A Fekete-tenger kereskedelme a kora középkorban – Egy bizánci kikötőváros kutatása –Sinópé/Sinop  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
100177
típus PD
Vezető kutató Csiky Gergely
magyar cím A Fekete-tenger kereskedelme a kora középkorban – Egy bizánci kikötőváros kutatása –Sinópé/Sinop
Angol cím The Black Sea Trade in the Early Middle Ages – Investigation of a Byzantine Harbour – Sinope/Sinop
magyar kulcsszavak Bizánc, koraközépkor, régészet, gazdaságtörténet
angol kulcsszavak Byzantium, Early Middle Ages, archaeology, economic history
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)60 %
Ortelius tudományág: Ókori kultúra
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)40 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri Történelem
Kutatóhely Régészeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2012-04-01
projekt vége 2016-03-31
aktuális összeg (MFt) 22.594
FTE (kutatóév egyenérték) 3.20
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A Fekete-tenger fontos összekötő kapocs három régió: Anatólia, a Balkán és Kelet-Európa között. A kulturális jelentősége abban áll, hogy a mediterrán hatások e közvetítő csatorna révén érték el az észak-pontuszi nomád törzseket. E hatások forrása - Konstantinápoly és a Balkán mellett - Anatólia fekete-tengeri partvidéke volt, így e vidék régészeti kutatása kulcsfontosságú a magyar és kelet-európai régészet szempontjából.

Sinop (az ókori Sinópé) földrajzi fekvésének köszönhetően a legfontosabb fekete-tengeri kikötők egyike volt: a Krím felé induló hajók kiindulópontja. A kikötőváros a teljes közép bizánci korban megtartotta a jelentőségét, és nagy számú - részben kutatott - bizánci műemlékkel rendelkezik, a kisleletek és a kerámia tanulmányozása viszont még nem kezdődött meg. Az amerikai Sinop Regional Archaeological Project (SRAP) a kikötő szárazföldi hátországát vizsgálja, és az őskori és ókori emlékanyagra koncentrál, míg a nagy számú bizánci leletanyag még nem kutatott.

A tervezett projekt a Sinopból származó 6-11. századi bizánci fekete-tengeri kereskedelemre vonatkozó adatok feltárására, kiértékelésére és publikálására irányuló együttműködés a SRAP-val. A projekt keretében a távolsági kapcsolatokra utaló leleteket (érmek és fémtárgyak) és kerámiát (importkerámia) szeretnénk tanulmányozni és közzétenni egy adatbázis formájában, ami jó kiindulópontot teremthetne a fekete-tengeri bizánci régészeti leletanyag összehasonlító elemzésére.
angol összefoglaló
The Black Sea is an important connecting link between Anatolia, the Balkans and Eastern Europe. The Mediterranean influences reached the nomadic people of the North Pontic region through this transition zone. The source of these effects was the Pontic shore of Anatolia (besides Constantinople and the Balkans), thus the archaeological investigation of this region is of primary importance from the point of view of both the Hungarian and Eastern European archaeology.

Sinope is, due to its geographical position, one of the major ports of the Black Sea and the departure point of the ships travelling to the Crimea. This harbour kept its significance throughout the Middle Byzantine Period, and it has a number of Byzantine standing monuments which were partially studied, but the investigation of small finds and ceramics has not started yet. The Sinop Regional Archaeological Project (SRAP) studies the continental hinterland of the port focusing on the prehistory and antiquity, while the great amount of Byzantine finds is unstudied yet.

The planned project is a cooperation with the SRAP to study and publish the evidence of the Byzantine (6-11th c.) Black Sea trade from Sinope. In the frame of the project small finds and ceramics revealing long-distance contacts (coins, metal finds and import ceramics) would be studied and published in the form of a database, which could offer a great starting point for the comparative analyses of the Byzantine archaeological find-material of the Black Sea.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Sinop városa és Törökország fekete-tengeri partvonalának kora középkori története a magyar kutatás számára ismeretlen terület volt. A kutatások eredményei jól mutatják a késő ókor és az érett középkor közötti átalakulást, a kapcsolatok beszűkülését és a lokális kereskedelem előretörését. A tengeri szállítás a bizánci „sötét korként” ismert időszakban (8-9. sz.) is folyamatos maradt, amint arról a feldolgozott szállítóedények is tanúskodnak. Az ismertetett témában elkészült egy öt ív terjedelmű angol nyelvű kézirat 63 színes képtáblával és három elterjedési térképpel. A projekt e kikötőváros tágabb kontextusaként felvázolt egy fekete-tengeri gazdasági rendszert; a témában egy angol és egy magyar nyelvű tanulmány jelent meg. A Fekete-tenger a Kárpát-medence régészete számára sem idegen: a 7. századi avar sírokban talált amforák erős pontuszi kapcsolatokról árulkodnak, ezt a projektvezető Hárshegyi Piroskával két konferencia előadásban, egy már megjelent angol és egy még megjelenés előtt álló magyar tanulmányban mutatta be. Magyarország és Törökország között a kora középkori régészeti kapcsolatok korábban nem voltak számottevőek. Az NKFI projekt több nemzetközi projektbe (az amerikai SRAP és a török „Balatlar”) bekapcsolódott, és több török szakember tartott Magyarországon előadásokat. A projektvezető is több alkalommal adott elő a török és nemzetközi közönségnek, s ez által a két ország tudományos kapcsolatait is erősítette a projekt.
kutatási eredmények (angolul)
The city of Sinop and the early medieval history of the Turkish Black Sea coast was unknown field for Hungarian research. The project studied the economic transformation between Late Antiquity and Middle Ages, the narrowing network and the upsurge of local trade. Sea trade remained significant during the period known as Byzantine „Dark Ages” (8th-9th c.) attested by the transport vessels studied in the local museum. These artefacts are subjects of an English manuscript of 220.000 characters with 63 coloured plates and three distribution maps. As the context of this city the project studied the early medieval economic system of the Black Sea resulted in the publication of English and a Hungarian paper. The Black Sea is also significant for the archaeology of the Carpathian Basin: amphorae found in 7th-century Avar burials reveal strong Pontic relations. The project leader and Piroska Hárshegyi presented these results in two conferences and a published English paper, while a Hungarian study on the topic remained unpublished. Relations in the field of early medieval archaeology have not been considerable between Hungary and Turkey. The NKFI project co-operated with two international research (the American SRAP and the Turkish ’Balatlar’), several Turkish experts have given lectures in Hungary in the frame of the project. The project leader has read papers for Turkish and international audience leading to the intensification of academic relations between the two countries.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=100177
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Csiky Gergely - Hárshegyi Piroska: Wine for the Avar elite? Amphorae from Avar period burials in the Carpathian Basin, Gocha R Tsetskhladze, Alexandru Avram, James Hargrave (szerk.) The Danubian Lands between the Black, Aegean and Adriatic Seas. Oxford: Archaeopress, 175-182, 2015
Csiky Gergely: A Pontus-vidékről új szemszögből: A fekete-tengeri kora-középkori kapcsolatok kutatási lehetőségei Sinopban, Magyar Régészet - Online Magazin, 2012
Csiky Gergely: The Pontus Region from a New Perspective: Research on the Early Medieval contacts of Sinope, Hungarian Archaeology E-journal 2012 Autumn, 2012
Csiky Gergely: Sinópé helye a Fekete-tenger kora középkori gazdasági rendszerében. Kérdések és problémák., Olajos Terézia (szerk.): A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc (The Carpathian Basin, the Hungarians and Byzantium). Acta Universitatis Szegediensis Opuscula Byzantina, 2014
Csiky Gergely: Saxe im awarenzeitlichen Karpatenbecken, Vida T (szerk.) Thesaurus Avarorum: régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére, 2012
Csiky Gergely: Fegyverzet és társadalom az Avar régészet tükrében - A dunántúli germán kontinuitás kérdése., Hadak útján XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötetete (szerk. Petkes Zsolt) Budapest - Szigethalom 2010. 109-120, 2012
Csiky Gergely: Konstantinápoly városfalai és a 626. évi avar ostrom, Kiss Attila, Piti Ferenc, Szabados György (szerk.) Középkortörténeti tanulmányok 7.: a VII. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2011. június 1–3.) előadásai. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 2012. pp. 165-182., 2012
Csiky Gergely: A Pontus-vidékről új szemszögből. A fekete-tengeri kora középkori kapcsolatok kutatásának lehetőségei Sinopban, Magyar Régészet. Online Magazin. Archaeolingua, 2012
Csiky Gergely: Sinope in the Early Medieval Economy of the Black Sea Region (Questions and Problems), Antaeus 33, 315-344., 2015




vissza »