Az ipari munkásság alakváltozása: Az 1990 utáni szakmunkásréteg társadalmi-politikai tagozódása Németországban és Magyaroszágon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
91303
típus K
Vezető kutató Bartha Anikó Eszter
magyar cím Az ipari munkásság alakváltozása: Az 1990 utáni szakmunkásréteg társadalmi-politikai tagozódása Németországban és Magyaroszágon
Angol cím The changing structure of industrial labor: The social and political stratification of the industrial workers in the united Germany and postsocialist Hungary
magyar kulcsszavak rendszerváltás, szakmunkásság, társadalmi-politikai atttitűdök, munkáséletmód, munkáskultúra
angol kulcsszavak change of regimes, skilled workers, social-political attitudes, working-class life, working-class culture
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Munkaszociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bezsenyi Tamás
Nagy Éva Katalin
Tóth András
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2019-09-30
aktuális összeg (MFt) 0.000
FTE (kutatóév egyenérték) 6.75
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás egy nyugatnémet-keletnémet-magyar összehasonlító vizsgálat segítségével kívánja bemutatni a rendszerváltás után kialakuló új szakmunkásréteg kultúráját, társadalmi-szakmai identitását, érdekérvényesítő erejét és lehetőségeit, valamint társadalmi-politikai attitűdjeit. Miközben a szakirodalomban a kelet-európai munkásságot a kritikai antropológusok sokszor egyértelműen a rendszerváltás veszteseiként emlegetik, a kutatásban tudatosan arra a rétegre koncentrálunk, amely kevés figyelmet kapott a nemzetközi és a hazai szakirodalomban: a multinacionális vállalatok relatíve jól fizetett szakmunkásgárdájára, amelyet munkáselitnek is nevezhetünk. A kiválasztott német-magyar vállalatok közötti szoros gazdasági kapcsolatok és együttműködés lehetővé teszi ennek a munkáselitnek a nemzetközi összehasonlító elemzését, nemzetközi (globális) beágyazottságának a vizsgálatát, ezáltal illeszkedve a globális munkástörténet-írás módszertanához.
Németországban Ingolstadtban (Audi), Jénában (Zeiss, Jenoptik) és Halléban vizsgálódnánk, míg Magyarországon a győri Audi és beszállítói, a kecskeméti Mercedes-gyár, illetve Miskolc (Bosch) lennének a terepmunka helyszínei. Az Audiban már készült egy előzetes kutatás, amelyből egy angol nyelvű tanulmány született Tóth Andrással közösen, illetve Jénában és Halléban is szereztem már kutatási tapasztalatot (ekkor az idősebb szakmunkás-generáció volt a célcsoport). Fontos kérdés, hogy milyen munkaszervezési, illetve érdekvédelmi „transzferek” vannak a vizsgált országok viszonylatában, és hogyan alakul az új munkáselit politikai véleménye, társadalmi nézetei – hiszen ez a csoport a vállalaton belül is rendelkezhet véleményformáló erővel.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogyan látja a saját helyét, helyzetét a vállalatnál és a szélesebb társadalomban a posztindusztriális korszakban elit szakmunkásként, elsősorban a multinacionalista vállalatoknál dolgozó új ipari munkásság. Milyennek látják az érdekvédelem helyzetét, mit tesznek annak javítása érdekében? Hogyan alakulnak társadalmi-politikai nézeteik, milyen különbségeket tudunk megfigyelni nyugatnémet-keletnémet-magyar viszonylatban, és mivel magyarázzuk ezeket a különbségeket? Hogyan épül be az államszocialista múlt a szakmunkások társadalmi-politikai identitásába, hogyan értelmezik ezt a múltat azok a fiatalok, akiknek már legfeljebb csak gyermekként lehetnek az államszocialista rendszerről közvetlen emlékei?
A kutatás folytatná korábbi munkáskutatásaimat, amely eredménye egy angol és három magyar nyelvű kötet, illetve egy, Tóth Andrással közös kutatómunkát, amely során azt vizsgáltuk, mivel magyarázható, hogy a szélsőjobboldal relatíve sikeres a fiatal magyar szakmunkások körében, akiket nem tekinthetünk a rendszerváltás veszteseinek (egy korábbi hipotézis szerint ugyanis a rendszerváltás és a globalizáció vesztesei hajlamosak bűnbakot keresni, és a szélsőjobboldalt preferálni Kelet-Európában). Ezeket a kutatásokat szeretném kiterjeszteni, és megvizsgálni, hogyan látja a magyar mellett a nyugatnémet és a keletnémet munkáselit a rendszerváltást, milyen politikai vélemények fogalmazódnak meg, hogyan látják a szakszervezet szerepét és lehetőségeit, és egyáltalán, mennyiben beszélhetünk egyfajta közeledésről „Nyugat” és „Kelet” között a rendszerváltás után, vagy mennyiben „más” ma is a kelet-(közép-)európai fejlődés.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás mind nemzetközi, mind pedig hazai vonatkozásban hiánypótló munka, mert egy olyan társadalmi csoportra fókuszál, amelyet a rendszerváltás után elhanyagolt a szakirodalom. A kelet-európai kritikai antropológiai szakirodalomban a munkások általában úgy jelennek meg, mint a rendszerváltás és a globalizáció vesztesei. Megjelent azonban egy olyan csoport is, amelyik nem tekinthető a rendszerváltás vesztesének: a multinacionális vállalatok relatíve jól fizetett és jobban meg is becsült szakmunkásgárdája. Ennek a rétegnek a kultúrája, gondolkodása, társadalmi-politikai identitása kevéssé kutatott és ismert az irodalomban. Külön kiemelem az összehasonlító perspektívát mint a kutatás egyik fő erősségét. Az új munkástörténet-írás kiterjeszti mind a munkás fogalmát, mind pedig a nemzetközi mozzanat jelentőségét. Szemben a régi munkástörténet-írással, amely nagy súlyt fektetett a mozgalmakra, sztrájkokra, párttörténetre, az új munkástörténet-írásban nagyobb szerepet kap a munkáskultúra és a munka nemzetközi kontextusa. A nyugatnémet-keletnémet-magyar összehasonlítás nemcsak hiánypótló munka, hanem egy nemzetközi közönség figyelmét is felkeltheti (lásd előző angol nyelvű könyvem kedvező fogadtatását).
Az új elit munkásság társadalmi-politikai gondolkodásának közelebbi megismerése segíthet egy olyan vállalati politika kialakításában, amely nagyobb együttműködésre, több kezdeményezőkészségre ösztönzi a dolgozókat. Vizsgálnánk azt a kérdést, hogyan alakult (át) a rendszerváltás utáni politikai kultúra Németországban és Magyarországon, mennyiben fogékonyak a munkások radikális politikai ideológiákra, és mivel magyarázhatóak a politikai fejlődés eltérései.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kutatás történeti perspektívából kívánja elemezni az ipari munkásság szerkezetének átalakulását 1989-1990 után Németországban és Magyarországon. Miközben az államszocialista országokban – már csak ideológiai okok miatt is – kiemelt rétegnek számított a nagyipari munkásság, a rendszerváltásig éppen az ideológiai szempontok nyomták rá bélyegüket a kelet-közép-európai munkáskutatásra. 1989-1990 után kevés figyelmet kapott ennek a rétegnek az átalakulása, a fiatal szakmunkások alkalmazkodása a posztszocialista feltételrendszerhez. Ha volt érdeklődés, akkor az az egykori szocialista iparvárosok leépülésére irányult; emellett azonban egyes régiókban lezajlott egy, elsősorban a multinacionalista tőke által vezényelt re-indusztrializáció, amelynek eredményeképpen megjelent egy új szakmunkás-réteg, amelyet munkáselitnek is nevezhetünk. A kutatásban kiemelt csoport lenne ez a réteg, amelynek társadalmi-politikai attitűdjeiről, életmódjáról, kultúrájáról alig készült magyarországi kutatás.
A német-magyar összehasonlítást többek között az indokolja, hogy a kiválasztott nagyvállalatok – a győri Audi és beszállítói, illetve a kecskeméti Mercedes-gyár – német beruházással jöttek létre, és igen sokszínű az anyavállalat és a magyar gyárak közötti kapcsolat (szakszervezeti szinten is komoly együttműködésről beszélhetünk). Mivel az egykori NDK-ban is elsősorban a leépülő iparra irányult a figyelem, a projekt, amely egy nyugatnémet-keletnémet-magyar összehasonlítást szeretne megvalósítani, nemzetközileg is hiánypótló munka lehet, és adalék a globális munkástörténet-íráshoz, amelyet a nemzetközi szakirodalom a munkástörténet-írás új paradigmájának tekint.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project seeks to introduce and analyze the culture, social-professional identity, the opportunities of co-determination and labor interest representation as well as social and political attitudes of the new skilled industrial workforce, which was formed after the change of regimes in Western and Eastern Germany and Hungary. We consciously focus on a group, which received little attention in the international and national literature: the skilled industrial workers of the multi-national companies, which we can also consider to be the new working-class elite. The close economic ties and co-operation between the selected German-Hungarian enterprises enable a comparison of these elite groups with an international focus, the study of their global embeddedness, which fits in with the new paradigm of writing labor history, global labor history as advocated by Marcel van der Linden.
In Germany the sites of research would be Ingolstadt (Audi), Jena (Zeiss, Jenoptik) and Halle while in Hungary we would do fieldwork in Győr (Audi and its supplier firms), Kecskemét (Mercedes factory), and Miskolc (Bosch). In Audi we conducted a preliminary fieldwork with András Tóth, the outcome of which was an English book chapter, and I have sufficient research experience in Jena and Halle. It is an important question, what “transfers” of labor organizational methods and labor interest representation forms exist between the two countries and what social-political attitudes, social identities can be observed in the examined groups of elite workers since these groups can form and influence working-class opinions also within the enterprise.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main research question is how the elite industrial workers, more specifically the industrial workforce of the multinational companies see their position and conditions within the enterprise and in the wider society. How do they evaluate labor representation within the enterprise, what do they do for its improvement? How do their social and political opinions vary, what differences can we observe in a West German-East German-Hungarian relationship and how can we explain these differences? How does the state socialist past get incorporated in the social and political identity of the skilled workers and how do young people interpret this past, who can only have direct memories of state socialism as children?
The project would continue my previous labor researches, which so far led to the publication of one English and three Hungarian books. It would also mean the continuation of a research project with András Tóth, during which we interrogated the question of why the far right is relatively successful among young workers, who cannot be considered to be the losers of the change of regimes (according to a former hypothesis, the losers of the change of regimes and globalization are susceptible to the rhetoric of the far right). I would like to extend these researches and to interrogate the question of how the Hungarian, the Western and Eastern German workers see the change of regimes, what kind of political opinions are formed amongst them, how they see the role and opportunities of trade unions and to what extent we can speak of a “catching-up” of East-Central Europe after the change of regimes or in what ways the “East” still differs from the “West”.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research fills a gap in both the international and national literature because it focuses on a social group, which has been neglected in the post-1989 literature. In the Eastern European critical literature workers are usually considered to be the losers of the change of regimes. However, there was also a parallel process of re-industrialization in Eastern Europe, and a new group of industrial workers was formed, which cannot be seen as losers of the change of regimes: the relatively well paid industrial workforce of multinational companies. The culture, political and social thinking and identity of this group is less researched and known in the literature. I point out the comparative perspective as one of the major strengths of the project. The new labor history extends both the category of workers and the significance of the international transfers and movements. While the old labor history focused on working-class movements, strikes, and party histories, in the global labor history working-class culture and the international context of labor receives a greater emphasis. The German-Hungarian comparative project can also attract an international scholarly interest (e.g. the positive reception of my English book).
The project, which seeks to understand the social and political thinking of this new labor, can also facilitate an enterprise policy, which is based on an increased level of cooperation and the triggering of new initiatives. We would also interrogate the question of how political cultures have changed in the postsocialist Eastern Germany and Hungary, to what extent workers are responsive to radical political ideologies, and how we can explain the differences of political development in the two countries.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The research seeks to analyse the change of the structure of the industrial working class from a historical perspective in Germany and Hungary after the change of regimes and the German unification. While in the state socialist countries the large industrial working class was considered to be the social basis of the regime, and therefore labor research was subject to political-ideological considerations, after 1989-1990 little attention was paid to the transformation of industrial labor, the adaptation of young skilled workers to the postsocialist conditions. If there was any interest, it was targeted at the regions, which heavily suffered from de-industrialization; however, there was a parallel process of re-industrialization driven by multinational capital – at least in some regions. The research focuses on this new workers’ elite, whose social-political attitudes, lifestyle and culture were hardly studied in the Hungarian literature.
The German-Hungarian comparison is justified by the fact that the selected Hungarian enterprises – Audi in Győr and Mercedes in Kecskemét – were established through German investments, and there is a multifold cooperation between the German and Hungarian enterprises (also at the level of trade unions). The proposed comparison would not only fill a gap in the literature but it would also be a contribution to global labor history, which is seen as the new paradigm of writing labor history.




vissza »