A magyar művészet a 19. században. I kötet. Építészet és iparművészet  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
107617
típus PUB-K
Vezető kutató Sisa József
magyar cím A magyar művészet a 19. században. I kötet. Építészet és iparművészet
Angol cím Hungarian Art in the 19th Century. Vol 1. Architecture and the Applied Arts
magyar kulcsszavak magyar, építészet, iparművészet, 19. század
angol kulcsszavak Hungarian, architecture, applied arts, 19th century
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Művészettörténeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2013-01-01
projekt vége 2013-12-31
aktuális összeg (MFt) 7.000
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A publikálásra beadott kézirat az első része egy kétkötetes kézikönyvnek, amely a 19. század magyar művészetét mutatja be. Ezen kötet témája az építészet és (a mai fogalmaink szerinti) iparművészet, egy jövendőbeli másodiké a festészet és a szobrászat. A munka az elmúlt évtizedek tudományos eredményeire, valamint számottevő újabb kutatásokra (OTKA K 63070 sz. projekt) támaszkodik, és az európai metropolisszá fejlődő Budapest és a történeti Magyarország építészetéről – beleértve az urbanisztikai és a kertművészeti kereteket –, a hozzá kapcsolódó anyagi kultúra aspektusairól, a dísztárgyakról és a mindennapi élet használati tárgyairól kíván átfogó képet adni. A feldolgozás kitér létrejöttük szellemi és intézményes hátterére, mint a stílusok kérdése, a magán- és az egyre fontosabb állami mecenatúra formálódása, a szakképzés és a professzionális publikációk megszületése, a létrehozó és befogadó társadalmi közeg alakulása. Vizsgálat tárgyává teszi a nemzetközi összefüggéseket is, különös tekintettel Magyarország közép-európai beágyazottságára, kulturális kötődésére (Habsburg-birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia), de azt is bemutatja, mikor és hogyan történtek kísérletek és erőfeszítések a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére. A szöveg annotált, és bibliográfia egészíti ki. A szerkesztő Sisa József, a további szerzők az adott terület legjobb specialistái.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kéziratban megtestesült kutatás megkísérel átfogó képet adni a 19. század magyar építészetéről és iparművészetéről, olyan alapkérdéseket felvetve és lehetőség szerint megválaszolva, mint a középületek jelentősége a kiegyezés után újjászerveződő magyar állam életében, az épülettípusok szerepe és új igényekhez történő alakulása a modernizálódó és polgárosodó országban, az anyagi kultúra differenciálódása és az iparművészet fogalmának kialakulása, a közép-európai kontextus és a nemzeti művészet igényének találkozása, illetve ütközése.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kérdésfelvetések és az arra adott válaszok nem pusztán egy korszerű áttekintésben testesülnek meg, melynek hasznosítása a szorosan vett kutatási eredmények tudományos összegzése és további perspektívák nyitása az új kutatás felé, hanem a munka - mind tényanyagában, mind szemléletében - komoly tudományos hátteret nyújt a kulturális örökség, jelesül az épített és a tárgyi örökség vizsgálatához, megértéséhez, illetve védelméhez. A kötet a felső szintű oktatásban is jól hasznosítható, továbbá hiteles adataival, elméleti számvetésével alapként szolgálhat a tudományos eredmények népszerűsítő terjesztéséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A publikálásra megpályázott munka a 19. századi magyar építészetet és iparművészetet bemutató korszerű kézikönyv. Egyrészt összefoglalja az utóbbi évtizedek tudományos eredményeit, másrészt támaszkodik egy közelmúltban lezárult OTKA-projekt új kutatásaira. A 19. század a magyar művészet nagy korszaka, amelyet a magára találás, a kibontakozás, az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az építészet nagy teljesítménye Budapest, amely meglehetősen szerény előzmények és előkészületek után jóformán egy generáció alatt növekedet metropolisszá. A kötet a főváros és a történeti Magyarország egészének építészetét és anyagi kultúráját tekinti át, nem hagyva figyelmen kívül közép-európai kötődéseit, ugyanakkor külön figyelmet szentel a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére tett erőfeszítéseknek. A munka nem pusztán a tudományos életben, hanem az oktatásban, az ismeretterjesztésben és a kulturális örökségvédelemben is jól hasznosítható lenne.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

A publikálásra beadott kézirat az első része egy kétkötetes kézikönyvnek, amely a 19. század magyar művészetét mutatja be. Ezen kötet témája az építészet és (a mai fogalmaink szerinti) iparművészet, egy jövendőbeli másodiké a festészet és a szobrászat. A munka az elmúlt évtizedek tudományos eredményeire, valamint számottevő újabb kutatásokra (OTKA K 63070 sz. projekt) támaszkodik, és az európai metropolisszá fejlődő Budapest és a történeti Magyarország építészetéről – beleértve az urbanisztikai és a kertművészeti kereteket –, a hozzá kapcsolódó anyagi kultúra aspektusairól, a dísztárgyakról és a mindennapi élet használati tárgyairól kíván átfogó képet adni. A feldolgozás kitér létrejöttük szellemi és intézményes hátterére, mint a stílusok kérdése, a magán- és az egyre fontosabb állami mecenatúra formálódása, a szakképzés és a professzionális publikációk megszületése, a létrehozó és befogadó társadalmi közeg alakulása. Vizsgálat tárgyává teszi a nemzetközi összefüggéseket is, különös tekintettel Magyarország közép-európai beágyazottságára, kulturális kötődésére (Habsburg-birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia), de azt is bemutatja, mikor és hogyan történtek kísérletek és erőfeszítések a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére. A szöveg annotált, és bibliográfia egészíti ki. A szerkesztő Sisa József, a további szerzők az adott terület legjobb specialistái.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

A kéziratban megtestesült kutatás megkísérel átfogó képet adni a 19. század magyar építészetéről és iparművészetéről, olyan alapkérdéseket felvetve és lehetőség szerint megválaszolva, mint a középületek jelentősége a kiegyezés után újjászerveződő magyar állam életében, az épülettípusok szerepe és új igényekhez történő alakulása a modernizálódó és polgárosodó országban, az anyagi kultúra differenciálódása és az iparművészet fogalmának kialakulása, a közép-európai kontextus és a nemzeti művészet igényének találkozása, illetve ütközése.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A kérdésfelvetések és az arra adott válaszok nem pusztán egy korszerű áttekintésben testesülnek meg, melynek hasznosítása a szorosan vett kutatási eredmények tudományos összegzése és további perspektívák nyitása az új kutatás felé, hanem a munka - mind tényanyagában, mind szemléletében - komoly tudományos hátteret nyújt a kulturális örökség, jelesül az épített és a tárgyi örökség vizsgálatához, megértéséhez, illetve védelméhez. A kötet a felső szintű oktatásban is jól hasznosítható, továbbá hiteles adataival, elméleti számvetésével alapként szolgálhat a tudományos eredmények népszerűsítő terjesztéséhez.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

A publikálásra megpályázott munka a 19. századi magyar építészetet és iparművészetet bemutató korszerű kézikönyv. Egyrészt összefoglalja az utóbbi évtizedek tudományos eredményeit, másrészt támaszkodik egy közelmúltban lezárult OTKA-projekt új kutatásaira. A 19. század a magyar művészet nagy korszaka, amelyet a magára találás, a kibontakozás, az Európához történő felzárkózás lendülete jellemez. Az építészet nagy teljesítménye Budapest, amely meglehetősen szerény előzmények és előkészületek után jóformán egy generáció alatt növekedet metropolisszá. A kötet a főváros és a történeti Magyarország egészének építészetét és anyagi kultúráját tekinti át, nem hagyva figyelmen kívül közép-európai kötődéseit, ugyanakkor külön figyelmet szentel a nemzeti önkifejezés, a magyar kulturális önállóság megteremtésére tett erőfeszítéseknek. A munka nem pusztán a tudományos életben, hanem az oktatásban, az ismeretterjesztésben és a kulturális örökségvédelemben is jól hasznosítható lenne.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A szerződésben vállalt publikáció megjelent, az OTKA-támogatás (mind a kutatási, mind a publikációs támogatás) feltüntetésével. A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Szerkesztő: Sisa József. Tudományos tanácsadók: Sinkó Katalin és Nagy Ildikó. Szerzők: Balla Gabriella, Bibó István, Farbaky Péter, Horváth Hilda, Lővei Pál, Komárik Dénes, Nagy Ildikó, Papp Gábor György, Prékopa Ágnes, Ritoók Pál, Róka Enikő, Rostás Péter, Rozsnyai József, Sinkó Katalin, Sisa József, Winkler Gábor A kötet része annak a kézikönyvsorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoport – mai MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet jogelődje – indított meg az 1980-as években. E munkánál új koncepciót vettünk alapul, amelyben a szaktudomány újabb vagy tovább finomított megközelítési módjai és módszerei: a társadalomtudományi, a kultúrantropológiai, a szociológiai, a historiográfiai, a technikatörténeti megközelítések, illetve a tipológiai és műfaji hangsúlyok nagyobb szerepet kaptak. A kötet koncepciójának létrehozásában a megalkotóin kívül az erre a célra 2006-ban megszervezett tanácskozások és konzultációk keretében a magyar művészettörténet további kompetens szakemberei vettek részt: Gábor Eszter, Galavics Géza, Jávor Anna, Tímár Árpád, Vadas Ferenc (†).
kutatási eredmények (angolul)
The publication according to the contract has been produced, the fact of OTKA grants (both for research and publication) have been indicated in the book. Hungarian Art in the 19th Century. Architecture and Applied Arts. Editor: József Sisa. Scientific advisors: Katalin Sinkó and Ildikó Nagy. Authors: Gabriella Balla, István Bibó, Péter Farbaky, Hilda Horváth, Pál Lővei, Dénes Komárik, Ildikó Nagy, Gábor György Papp, Ágnes Prékopa, Pál Ritoók, Enikő Róka, Péter Rostás, József Rozsnyai, Katalin Sinkó, József Sisa, Gábor Winkler The volume is part of the series of handbooks launched by the Research Group of Art History of the Hungarian Academy of Sciences (the predecessor of the present Institute of Art History, Research Centre for the Humanities, HAS) in the 1980s. For this volume a new concept was formed, where more recent or more refinded approaches and methods of the discipline, such as historical, cultural antropological, sociological, historiographical, technical approaches were taken into consideration, and aspects of typology were assigned a bigger role. Besides the creators of the book other competent experts of art history took part in forming the book's concept in meetings and consultations organized in 2006: Eszter Gábor, Géza Galavics, Anna Jávor, Árpád Tímár, Ferenc Vadas (†)
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=107617
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sisa József (szerkesztő): A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Osiris kiadó, Budapest, 2013




vissza »