|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
91278 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Ambrus Gergely |
| magyar cím |
Az analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolatai – történeti perspektívában |
| Angol cím |
Analytic Philosophy and Phenomenology: their Relations in Historical Perspective |
| magyar kulcsszavak |
az analitikus filozófia és a fenomenológia történeti kapcsolatai, analitikus elmefilozófia, kognitív tudomány, a poszt-kognitivista paradigma, fenomenológiai elme |
| angol kulcsszavak |
history of analytic philosophy and phenomenology, analytic philosophy of mind, cognitive science, the phenomenological mind and the post-cognitivist paradigm |
| megadott besorolás |
| Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Filozófia |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Filozófiai Intézet (Miskolci Egyetem) |
| résztvevők |
Bárány Tibor
Farkas Katalin
Kondor Zsuzsanna
Schmal Dániel
Schwendtner Tibor
Szummer Csaba
Ullmann Tamás
|
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
1.365 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
4.33 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A 20. század két legfontosabb általános filozófiai irányzata az analitikus fiozófia és a fenomenológia volt (az utóbbit szélesen értelmezve, tehát nemcsak Husserl-t, hanem Brentano-t és tanítványait, Heideggert és a francia fenomenológiát is ideértve). Ez a két irányzat hozzávetőleg a század második évtizedében kettévált, és azóta többé-kevésbé függetlenül fejlődött egymástól. Mindazonáltan, ha kölcsönös elismerésről és főleg együttműködésről a 20. század nagy részében nem is volt szó, a két hagyomány egyes képviselői regáltak egymásra az izoláltság korszakában is. A közelmúltban azonban a közeledés jelei mutatkoznak, elsősorban az elmefilozófiában.
Ahhoz, hogy a 20. századi filozófia e meghatározó fejleményét, az analitikus filozófia és a fenomenológia kettéágazását megérthessük, történetileg és problémacentrikusan is meg kell vizsgálni a két hagyomány megközelítésmódját és fő problémáit. A projekt ezért egyfelől az analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolatainak részletes történeti feltárására irányul, másfelől azt vizsgálja, hol lehet valóban gyümölcsöző a két hagyomány eredményeinek összevetése, továbbá ilyen az együttműködést példázó kutatásokra törekszik, elsősorban az elmefilozófia és kisebb mértékben a nyelvfilozófia területén. A kutatás a következő nagy témák köré szerveződik.
I. A korai analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolatai
II. Bécsi Kör, logikai empirizmus és fenomenológia
III. Hétköznapinyelv-filozófia és fenomenológia
IV. Kortárs analitikus elmefilozófia, kognitív tudományok és az elme fenomenológiai megközelítései
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás háromfajta kérdésre irányul.
a. Történeti kérdések
A fenomenológia és az analitikus filozófia keletkezése és kettéválása. A logikai pozitivizmus és a korabeli fenomenológia reakciói egymásra. A hétköznapinyelv-filozófia valamint a kései Wittgenstein viszonya a fenomenológiához.
b. Kapcsolatok az elmefilozófiában
A különbségek ellenére a két hagyomány között vannak konkrét együttműködések. Az analitikus elmefilozófiában az 1930-as évektől az 1970-es évekig az objektivista, a tudatot mellőző megközelítések domináltak. Az 1970 évektől azonban újraéledt az érdeklődés a mentális állapotok fenomenálisan tudatos aspektusa iránt, az 1990-es évektől pedig újabb, a kognitivista megközelítéssel szembenálló megközelítések jelentek meg. Ezek az elméletek, amelyek a kognició fenomenális, testi, és szituált aspektusaira fókuszálnak, mára meghatározó kutatási programmá álltak össze, amely határozottan támaszkodik a fenomenológia eredményeire.
c. Az analitikus filozófia és a fenomenológia együttműködési lehetőségei általában
A két hagyomány elképzelései a filozófia természetéről jelentősen eltérnek. A filozófia mint a logikai elemzésre alapozott metafizika (Russell), vagy mint tudomány-logika (logikai pozitivizmus), vagy mint átfogó metafizikai naturalizálási program (kortárs analitikus metafizika) nem látszik illeszthetőnek a tudat Husserl-i, vagy a Dasein Heidegger-i elemzésének programjával. Mi több, a mai analitikus elmefilozófiák jórésze naturalista, míg a fenomenológiai megközelítések döntően anti-naturalisták, vagy legalábbis nem naturalisták. Ezért tisztázni kell a lehetséges együttműködés hatókörét.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége többrétű.
1. Egyfelől filozófiatörténeti. Mivel az analitikus és a fenomenológiai hagyomány mintegy száz éve egymástól függetlenül fejlődik, képviselőik többnyire csak az egyik hagyományban járatosak. A 20. századi filozófia történetének mélyebb megértéséhez, a két irányzat jobb önmegértéséhez és lehetséges együttműködésük területének illetve határainak a tisztázásához alapvető jelentőségű a két irányzat szétválásának illetve egymással való polémiáinak történeti tisztázása.
2. A történeti rekonstrukciót ugyanakkor tartalmi kérdések problémacentrikus vizsgálatával is kiegészítjük. Az analitikus és a fenomenológiai hagyomány szétválásában tartalmi-metafizikai, módszertani, és metafilozófiai nézetkülönbségek is szerepet játszottak. A tudat a priori struktúráit vizsgáló fenomenológiai módszer, vagy Heidegger elemzései a Dasein-ról, és az analitikus filozófia nyelvi-logikai-metafizikai elemzési módszerének különbsége, az elme, a nyelv és a metafizika kérdéseinek alapvetően másféle összekapcsolódását eredményezte a két irányzatban.
3. A naturalizálási programja tarthatósága alapvető kérdés a mai analitikus filozófia szempontjából. Ezt a kérdést véleményünk szerint nem elég pusztán történetileg vizsgálni, tartalmi állásfoglalást kíván. Ha ugyanis a fenomenológiai hagyomány anti-naturalizmusa jól alátámasztható, annak súlyos következményei vannak az analitikus filozófiára nézve.
4. A metafilozófiai szembenállás ellenére, az új posztkognivista megközelítések (a megtestesült, kiterjedt, enaktált és beágyazott elme-felfogások) az analitikus és fenomenológiai elmefilozófia együttműködését példázzák. A projektum célja ezen megközelítések vizsgálata, beleértve a hagyományos kognitivista illetve a fenomenológiai hagyománnyal való kapcsolataikat.
Összefoglalva: a projektum a 20. század két fő filozófiai irányzata közötti viszonyt kívánja részletesen kutatni: egyfelől filozófiatörténeti eredményeket ígér, másfelől tartalmi kérdések vizsgálatát elősorban az elme természetére és a mai naturalista metafizika kilátásaira vonatkozóan.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a 20. századi filozófia két legfőbb irányzata, az analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolatainak részletes vizsgálatára irányul. E két irányzat a 20. század nagy részében egymástól szeparáltan fejlődött. E folyamat részleteinek feltárása fontos filozófiatörténeti feladat.
A szétválás okai korántsem magától értetődőek, hiszen a gyökerek közösek: a két hagyomány alapítói egyaránt az elmeállapotok, illetve a logika és a matematika pszichologista felfogásával szakítottak illetve fogalmaztak meg objektivista elméleteket (amely szerint gondolataink tárgyai, csakúgy mint a logikai tárgyak elmén kívüliek). Az 1900-as évek második felétől a két irányzat fokozatosan szétvált: egyfelől a közös realista kiindulóponttól való eltávolodás, másfelől filozófiai módszereik differenciálódása, továbbá a filozófia természetének értelmezésében jelentkező eltérések miatt. A kutatás ezeket a metafizikai, módszertani és a filozófia természetére vonatkozó metafilozófiai kérdéseket vizsgálja.
Konkrét együttműködésről elsősorban az elmefilozófiában beszélhetünk. Az analitikus filozófiában az 1960-as évektől az 1990-es, 2000-es évekig a funkcionalista-komputacionalista paradigma dominált, a közelmúltban azonban újabb alternatív megközelítések jelentek meg, az ún posztkognitivsta elmemodellek. Ezek a megközelítések érdemben támaszkodnak a kogníció testi, átélt aspektusaira és környezetbe ágyazottságára is, illetve a kognitív állapotok fenomenológiájára. Kutatásaink e kapcsolatok feltárására is irányulnak.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Analytic philosophy and phenomenology (broadly conceived, i.e.including not only Husserl but Brentano and his disciples, Heidegger and French phenomenology as well) have been the two most significant movements in 20th century philosophy. These movements have split during the second decade of the century and have evolved more or less independently ever since. Nevertheless, although a mutual recognition, not to speak of cooperation, was not characteristic of their relations, representatives of both traditions reacted to each others work in the ages of isolation as well. Recently, however, a rapprochement seems to be under way, most apparently in the philosophy of mind.
In order to truly understand the nature and causes of the analytic-phenomenological split, one has to investigate the problems and the attitudes of the two traditions both historically and in a problem-oriented way. Only after such a detailed investigation is a considered judgment about the possibilities and limits of cooperation is feasible. Therefore, our project aims at an in-depth historical examination of the connections between the analytic and the phenomenological movement, at determining where a joint application of the methods and results of the two traditions may be productive, and also at carrying out such cooperative research in various topics.
The research is arranged around 4 major themes.
I. The connections between early analytic philosophy and phenomenology
II. Vienna Circle, logical empiricism and phenomenology
III. Ordinary language philosophy and phenomenology
IV. Contemporary analytic philosophy of mind, cognitive sciences and phenomenological approaches to the mind.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
We address three sorts of questions.
a. Historical questions
The emergence of phenomenology and analytic philosophy and their separation. The encounter of logical positivism and phenomenology. Ordinary-language philosophy, late Wittgenstein and phenomenology.
b. Connection in the philosophy of mind
Analytic philosophy of mind was dominated by an objectivist approach ignoring subjective consciousness from the 1930s until the 1970s, hence cooperations with phenomenogical accounts of mental phenomena were sparse. However, in the 1970s interest in phenomenal consciousness has resurged, and an even more radical change came under way from the 1990s when diverse “post-cognitivist” (i.e. embodied, extended, enacted, embedded) approaches to mental phenomena were proposed. These theories exploring the phenomenal, the bodily and situated aspects of cognition became a major research programme, which does rely on the achievements of phenomenology.
c. The possibilities of cooperation between phenomenology and analytic philosophy in general
The metaphilosophical views of the two traditions, as e.g. philosophy is metaphysics based on logical analysis (Russell), philosophy is the logic of science (logical positivism), or that philosophy aims at a comprehensive naturalization program (analytic metaphysics) prima facie do not fit well with Husserl’s program of the analysis of consciousness or Heidegger’s Dasein-analysis, Moreover, as analytic philosophy of mind is predominantly naturalist concerning the mind, while most of phenomenological philosophy is anti-naturalist, hence the scope and limits of possible cooperation ought to be elucidated.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of the research has several aspects.
1. One significant contribution of the research is historical. As the phenomenological and the analytical tradition have developed separately for about a hundred years, clarifying their controversies and the details of their detachment, will contribute to a better understanding of both traditions, and hence of 20th century philosophy in general.
2. Historical reconstruction, will be supplemented by an analytic examination of fundamental issues relevant to the analytic-phenomenological relations. The diverging methodologies, disagreements in substantial metaphysical questions, and metaphilosophical disagreements all played a role in the separation of the two traditions. The fundamental difference between the phenomenological examination of a priori structures of consciousness or the analysis of Dasein and the logical analysis of language and of science, resulted in a different arrangement of the issues concerning mind, language and metaphysics and their connections, within the two traditions.
3. A pivotal question to be addressed is the question of naturalism. The naturalization programme is of central importance to contemporary analytic philosophy, hence, we believe, it requires taking a stand, a purely historical examination of the attitudes towards naturalism will not do. For, if the anti-naturalism of the phenomenological tradition is well-supported, it has severe consequences for contemporary analytic philosophy on the whole.
4. Metaphilosophical and metaphysical controversies notwithstanding, the recent development of postcognitivist philosophies of mind provide examples of de facto collaboration between analytic philosophy and phenomenology. Doing research in these fields constitutes a major part of our project.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our research aims at a detailed investigation of the connections between analytic philosophy and phenomenology, the two most important movements in 20th century philosophy. These movements developed separately for a long period, and the exploration of the details of these processes is an important task for the history of philosophy.
The reasons for the split of the two movements are not evident, since they have common roots: the founders of both traditions repudiated psychologism (about logic and mathematics as well as psychology) and advocated objectivist accounts (according to which the objects of thoughts as well as mathematical and logical objects are extra-mental, are “not in the mind”.) From the second half of the 1900s separation started to emerge, owing to the dissociation from the common realist view, the differentiation of philosophical methods, and the divergence of views concerning the nature of philosophy. Our research investigates these metaphysical, methodological and metaphilosopical differences, and the question of where and to what extent analytical and phenomenological methods may be conjoined.
Cooperation takes place de facto in the philosophy of mind. In analytic philosophy the cognitivist-computationalist paradigm dominated from the 1960s until the 1990s, recently, however, new “postcognivist” alternatives emerged, which draw on the phenomenological, the bodily, and the environmental aspects of cognition. Our project aims at doing research concerning these new approaches and their relations to phenomenological theoies of mind.
|
|
|
|
|
