága nagyban nőhet.
4. A 10 új skála magyar validálása nem csak kutatási szempontból lehet hasznos.
a. A NEO PI-R nyitottság alskálái, a hiperversengés az önfejlesztő versengés skála, az ego-rugalmasság és ego-alulkontrolláltság skála hasznos lehet munkahelyi kiválasztáskor is, ha a minta fiatal felnőttekből áll.
b. A teljesítménycélokat mérő kérdőív nagyon hasznos lehet az egyetemista diákok tanulmányi céljainak feltárásához.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatási terv legfőbb célja a helyzeti (társas serkentés és gátlás, társas összehasonlítás, versengés) és személyiségtényezők implicit (tudattalan) tanulásra gyakorolt hatásának feltárása. Mindemellett szeretnénk feltárni a társas tényezők és az implicit (tudattalan) tanulás közötti kapcsolatokat. Ez utóbbi terület egyáltalán nem volt kutatva korábban. A kutatási terv vizsgálatai által meg tudnánk különböztetni az egymástól eltérő emberek számára az optimális feltételeket, amelyekben a leghatékonyabban tudnak implicit módon tanulni. Például feltételezzük, hogy az impulzív emberek kevésbé tudnak tudattalanul tanulni társas helyzetben, mint egyéni szituációban, mert nekik a tudattalan tanulás kódolási fázisában alapban nehézségeik vannak, amelyet még súlyosabbá tehet a társas helyzet, ahol a másik jelenléte még inkább eltereli a figyelmüket egy mozgássorozat követéséről. Annak érdekében, hogy átfogóan le tudjuk írni azokat a személyiségtényezőket, melyek hatással lehetnek az implicit tanulásra, 10 kérdőívet tennénk érvényessé magyar mintán. Ezen felül megvizsgálnánk, hogy ezek a személyiségdimenziók mennyire segítik, illetve akadályozzák az implicit tanulást olyan társas helyzetekben, amikor máshoz hasonlítják a teljesítményüket, illetve versengenek másokkal. Ezáltal praktikus tanácsokat lehetne adni különböző személyiséggel rendelkező embereknek arról, hogy egyéni vagy társas környezetben érdemes-e (főleg a szekvenciákkal kapcsolatos) készségeiket fejleszteniük. Folytatva az iménti példát, ha a hipotézisünk igazolást nyer, akkor egy impulzív sportembernek egyéni gyakorlást javasolnánk, ahelyett, hogy egy másik emberrel eddzen, mikor a szerva mozdulatsorát sajátítja el.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Dissimilarly to early studies of implicit learning (IL), recent articles suggest that individual variation of IL is worthy of investigation. The main goal of the present research project is the exploration of personality traits and basic situational factors that can have impact on IL. In order to carry out the project we planned to validate ten questionnaires on Hungarian non-representative young adult samples as Rational–Experiential Inventory; NEO PI-R Openness subscales; UPPS impulsivity scale, Myers-Briggs Type Indicator - MBTI, Social Comparison Orientation Measure - SCO, Hypercompetitive Attitude Scale - HCA, Personal Developmental Competitive Attitude Scale - PDCA, Ego-undercontrol scale - EU, Ego-resiliency Scale - ER, Achievement Goal Questionnaire - AGQ. We are intended to measure the relationship between IL and these personality factors. In the second phase of the project we planned to examine the impact of basic social psychological situations on IL as social facilitation/inhibition, social comparison, and comparison. We expect that we can reproduce previous findings regarding the relationship between IL and individual differences in Psychoticism, Anxiety, Rational ability, Openness, Impulsivity, and Intuition and we can intended to demonstrate negative relationship between IL and SCO, HCA, EU, Performance avoidance, Mastery avoidance goals and social factors. Nevertheless, positive relationship is expected between IL and PDCA, ER, performance, and mastery approach goals. The research project could pioneer the almost fully unexplored relationship between IL and personality or social variables which can give hints in everyday life how to improve skill learning.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We have two main questions in the present research project.
Firstly, we would like to reconsider the widely accepted belief that implicit learning processes have deep phylogenetic roots, therefore they show less individual-to-individual variation than explicit learning processes (Reber, 1993). On the basis of very recent studies (Kaufman et al., 2010; Pretz et al., 2010) and our hypotheses we expect relationships between implicit learning and several individual traits and characteristics as Psychoticism, Anxiety, Rational ability, Openness, Impulsivity, Intuition, Social Comparison Orientation, Hypercompetitive attitudes, Personal Developmental Competitive Attitudes, Ego-undercontrol, Ego-resiliency and Goal orientation.
The second question is whether social inhibition, social comparison and competition have effect on implicit learning or not? We suppose that social factors have negative effect on implicit learning. According to our hypothesis social effects (mere presence, comparative point of reference, rival) will impair the selective attention directed to the stimuli (sequence), and therefore it will disturb the encoding phase of implicit learning (Kaufman et al., 2010). This expected pattern is in line with a recent study finding that implicit learning and encoding is improved in hypnosis by filtering out the potential attentional distractors (Németh, Janacsek, Polner, & Kovács, in press).
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The following points show the applied benefits of the present research project:
1. Sports: for professional and amateur sportsmen who have different personality traits it is possible to adjust optimal training envorinments (individual with coach, without coach, social comparative, competitive, etc.)
2. Education: in several cases school education contains implicit elements – these fields for example are music, foreign language, physical education, etc. The present research project could provide guidelines how to optimize implicit learning for students who have different personality characteristics.
3. Clinical rehabilitation: implicit learning plays a crucial role in rehabilitation process, optimal environment (social vs. non-social) can improve the efficacy of rehabilitation.
4. Validation of 10 new scales in Hungarian. These scales could be useful not only for research purposes.
a. NEO PI-R Openness; Hypercompetitive Attitude Scale, Personal Developmental Competitive Attitude Scale, Ego-undercontrol scale, Ego-resiliency Scale can be useful for workplace assessment if the examined sample is constituted by young adults.
b. Achievement Goal Questionnaire can be a very useful scale in order to measure for example university students’ goal orientation.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The main goal of the research project is the exploration of how personality and situational variables as social facilitation, social comparison and competition have impact on implicit (non-conscious) skill learning. We would like to reconsider Reber’s (1993) view about the lack of individual differences in implicit learning. Furthermore, we would like to explore connection between social dimensions and implicit learning. This field has not been explored yet. With the studies of this project we could distinguish optimal skill learning conditions for individuals who possess different personality traits. For example we suppose that impulsive persons will have lower implicit learning performance in social conditions, than in individual settings because they have difficulties with the encoding phase of implicit learning and this distraction will be more serious if they are put in a social situation in which the presence of others can distract them more in skill learning. In order to explore comprehensively potential personality factors, we intend to validate 10 personality-related scales in Hungarian which can cover those traits that can have impact on implicit learning. Furthermore, we would like to examine how these characteristics influence implicit learning in social settings as social comparison or competition. As a result of this project we may give practical advices to wide variety of persons concerning optimal conditions of skill learning (especially sequence learning). Continuing the above mentioned example; if our hypothesis is proven, we can recommend to an impulsive sportsman to practice tennis serving alone instead of with another person.
|
|
|
|
|
