A fenomenológia és az analitikus filozófia lehetséges kapcsolódási pontjai az elmefilozófia területén  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91283
típus K
Vezető kutató Tőzsér János
magyar cím A fenomenológia és az analitikus filozófia lehetséges kapcsolódási pontjai az elmefilozófia területén
Angol cím Possible connections between analytic philosophy and phenomenology within the philosophy of mind
magyar kulcsszavak intencionalitás, fenomenológia, fizikalizmus, tudatosság, észlelés
angol kulcsszavak intentionality, phenomenology, physicalism, consciousness, perception
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Metafizika
zsűri Kultúra
Kutatóhely Társadalomtudományi Tanszék (Kaposvári Egyetem)
résztvevők Bács Gábor
Bárány Tibor
Forrai Gábor
Márton Miklós
Molnár Gábor
Sutyák Tibor
Ullmann Tamás
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 4.504
FTE (kutatóév egyenérték) 9.60
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Tervezett kutatásunk fő célkitűzése azoknak a filozófiai problémáknak a pontos feltérképezése és részletes elemzése, melyek kapcsán a fenomenológia és az analitikus filozófia termékeny párbeszédet képes folytatni.
Elsősorban az elme jelenségei jönnek szóba. Fő kérdésünk (és ez nemcsak két filozófiai tradíció, hanem két megközelítésmód kapcsolódási pontjait is illeti): hogyan lehetséges a mentális életünk egyes szám első személyű megközelítését összhangba hozni annak egyes szám harmadik személyű megközelítésével?
Több közös filozófiai probléma is felmerül ezzel kapcsolatban. Íme ezek közül (jelzésszerűen) azok, amelyekkel intenzíven foglalkozni kívánunk.
(1) Mindkét hagyomány számára alapvető jelentőséggel bír a mentális állapotok/események irányultságának (intencionalitásának) és valamilyenségének (fenomenális tudatosságának) kutatása, valamint e két tulajdonság vagy aspektus egymáshoz való viszonyának vizsgálata.
(2) Mindkét hagyomány kitüntetett figyelmet fordít az észlelés természetének a vizsgálatára. Arra a kérdésre: milyen viszony áll fenn a szubjektum érzéki tapasztalata és ama transzcendens (tapasztalatfüggetlen) tárgy között, amelynek a szubjektum aktuálisan a tudatában van.
(3) Mindkét hagyomány szakít a karteziánus szubsztanciadualizmussal. Ami a fenomenológiai irányzatot illeti: már maga Husserl bírálja a karteziánus szemléletet, de ez az elutasítás különösen éles a fenomenológia későbbi fejleményeinek (pl. az átélt test koncepció) tükrében. Ami az analitikus hagyományt illeti: a kortárs analitikus filozófiában a legtöbb filozófus a fizikalizmus valamilyen formáját képviseli, és azon az állásponton van, hogy az elme jelenségei fizikaiak.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunk fókuszában a következő kérdés áll: milyen kapcsolódási pontok adódhatnak az elme fenomenológiai és metafizikai vizsgálata között? Mi relevánsat mondhat az elme természetéről a fenomenológia (az elme jelenségeinek egyes szám, első személyű perspektívából történő analízise) az analitikus filozófia (közelebbről az elme metafizikája) számára?
Kérdéseink és hipotéziseink röviden a következők:
(1) Milyen viszony áll fenn a mentális állapotok/események intencionális és fenomenális tulajdonságai között? Hipotézisünk: a két tulajdonság (vagy aspektus) között lényegi viszony áll fenn. Következésképpen: valamennyi mentális állapot/esemény (beleértve a testi érzeteket és hangulatokat is) rendelkezik intencionalitással, és valamennyi mentális állapot/esemény (beleértve a gondolati aktusokat is) rendelkezik fenomenális tudatossággal.
(2) Milyen viszony áll fenn T tapasztalatfüggetlen tárgy érzéki tapasztalata és T között? Az érzéki tapasztalatok fenomenológiájára alapozva, mely szerint érzéki tapasztalataink során mindig valamilyen tapasztalatfüggetlen tárgy prezentálódik számunkra, hipotézisünk szerint T konstitutív eleme az aktuális érzéki tapasztalatnak.
(3) Magyarázhatóak-e az elme jelenségei egy tisztán fizikalista ontológián belül? Hipotézisünk: nem magyarázhatók. Eltérve az antifizikalisták többségétől, akik a mentális állapotok esse est percipi jellegére hivatkozva hoznak fel érveket a fizikalizmussal szemben, azt szeretnénk megmutatni, hogy az elme fizikalista elméletei nem képesek magyarázni azt a (fenomenológiai gyökerű) meggyőződésünket, hogy a mentális állapotaink privátak, azaz: egy meghatározott tapasztalatot kizárólag egyetlen szubjektum élhet át.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kortárs analitikus filozófiában az elme uralkodó elméleteinek nagy része nem foglalkozik az elmével kapcsolatos fenomenológiai tényekkel. Az utóbbi 50-60 év főbb elméletei, kezdve a logikai behaviorizmussal, a mentális okozás különböző elméleteivel, a funkcionalizmussal, a mentális állapotok létezését/realitását tagadó/vitató eliminativizmussal és fikcionalizmussal, nem is beszélve az olyan elméletekről, mint a komputacionalizmus és konnekcionizmus, úgy alakít ki álláspontot az elme természetéről, hogy nem veszi figyelembe az elme fenomenológiáját.
Tervezett kutatásainkkal ahhoz az újabban meggyökeresedő állásponthoz kívánunk csatlakozni, amely nélkülözhetetlennek tekinti a mentális állapotok/események fenomenológiai (egyes szám első személyű perspektívából végzett) analízisét. Enélkül ugyanis – e nézet szerint – nem lehetséges megfelelő álláspontot kialakítanunk az elme természetéről. Módszertani mottónk tehát a következő lehetne: “Csak olyat mondj az elme metafizikai természetéről, ami fenomenológiailag is plauzibilis!”
Kutatásainktól a következőket reméljük. Csak a legfontosabbak. (1) Segít megérteni a fenomenológiai módszer természetét. (2) Világosabb képet nyerünk az elme jelenségeinek megkülönböztető jegyéről. (3) Segít megérteni az elme mint szubjektív perspektíva természetét. (4) Olyan észleléselmélet alapjait rakja le, amely fenomenológiailag plauzibilis: összhangban van az érzéki tapasztalat fenomenológiai jellegzetességeivel. És egyáltalán: (5) olyan metafizika alapjait fekteti le, melynek az elme fenomenológiája által feltárt tények alkotják a tárgyát.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A 20. század elején a filozófia két ágra, analitikus és kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire.
Ez alól az elmével kapcsolatos jelenségek vizsgálata sem képez kivételt. Az analitikus filozófiában az elme uralkodó elméleteinek legnagyobb része nem veszi figyelembe az elme fenomenológiáját (azt, ahogyan az elme jelenségei egyes szám első személyű perspektívából tűnnek számunkra), és végképp nem foglalkozik a különböző fenomenológusok eredményeivel. De a helyzet fordítva is áll: a fenomenológiai irodalomban nagyon ritkán találkozhatunk az analitikus tradícióhoz tartozó filozófusok munkáira való hivatkozással.
Tervezett kutatásunk fókuszában a következő kérdés áll: lehetséges-e párbeszéd a két filozófiai tradíció között az elme jelenségeinek kutatásával kapcsolatban, és ha igen, miféle? Más szavakkal: mondhat-e relevánsat a fenomenológia az analitikus filozófia (azon belül is az elme metafizikája) számára az elme természetéről, és ha igen, akkor mit?
Kutatásaink során arra tennénk kísérletet, hogy pontosan feltérképezzük és részletesen elemezzük egyfelől azokat a problémákat, amelyek kapcsán a két filozófiai tradíció, a fenomenológia és az analitikus filozófia termékeny párbeszédet képes folytatni, másfelől azokat az előfeltevéseket, amelyek az elmefilozófia terén elválasztják őket egymástól.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main goal of our research project is to map out and thoroughly analyse the philosophical problems about which phenomenology and analytic philosophy can engage into a fruitful dialogue. They primarily concern the mind and its phenomena. Our main question (which is not just about the connection between two philosophical traditions but between different approaches as well) is the following: how can the first person singular approach of our mental life be reconciled with its third person singular approach? This raises several problems which are common to both traditions. Here are some that we wish to study intensively.

(1) An investigation of the intentionality and phenomenal consciousness of mental states/events and of their relationship has eminent importance to both philosophical traditions.

(2) Both traditions pay great attention to the investigation of the nature of perception, that is, to the question: what is the relationship between the subject’s perceptual experience and the transcendent (mind-independent) object the subject is actually aware of.

(3) Both traditions break with Cartesian substance dualism. As far as phenomenology is concerned: Husserl himself already criticizes the Cartesian conception, but the repudiation is especially sharp in the later stages (for instance, in the lived body conception) of phenomenology. As for contemporary analytic philosophy: most philosophers endorse physicalism in some form and hold that mental phenomena are physical.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The following question is in the focus of our research: what are the points of contact between the phenomenological and the metaphysical investigations of the mind? What relevant information can phenomenology (the analysis of mental phenomena from the first person perspective) offer on the mind to analytic philosophy (and specifically to the metaphysics of mind)?

Our queries and hypotheses are briefly the following:

(1) What is the relationship between our mental states’/events’ intentional properties and phenomenal properties? According to our hypothesis: the two properties (or aspects) are essentially related. Consequently: every mental state/event (including bodily sensations and moods) has intentionality and every mental state/event (including acts of thought) has phenomenal consciousness.

(2) What is the relationship between the perceptual experience of some transcendental or mind-independent object O and O itself? Given the phenomenology of perceptual experiences, according to which in every perceptual experience a mind-independent object is presented to us, our hypothesis is that O is a constitutive element of the perceptual experience.

(3) Can the features of the mind be explained within the framework of a purely physicalist ontology? Our hypothesis: it cannot be explained. Unlike most anti-physicalists who rely on the esse est percipi characteristic of mental states to argue against physicalism, we wish to show that what the physicalist theories of mind cannot account for is our (phenomenologically rooted) ordinary belief that our mental states are private, namely, that a particular experience can belong only to a single subject.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The traditionally popular views of the mind in analytic philosophy ignore the phenomenological facts of the mind. The main theories of the last 50 or 60 years, like logical behaviorism, the various theories of mental causation, functionalism, eliminativism and fictionalism, not to mention theories like computationalism or connectionism all develop their positions on the mind without taking into account the phenomenology of the mind.

With our research we wish to join those who nowadays claim that the phenomenological analysis (done from the first person perspective) of mental states/events is indispensable. Without it, so it is claimed, we are unable to form a proper view on the mind. Our methodological motto could be the following: „On the metaphysical nature of mind say only what is phenomenologically plausible!”

We are expecting the followings of our project. Just the most important ones. (1) It helps to understand the nature of the phenomenological method. (2) We get a clearer picture of the mark of the mental. (3) It helps to understand the nature of mind as a subjective perspective. (4) It helps to lay the foundations of a phenomenologically plausible theory of perception: one which is in accordance with the phenomenological characteristics of perceptual experiences. Moreover, (5) it lays the foundations of a metaphysics whose subject matter is the phenomenological facts of the mind.


Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In the beginning of the 20th century, philosophy has split into two branches, analytic and continental philosophy. Since then the two philosophies have evolved along their own problems, and it is a regrettable fact that they do not reflect on the other’s achievements.

The investigation of mental phenomena is no exception to that. In analytic philosophy most of the prevailing views pay no attention to the phenomenology of mind (the ways in which the mind seems to us from the first person perspective), and absolutely ignore the results of various phenomenologists. But the same holds the other way as well. In the phenomenological literature there are scarcely any reference to the works of analytic philosophers.

In the focus of our project is the following question: is a dialogue between the two traditions on the phenomena of the mind possible, and if it is, in what way? In other words: can phenomenology say anything relevant to analytic philosophy (within it to the metaphysics of mind), and if yes, then what?

In our research we attempt to map out in a precise manner the problems along which the two philosophical traditions can engage into a fruitful dialogue and analyse in detail their presuppositions which have led to the divide in the philosophy of mind.




vissza »