Mapping Family Transitions: Causes, Consequences, Complexities, and Context  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
109397
Type K
Principal investigator Spéder, Zsolt
Title in Hungarian A családi átmenetek feltérképezése: okok és következmények
Title in English Mapping Family Transitions: Causes, Consequences, Complexities, and Context
Keywords in Hungarian családi kulcsesemények, családi élet, életpálya, gyermekvállalás, párkapcsolatok, válás, idősödés, generációs kapcsolatok
Keywords in English family transitions, family life, life course, fertility, partnerships, divorce, aging, generational relationships
Discipline
Demography (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Demography
Panel Society
Department or equivalent HCSO Demographic Research Institute
Participants Bartus, Tamás
Kapitány, Balázs
Monostori, Judit
Monostori, Judit
Murinkó, Lívia
Murinkó, Lívia
Révay, Edit
Rohr, Adél Katalin
Starting date 2013-09-01
Closing date 2017-08-31
Funding (in million HUF) 21.634
FTE (full time equivalent) 7.53
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A népesség állapotában és szerkezetében bekövetkező társadalmi átalakulások mikorszintű választások és döntések következményeként jönnek létre. Kutatásunk célja, hogy megismerjük azokat a társadalmi mechanizmusokat – strukturális (munkapiaci, anyagi) körülményeket, mentális tartalmakat (értékek, attitűdök) – amelyek a családi átmeneteket mozgatják. Konkrétan: milyen tényezők magyarázzák, hogy az életpálya kulcseseményei, - párkapcsolat kialakítása, szülővé válás és további gyermekek vállalása, válás, nyugdíjba lépés, egészségi állapot romlása – mikor és milyen körülmények között következnek be. Külön figyelmet szentelünk annak, hogy az egyes események mennyiben szándékoltak, milyen társadalmi, csoporttényezők akadályozzák, vagy segítik az egyes döntések megvalósulását. Továbbá kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a kulcsesemények milyen egyenlőtlenségi, jóléti következményekkel járnak. Végül a családi változásokat az életpálya tanulmányozásának megfelelően egymással való összekapcsolódásukban, illetve más szocio-ökonómiai életeseményekkel való összekapcsolódásukban (pl. munkapiaci változások) is vizsgáljuk. Az európai összehasonlításban végzett empirikus elemzések lehetőséget teremtenek az általános összefüggések feltárására, és annak felismerésére is, hogy a magyar körülmények mennyire sajátosak. Magyarország esetében lehetőségünk lesz a családi átmenetek hosszabb-távú elemzésre is. Elemzési eredményeink segítségével közelebb kerülhetünk az alacsony termékenység, a válások, a párkapcsolatok stabilitásának, az idősödés jellemzőinek a megértéséhez. A párkapcsolatok alakulását és felbomlását a gyermekek perspektívájából (gyermekdemográfia) is értelmezni fogjuk majd.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A makroszintű népesedési folyamatok (termékenység, válás, öregedés) megértéshez elengedhetetlennek tartjuk a családi átmenetek bekövetkeztének a megértését, a mikorszintű demográfiai döntések mozgatórugóinak feltárást. A családi átmenetek, a mikorszintű demográfiai választások és döntések értelmezéséhez egyszerre kell figyelembe venni az érintettek objektív körülményit (munkapiaci helyzet, iskolai végzettség, anyagi helyzet, induló családszerkezet és más demográfiai jellemzők, /pl. életkor/) és az érintettek családról kialakított elképzeléseit, értékeit, attitűdjeit. Vagyis a strukturális és mentális körülmények együttes feltárása visz közelebb a népesedési folyamatok megértéséhez. A családi átmenetek nem mindig szándékoltak (pl. válás, kényszerű nyugdíjba lépés), azonban ilyenkor is szükség van annak feltárására, hogy milyen környezeti (intézményi) és mentális tényezők segítik, vagy akadályozzák az átmeneteket. A mikroszintű választások és döntések megértéséhez, a családi dinamika feltárásához a követéses vizsgálatok egyedülállóan előnyösek, hiszen bizonyos oksági elemzésekre csak ezek alkalmasak. Az elemzések eredményei, várakozásaink szerint, más szándékolt cselekvések megértéshez is felhasználhatók.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Elemzéseink új perspektívából közelítenek a népesedési folyamatok és a családi viszonyok megértéséhez. 1) Dinamikus közelítés: a családi viszonyok értelmezése során gyakran hagyjuk figyelmen kívül, hogy a család folyamatosan változik. (Az egyszülős család például nem végleges állapot, mert leggyakrabban válás következménye, de az új párkapcsolattal meg is szűnik.) 2) Objektív és szubjektív tényezők együttes hatásának vizsgálata. (Elképzeléseink szerint a döntések, családi átmenetek adott strukturális körülmények közötti értékalapú választások következménye. 3) Egymáshoz kapcsolódó családi átmenetek, egymásba fonódott életek. Meghatározott döntések/átmenetek különböző további átmeneteket valószínűsítenek. (Valószínűségi életpályák.) 4) Az összehasonlítási perspektíva lehetővé teszi az univerzális és az egyedi (magyar) összefüggések feltárását. 5) Az összehasonlító módszer segítségével pontosabban felismerhetjük, hogy a feltárt összefüggéseink mennyire univerzálisak, illetve mennyiben jellemzőek csak egy-egy országra. Összességében a fenti perspektívák együttes érvényesítésével olyan eredményekhez juthatunk, amelyek alapvetően megváltoztatják a népmozgalmi adatok, illetve a keresztmetszeti adatok alapján családról, népesedési folyamatokról kialakult képünket.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az elmúlt évtizedekben itthon és Európában alapvető népesedési változások következtek be. Csökken a házasság népszerűsége, és növekszik az élettársi kapcsolatok elterjedtsége, visszaesik a gyermekvállalási kedv, nő a házasságon kívül született gyermekek száma, állandó a változás a nyugdíjba lépést tekintve, a különböző generációk egymáshoz való viszonyában. Követéses adatgyűjtéseken alapuló elemzéseink segítségével betekintést nyerhetünk a családi élet mindenapjaiba, a mindennapokat meghatározó alapvető demográfiai választásokba és döntésekbe. Megérthetjük, hogy milyen anyagi, munkapiaci, tudati, értékbeli szempontok eredményként változik a család, születnek, maradnak fenn, illetve bomlanak fel párkapcsolatok. Kik és mikor tervezek gyermeket, miért születnek, vagy nem születnek meg a tervezett gyermekek, hogy milyen életkörülmények vezetnek váláshoz, és a válásnak milyen következményei vannak az érintetteket, különösen a gyermekeket tekintve. Végigkövethetjük az öregedés folyamatát, hogy milyen körülmények lassítják az öregedést, és milyen anyagi és lelki körülményekkel rendelkeznek a különböző családtípusban élő idősek. Kutatásaink eredményeképpen ilyen és hasonló kérdésekre tudunk majd választ adni.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The general aim of the planned research project is to reveal mechanisms behind family transitions and to identify structural (labor market, economic resources) and ideational (values and attitudes) factors determining individual decisions. We would like to reveal what kind of factors influence the prevalence and timing of such key family transitions as partnership formation and dissolution, becoming parent and having another child, retiring and experiencing the deterioration of health status. Special attention is given to the “intendedness” of these and related life course events: the realization of the intended actions will be studied and hindering and enabling factors will be identified. Furthermore, we would like to describe the socio-economic consequences (well being) of the above-mentioned family transitions. Lastly, according to the concept of “linked lives”, we take into consideration the interdependence of family related and labor market related life course events. It is a quite crucial question whether we can identify and measure family related “trajectories”. Comparative approach enables us to identify universal and country specific factors and make the specificities of the Hungarian context clear. Moreover, in the case of Hungary a relatively long-term analysis is also possible, since our available Hungarian data cover a longer period. Based on our expected research results we hope to contribute to the understanding of low fertility, the durability of partnerships, divorce and the aging process. Approaching partnership dynamics form the point of view of the children will offer new results about such family forms as “lone parenthood” and ”recombined families”.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

It is inevitable to understand family transitions and identify influencing factors if we would like to understand shifts in basic demographic processes, such as the fertility decline, changing partnership forms, and shifting age structure (aging). The logic of micro level decision-making and the nature of intended and unintended family praxis should be described. In order to understand family transitions two dimensions of social reality should be considered at the same time: on the one hand structural circumstances (labor market and income position, education, family relations, age, etc.), on the other hand ideational processes (beliefs, values and attitudes). Family transitions can be intended (partner-selection, parenthood) or unintended (parenthood, divorce), however both kinds should be understood as results of influencing objective and subjective factors. Panel studies are especially adequate to understand micro level societal changes in general, and family related transitions in particular, since features of respondents and life course events from different points in time help to unfold casual relations more properly. According to our expectations, micro-level research results will contribute to understanding social action, and will help us understand the above-mentioned ongoing macro level population shifts.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The parallel utilization of several cutting-edge social scientific research approaches will shed new light on family relations and macro level population shifts. The following approaches are utilized: 1) The dynamic approach: family reality is often seen as static, family structure as long-lasting. However one basic feature of families is constant change and family transitions are major changes between different states. (For example, one-parent family is often seen as a longstanding state, and it is usually neglected that it usually results from divorce and usually ends by repartnering.) 2) The utilization of panel design enables more grounded causal analyses. 3) The parallel and joint analysis of objective and subjective factors. 4) Linked-lives and the interdependence of family transitions and non-family related life course events. Given transitions make way to specific transitions and hinder others. (Probability of different family trajectories.) 5) The comparative approach is very suitable to work out universal and specific features and factors of family related behavior. According to our expectations, these jointly employed approaches give us the opportunity to gain a more nuanced picture of family reality and population shifts than it could be gained from vital statistics and cross-sectional survey data.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In recent decades, profound changes have taken place in population processes in Europe and in Hungary. The popularity of marriage has decreased, non-marital cohabitation is spreading, childbearing is postponed and (sometimes) abandoned, non-marital childbearing continuously increases, and the practice of becoming retired continuously changes. Using Hungarian and European (GGS) follow-up surveys of the adult population we could gain insight into the everyday practices of families and decisions that determine the above-mentioned macro processes. Based on our research we will be able to understand how objective circumstances (financial resources, labor market situation) and mental conditions (beliefs, values, attitudes) shape our everyday family decisions. What explains family dynamics, such as emerging parenthood, marriage, separation, divorce, and new partnership after divorce? What kinds of partner-relations support long and happy relationships, and what circumstances may lead to divorce? Individual aging processes will be described, and factors will be detected that could ease the losses of the aging process. A closer look at family and generational relations of the elderly, as well as their well-being and loneliness will give us a picture about the different faces of the individual aging processes.





 

Final report

 
Results in Hungarian
Kutatásunk során a családi átmenetek időzítésének és bekövetkeztének magyarázó mechanizmusait kívántuk feltárni, és elemeztük az átmeneteknek demográfiai következményeit is. Elemzésinek kimutatták, hogy az iskolai expanzió hozzájárult a termékenység csökkenéséhez, de azt is bemutattuk, hogy annak sajátos poszt-kommunista formája, a „kettős státusz” (tanul és dolgozik) kevésbé akadályozza a gyermekvállalást, mint az önálló tanulói/hallgatói státusz. Bebizonyosodott, hogy a családpolitika hat; a gyet bevezetése, és a családi adókedvezmény is növelte például a harmadik gyermek vállalásának valószínűségét. Tudtuk, hogy a gyermekvállalás anyagi terhekkel jár, ám eredményink szerint a gyermekvállalás következtében növekszik az érintettek elégedettsége. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy a poszt-kommunista országokban uralkodó bizonytalanság következtében ezekben az országokban szignifikánsan alacsonyabb a gyermekvállalási szándékok megvalósításának esélye. Ez hatványozottan jelentkezik a hátrányos anyagi körülmények között élőkre. A párkapcsolatok felbomlása a gyermeki életpályákat érinti legérzékenyebben. A párkapcsolatok növekvő instabilitása, és részben az élettársi kapcsolatok terjedése megnövelte annak esélyét, hogy a gyermekek felnövekedésük során megtapasztalják az egyszülős, illetve mozaikcsaládi helyzetet. A kutatás fontos eredménye, egy rendszerezett, 4 hullámot tartalmazó, 12 évet felölető longitudinális adatrendszer, és egy felhasználói kézikönyv.
Results in English
In the course of our research, we intended to reveal the explanatory mechanisms of the timing and the occurrence of family transitions and to investigate the consequences of the transitions. Our analyses have shown that educational expansion has contributed to fertility decline, but we also demonstrated that the appearance and expansion of "double status" (being enrolled and working at the same time), downsized the educational expansion effect. We also showed that family policy is not neutral; for example, the lengthening of child-raising allowance (gyet) and the introduction of family tax-relief system increased the hazard having a third child. We knew that childbirth increases the financial burden of the family, but we were able to show, that after childbirth life satisfaction of the parents increase. Our comparative study showed that the prevailing uncertainty in post-communist countries, especially among financially less well-off people, lead to a significantly lower rate of realizing childbearing intentions. We showed how separation and divorce affects children’s life-course until their 15th birthdate. The growing partnership instability and the proliferation of cohabitation have increased the risks of children experiencing single-motherhood, and the life in a mosaic family. The outcome of the research program is a publicly available cleaned and well-arranged longitudinal data-set containing 4 wave data collection in a 12 year timespan, and a completed user handbook.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109397
Decision
Yes





 

List of publications

 
Bartus, Tamás – Spéder, Zsolt: Panel Continuation in the GGP Data. Evidence from Nine European Countries., GGP User Conference, 30 November – 1 December 2015, Vienna, 2015
Murinkó Lívia: Pathways into adulthood in Hungary: A two step latent class analysis., Research Highlights, Hungarian Demographic Research Institute, No. 29, 2016
Spéder, Zsolt: Well-being consequences of fertility trajectories childless women and men – is there a happiness penalty of non-realized fertility intentions?, European Consortium for Sociological Research (ECSR) Conference, September 22-24, Oxford UK, 2016
Spéder, Zsolt – Murinkó Lívia – Oláh Sz. Lívia: Sailing close to the wind? The effects of third birth policies in post-communist Hungary., Working Papers on Population, Family and Welfare, 27. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest, 2017
Spéder Zsolt: A követéses vizsgálat kutatási koncepciója, In Murinkó Lívia, Spéder Zsolt (szerk.), Felhasználói kézikönyv az Életünk fordulópontjai panelkutatás 1-4. hullámához. Kutatási Jelentések 97. KSH Népességtudományi Kuta, 2016
Spéder Zsolt, Murinkó Lívia, Oláh Sz. Lívia: Sailing close to the wind - Governmental interventions to increase 3rd birth rate and their effects during massive overall fertility decline, 2017 International Population Conference, 2017
Spéder Zsolt: Is there a happyness penalty of non-reaized fertility intentions?, 2017 International Population Conference, 2017
Spéder Zsolt: Fertility decline and the persistence of low fertility in a changing policy environment—a Hungarian case study., in. Rindfuss, R. Choe, M eds. Low Fertility Institutions, and their Policies, Springer p.165-194., 2016
Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás: Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary., European Journal of Population. DOI: 10.1007/s10680-016-9394-0, 2016
Olah Sz., L., Spéder, Zs., Murinkó, L.: Competing subsidies? The impact of various policy measures on second births in contemporary Hungary, European Population Conference web, 2016
Murinkó Lívia, Spéder Zsolt (szerk.): Felhasználói kézikönyv az Életünk fordulópontjai panelkutatás 1-4. hullámához., KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási Jelentések, p.112, 2016
Spéder Zsolt, Kapitány Balázs: Failure to Realize Fertility Intentions: A Key Aspect of the Post-communist Fertility Transition., Population Research and Policy Review, 2014
Murinkó Lívia, Spéder Zsolt: Párkapcsolatok, Monostori, Őri, Spéder, szerk. Demográfiai portré 2015. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, p. 9-26, 2015
Kapitány Balázs, Spéder Zsolt: Gyermekvállalás, in. Monostori, Őri, Spéder, szerk. Demográfiai portré 2015. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, p. 41-56., 2015
Monostori Judit: Az egyszülős családdá válás az életútban és annak demográfiai meghatározói, Demográfia, 1. szám, p.27-56., 2015
Bartus Tamás, David Roodman: Estimation of multiprocess survival models with cmp., The Stata Journal, 14 (4): 756-777., 2014
Murinkó Lívia - Szalma Ivett,: Men’s Fertility in Second Unions in Three European Countries: The Effect of Parenthood Status., Finnish Yearbook of Population Research, 2016
Spéder Zsolt, Laurent Toulemon: Opinions and values driving actual behavior, or the other way round? Insights from Hungary and France, GGP USer conference Berlin, 2017.07.07., 2017
Spéder Zsolt, Murinkó Lívia, Oláh SZ. Lívia: Policy support and impact on third births in post - socialist Hungary, Stockholm University Linnaeus Center on Social Policy and Family Dynamics in Europe, Working Papers, 07, p.39., 2017
Bartus Tamás: Lemorzsolódás és súlyozás az Életünk fordulópontjai panelfelvételben, Demográfia, 2015
Monostori Judit: Stabilitás és változás az idősek háztartásszerkezetében, Demográfia, 60. ÉVF. 1. szám, 105–137.old., 2017
Róhr, Adél: Detecting possible mode effects in the Hungarian GGS, Presenation at the GGS User Conference 6-7 July, Berlin, 2017





 

Events of the project

 
2016-05-13 16:11:03
Résztvevők változása
2015-11-18 13:23:54
Résztvevők változása




Back »