Kulturális örökség és fenntartható vidékfejlődés. A népi hagyományok, helyi élelmiszerek és termékek és az épített örökség hasznosítása és hatása a jelenkori vidék társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulásában
Kulturális örökség és fenntartható vidékfejlődés. A népi hagyományok, helyi élelmiszerek és termékek és az épített örökség hasznosítása és hatása a jelenkori vidék társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulásában
Angol cím
Cultural heritage and sustainable rural development. Consumption of rural traditions, local food and products and built heritage and its impacts on rural social, economic and cultural restructuring
magyar kulcsszavak
kulturális örökség, vidék fejlődés, vidéki társadalom
angol kulcsszavak
cultural heritage, rural development, rural society
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
90 %
Ortelius tudományág: Vidékszociológia
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
10 %
Ortelius tudományág: Fejlesztéspolitika
zsűri
Társadalom
Kutatóhely
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2014-09-01
projekt vége
2016-08-31
aktuális összeg (MFt)
13.854
FTE (kutatóév egyenérték)
1.60
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A kutatás célja a kulturális örökség vidéki területekre, a helyi közösségre és társadalomra gyakorolt hatásának és a helyi fenntartható társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésben játszott szerepének feltárása és elemzése. A kutatás középpontjában a a vidéki átalakulás és fenntarthatóság kulturális dimenziója áll különös tekintettel a kulturális örökség szerepére. A kutatás két vidéki kistérségben gyűjti össze és elemzi azokat a helyi hagyományokat, helyi termékeket, szokásokat, épített emlékeket amelyek új funkcióval vagy tartalommal jelennek meg a helyi közösségek vagy a külső fogyasztók számára. A kutatási területek kiválasztásakor a fő szempont az volt, hogy a kulturális örökség új típusú felhasználása megjelenjen a térségben. A vizsgálat tárgyát képezi a falunapok és helyi fesztiválok kulturális kínálata, a helyi gasztronómia és kézműipar kínálata és imázsa valamint az épített örökség jelenkori hasznosítása. A kutatás a vidékszociológia legújabb elméleteit és megközelítéseit középpontba állítva a kultúra gazdaság elméletére támaszkodva és a poszt-strukturalista vidékszociológia megközelítéséből kiindulva a kulturális örökséget mint cselekvőt állítva középpontba elemezi a vidéki társadalom átalakulását és a fenntartható fejlődés kulturális aspektusait.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A kutatás a kultúra és még inkább a kulturális örökség szerepét vizsgálja a vidék átalakulásában és a fenntartható vidékfejlesztésben. A kutatás a kulturális örökséget tágabb értelembe használja beleértve a tárgyi örökséget, mint az épületek és egyéb épített örökség és a szellemi örökséget, mint a hagyományok, szokások, helyi tudás. A kulturális örökséget mint a társadalmi és diszkurzív konstrukció termékét elemzi. A kutatás külön figyelmet szentel azon folyamatok elemzésének, amelyek konfliktus forrását jelenthetik az elemzett kulturális örökség körül. Hipotézisem szerint vannak olyan helyi kezdeményezések, amelyek a kulturális örökség segítségével képesek egy térség vagy település vonzerejét növelni és ezáltal a gazdasági fejlődésre is pozitív hatást gyakorolni. Ugyanakkor vélelmezem, hogy ezekben a kezdeményezésekben néhány erős helyi szereplő hatalomra tehet szert kizárva az elképzeléseinek nem megfelelő elemeket a fejlesztésekből. A hatalom kérdése ezért kiemelten fontos a kulturális örökség fenntartható fejlődésben játszott szerepének vizsgálatakor. A kutatás fő kérdései: • Hogyan értelmezhető a kulturális örökség a vidéki környezetben? • Hogyan járul hozzá a kulturális örökség a vidéken élők társadalmi integrációjához és ennek milyen gazdasági, társadalmi hatása van? • Milyen feltételei vannak a helyi kulturális örökség sikeres beillesztésének a helyi gazdaságba és társadalomba? • Kinek/kiknek van hatalma a kulturális örökség meghatározásához a fejlesztések kontextusában? • Melyek a kulturálisan fenntartható tevékenységek fő ismérve?
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A kutatás tudományos jelentőségét a magyarországi vidék átalakulásának és fejlődésének vizsgálatában alkalmazott új megközelítések és módszerek adják. A kutatás a poszt-strukturalista vidékszociológiai elméleteiből és megközelítéseiből kiindulva többféle kvalitatív módszert alkalmazva elemzi a kulturális örökség gazdasági és társadalmi szerepét. A kutatás a kulturális örökség összetettségéből indul ki, hangsúlyozva a kulturális örökség meghatározó szerepét a lokális identitás fejlődésére és ezen keresztül a helyi gazdaság fellendülésére. A kulturális örökséget társadalmi konstrukció termékének tekinti, amely önmagában nem létezik. A kutatás a hazai gyakorlatban újnak számító módszerekkel és elméleti megközelítésből elemzi a vidék átalakulását és a fenntartható vidékfejlődést. Eredményei hozzájárulhatnak a hazai vidékszociológiai diszciplína fejlődéséhez is. A kutatás eredményei a vidékfejlesztési szakemberek számára is fontos és új ismereteket kínálhatnak a kulturális örökség helyi fejlesztésekben való hasznosításáról.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. A kutatás célja, hogy elemezze és megértse a különböző kulturális örökség formák vidéki térre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatását és a fenntartható vidékfejlesztésben játszott szerepét. A kutatás két kiválasztott mintaterületen elemzi a kulturális örökség szerepét. Az első kiválasztott vizsgálati terület a Kalocsai kistérség, amelynek jellegzetes népművészeti és élelmiszer-ipari hagyományai és más helyi kulturális örökség formái vannak, de ezek hasznosítása még esetleges. Míg a második kiválasztott vizsgálati terület az Őriszentpéteri kistérség egyike a kulturális örökség turisztikai hasznosításában élen járó magyarországi kistérségeknek, amely a kulturális örökség széles skáláját - a műemléki épületektől a helyi élelmiszerig – kínálja a fogyasztók számára. Az esettanulmányok összegyűjtik és elemzik azokat a helyi hagyományokat, helyi termékeket, szokásokat, épített emlékeket, amelyek új funkcióval vagy tartalommal jelennek meg a helyi közösségek vagy a külső fogyasztók számára. A vizsgálat tárgyát képezi a falunapok és helyi fesztiválok kulturális kínálata, a helyi gasztronómiai és kézműipar kínálata és imázsa valamint az épített örökség jelenkori hasznosítása. A kutatás középpontjában a kulturális örökség társadalmi és gazdasági hasznosításának lehetősége áll.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The aim of the research is to identify and understand the various forms of cultural heritage in rural space, local economy and society and in sustainable rural development. The focus of this research is foremost the cultural dimension in the context of rural restructuring and rural sustainability, more specifically cultural heritage. The research analyse the role of cultural heritage in 2 selected study areas. When selecting study area it is important that there is some kind of, more or less clear appearances of cultural heritage in local identity or in local goods and services. The case study researches collect and analyse local traditions, products, customs, practice and built heritage having new functions and meaning for local community or for outsider consumers. Research objects are local cultural events like festival or villages days, local gastronomy and crafts and the built heritage. Cultural heritage is seen as an agent in this research. The research applies new approaches and theories of rural sociology like post-structuralist approach and the theory of culture economy. Cultural heritage in this sense is a part of rural restructuring and the agent of rural sustainable development.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The aim of this research is to investigate interactions between culture and especially rural cultural heritage and rural restructuring and sustainable rural development. Cultural heritage is understood in a broad sense in this research including material structures like buildings and other built structures and intangible heritage like traditions, customs, practices and knowledge. I would argue that the heritage is the product of social and discursive construction. The research comprises the analysis of different processes revolving around cultural heritage can come in conflict. My hypothesis is that there are local initiatives to highlight cultural heritage as part of place making can increase the attraction of a place and the economic development, but on the other hand there can be a few powerful local actors can control the initiatives and may exclude what they do not need for their vision of future development. So the question of power is emerges when the role of cultural heritage in sustainable rural development has to be appeared. Main research questions are: o What do we mean by cultural heritage in a rural setting? o What is the contribution of cultural heritage in the sustainable development of rural areas? Are the benefits economic, social or other? o What are the conditions to integrate successfully local cultural heritage in the economic agenda of a rural territory? o Who has the power to define cultural heritage in development context? o What are the contents and conditions of culturally sustainable activities?
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. Scientific importance of this research could come from the applied approaches and methods. It is based on the theories and approaches of post-structuralist rural sociology and the variety of qualitative research methods wil be used. This research focuses on the economic and social potentials of cultural heritage. The rural cultural heritage is seen as diversified to become, for example, networks of social or cultural positions which offer inspiring possibilities for revitalising local identity, community building and even for business.It is argued that the heritage is the product of social and discursive construction. Cultural objects or practices do not exist as heritage on their own. This research introduces current and new approaches and methods in the study of rural restructuring and development in Hungary. It may contribute for the progress of the Hungarian rural research. Results of this research providing new knowledge and information on the place of cultural heritage in local development can be useful for experts of rural development
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. The aim of the research is to identify and understand the various forms of cultural heritage in rural space, local economy and society and in sustainable rural development. The research analyse the role of cultural heritage in 2 selected study areas. The first selected study area is the Kalocsa micro region with characteristic folk art, agro food and other local heritage (like wine, churches etc.), but its consumption is occasional. While the second selected study area the Őriszentpéter micro region is one of the most developed regions in Hungary concerning cultural rural tourism providing wide range of rural cultural heritage from the built heritage to food.The case study researches collect and analyse local traditions, products, customs, practice and built heritage having new functions and meaning for local community or for outsider consumers. Research objects are local cultural events like festival or villages days, local gastronomy and crafts and the built heritage. This research focuses on the economic and social potentials of cultural heritage.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja a különböző kulturális örökségformáknak (népi hagyományok, helyi élelmiszerek és termékek és épített örökség) a vidéki társadalomban és gazdaságban játszott szerepének feltárása és megértése volt. A kutatás fókuszában a fenntarthatóság kulturális dimenziója állt a vidékfejlesztés és turizmus kontextusában. Kvalitatív szociológiai módszerekkel a kutatás két magyarországi kistérségben (Őriszentpéteri és Kalocsai kistérség) a kulturális örökség szerepét vizsgálta a helyi közösségépítésben és turizmusban. Az esettanulmányok azokat a helyi örökségeket vizsgálták, amelyek új funkciót töltenek be a közösségben és a helyi turizmusra építő gazdaságban.
A kutatás fő eredményei azt mutatják, hogy a helyi örökség nem csupán a turizmusban és fejlesztésében fontos a vidéki társadalmak számára, de lehetőséget nyújt a helyi identitás és közösségi élet megújítására is. A kulturális örökség egyaránt tekinthető motiváló és serkentő tényezőnek, amely mind a turisták mind pedig a helyiek vidékkel kapcsolatos attitűdjeire, véleményére és viselkedésére hatással van. Eredményeink szerint a kulturális örökség mind a vidékfejlesztésben mind a vidéki társadalmak társadalmi integrációjába fontos szerepet játszhat.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the research was to identify and understand the various forms of cultural heritage (such as folk heritage, local food and products and built heritage) in rural society and local economy. The focus of this paper is the cultural dimension of sustainability in the context of rural development and tourism. Based on qualitative sociological methods the research explored the role of cultural heritage as a driving factor for community and tourism activities in two micro-regions (Őriszentpéter and Kalocsa) of Hungary. The case study research analysed local heritages which are developing new functions as rural goods and services.
The key findings from the study show that local heritage is not only a new and significant way of tourism business and development for rural societies but it offers inspiring possibilities for revitalizing local identity and community building. Cultural heritage can be seen as a motivation factor and driver which impacts on tourists’ and locals’ behaviours, attitudes and perceptions in rural places. Our results show that cultural heritage can been seen as a driver of both local development and social integration.
Csurgó Bernadett, Megyesi Gergely Boldizsár: Local food production and local identity, SOCIO.HU 2015: (Klsz. 3) 167-182, 2015
Bernadett Csurgó: Nostalgia for the rural. Cultural heritage based tourism and community building in rural Hungary, Rogério Amoêda, Sérgio Lira & Cristina Pinheiro (eds.) HERITAGE 2016, Green Lines Institute, ISBN: 978-989-8734-14-3, 2016
Bernadett Csurgó - Boldizsár Megyesi: Local Food, Local Identity and Local Image, Rytkönen & Hård (eds.) Challenges for the New Rurality in a Changing World Proceedings from the 7th International Conference on Localized Agri-Food Systems, 2016
Csurgó Bernadett: Vásári forgatag, vidékimázs, turizmus és helyi közösség: a mezőtúri Túri Vásár és az őriszentpéteri Őrségi Vásár esete, Forray R. Katalin−Kozma Tamás−Molnár Ernő: Mezőváros új szerepben. HTSTART-ÚMK 2016. 163-183, 2016
