Nyelvjárás és sztenderdizálódás Szeged lakosságának nyelvhasználatában – Nyelvhasználat, nyelvi attitűdök és egymás mellett élő nyelvváltozatok Szegeden  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105720
típus K
Vezető kutató Németh Miklós
magyar cím Nyelvjárás és sztenderdizálódás Szeged lakosságának nyelvhasználatában – Nyelvhasználat, nyelvi attitűdök és egymás mellett élő nyelvváltozatok Szegeden
Angol cím Dialect and Standardization in the City of Szeged – Language use, language attitudes and coexisting linguistic systems in Szeged
magyar kulcsszavak nyelvjárás, sztenderd nyelvhasználat, beszélt nyelv, nyelvi attitűd
angol kulcsszavak dialect, standardization, spoken language, language attitude
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Szociolingvisztika
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely Magyar Nyelvészeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Bagi Anita
Berente Anikó
Kontra Miklós
Molnár Mária
Sinkovics Balázs
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-09-30
aktuális összeg (MFt) 30.987
FTE (kutatóév egyenérték) 13.14
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás egyik fő célja, hogy létrehozzon egy digitalizált beszéd korpuszt, amely Szeged teljes lakosságának (kb. 160000 fő) nyelvhasználatát szemlélteti egy rétegzett reprezentatív mintavételre(160 fő) építve. A szociolingvisztikai interjú az irányított beszélgetés mellett magába foglal olyan kérdéseket (és válaszokat), amelyek a nyelvi váltakozást, metalingvisztikai ítéleteket és beszélői hiedelmeket igyekeznek felszínre hozni. A kb. 160 órányi hangfájlként tárolt interjúhoz csatlakoznak az átírások.
Szeged vizsgálata variációelméleti keretben igen érdekesnek tűnik, mert
-a vidéki nagyvárosok közül az egyik legmasszívabb nyelvjárási háttérrel rendelkezik
-szomszédságában palócos-jászos nyelvjárásszigetek vannak
-a város nyelvjárásának emblematikus jegye az ö-zés
-a szegedi beszélők jelentős része kettősnyelvű
–lehetséges, hogy az ö-zés visszaszorulóban van, de ez nehezen bizonyítható a beszélők kettősnyelvűsége és gyakori kódváltásai miatt.
Elemezni fogunk számos, a magyar nyelvterület egészére jellemző és több táji (szegedi) nyelvi változót. A város társadalmi és nyelvi tényezők által meghatározott váltakozásokat mutató nyelvét szeretnénk leírni, valamint összevetni a szegedi nyelvhasználatot, nyelvi ítéleteket, attitűdöket, nyelvvel kapcsolatos hiedelmeket a budapestiekkel.
A kutatás további célja a szegedi egyetemen, kulturális és közművelődési intézményekben, helyi rádió- és televíziós archívumokban tárolt hangfelvételek felkutatása, rendszerezése és digitalizálása, egy a szegedi nyelvhasználatot bemutató és megőrző korpusz létrehozása.
Harmadik célunk, hogy kutatásunkkal megalapozzuk a későbbi longitudinális vizsgálatokat.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, hogyan beszélnek az emberek Szegeden a 2010-es évek első felében – ez magában foglalja azt a kérdést, hogy mely szituációkban használják a nyelvjárást. További fontos kérdés, hogy milyen viszonyulást mutatnak a szegedi tájnyelvhez és a sztenderd nyelvváltozathoz, milyen stratégiákkal élnek az egyes változatok közötti választásban a különböző beszédhelyzetekben. Fény derülhet arra, hogy milyen mértékben lép a sztenderd a nyelvjárás helyére a városi lakosság beszédében, és hogy vannak-e kimutatható különbségek a nyelv különféle használati módozataiban a különböző nemű, életkorú, szociokulturális hátterű beszélők között, valamint az, hogy függ-e a nyelvhasználatuk erős vagy gyenge helyi identitástudatuktól. Választ kaphatunk arra is, hogy mi a szerepe az iskolai oktatásnak, a tanároknak abban, hogy a szegedi beszélők használják-e a helyi nyelvjárást avagy nem.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás Magyarországon úttörő vállalkozás abban a tekintetben, hogy célja egy vidéki magyar nagyváros teljes nyelvhasználati képének megrajzolása rétegzett reprezentatív minta alapján. Az eddigi magyar nagyvárosi kutatások közül csak a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú a (BUSZI) alapozódott nagy méretű városi beszédmintára, ennek anyaga a rendszerváltás korának 1987-89-nek a nyelvállapotát mutatja. A Magyar Nyelvjárások Atlaszának vizsgálata nem célozta a városok nyelvhasználatának megismerését, a regionális köznyelvi kutatások az 1970-es évektől pedig csak néhány vidéki város (pl. Szombathely) nyelvhasználatát igyekeztek feltárni. A szegedi nyelvváltozatot (amelyet egy országos reprezentatív vizsgálat tanúsága szerint a második legszebbnek és az ötödik legcsúnyábbnak tartanak a beszélők) eddig még senki nem vizsgálta variációelméleti keretben.
Az SzTE BTK Szociológiai Tanszéke által a 2000. esztendőtől minden évben elvégzett Szeged-kutatás lehetővé teszi számunkra, hogy a nyelvészeti kutatásra szociológiailag jól megalapozott mintát állítsunk össze Szeged lakóiból. A gyűjtés feltárhatja azokat a közvélekedéseket, amelyek a „jó” és „rossz” beszédre, a nyelvjárásra a „helyes” beszédre vonatkoznak, ezirányú eredményei pedig társadalmilag jól hasznosíthatók az oktatásban, egészségügyben vagy éppen az igazságügyi nyelvészetben.
Szeged nyelvi öröksége jórészt papíron őrződött meg, viszonylag kevés hangfelvétel maradt ránk, amelyek nem föltétlenül reprezentálják Szeged nyelvét. Az egyetemi intézetekben, múzeumokban rejtőző elérhető hanganyagok archiválásával és a 2010-es években gyűjtendő saját hangfelvételek megőrzésével szeretnénk megalapozni a szegedi nyelv hangarchívumát.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás Magyarország egyik legnépesebb vidéki városának, a 160 ezres Szegednek a nyelvhasználati képét kívánja megrajzolni a 2010-es évtized elején. Bemutatjuk a szókészletben, a kiejtésben, a nyelvtani rendszer jellemzőiben megjelenő változatosságot, a férfi és női nyelvhasználat különbségeit, a fiatalok és idősek, iskolázottak és kevésbé iskolázottak, szegedi születésűek és beköltözők közötti nyelvhasználati különbségeket – és megpróbálunk magyarázatot találni az eltérésekre. Mivel senki nem beszél mindig teljesen egyformán, ezért az egyén beszédében megjelenő változatosságot is elemezzük. Például ugyanaz a beszélő hol azt mondja, hogy "töszöm" (a szegedi tájnyelven), hol pedig azt, hogy "teszem" – attól függően, hogy kivel, mikor és miért beszél.
A beszélt nyelvi korpuszból, mely kb. 160 szegedi beszélőnek a 2010-es évek első felében mutatott beszédét őrzi, arra is következtethetünk, mire használják, miképpen értékelik hagyományos nyelvjárásukat, megállapíthatjuk, kiszorította-e a sztenderd budapesti beszéd a szegedi tájnyelvet (a kiejtésben, nyelvtanban, szavakban és kifejezésekben).
A létrehozandó digitalizált hangfelvételekből álló szegedi beszéd archívum alapja lehet a szegedi nyelvi örökség megőrzésének. A kutatás eredményeit egy tudományos monográfiában fogjuk közölni. Ez a kötet alapja lehet olyan, szélesebb olvasóközönségnek szánt könyveknek is, amelyek erről az egyedi városi nyelvváltozatról szólnak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

A major goal of this project is the creation of a corpus of digitized speech of a representative sample of the residents of Szeged (population: 160 000). In addition to the usual guided conversational modules, the sociolinguistic interviews will contain questions and tasks concerning language variation, metalinguistic judgments and beliefs. About 160 one-hour interviews are planned and a time-aligned transcription will be made of them. This proposal is important for Hungarian linguistics because of the lack of urban dialect studies (save The Budapest Sociolinguistic Interview) in Hungary based on good-quality speech gathered in a replicable way.
The study of Szeged speech in a variationist fashion is highly interesting for a number of reasons: (a) it has one of the strongest dialect components among cities of similar size in the provinces, (b) flanking the city limits are interesting dialect islands of Palóc and Jász in-migrants, (c) a major and conspicuous feature of Szeged speech is ö-ing, that is the use of the front mid rounded vowel [ø] for the unrounded [e] found in some other dialects, (d) most native speakers of the dialect are bidialectal in the local dialect and Standard Hungarian, and (e) it may well be the case that ö-ing is receding but this process is made difficult to observe and describe by the wide-spread bidialectalism of speakers and their extremely frequent codeswitching.
A comprehensive description of the socially and linguistically variable speech of Szeged will be produced. An additional goal of the project is to locate earlier tape-recordings and create a corpus of Szeged legacy data.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The major question we will answer is: How do people in the city of Szeged speak in the early 2010s? Other questions include: (a) in what situations do they use the dialect and when do they prefer Standard Hungarian?, (b) what attitudes are held by speakers concerning Szeged dialect speech and Standard (Budapest) speech?, (c) what strategies do they use in choosing one variety over the other in particular speech situations?, (d) is it the case that the local dialect is being gradually replaced by Standard speech?, (e) are there demonstrable differences in speech related to age-groups, gender, educational achievement, or the strength of speakers’ local identity?, finally (f) what is the role of schoolteachers and peer pressure in encouraging or discouraging the use of this dialect?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposed project is pioneering in as much as there is only one study so far which has been based on the tape-recorded speech of a large urban sample of speakers: The Budapest Sociolinguistic Interview, whose data was gathered at the fall of communism in 1987-89. Speech in Hungarian cities in the provinces was not investigated by the Hungarian Dialect Atlas project (conducted in the 1950s and 60s), and the regional standard projects (Hungarian regionális köznyelvi kutatások) carried out in the 1970s investigated only a few cities (e.g. the city of Szombathely) Speech in Szeged, which is regarded the second most beautiful variety of Hungarian and the fifth ugliest at the same time by a country-wide representative sample, has not yet been studied within the variationist framework.
The annual sociological surveys conducted in the city by the Sociology Department of the University of Szeged enable us to construct a sociologically well-researched sample of residents for our linguistic study. The results of this work should be applicable in socially useful ways from shaping public opinion concerning “good” and “bad” speech, “dialect” and “correct” speech, to applications in education, health care or forensic linguistics (the use of linguistic expertise to solve legal problems).
The linguistic heritage of Szeged is mostly preserved on paper, few are the tape-recordings and they do not necessarily represent true Szeged speech. By archiving the available recordings scattered in university offices and museums, and by recording in a highly professional way the real speech of Szeged residents in the early 2010s, we hope to provide the foundation for an audio archive of Szeged speech.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The goal is to provide a scientifically accurate and detailed description of the various speechways of the residents of the City of Szeged, a “big city in the Hungarian provinces” with a population of 160 000. The varieties of different words, pronunciations, and grammatical characteristics of Szeged speech will be demonstrated, and differences between men and women, young and old, educated and uneducated, locals and in-migrants etc. will be shown and the reasons for such variety will be explained. Because nobody speaks the same way all time, the variation in the speech of individuals will also be analyzed and different forms of language use (e.g. local töszöm vs. Standard Hungarian teszem ‘I do it’) will be correlated with who speaks to whom when and why.
The corpus of speech we will record with about 160 speakers in the early 2010s will show us the extent to which Szeged people use and value their traditional dialect, and we will learn whether or not the local dialect is being displaced by Standard (Budapest) speech (pronunciation, grammar, words and phrases). The digitized audio corpus of Szeged speech will serve as the basis for preserving the spoken linguistic heritage of Szeged. The results of the project will be published in a scientific monograph (which can also be the basis of more popular books about this unique urban dialect of Hungarian).





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
1. Elkészült az általunk tervezett 165 szociolingvisztikai interjú, melyek a szegedi vizsgálat mintáját adják. Az interjúk archiválása, digitális másolatok készítése befejeződött, így kb. 370 órányi digitalizált hangfölvételt készítettünk a 2013-2015 közötti szegedi nyelvhasználatról. Fölvettünk további 10, mintán kívüli interjút olyan híres szegediekkel, akiknek a beszéde érdekes kutatásunk céljai szempontjából. 2. A „Szeged nyelve” hangarchívum számára több jelentős gyűjteményt fölkutattunk, így többek között Lele József (1938-2013) szegedi néprajzkutató gyűjteményét (mely egyetlen analóg példányban létezett csak), Bálint Sándor (1904-1980) hangfelvételeit és más Szeged környéki hangfölvételeket. 3. Sikerült a 165 fős szegedi minta egy teljes korcsoportjának (14-16 éves korosztály) összes interjúját az ELAN-ban lejegyeznünk és kódolnunk (harminc interjú). További harminc interjú lejegyzése és kódolása is befejeződött az idősek (hatvan év fölöttiek) korcsoportjából. A 165 interjú közül további kb. húsznak elkészült egyszerű szövegfájlként való lejegyzése. 4. Elemző munkánk első összefoglalása a most megjelenő Szeged nyelve a 21. század elején című kötet (Gondolat Kiadó, 2016, 264 oldal). A kötetben az elméleti-módszertani kérdések mellett a szegedi vizsgálat mintájának két „szélső” korcsoportjának, a legfiatalabbaknak és legidősebbeknek adatait kvantitatív módszerekkel dolgoztuk föl a nyelvhasználat és nyelvi attitűdök szempontjából.
kutatási eredmények (angolul)
We have completed 165 sociolinguistic interviews in the city of Szeged. As a result of archiving and digitizing the interviews, we now have approximately 370 hours of recorded speech collected in 2013‒2015 from a random representative sample of residents of the city. In addition, 10 interviews were recorded with famous (former) residents of Szeged who contributed valuable information. A “Language in Szeged” audio archive has been established, which contains digitized copies of priceless tape-recorded speech collected in the vicinity of Szeged by ethnographers József Lele, Jr. (1938‒2013), Professor Sándor Bálint (1904‒1980) and other researchers in the 2nd half of the 20th century. All 30 of the entire 14‒16-year-old cohort’s interviews have been transcribed and coded with ELAN. An additional 30 interviews of the 60+ cohort have also been transcribed and coded, and text files of 20 interviews have been created. In addition to papers published in Hungarian and English, the forthcoming book Szeged nyelve a 21. század elején (= Language in Szeged at the beginning of the 21st century) contains results of our project, including chapters on theory and methods, and language use and attitudes of the youngest and oldest cohorts in our representative sample. The 264-page book is to be published by Gondolat Kiadó, Budapest, 2016.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105720
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kontra Miklós, Németh Miklós, Sinkovics Balázs: Szeged nyelve a 21. század elején, Szeged nyelve a 21. század elején, Gondolat Kiadó, Budapest (264 pp.), 2016
Németh Miklós, Kontra Miklós, Sinkovics Balázs: Two fieldworkers’ effects on a respondent’s language use in Szeged, Hungary, STUDIA LINGUISTICA HUNGARICA 30: 73-83, 2015
Sinkovics Balázs: A Szeged környéki nyelvjárás a világhálón, In: Bárth jános, Bodó csanád, Kocsis Zsuzsanna (szerk.): A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére, ELTE, MNYT, 301-307., 2015
Berente Anikó, Kontra Miklós, Sinkovics Balázs: Egy szegedi ö-ző, e-ző és mekegő beszélő nyelvhasználatának és nyelvi attitűdjeinek összefüggései, In: Kozmács István, Vanco Ildikó (szerk.): Sztenderd - nem szetenderd: variációk egy nyelv változataira, Lakitelek, Antológia Kiadó, 97-107.ó, 2016
Molnár Mária, Sinkovics Balázs: Nyelvjárás nyilvános térben – Egy közéleti szereplő beszédeinek nyelvjárásiassága, Nyelvelmélet és dialektológia 3, (PPKE 2015, 211–222), 2015
Németh Miklós, Bagi Anita, Molnár Mária: Ö-zés szabályok nélkül?, Nyelvelmélet és dialektológia 3, (PPKE 2015, 223–233.), 2015
Bagi Anita, Molnár Mária, Németh Miklós: Létezik-e olyan, hogy "az adatközlő nyelvhasználata"?, In: Kozmács István, Vančo Ildikó (szerk.) (szerk.) Sztenderd – nem sztenderd: Variációk egy nyelv változataira. Lakitelek: Antológia Kiadó, 2016. pp. 117-127., 2016
Németh Miklós: Nyelvi ideológia és a tájnyelvi örökség Szeged utcaneveiben, In: Tóth Szergej, Rozgonyiné Molnár Emma (szerk.) (szerk.) Prózától a líráig: Írások Nagy L. János tiszteletére. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2016. pp. 241-244., 2016
Németh Miklós: A szegedi tájnyelv -hon/-hön ragjának kialakulásáról, In: Forgács Tamás, Németh Miklós, Sinkovics Balázs (szerk.) (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VIII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2015. pp. 147-156., 2015
Németh Miklós: A szegedi tájnyelv -hon/-hön ragjának kialakulásáról, In: Bárth M János, Bodó Csanád, Kocsis Zsuzsanna (szerk.) (szerk.) A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet; Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. pp. 196-204., 2015
Németh Miklós, Bagi Anita, Molnár Mária: Ö-zés szabályok nélkül?, In: É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.) (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 3.. Budapest: Szent István Társulat, 2015. pp. 223-233., 2015





 

Projekt eseményei

 
2015-11-12 15:33:00
Résztvevők változása




vissza »