Arts and Scholarship in the Service of the Nation-building in the Nineteenth-Century Hungary  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
108670
Type K
Principal investigator Gyáni, Gábor
Title in Hungarian Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon
Title in English Arts and Scholarship in the Service of the Nation-building in the Nineteenth-Century Hungary
Keywords in Hungarian nemzetépítés, professzionalizáció, nemzeti emlékezet
Keywords in English nation-building, professionalisation, national memory
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: History
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Ortelius classification: Hungarian literature
Panel History
Department or equivalent Institute of History (Research Centre for the Humanities)
Participants Antal, Alexandra
Bollók, Ádám
Cieger, András
Dávidházi, Péter
Ferenczi, Attila
Fórizs, Gergely
Gángó, Gábor
Hajdu, Péter
Hites, Sándor Balázs
Hörcher, Ferenc
Klement, Judit
Konrád, Miklós
Kovács, Gábor
Lajtai, Mátyás
Mester, Béla
Mikos, Éva
Papp, Gábor György
Paraizs, Júlia
Ritoók, Zsigmond
Szalisznyó, Lilla
Székely, Miklós
Szilágyi, Adrienn
Szilágyi, Adrienn
Tallián, Tibor
Török, Erzsébet Zsuzsanna
Varga-Kuna, Bálint
Völgyesi, Orsolya
Starting date 2013-09-01
Closing date 2018-01-31
Funding (in million HUF) 64.200
FTE (full time equivalent) 26.69
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Annak ellenére, hogy a kultúrateremtésben feloldódó nacionalizmus fogalma – rejtve vagy nyílt módon – szinte minden nacionalizmus- és nemzetelméletben jelen van, roppant kevés történetírói erőfeszítés történt eddig a kérdés módszeres feltárására. Rendszerint nem ez kerül a középpontba, amikor a művészetek és a tudományok, jelesül a humaniórák 19. századi és korai 20. századi történetét vizsgálják, és akkor sem vetül rá éles fény, amikor a nacionalizmus és a modern nemzetépítés önmagában képezi a történeti kutatás tárgyát.
Jelen kutatás éppen ezt tűzi ki céljául: rendszerezni azt a szerepet, amelyet a művészetek és a különböző tudományterületek a nemzetépítés alakításában játszottak a 19. század folyamán.
A közvetlen cél abban áll, hogy a történetírás, az irodalomtörténet-írás, a művészettörténet-írás, a néprajztudomány, a zenetudomány, a filozófia, valamint a régészet tárgyát illetően és a szóban forgó tudományok eszköztárának a hasznosításával integrált vizsgálódást folytassunk a 19. századi magyar nacionalizmus mint kulturális entitás jelenségéről.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Elsőként azt kívánjuk vizsgálni, hogy miként jöttek létre akadémiai diszciplínaként a történettudomány, a közjogtudomány, a nemzetgazdászat, az irodalomtudomány (az irodalomkritika és irodalomtörténet), továbbá a képzőművészet és az építészet, valamint a velük foglalkozó diszkurzív tevékenységek tudásvilágai, különös szemléletmódjai és mindennek a különálló intézményi alapjai (akadémia, egyetem, közgyűjtemények, stb.).
Ehhez szorosan kapcsolódik az egyes tudás- és művészeti területek professzionalizálódása. Az intézmények létrejötte csak egy eleme annak a professzionalizációs folyamatnak, amely során e területek elnyerik társadalmi jelentőségüket. Adódik a kérdés, hogy a professzionalizáció során mikor, hol és milyen hangsúlyokat nyert a nemzethez tartozás, a nemzeti jelleg. Amikor a közgyűjtemény, továbbá az anyagából dolgozó tudomány mint afféle nemzeti vállalkozás személyi, tárgyi és eszmei (gondolati) összetevőit egymással fennálló belső összefüggésükben és a lehető legtágabb, legextenzívebb kiterjedésében kutatjuk, a nemzeti kulturális univerzum természetét és működési módját írjuk le.
A nemzet mint „virtuális közösség” szimbolikus, olykor emblematikus helyekkel bír. E helyek a reprezentáció eszközével teremtenek közösségi kohéziót és hivatkozási alapot a modern ember társas életében. A nemzetépítés formálásának vizsgálatakor ez lesz a harmadik megközelítési mód. A közös kódok, a közös emlékezet, az egyforma módon való tudás és emlékezet, egyszóval a nemzeti homogenizáció intellektuális technikáiként hat mindaz, amit a humán tudományok és az identitásteremtő, identitásbiztosító kreatív művészetek kínálnak koruk és az utókor számára mint nemzeti önértelmezést.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Mindeddig hazánkban elmaradt a nacionalizmus kulturális vonásainak szisztematikus vizsgálata és rendszerezése.
A napjainkban zajló és egyre ellenállhatatlanabb globalizációs és regionalizálódási folyamatok (ide értve az európai egységesülést is) eróziójának kitéve a nemzeti identitás lassanként kezdi erejét veszteni vagy legalábbis fokozatos kopásnak indul, épp ezért oly sürgető az igény, hogy rekonstruáljuk és egyúttal a megfelelő történeti kontextusba helyezzük a kialakulásának folyamatát.
Terveink szerint a kutatócsoport tagjai (hét különböző diszciplínát képviselő akadémiai intézmény 25 kutatója) összesen mintegy félszáz tudományos közleményt (recenzió, cikk, tanulmánykötet, monográfia) fognak megjelentetni e témában (az egyéni kutatási témák felsorolását a Munkaterv tartalmazza). Azt reméljük, hogy projektünk legfontosabb tudományos hozadéka - a konkrét szakmunkák elkészültén túl - egy termékeny együttgondolkodás kialakulása lesz a rendszerint egymástól elkülönülten működő szakmai műhelyek között, hogy mind teljesebb és sokszínűbb képet adhassunk a nemzetté válás összetett folyamatairól.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Jelen kutatás célja, hogy rendszerezze azt a szerepet, amelyet a művészetek és a különböző tudományterületek a nemzetté válás összetett folyamatában játszottak a 19. század folyamán. A közvetlen cél abban áll, hogy a történetírás, az irodalomtörténet-írás, a művészettörténet-írás, a néprajztudomány, a zenetudomány, a filozófia, valamint a régészet tárgyát illetően és a szóban forgó tudományok eszköztárának a hasznosításával integrált vizsgálódást folytassunk a 19. századi magyar nacionalizmus mint kulturális entitás jelenségéről.
A napjainkban zajló és egyre ellenállhatatlanabb globalizációs (és regionalizálódási) tendenciáik eróziójának kitéve a nemzeti identitás lassanként kezdi erejét veszteni vagy legalábbis fokozatos kopásnak indul, épp ezért oly sürgető az igény, hogy rekonstruáljuk és egyúttal a megfelelő történeti kontextusba helyezzük a kialakulásának folyamatát.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In spite of the frequent explicit or rather implicit discussions on the concept of nationalism which claim its influence on culture-formation, surprisingly few empirical and systematic inquiries have been done in the area. When the history of the creative arts and scholarship is examined, the pivotal role played by the nationalist ethos in the process of creating a cultural universe is regularly neglected or underestimated. The same applies when it comes to the narrative on the history of nationalism as an ideology, which is usually examined without the inclusion of the creative arts and scholarship, and therefore neglect their effect on the new doctrine of nationalism.
The primary aim of our multidisciplinary research project is to reveal the close and manifold relationships and interactions between the two entities, the discursive practices on the one hand, and nationalism on the other. We plan to systematically and extensively reveal the role played by the various forms of creative arts (architecture, music, painting, literature) and the increasingly professionalized scholarly activity (history-writing, history of literature, archaeology, ethnography, philosophy) in shaping and even determining the development of the nation-building in the course of the 19th century.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main research questions to be addressed are as follows: how were modern, institutionalized forms of discursive practices established which resulted in the birth of such academic disciplines like history-writing, archaeology, public law, national economics, literary science, art history, philosophy, and the creative arts as painting, architecture, music? It is also important to demonstrate the institutional side of the development which, however, will put the emphasis less on the histories of such organizations like the Academy, universities, public collections or a number of cultural societies, but will rather examine their special contribution to the discipline-formation process. This will reconsider problems of such as how the making of culture was actually financed, and in what ways the diverse cultural products were disseminated (through various communication forms and channels).
Therefore one of the problems to be discussed is the process of professionalization which defines elite culture, including both the arts and scholarship. Professional artists and/or scholars may have exerted influence on public life with the aim or as a result of increasing the national consciousness of the public.
The nation as a „imaginary community” is as much a product as a creator of the most varied symbolic and emblematic places. These sometimes even physically identifiable sites have an obvious role in strengthening the cohesion of the national community in establishing national reference points through commonly understood representations. The focus on these symbolic sites is one of the tasks of this multidisciplinary research on the nation-building process.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Today’s apparent and irresistible expansion of globalization (including Europeanization) seems to increasingly undermine the historically established and culturally based national selfhood which we have inherited from the 19th and 20th centuries. Therefore it is our goal to reconstruct the complex mechanisms of a discursive realm, in the absence of which the political project nationstate-building could not have been carried out. The context into which the nation-building process may or has to be placed fits the sphere of culture, one in which the entity of the nation can survive most evidently even today.
The number of scholars involved in the project is 25, representing seven academic research institutes at the Research Centre for the Humanities, Institute of History of the Hungarian Academy of Sciences. Members of the research team will also publish their research results individually, either in the form of a monograph or a journal article. We expect that individual researchers involved in the project will issue around fifty pieces of scholarly communications (peer reviewed articles, papers in edited volumes, monographs). Overall, we hope that the multidisciplinary cooperation fostered by this project among the representatives of a great number of researchers in the Research Centre for the Humanities, a cooperation without precedence in the Hungarian academia, will contribute to the realization and accomplishment a truly holistic understanding of the nation both in its historical form and its present-day equivalent.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The primary aim of our multidisciplinary research project is to reveal the close and manifold relationships and interactions between the two entities, the discursive practices on the one hand, and nationalism on the other. We plan to systematically and extensively reveal the role played by the various forms of creative arts (architecture, music, painting, literature) and the increasingly professionalized scholarly activity (history-writing, history of literature, archaeology, ethnography, philosophy) in shaping and even determining the development of the nation-building in the course of the 19th century.
Today’s apparent and irresistible expansion of globalization (including Europeanization) seems to increasingly undermine the historically established and culturally based national selfhood which we have inherited from the 19th and 20th centuries. Therefore it is our goal to reconstruct the complex mechanisms of a discursive realm, in the absence of which the political project nationstate-building could not have been carried out. The context into which the nation-building process may or has to be placed fits the sphere of culture, one in which the entity of the nation can survive most evidently even today.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A projekt 28 tagja (fiatal kutatótól akadémikusig) sikerrel térképezte fel, hogy a tudományos műveken, tankönyveken, festményeken, a zenén, a néprajzi szakszövegeken, az irodalmi alkotásokon keresztül, vagy az ekkor emelt emlékművekből miként hatott akár észrevétlenül is a nacionalizmus ideológiája a befogadókra, legyenek például egyetemi hallgatók vagy a kiállításokra ellátogató széles tömegek. A kulturális intézményrendszer (a múzeumok, egyetemi tanszékek, az Akadémia) működése, a hazai szaktudományok (például a földrajz, a történelem, a néprajz, a filozófia vagy a jogtörténet kutatása) és a tudományos nyelvezet kialakulása, a művészeti programok, illetve személyes tudósi életutak feltárása egyaránt részét képezték a feladatoknak. Ugyanakkor annak tanulmányozásáról sem feledkeztünk el, hogy a magyar kulturális nacionalizmus milyen fogadtatásra talált a lokális közösségekben egy soknyelvű és sokvallású országban. Szöveggyűjteményünk pedig a 19. század magyar tudósainak, művészeinek és gondolkodóinak a tudomány, a művészet és a nemzet kapcsolatát vizsgáló programadó írásaiból, valamint a fenti kérdéseket taglaló szakmai vitáiból nyújt gazdag válogatást. A projekt során 118 publikáció jelent meg, ebből 25 idegen nyelven. Továbbá két folyóiratszámot szerkesztettünk és saját könyvsorozatot indítottunk "Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből" címmel, amelyben 7 könyv látott napvilágot. Magyarországon ilyen átfogóan még nem vizsgálták e nemzetközileg jól ismert témát.
Results in English
Our project revealed systematically and extensively the role played by the various forms of creative arts (architecture, music, painting, literature) and the increasingly professionalized scholarly activity (history-writing, history of literature, archaeology, ethnography, philosophy) in shaping and even determining the development of the nation-building in the course of the 19th century. The 28 project members (from junior research fellow to professor) explored successfully how the cultural nationalism spread from the schoolbooks, paintings, music pieces, emblematic poems and monuments into the people’s mind and heart. Besides the institutionalisation of cultural system (museums, universities and academy), we examined the “national” discourse of the science and arts as well as the carriers of some school’s founder scientists. We also analysed what kind of reception the Hungarian cultural nationalism received from the local communities in a multi-ethnic country. Moreover in a book we collected the most relevant texts of the 19th-century Hungary including manifestos, speeches, critics and debates on the tasks of arts and sciences in the nation-building. The scientific achievement can be characterised by the following data: 118 publications (monographs, articles and volumes of essays), of which 25 are in foreign languages. We edited two special issues on cultural nationalism and launched a book series entitled 'Studies on the cultural history of nationalism' with 7 volumes.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108670
Decision
Yes





 

List of publications

 
Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez, Budapest, 2014
Dávidházi Péter: A Tribute to the Great Code: Voltaire's Lisbon Poem, Mikes's Letter CXCVIII and the Book of Job, In: Tóth Sára, Fabiny Tibor, Kenyeres János és Pásztor Péter (szerk.), Northrop Frye 100: A Danubian Perspective, Budapest, 109-139., 2014
Gyáni Gábor: Tény és fikció (Történeti narrativitáselméletek)., In: Veres András, szerk.: A nemzet Kalogánya. Kálmán C. György 60. születésnapjára. Budapest, Reciti, 80-90., 2014
Gyáni Gábor: A Nagy Háború. Kinek a háborúja?, Korunk, 2014. július, 82–91., 2014
Horkay-Hörcher Ferenc: A Hitel tudományközi kontextusai, In: Hites Sándor (szerk.), Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről. Budapest: Reciti Kiadó, 9-27., 2014
Lajtai Mátyás: Távolodó világaink. A cigány-magyar együttélés változatai, Korall (megjelenés alatt), 2014
Papp Gábor: Ismerősség és idegenség fogalmai a 19. századi építészetben. Adalékok a magyar és a német építészet kapcsolatához a sajtóillusztrációkon keresztül., Tanulmányok Budapest múltjából, XXXIX, Budapest 289-305., 2014
Paraizs Júlia: A többes szerzőség poétikája. Petőfi Coriolanus-fordítása, In: Ki vagyok én? Nem mondom meg… Tanulmányok Petőfiről (szerk. Szilágyi Márton), Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 58–102., 2014
Paraizs Júlia: Arany János Hamlet-fordítása, Bp. Reciti Kiadó, (megjelenés alatt), 2014
Varga Bálint: Multilingualism in urban Hungary, 1880–1910., Nationalities Papers: The Journal of Nationalism and Ethnicity, 2014
Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon., Történelmi Szemle, 56. 2. 179–202., 2014
Varga Bálint: Adam Hudek (szerk.): Overcoming the old borders: Beyond the paradigm of Slovak national history. Bratislava: Institute of History, Slovak Academy of Sciences, Kor/ridor, 1. 1. 81-84. (recenzió), 2014
Varga Bálint: Rise and Fall of the Austrian Identity in the Provincial Historiography in Bukovina., Austrian History Yearbook 45. (megjelenés alatt), 2014
Völgyesi Orsolya: Eötvös József és a titkosrendőrség az 1839/40-es országgyűlésen, Történelmi Szemle 56. 3. (megjelenés alatt), 2014
Cieger András: Jellemképeink: Élclapok a nemzetépítés szolgálatában. Könyvismertetés forrásközléssel, Aetas 2. 188-195, 2015
Paraizs Júlia: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, Bp. Reciti, 2015
Varga Bálint: Multilingualism in urban Hungary, 1880–1910., Nationalities Papers: The Journal of Nationalism and Ethnicity. 42:(6) 965-980., 2014
Varga Bálint: Rise and Fall of the Austrian Identity in the Provincial Historiography in Bukovina, Austrian History Yearbook 46. 183-202, 2015
Völgyesi Orsolya: Eötvös József és a titkosrendőrség az 1839/40-es országgyűlésen, Történelmi Szemle 56. 3. 482-494., 2014
Cieger András: Árpád a Parlamentben: A festőművészet esete a tudománnyal és a politikával, In: Lajtai Mátyás, Varga Bálint (szerk.) Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Budapest: MTA BTK 25-48., 2015
Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez, Budapest, MTA BTK RI, 2015
Cieger András: Arany János Hamletjének egy lehetséges politikatörténeti kontextusa, In: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, reciti, 91-106., 2015
Dávidházi Péter: „Egy szép leánya, több se volt” Ballada Jeftha áldozatáról Arany Hamlet-fordításában, In: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, reciti, 143-172., 2015
Gyáni Gábor: A történelmi regény „igazsága”. Tény és fikció kapcsolata, In: Bednanics Gábor – Kusper Judit, szerk.: Mesterkönyvek faggatása. Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről. Bp., Ráció, 15–44, 2015
Gyáni Gábor: Az első világháború emlékezete, In: Tomka Béla, szerk.: Az első világháború következményei Magyarországon. Bp., Országgyűlés Hivatala, 311–332, 2015
Gyáni Gábor: Mimézis és reprezentáció. Tény és fikció kapcsolata, In: Lajtai Mátyás – Varga Bálint, szerk.: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Bp., MTA BTK, 11–24., 2015
Gyáni Gábor: Az irodalomszociológia aktualitás. Textus és referencia, ItK 1. 7–16., 2015
Gyáni Gábor: Nemzet, nacionalizmus és a vándorlás, Forrás, 7-8. 6–17., 2015
Gyáni Gábor: Az idegen – a modernitás szimptómája, Korunk, szeptember, 50–56., 2015
Hites Sándor: Az irodalom és a gazdaság valóságáról és fiktivitásáról, In: Varga Bálint, Lajtai Mátyás (szerk.) Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Budapest: MTA BTK, 131-164., 2015
Horkay-Hörcher Ferenc: Trust, Credit and Commerce: Count Széchenyi’s Vision of How to Build Social Cohesion in 19th Century Hungary, In: Laczkó Sándor szerk. A bizalom. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Magyar Filozófiai Társaság; Státus Kiadó, 102-118., 2015
Lajtai Mátyás: „[...] ha jó, közelebb van Istenhez” Miskolczy Ambrus: A múlt megszelídítése, Szépirodalmi Figyelő, 5. 81–86., 2014
Lajtai Mátyás: A cigányzenész alakjának toposza, In: Lajtai Mátyás, Varga Bálint (szerk.) Tény és fikció – Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, MTA BTK 85–100., 2015
Mikos Éva: A népiesség problémája a néprajztudományban, ItK 1. 89-107., 2015
Mikos Éva: Tény és fikció, nemzet és régió, elit és populáris konfliktusa a rege műfaja körül, In: Lajtai Mátyás - Varga Bálint szerk.: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. MTA BTK 101-129., 2015
Papp Gábor: Többlépcsős időutazás. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246-2013), Új Művészet, szeptember, 20-23., 2015
Paraizs Júlia: „Táblabírói jellemű leczkék”. Egressy Gábor és Kossuth Lajos vitája az 1842-es Coriolanus-bemutató tükrében, ItK 1. 108-137., 2015
Paraizs Júlia: Hamlet 1868. Kísértetjárás a Nemzeti Színházban, In: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, reciti, 53-89., 2015
Szalisznyó Lilla: „Csupa cukorbul van”: Két prológus a Kelemen László-féle társulat emlékére, In: Kelemen László Szegeden: Konferenciakötet II., szerk. Herczeg Tamás, Szeged, Szegedi Szabadtéri Játékok, 69-84., 2015
Szalisznyó Lilla: „mértéket vettem Kelemen László úrnak a lábárol”: Három alkalmi színmű a magyar színjátszás úttörőinek emlékére, Irodalomtörténet 3. 279-306, 2015
Székely Miklós: Pákei Lajos kolozsvári iparmúzeumi és ipariskolai palotái 1882–1904 között, Ars Hungarica 1. 29-74., 2015
Székely Miklós: Tárgyi valóságok összefonódásai a dualizmus kori hazai iparmúzeumokban, In: Tény és Fikció. Tudomány és Művészet a Nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Szerk: Lajtai Mátyás és Varga Bálint. Budapest, MTA BTK, 189-208, 2015
Tallián Tibor: „Csak ami nincs, annak van bokra”: Szénfy Gusztáv Elméleti és gyakorlati magyar zenekönyve, In: Lajtai Mátyás – Varga Bálint, szerk.: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Bp., MTA BTK 165-176, 2015
Török Zsuzsa: Romantikus nemzetépítés. Harcos nők Arany János epikájában, In: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, szerk. Lajtai Mátyás, Varga Bálint, Bp., MTA BTK, 67-84, 2015
Völgyesi Orsolya: Szalay László nemzedéke Kölcsey vonzásában, Történelmi Szemle. 57:2. 251--264., 2015
Völgyesi Orsolya: Ellenzéki politikusból adminisztrátor? Egy Pest megyei színházépíttető köznemes Földváry Gábor pályafordulata, ItK 1. 26-35, 2015
Völgyesi Orsolya: „... ne annyira az elfogódott irók' véleményeire mint inkább a' factumokra támaszkodjunk". Kállay Ferenc a magyar és angol alkotmányos fejlődésről, In: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, szerk. Lajtai Mátyás, Varga Bálint, Bp., MTA BTK, 177-187, 2015
Lajtai Mátyás, Varga Bálint: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest, 2015
Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. (Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből 2.), Budapest, MTA BTK, 329 oldal, 2016
Bollók Ádám: Enthralled by National Ornament: Debates at the turn of the Nineteenth and Twentieth Centuries about the Origins of Hungarian Conquest Period Decorative Art., In: Zs. Jékely - Zs. Margittai - K. Szegzárdy-Csengery (eds): Ödön Lechner in Context, Studies of the intern. conf. on the occasion of the 100th anniv. of Ö. Lechner. Bp, 2015
Bollók Ádám: Excavating Early Medieval Material Culture and Writing History in Late Nineteenth- and Early Twentieth-Century Hungarian Archaeology, Hungarian Historical Review 5,2 (2016) 277–304., 2016
Szilágyi Adrienn: A nemzetépítés egyik XIX. századi pillére: A földrajz országismerete, ÉLET ÉS TUDOMÁNY 70:(45) pp. 1414-1416., 2015
Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre, Századok, 150. évf. 3. sz. 631–665., 2016
Konrád Miklós: Zsidó nemzet, nép, felekezet, faj? Keresztény meghatározások és neológ önmeghatározások a reform- és dualizmus kori Magyarországon, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla szerk.: Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. MTA BTK, 93–114, 2016
Gángó Gábor: ”A jóság diadalútja”. A leibnizi eszmény Pauler Ákos politikai metafizikájában’, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, Budapest, MTA BTK, 305–313, 2016
Mikos Éva: Regék a magyar előkorból. Folklór, irodalom és közköltészet Tatár Péter Rege kunyhójában, In Csörsz Rumen István szerk.: Doromb. Közköltészeti tanulmányok 4. Budapest, Reciti, 387-405, 2015
Varga Bálint: A nemzeti és birodalmi történetírás intézményei a kései Habsburg Birodalomban, In: ifj Bertényi I., Géra E., Mészáros A. (szerk.) Varietas Europica Centralis: Tanulmányok a 70 éves Kiss Gy. Csaba tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 413-424., 2015
Varga Bálint: Nemzeti és regionális történelem egy sokszínű térségben: a bánsági történetírás a hosszú 19. században, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (62) 150-166., 2015
Hites Sándor: A pénz mint papír és írás: Jókai esete a bankjegyekkel 1848-ban, In: Hansági Á, Hermann Z. (szerk):"...író leszek és semmi más...": Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben, Balatonfüred, 63-81., 2015
Kovács Gábor: Faj, nemzet, nemzetkarakter - természet versus történelem (Eszmetörténeti vázlat), In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Bp. MTA BTK, 115-128., 2016
Hörcher Ferenc: Enlightened Reform or National Reform?: The Continuity Debate about the Hungarian Reform Era and the Example of the Two Széchenyis (1790-1848), HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: 5:(1) pp. 22-45., 2016
Hörcher Ferenc: Intézményalapítás és polgári kultúra: A Széchenyiek útja a főúri mecenatúrától a Bildungsbürger eszményéig, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK 147-177., 2016
Hörcher Ferenc: „Soft power” a reformkorban?: A Széchenyiek tudománypolitikai céljai, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 16:(62) pp. 5-28., 2015
Völgyesi Orsolya: Erdély kérdése és a hazai nyilvánosság az 1830-as években, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK, 178-191., 2016
Tallián Tibor: Verdi dopo Wagner: La scoperta del Verdi uomo di teatro sulla scena ungherese nem primo Novecento, In: Piperno F (szerk.) Giuseppe Verdi: Dalla musica alla messinscena. Parma: Istituto Nazionale di Studi Verdiani, pp. 159-171., 2015
Török Zsuzsa: Sartorial heroism and nation-building: Female cross-dressing in nineteenth-century Hungarian fiction (a case study), Hungarian Studies 30(1), pp. 73–87, 2016
Fórizs Gergely: A nemzet kategóriájának megjelenése a magyar esztétikai diskurzusban: Szentmiklóssy Alajos és Müller Godofréd példája, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK, 58-70., 2016
Szalisznyó Lilla: A magyar irodalom férfiasan kezdi fejét emelni: A Magyar Tudós Társaság jutalmainak szerepe az irodalom elismertetésében (1831-1847), Korall, 16. évf. 62 sz. 29-53., 2015
Paraizs Júlia: Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei (recenzió), Irodalomismeret 2016/3, 2016
Gyáni Gábor: A nemzeti versus transznacionális történetírás dilemmái., In: Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A történész műhelye. Komp-Press Kiadó, Korunk, Kolozsvár, 69–82, 2015
Gyáni Gábor: Kánon, ellenkánon és politikai megfelelés, In: Dénes Iván Zoltán, szerk.: A magyar történetírás kánonjai. Ráció, Bp. 19–39, 2015
Gyáni Gábor: Zsidó– magyar, magyar–zsidó polgár. Akkulturáció mint polgárosodás., In: Szabari Vera – Takács Erzsébet – Pál Eszter, szerk.: Vita Publica. Tanulmányok Rényi Ágnes tiszteletére. ELTE TáTK, Bp., 97–108., 2015
Gyáni Gábor: A kánonromboló Mályusz Elemér választásai, In: Papp Gábor (szerk.): Konzervatív gondolkodók. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Kossuth, Bp., 215–229., 2016
Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű), Kalligram, Bp., 2016. 304 oldal, 2016
Gyáni Gábor: The Past as History. National Identity and Historical Consciousness in Modern Europe. By Stefan Berger, Christoph Conrad. (Featured Review), Hungarian Historical Review 5. 2. 377-383, 2016
Mester Béla: A 19. századi nemzet mint filozófiai program, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, Budapest, MTA BTK, 71–90, 2016
Mester Béla: Nacionalizmustörténet, filozófiatörténet, tudománytörténet, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, Budapest, MTA BTK, 7-12, 2016
Mester Béla: A magyar filozófiatörténet elbeszélésének megformálása az egyetemes filozófiatörténet és a kulturális nemzetépítés kontextusában: Almási Balogh Pál vállalkozása, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 16:(62) pp. 54–74, 2015
Papp Gábor György: „Vezessük be minél előbb nemzeti hagyományainkat a modern világba”. A nemzeti építészet fogalmának változásai az építészeti szakirodalomban Magyarországon, Korall 16. 62. sz. 167–189., 2015
Cieger András: National Identity and Constitutional Patriotism in the Context of Modern Hungarian History: An Overview, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW 5:(1) pp. 123-150, 2016
Székely Miklós: János Vadona’s Collection of Japanese and Chinese Objects in the Museum of Industry in Kolozsvár, In: Zs. Jékely - Zs. Margittai - K. Szegzárdy-Csengery (eds): Ödön Lechner in Context, Studies of the intern. conf. on the occasion of the 100th anniv. of Ö. Lechner. Bp,, 2015
Völgyesi Orsolya: Arany János és a honorácior-kérdés Bihar vármegyében 1845 júniusában, In: „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”: Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. Szerk. Cieger András. Budapest: Universitas ; MTA BTK; OSZK, 89-100., 2017
Varga Bálint: The Monumental Nation. Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary, Berghahn, New York – Oxford, 300 p., 2016
Hites Sándor: Rocking the Cradle: Making Petőfi a National Poet, Arcadia 52: (1) pp. 29-50., 2017
Varga Bálint: Writing imperial history in the age of high nationalism: Imperial historians on the fringes of the Habsburg monarchy, European Review of History / Revue Europeenne d'Histoire 24:(1) pp. 80-95., 2017
Székely Miklós: Árpád helyett Attila: A marosvásárhelyi egykori Székelyföldi Iparmúzeum főhomlokzatának Róna József által tervezett szoborcsoportja, Ars Hungarica 4. 347-364., 2016
Székely Miklós: Egy élet programja: Pákei Lajos szerepe a kolozsvári iparmúzeum és -iskola létrehozásában, In: Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely-Kolozsvár, Maros Megyei Múzeum, Erdélyi Múzeum Egyesület, 197-231., 2016
Gyáni Gábor: Professzionalizáció és nemzeti öntudat. A Századok első évei., Századok, 5. 1103-1116., 2016
Antal Alexandra: A bécsi Magyar Hírmondó (1789–1803) és Kisfaludy Sándor, In: Hansági Ágnes, Hermann Zoltán (szerk.) A két Kisfaludy: Tanulmányok. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp. 11-18., 2016
Mester Béla: A nemzet mint filozófiai tervezet, MAGYAR TUDOMÁNY 178:(4) pp. 450-458., 2017
Mester Béla: Hanyatlástörténetek a "hosszú 19. század" magyar filozófia- és eszmetörténetében, In: Bakó Rozália Klára, Horváth Gizella (szerk.) Diskurzusok az alkonyról. Debrecen; Nagyvárad: Debreceni Egyetemi Kiadó; Partium Kiadó, pp. 61-75., 2017
Gyáni Gábor: Kulturális nacionalizmus és a tudományok: a történetírás példája. A történetiség fogalma a nacionalizmuselméletek tükrében, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 11-26., 2017
Antal Alexandra: A bécsi magyar tudós társaság kapcsolatrendszerének működése a nemzetépítés szolgálatában, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 48-57., 2017
Szilágyi Adrienn: A tudományos nacionalizmus szolgálatában – A 19. századi földrajztudomány a nemzetépítő diszciplínák között, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 58-75., 2017
Cieger András: A „magyar géniusz” és a jogtörténet nemzeti iránya, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 76-101., 2017
Varga Bálint: Birodalmi és nemzeti történetírói közösségek a 19. századi Habsburg Monarchiában, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 102-124., 2017
Mikos Éva: Sebestyén Gyula Kelet és Nyugat között, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 184-203., 2017
Székely Miklós: Vadona János japán és kínai tárgyai az egykori kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeumba, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 204-223., 2017
Papp Gábor György: „Királyaink korának lehellete”. A millenniumi kiállítás történelmi épületei és szerepük a nemzeti identitás formálásában, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 224-248., 2017
Lajtai Mátyás: „A cigány zenénkhez való viszonya”. A magyarországi cigányzene eredetének társadalmi-történeti magyarázatai a 19. század közepének zeneelméletében, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 249-263., 2017
Hajdu Péter: Az új költők kitalálása, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 264-276., 2017
Székely Miklós: Nemzet, ipar, művészet. A kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum (1887–1918), Budapest: MTA BTK, 172 p., 2017
Varga Bálint: Árpád a város fölött. Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán., Budapest: MTA BTK, 250 p., 2017
Lajtai Mátyás, Varga Bálint: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest, 2015
Cieger András – Varga Bálint szerk.: Tudomány és művészet a magyar nemzetépítés szolgálatában. Szöveggyűjtemény, MTA BTK TTI, Bp., 2017
Gyáni Gábor: A nemzet mint tudomány – a nemzeti tudomány, Cieger András – Varga Bálint, szerk.: Tudomány és művészet a magyar nemzetépítés szolgálatában. Szöveggyűjtemény, 2017
Gyáni Gábor: Nyelvközösség, nemzet, állam, társadalom viszonya. Történeti megközelítés, Tolcsvai Nagy Gábor, szerk.: A magyar nyelv jelene és jövője. Gondolat, Bp., 91–106., 2017
Gyáni Gábor: Transznacionális történelem, birodalmi múlt, In: Szarka László, szerk.: Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés. Birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban (1848–1938). Országház Kiadó, Bp. 9-17., 2017
Gyáni Gábor: National and Bourgeois Ethos in Hungary’s History – Notes on Historiography, In: Markku Hokkanen – Tuomas Laine-Frigren – Timo Sӓrkkӓ (toim.): Matkoja Aatehistoriaan. Esseitӓ Anssi Halmesviralle. Kampus Kustannus, Jyvӓskylӓ, 134–163., 2017
Szalisznyó Lilla szerk.: Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve. Tanulmányok a Szózatról. (Hagyományfrissítés 5.), Bp., reciti, 2017
Szalisznyó Lilla: Gyakorlatok. Egressy Gábor útja és a Szózat = Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve. Tanulmányok a Szózatról, Szerk. Szalisznyó Lilla (Hagyományfrissítés 5.) 153‒165., Bp., reciti, 2017
Dávidházi Péter: „...hogy annyi kínt, epedést hijába”. Széchenyi bibliai logikája a Szózat előzményében, Bp., reciti, 2017
Székely Miklós: Cioplirea pietrei şi modalităţi de folosire a ipsosului în vechea Şcoală de Stat de Arte şi Meserii pentru Cioplirea şi Şlefuirea Pietrei din Zlatna între anii 1894–1918, Storia Urbana, XXV. pp. 235–260, 2017
Papp Gábor György: Medievalism in Nineteenth-Century Hungarian Architecture, The Art of Medieval Hungary. Eds. Xavier Barral-i-Altet - Pál Lővei - Vinni Luccherini - Imre Takács. Bibliotheca Academiae Hungariae - Roma, Studia vol. 6. Roma, 339-350, 2018
Gábor Gyáni - Anssi Halmesvirta (eds.): Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context, MTA BTK, Bp. 164 p., 2018
Gyáni Gábor: National Culture, Cultural Nationalism, and History, Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context. Ed. by Gábor Gyáni and Anssi Halmesvirta. MTA BTK, Bp. 11-26, 2018
Konrád Miklós: Narrating the Hungarian-Jewish National Past. The “Khazar Theory” and the Integrationist Jewish Scientific Discourse, Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context. Ed. by Gábor Gyáni and Anssi Halmesvirta. MTA BTK, Bp. pp. 49-61, 2018
Mikos Éva: The Practices of Inclusion of Folklore into National Culture in the Long 19th Century (1822–1919), Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context. Ed. by Gábor Gyáni and Anssi Halmesvirta. MTA BTK, Bp. pp. 80-97, 2018
Mester Béla: Narratives of the Hungarian Philosophy within the Framework of the 19th Century National Culture, Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context. Ed. by Gábor Gyáni and Anssi Halmesvirta. MTA BTK, Bp. pp. 119-132, 2018
Papp Gábor György: Present Constructed from the Past. Attempts to Shape National Architecture in 19th Century Hungary, Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context. Ed. by Gábor Gyáni and Anssi Halmesvirta. MTA BTK, Bp. 144-161, 2018
Mester Béla: Eposz, kulturális emlékezet, nemzeti kultúra: A reformkor és a következő évtizedek nemzeti emlékezetkultúrájáról Arany János ürügyén, SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI SZEMLE 52:(4) pp. 32-43., 2017
Gyáni Gábor: Nemzeti vagy transznacionális történelem., Kalligram, Bp., (megjelenés alatt), 2018
Bollók Ádám, Szilágyi Adrienn (szerk.): Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században., Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017
Dávidházi Péter: „Vagy jőni fog”. Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben., Ráció, Budapest, 527 oldal, 2017





 

Events of the project

 
2017-07-07 09:16:19
Résztvevők változása
2015-07-21 08:50:58
Résztvevők változása




Back »