Konzorcium, fő p.: Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108836
típus K
Vezető kutató Kovách Imre
magyar cím Konzorcium, fő p.: Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban
Angol cím Consortional main: Integrative and Desintegrative Processes in the Hungarian Society
magyar kulcsszavak társadalmi folyamatok, integrációs mechanizmusok, rétegződés
angol kulcsszavak social integration, social processes, stratification
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Társadalomtudományi zsűrielnökök
Kutatóhely Szociológiai Intézet (Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Albert Fruzsina
Balogh Lídia Hermina
Csizmadia Péter
Csurgó Bernadett
Czibere Ibolya
Dinók Henriett Éva
Dupcsik Csaba
Erőss Gábor
Gárdos-Orosz Fruzsina
Gerő Márton
Gerő Márton
Hajdu Gábor
Hajdu Gábor
Janky Béla
Kapitány Ágnes
Kapitány Fövény Gábor
Kiss Balázs
Koltai Júlia
Kristóf Luca
Légmán Anna
Majtényi Balázs
Megyesi Boldizsár
Neményi Mária
P.Tóth Tamás
Pap András László
Pethesné dr. Dávid Beáta
Szabó Andrea
Szalai Júlia
Szirmai Viktória
Váradi Zsuzsanna
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 35.823
FTE (kutatóév egyenérték) 19.83
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt célja a magyar társadalom integrációs és dezintegrációs folyamatainak szociológiai szempontú feltárása. Egy olyan értelmezési keretet próbálunk kidolgozni, amely egyszerre reflektál a rétegződéssel, társadalmi egyenlőtlenséggel foglalkozó tanulmányokra, hozzájárul a szociológia módszertani és tematikus megújításához, valamint aktuális és érvényes ismereteket közöl a magyar társadalomról.
Az elmúlt 25 év munkáira alapozva egy olyan széleskörű, elméleti és empirikus kutatási projektet kívánunk folytatni, amelyben feltárjuk a magyar társadalom szerkezetét és annak fő szervező elveit, valamint azokat a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokat, amelyek gátolják a társadalom integrációját. Célunk tehát, hogy bemutassuk az elmúlt két évtized és a jelen azon integrációs és dezintegrációs folyamatait, amelyek hozzájárulnak a feltárt rétegződés létrehozásához, újratermeléséhez. Mindehhez a társadalomról alkotott laikus társadalomképeket és a közéleti diskurzus fő témáit is bevonjuk a vizsgálatba. A kutatás egyik fő célkitűzése, hogy adaptáljuk és újragondoljuk a releváns és nemzetközileg elismert elméleteket, illetve amennyiben ez szükséges, új, a magyar és közép-európai helyzethez illeszkedő elméleteket alkossunk. Annak érdekében, hogy kutatási eredményeinket a nemzetközi kutatási főáram számára is láthatóvá tegyük, keressük a nemzetközi együttműködés lehetőségeit: kutatási projektünkre alapozva pályázni tervezünk a European Social Survey rotációs moduljára valamint egy EU COST együttműködésre.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Célunk, hogy feltárjuk az elmúlt 20 év és a jelen azon integratív és dezintegratív folyamatait, amelyek hozzájárulnak a feltárt rétegződés létrehozásához, újratermeléséhez. Ebből a szempontból hét tágabb témát vizsgálunk meg: társadalmi rétegződés, értékszerkezet, a munka világa, a társadalmi kapcsolatok témája (család, helyi közösségek, civil társadalom), területi egyenlőtlenségek, társadalmi intézmények (oktatás, szociális ellátórendszer, egészségügy stb.), valamint a társadalomról kialakult laikus képek, látásmódok. A hét téma vizsgálata során az alábbi főbb kutatási kérdésekre próbálunk választ találni:

• Melyek a magyar társadalom fontosabb szervező elvei, milyen társadalmi, politikai, és gazdasági folyamatok akadályozzák az integrációt?
• Annak elemzése, vajon bizonyos értékek jelenléte, segítette, vagy gátolta a társadalmi integráció folyamatát az elmúlt 20 év során? Milyen értékek lehetnek az integráció bázisai? Melyek teszik a leginkább sebezhetővé azt?
• Hogyan járulnak hozzá a munkaerő-piaci és más társadalmi intézmények a magyar társadalom nemzeti és nemzetközi integrációjához?
• Milyen mechanizmusok hoznak létre integrált, vagy fragmentált hálózatokat?
• A különböző kapcsolatok és közösségek hogyan erősítik vagy gyengítik a társadalmi integrációt?
• Annak feltárása, hogy a közbeszéd milyen jellemzői mélyítik el, vagy hidalják át a magyar társadalom törésvonalait.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás újdonsága:
• Magában foglal eddig a társadalmi integráció szempontjából kevésbé kutatott témákat, mint a nemi szerepek, a család, a generációs megközelítés, közösségek, hatalmi viszonyok, társadalmi újratermelés témái.
• Kombinálja a kvantitatív és kvalitatív módszereket, új, innovatív módszereket alkalmaz
• Rendszerszemléletű és multidiszciplináris. Különböző diszciplínák képviselőit kérjük fel a kutatásban való részételre.
• Megpróbálja beépíteni a magyar társadalomban élők társadalomképét is.

A kutatás társadalmi hasznossága:
Az adatfelvétel során keletkező adatbázisokat hozzáférhetővé tesszük. Így a kutatás olyan – jelenleg is hiányzó – információkat és másodelemzésre is alkalmas adatbázisokat szolgáltat a magyar társadalomkutatás számára, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a következő évtized társadalomtudományi és társadalompolitikai projektjei, kutatásai számára.
Látképet kapunk a magyar társadalom különböző csoportjai által érzékelt problémákról, e problémák különböző percepciójáról. Így megnövekszik a problémaérzékelés közelítésének esélye és ennek folyományaként lehetővé válik a közpolitikai intézkedések, programok szélesebb legitimációjának megteremtése.
A projekt során olyan új módszereket térképezünk fel, és próbálunk ki, amelyek később az alkalmazott kutatás számára is új lehetőségeket biztosítanak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A társadalmi integráció különösen fontos a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi mobilitás és kölcsönös megértés lehetőségének növelése szempontjából. Utóbbi alapját jelenti a különböző kollektív cselekvések, együttműködés létrejöttének is.
Ezért a projekt célja, hogy feltárja a magyar társadalomra jellemző integrációs és dezintegrációs szociológiai folyamatokat. Ehhez az utóbbi évtizedek társadalmi folyamatait vizsgáljuk, valamint egy olyan értelmezési keretet ajánlunk,amely alkalmas a jelen problémáinak kontextusba helyezésére is és így jelentősen hozzájárul azok megértéséhez.
Be kívánjuk mutatni, hogy a rétegződés, az értékszerkezet, a társadalmi intézmények mindennapi működése (munkaerőpiac, jogrendszer, oktatás), a társadalmi kapcsolatok és szervezetek, (család, egyéb közösségek) és a közbeszéd hogyan erősíti a társadalom szétszabdaltságát, vagy pedig hogyan járul hozzá a társadalmi integrációhoz.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project aims to explore integrative and disintegrative processes of the Hungarian society from a sociological perspective. We offer an interpretation of Hungarian society which resonates with experiences of those studies which unfolded stratification and inequalities and which contributes to the methodological and thematic renewal of sociology and provides new knowledge about contemporary Hungarian society.
Based on research conducted during the last twenty-five years we provide an extended theoretical and empirical study to explore the stratification of Hungarian society and to identify its main organising, integrative principles and those social, political and economic drivers which obstruct them.
Our purpose is to show those integrative and disintegrative processes of the last twenty years, and even more so at present, which contribute to the creation and reproduction of the explored stratification. In line with that the research investigates the common images about the society, and the main topics of the public discourses. We aim to adopt and rethink the relevant and internationally well-known theories, and if it is necessary to develop new theories suit to the Hungarian and Central- European situation. In order to make our results more visible to the international scientific community, we are looking for the possibilities
of international cooperation. On the basis of the project we plan to apply for a Rotating Module in the European Social
Survey and a EU COST framework cooperation.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Our purpose is to show those integrative and disintegrative processes of the last twenty years, and even more so at present, which contribute to the creation and reproduction of Hungarian stratification. From this point of view, we will examine seven broader topics, including social stratification, value structure, the world of work, the areas of social relations, networks and trust (family, local communities and civil society) territorial inequalities, social institutions (education, social care system, healthcare system etc.), and common images about the society. Coupled with that our main research questions are:

• What are the main organising, integrative principles of the Hungarian society and those social, political and economic drivers which obstruct them
• Analysing whether the prevalence of values increasing social integration/disintegration has increased or decreased in the last 20 years. Which values can be the basis for social integration? Which values are the most vulnerable ones?
• How labour market and social institutions contributes to the national and international integration of Hungarian society?
• Exploring the mechanisms of creating integrated or fragmented networks.
• How the different relations and communities foster or block the processes of integration?
• To explore whether the public discourses with such features deepen or veil the ruptures of the Hungarian society?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The novelty of planned project is
• Thematic as it includes neglected, ignored or forgotten aspects of social integration (for example gender issues, family, generational approach, community, social reproduction, power relations)
• Methodological as it makes an attempt to combine quantitative and qualitative methods in studying social integration
• Systematic and multidisciplinary as it invites scientists from varying disciplines to contribute to the research
• Reforming and innovative as it is intended to incorporate the views on Hungarian society of those living in it.
The social and scientific benefits are:
A view of the problems sensed by the different groups in Hungarian society, and the different perceptions of these will be drawn. We hope that will be a good input to public policy projects, which increase the efficacy and legitimacy of them.
The collected data will be accessible, which produces important information useable to secondary analysis by Hungarian social scientists. Since our project intends to synthesise the previous theoretical attempts, we believe that the data to be provided by our proposed research will prove to be indispensable to future research and public policy projects.
New methods will be explored and tested, which will facilitate the introduction of these to the field of applied research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Social integration is crucial for the possibility of decreasing social inequalities, increasing the possibility of mobility and common understanding, or through the latter establishing collective actions. In line with that the project aims to explore integration and disintegration of Hungarian society from a sociological perspective. We will analyse the social processes of the last decades, and offer an interpretation of Hungarian society works as a frame or context for the explanation of recent problems. We are intend to show, how stratification, value structure, the everyday working of social institutions (the labour market, legal system, education, healthcare system, etc.), our social relations and organizations (family and the communities) and the public discourse contribute to the fragmentation or in other cases the integration of our society.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási project célja a magyar társadalom azon integrációs és dezintegrációs folyamatainak szociológiai elemzése volt, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez. Az adatbázisunkon létrehoztuk az integrációs modellt és összehasonlítottuk azt a társadalmi egyenlőtlenségek mérésére korábban használt modellekkel. Az összehasonlítás eredménye szerint az integrációs modell és a korábban használt egyenlőtlenség modellek (munkajelleg csoportok, státuszcsoportok, látens osztálymodellek) jelentősen különböznek egymástól, de az integrációs modell használata elengedhetetlen a magyar társadalom egyenlőtlenségeinek a megértéséhez. A kutatási eredményeket összegző antológia az integráció/dezintegráció, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek olyan összetevőiről is tartalmaz elemzéseket, amelyek ebben az összefüggésben korábban kevesebb figyelmet kaptak (politika, fogyasztás, intézmények, redisztribúció, területi különbségek, értékek és normák, társadalmi kapcsolatok). 2678 válaszadóval készítettünk kérdőíves felmérést, 345 fővel network naplót, 345 fővel survey kísérletet. 44 tanulmányt, két rövidebb kötetet és egy összefoglaló tanulmánykötetet publikáltunk.
kutatási eredmények (angolul)
The project aimed to explore integration and disintegration in Hungarian society from a sociological perspective and those integrative and disintegrative processes which contribute to the creation and reproduction of the explored stratification. We constructed integration/disintegration model and we investigated similarities and differences between our model of measuring social integration and previous models of social stratification of Hungarian society. The findings of the integration model and those of the previous models (occupational groups, status groups, latent classes) are dissimilar. We argued that integration/disintegration model and those of the previous models are not similar but indispensable for understanding social differences and that integration model is a radically new approach to understand social differences in contemporary Hungarian society. The concluding anthology includes analysis of neglected factors important for integration/disintegration and creating social inequalities as politics, consumption, institutions, redistribution, spatial differences, norms and values, social networks. We conducted a survey with 2687 respondents, factorial survey with 442 respondents and 5183 cases, network diary with 345 respondents. We published 44 papers, 2 books, and 1 anthology.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108836
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szabó Andrea, Gerő Márton: Politikai tükör: Jelentés a magyar társadalom politikai gondolkodásmódjáról, politikai integráltságáról és részvételéről,, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont,, 2015
Hajdu Gábor, Kristóf Luca: Társadalmi tükör, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont,, 2015
Szabari Vera: A normák, mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz pp 1-16, 2015
Gerő Márton, Kovách Imre: Struktúrák, egyenlőtlenségek és hálózatok, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz pp 17-43, 2015
Dupcsik Csaba, Szabari Vera: Elméleti bevezető az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA kutatáshoz, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz. pp 33-43, 2015
Kovách Imre ,Kristóf Luca, Szabó Andrea: Társadalmi integráció, dezintegráció és társadalmi rétegződés, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz. pp 63-83, 2015
Kovách Imre ,Kristóf Luca, Szabó Andrea: Társadalmi integráció, dezintegráció és társadalmi rétegződés, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz. pp 63-83, 2015
Kiss Balázs: Integráció és politika, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz. pp, 84 -104, 2015
Csizmadia Péter, Illéssy Miklós: A társadalmi integráció intézményi környezete: a jóléti államok sokféleségének elméleti megközelítései,, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 3. sz. pp 105-125, 2015
Albert Fruzsina, Dávid Beáta: Mikromiliő integrációs megközelítésben. A személyes kapcsolatokra vonatkozó eddigi kutatási eredmények áttekintése, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 4. sz. pp 1-11, 2015
Gerő Márton, Hajdu Gábor: Az egyéni kapcsolathálók nagysága, heterogenitása és a társadalmi integráció Magyarországon, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 4. sz. pp 12-33, 2015
Kmetty Zoltán, Koltai Júlia Anna: Kapcsolathálózatok mérése – elméleti és gyakorlati dilemmák, lehetősége, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 4. sz. pp 34-49, 2015
Csurgó Bernadett, Légmán Anna: Lokális közösség, megtartó közösség. Elméleti megközelítések a lokális közösség integráló szerepének vizsgálatához egy vidéki településen, socio.hu Társadalomtudományi Szemle , 4. sz. pp 50-66, 2015
Bene Márton, Szabó Gabriella: Média és integráció, socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 4. sz. pp 67-88, 2015
Kiss Balázs: Elfogultság és közöny. A politikai vezérek integrációs és dezintegrációs teljesítménye Magyarországon, socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 4. sz. pp 89 -107, 2015
Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor: Választási kampány és társadalmi integráció, socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 4. sz. pp 108-135, 2015
Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák értékvonatkozásai és azok integratív szerepe s, socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 1. sz. pp 1-26, 2016
Csizmadia Péter: Munkahelyi tanulás és társadalmi integráció, socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 1. sz. pp 27-51, 2016
Olt Gergely: A társadalmi integráció térbeli kérdései a városokban, socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 1. sz. pp 52-70, 2016
Csurgó Bernadett, Kondor Zsuzsa, Légmán Anna: Zárt közösségből a helyi közösségbe? A pszichiátriai betegnek diagnosztizáltak egy alföldi kisvárosban, Kultúra és Közösség, IV. folyam VII. évfolyam I. szám pp 47-62, 2016
Bernadett Csurgó, Imre Kovách, Boldizsár Megyesi: Post-communist Restructuring and European Integration in Rural Hungary, (eds) Zhao Kebin and Peng Lu Beyond the Transition: Social Change in China and Central-Eastern Europe, Social Sciences Academic Press, Beijing, pp 18-41, 2016
Albert Fruzsina, Dávid Beáta: Interpersonal Relationships in Hungary, (eds) Zhao Kebin and Peng Lu Beyond the Transition: Social Change in China and Central-Eastern Europe, Social Sciences Academic Press, Beijing,, 2016
Dávid Beáta, Ildikó Barna, Éva Huszti, Ágnes Huszti: Contact Diary: Survey Tool Guide to Explore Ego-centric Networks and Social Integration in Hungary, (eds) Zhao Kebin and Peng Lu Beyond the Transition: Social Change in China and Central-Eastern Europe, Social Sciences Academic Press, Beijing, pp 212-227, 2016
Márton Gerő, Gábor Hajdú: The Size and Heterogeneity of Egocentric Networks and Social Integration in Hungary, (eds) Zhao Kebin and Peng Lu Beyond the Transition: Social Change in China and Central-Eastern Europe, Social Sciences Academic Press, Beijing, pp 228-219, 2016
Luca Kirstóf: Determinants of Social Cooperation: A Survey Experiment, (eds) Zhao Kebin and Peng Lu Beyond the Transition: Social Change in China and Central-Eastern Europe, Social Sciences Academic Press, Beijing, pp 436-452, 2016
Czibere Ibolya – Gerő Márton – Kovách Imre: Újraelosztás és integráció, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 51 - 116, 2017
Czibere Ibolya: A családi állapot és az élettel való elégedettség összefüggései és hatásuk a társadalmi integrációra a magyar társadalomban., Szociológiai Szemle, 27(1), 30–63., 2017
Csizmady Adrienne, Csurgó Bernadett, Kovách Imre., Megyesi Boldizsár: Területiség és társadalmi integráció, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 183 -215, 2017
Csurgó Bernadett, Megyesi Boldizsár: Képzelt különbségek: a városi és vidéki közösségek, társas kapcsolatok kvantitatív vizsgálata., Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 3, 48–65, 2016
Csurgó Bernadett, Megyesi Boldizsár: Képzelt különbségek: a városi és vidéki közösségek, társas kapcsolatok kvantitatív vizsgálata, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 3, 48–65, 2017
Csurgó Bernadett, Megyesi Boldizsár: Területi integráció és fejlesztéspolitika: Esettanulmány a Vértesi Natúrpark példáján., Metszetek – Társadalomtudományi Folyóirat, 5(3), 41–63, 2017
Dávid Bea, Lukács Ágnes, Huszti Éva, Barna Ildikó: Kapcsolati napló – pluszok és mínuszok. Új módszer az egocentrikus kapcsolathálózat kutatásában, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 331-359, 2017
Gerő Márton, Szabó Andrea: A társadalom politikai integrációja. A politikai értékcsoportok, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 117-154, 2017
Hajdu Gábor, Megyesi Boldizsár: Társadalmi tőke és társadalmi integráció, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 155-182, 2017
Kiss Balázs: Orbán, Vona, Gyurcsány. Politikai vezetők integrációs tevékenysége a migrációs válság idején, Politikatudományi Szemle, 3, 10–32, 2016
Kmetty Zoltán, Koltai Júlia: Státuszelérés, társas támogatás, társadalmi törésvonalak: A kapcsolathálózati integráció aspektusai, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 3, 1–21, 2016
Koltai Júlia, Kristóf Luca, Simonovits Bori: Normák, értékek, integráció. A segítési hajlandóság társadalmi tényezői – egy kérdőíves kísérlet eredményei, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 283-304, 2017
Koltai Júlia, Nemes Dóra: A lakóhely hatása a társadalmi kapcsolatokra, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 359-367, 2017
Kovách Imre, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Kristóf Luca, Szabó Andrea: A magyar társadalom integrációs és rétegződésmodelljei, Szociológiai Szemle, 26(3), 4–27, 2016
Kovách Imre, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Kristóf Luca, Szabó Andrea: Az integrációs modell, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 21-47, 2017
Kovách Imre – Kristóf Luca – Szabó Andrea: Társadalmi integráció és társadalmi rétegződés, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 217-238, 2017
Kovách Imre: Fogalmak és megközelítések, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 7-20, 2017
Kristóf Luca , Szabó Andrea: Társadalmi integráció és fogyasztás, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 267-282, 2017
Huszár Ákos, Sik Endre: Rétegződés, szegmentáció, prekariátus, Kovách I. (szerk.) Társadalmi integráció MTA TK, Belvedere pp 239-264, 2017
Sik Endre, Szeitl Blanka: A prekariátus, mint munkaerőpiaci csoport, Metszetek, 5(3), 2017
Szabó Andrea, Oross Dániel: A politikai rendszerintegrációt befolyásoló tényezők, Politikatudományi Szemle, 3, 59–84., 2016
Kovách Imre: Társadalmi integráció. Az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Belvedere Meridionale, szerkesztett kötet, 2017





 

Projekt eseményei

 
2016-05-12 13:54:50
Résztvevők változása
2015-12-14 14:42:06
Résztvevők változása




vissza »