Prestige and Trust. Culture and Society in two Siberian Village Communities  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
106535
Type PUB-K
Principal investigator Mészáros, Csaba
Title in Hungarian Tekintély és bizalom. Kultúra és társadalom két szibériai faluközösségben
Title in English Prestige and Trust. Culture and Society in two Siberian Village Communities
Keywords in Hungarian Társadalmi tőke, posztszocializmus, Szibéria, dekollektivizálás
Keywords in English Social Capital, Postsocialism, Siberia, decollectivisation
Discipline
Ethnography (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Comparative ethnology
Panel Publications Panel
Department or equivalent Institute of Ethnology (Research Centre for the Humanities)
Starting date 2012-07-01
Closing date 2013-07-31
Funding (in million HUF) 0.608
FTE (full time equivalent) 0.22
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Szovjetunió felbomlása nemcsak új gazdasági és társadalmi környezetet teremtett Szibériában, de lehetővé tette a külföldi kutatók terepmunkáit is, és így a szibirisztika újból a nemzetközi antropológiai kutatások középpontjába került. A kiadásra szánt kézirat e gazdag antropológia szakirodalom hazai recepciójára törekszik két jakutiai faluközösség 21. század eleji működésének bemutatása által. A kéziratban két év terepmunkájának adatait dolgozom fel és három egymással szorosan összefüggő kutatási kérdést vizsgálok. Elsőként, a kutatott faluközösségek társadalmát nem kizárólag etnikai alapon kívánom értelmezni, hanem azokat Oroszország peremhelyzetű közösségeiként is bemutatom. Az orosz és a szovjet állam intézkedései ugyanis jelentős hatással volt e közösségek gazdaságára és társadalmára. Másodsorban a társadalomszervezet vizsgálatakor a szibirisztikában hagyományosan központi jellegű rokoni kapcsolatok bemutatása mellett a baráti, a szomszédi és támogatói kapcsolatokat is egységesen vizsgálom. A társadalmi kapcsolatok működésére összpontosítva a bizalom helyi értelmezését, illetve a társadalmi tőke felhalmozását tárgyalom részletesen. Végül a társadalmi kapcsolatok működését az emberi jellem kialakulásáról vallott émikus elképzelések bemutatása, illetve a tekintélyszerzés helyi stratégiáinak megvilágítása által értelmezem. Befejezésül bemutatom, hogy peremhelyzetű posztszocialista faluközösségek működését a tekintély megteremtésének és a bizalom fenntartásának kettőssége hatékonyan szervezi.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A társadalmi tőke a mai társadalomtudományi diskurzusok egyik legnépszerűbb és egyben legvitatottabb fogalma. A fogalom bevezetése óta eltelt három évtizedben meghatározások és kritikák sokasága értelmezte a fogalmat, amely legáltalánosabb meghatározása szerint olyan erőforrás, amely az individuumok kapcsolati hálókba való beágyazottsága révén keletkezik, és amelyet ezen individuumok potenciálisan felhasználhatnak céljaik elérésére. Mára a fogalom használata nemcsak a kutató-elemző munka, hanem a döntéshozatali folyamatok során is általánossá vált, de gyakorlatilag érintetlenül hagyta az antropológiai és néprajzi társadalomelemzés gyakorlatát. A kurrens antropológiai, néprajzi kézikönyvek kerülik a társadalmi tőke fogalmának a használatát, mivel a társadalmi tőke kulturális beágyazottsága másodlagos kutatási probléma volt. A társadalmi tőke kulturális kötöttségének vizsgálata nélkül tisztázatlan marad, hogy miképpen és miért alakul sajátos szabályok szerint egy közösségben a társadalmi tőke működése. A kulturális beágyazottság vizsgálata a társadalmi tőke jelenségének értelmezését abból a szempontból pontosítja, hogy az interperszonális kapcsolatok fenntartásának és működtetésének milyen helyi modelljei, kategóriái, normái és azzal csak részlegesen összeegyeztethető gyakorlatai azonosíthatók az adott közösségekben. A kötet a társadalmi tőke felhalmozását és felhasználását ágyazza be két peremhelyzetű posztszocialista faluközösség társadalmi életébe és kategória-rendszerébe.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kiadandó könyv kézirata egyrészt a helyileg kulturálisan értelmezett kapcsolattípusok fajtáiról számol be, másrészt a társadalmi tőke felhasználásának gazdasági jelentőségéről egy átalakuló posztszocialista környezetben. A társadalmi tőke fogalmát egy olyan környezetben kívánom alkalmazni, ahol erre korábban még nem került sor. Az esettanulmányok egyrészt a peremhelyzetű posztszocialista kisközösségek sajátosságait elemzik, másrészt kísérletet teszek arra is, hogy a társadalmi tőke fogalmát úgy helyezzem bele egy egyedi kulturális közegbe, hogy az nem válik partikulárissá, és nem veszíti el megvilágító erejét. Ezzel a fogalom néprajzi felhasználhatóságát szeretném demonstrálni, hozzájárulva egy kvantifikálható néprajzi társadalomelemezési módszer pontosításához.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A monográfiában két peremhelyzetű jakutiai (északkelet-szibériai) faluközösség társadalmi életét írja le és elemzi a pályázó. Az Orosz Föderáció ezen közösségeiben a hatékonyan felhasználható gazdasági erőforrások szűkösek, az állami felügyelet gyenge, az állami szolgáltatások pedig nehezen elérhetők. Emiatt nagy jelentősége van annak, hogy miként választják ki és erősítik meg pozíciójukban az állami támogatások elosztásáért felelős helyi vezetőket a közösség tagjai. Ez a vizsgált két jakutiai faluban azért is különösen fontos kérdés, mert e közösségek nem rendelkeznek hatékonyan felhasználható gazdasági erőforrásokkal, így a falubeliek számára a legfőbb bevételi forrást az állam nyújtotta fizetések, nyugdíjak, segélyek és támogatások jelentik. A helyi vezetők ezen állami források elosztásának felügyelete révén igyekeznek konszolidálni helyzetüket a közösségen belül. Ennek érdekében a patrónus-kliens viszonyok sűrű szövésű hálózatát hozzák létre, amelyet saját tekintélyük megtámogatása és bizalmi viszonyok kiépítése által tartanak fenn. A kulturálisan meghatározott társadalmi kapcsolatok hálózatának, illetőleg a történetek és pletykák közvetítette tudás vizsgálata által kíván a szerző választ adni arra, hogy miképpen erősödnek meg és hogyan buknak el a helyi vezetők ezekben a közösségekben, a posztszovjet orosz állam.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The collapse of the Soviet Union did not only result in the emergence of new socio-economic settings in Siberia, but also enabled foreign anthropologists to study them. Thus Siberian studies got again in the focus of international anthropological inquiry. The present proposed work intends to contribute to the Hungarian reception of current anthropological discourse on Siberia. This work (based on two years of fieldwork) examines the functioning of two rural communities in Yakutia at the beginning of the 21st century, and is based on the study of three interrelated research problems. First, instead of focusing solely on the ethnic affiliation of the two villages, I interpret them as communities occupying peripheral position in the Russian state, because the functioning of the Russian and the Soviet state had a great impact on the development of the socio-economic structure of the villages. Secondly, besides kinship (traditionally in the focus of Siberian studies) I interpret the local fabric of society by examining friendship, neighbourhood and patron-client relationships as well, based on the emic assessment of trust and the accumulation of social capital. Finally, I study the local perception of personhood in order to contextualise the functioning of interpersonal relations, focusing on the local processes of gaining prestige. I conclude that the duality of prestige and trust are the key motives of the functioning of the two peripheral post-socialist village-communities. The manuscript is the first monographic description of Siberian village- communities in Hungary based on contemporary methods of anthropological research.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The notion of social capital is one of the most popular and controversial concepts of current discourses in social sciences. Quite a number of researchers have defined, criticised and theorized this notion in various ways. Generally speaking, social capital is a resource generated by individuals embedded in social networks and it is potentially obtainable for the individuals to achieve their own purposes. Nowadays this concept is used commonly in analysis and research work as well as in policy-making. Surprisingly, this widely accepted and pervasive concept has not really affected the practice of anthropological inquiry. Current handbooks of social anthropology unvaryingly avoid discussing social capital, due to the small number of research work focusing on the cultural context of social capital. Without the accurate analysis of how and why local models circumstance the embedding of social capital in the local culture of communities it is difficult to understand the functioning of social capital. The study of cultural embededdness specifies the use of social capital in social studies by examining the local norms, models and categories, and practices (usually not coherent with these models) of maintaining social relations. In the current proposed manuscript I embed the process of accumulating and employing social capital in the social life of two marginalized postsocialist village communities.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

This monograph will discuss the variety of culturally defined social relations as well as the significance and the functioning of social capital in a postsocialist environment. I will apply the concept of social capital in Siberian Studies where it has not been used yet. The case study of the two villages offer the opportunity both to unfold the uniformities in the functioning of small-scale communities within the realm of postsocialist states, and to reveal the possibility of the socio-cultural context of social capital without reducing the illuminating power of the concept. This endeavour hopefully demonstrates the aptness of applying the concept of social capital in anthropological inquiry, contributing to the elaboration of a relevant, quantifiable research method for anthropological social analysis.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

In his proposed monograph the applicant describes the social life of two marginalized village communities in Yakutia, north-eastern Siberia, within the Russian Federation. These communities are loosely controlled by state administration, are short of feasible economic resources and have limited access to state services. Therefore the empowerment and legitimisation of local leaders, responsible for the distribution of meager state benefits, is a key issue in these communities. Apart from state subsidies, salaries and pensions there are no other possible sources of income in the village. By controlling the distribution of these aforementioned state benefits, local leaders intend to consolidate their central position within the communities by creating a richly interwoven fabric of patron-client relations by gaining prestige and building trust relationships. By the parallel analysis of the local networks of culturally defined relations and narrative knowledge transmitted by stories and gossip the author elucidates practices of creating and dismissing local leaders.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Az OTKA PUB 106535-as számú publikációs támogatása által finanszírozott „Tekintély és bizalom. Kultúra és társadalom két szibériai faluban” című kötet a L’Harmattan kiadó gondozásában 2013. július 31-ével megjelent. A kötet a törzsszövegen kívül 42 fekete-fehér szövegközi képet és 13 térképet tartalmaz. A címlapnegyedre felkerült az OTKA logója illetőleg a támogatás tényét elismerő megjegyzés (a támogatás számát is feltüntetve). A kötetből az MTA, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet, az ELTE Néprajzi Intézet, az ELTE Belső-Ázsiai Tanszék, a Néprajzi Múzeum, a PTE Néprajz és Antropológiai Tanszék könyvtára kap egy-egy példányt, túl az országos könyvtárak számára biztosítandó kötelespéldányokon.
Results in English
The L’Harmattan publishing house with the financial support of the No 106535 project of the Hungarian Scientific Research Found published my book „Prestige and Trust. Culture and Society in two Siberian village communities” by 2013.07.31. The book includes 42 black and white in-text pictures and 13 maps. The logo of OTKA and its financial support is recognized on the front page. Besides the compulsory copies to be sent to the State Libraries copies of the book have been sent to the library of the HAS, of the Institute of Ethnology, the Museum of Ethnography, the Institute of Ethnography, and the Department of Inner-Asian studies at the ELTE and the Department of Ethnography and Anthropology at the PTE.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106535
Decision
Yes





 

List of publications

 
Mészáros Csaba: Tekintély és bizalom. Kultúra és társadalom két szibériai faluközösségben., Budapest, L'Harmattan, 2013




Back »