 |
Tipikus mezőgazdasági terület dinitrogén-oxid kibocsátásának vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109764 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Haszpra László |
| magyar cím |
Tipikus mezőgazdasági terület dinitrogén-oxid kibocsátásának vizsgálata |
| Angol cím |
Dynamics of nitrous oxide emission of a typical agricultural region |
| magyar kulcsszavak |
üvegházhatás, légkör-bioszféra kölcsönhatás, dinitrogén-oxid, üvegházgáz-mérleg, üvegházgáz-kibocsátás |
| angol kulcsszavak |
greenhouse effect, atmosphere-biosphere interaction, nitrous oxide, greenhouse gas budget, greenhouse gas emission |
| megadott besorolás |
| Meteorológia, légkörfizika, légkördinamika (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Meteorológia |
|
| zsűri |
Agrár, Környezet, Ökológia, Földtudományok zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Geodéziai és Geofizikai Intézet (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Barcza Zoltán
Barta Veronika
Hidy Dóra
Taligás Tímea
|
| projekt kezdete |
2014-01-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
58.605 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.40 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A dinitrogén-oxid (N2O) az emberi tevékenység által közvetlenül befolyásolt egyik legfontosabb üvegházhatású gáz (ÜHG). A mi viszonyaink között túlnyomó mennyisége a mezőgazdasági szektorból származik, ahol a talajeredetű kibocsátás érzékeny a környezeti feltételekre. A főbb ÜHG-ok közül Magyarországon a N2O kibocsátást ismerjük a legkevésbé pontosan. Kibocsátását alapvetően statisztikai módszerekkel, elméleti kibocsátási tényezők figyelembe vételével számolják, így az eredmények bizonytalansága meghaladja a 100 %-ot. Az egy-egy pontban végzett szórványos mérések (kamra módszer, véges számú levegőminta GC analízise) nem tették lehetővé a lezajló folyamatok dinamikájának a feltárását. Nem teszik lehetővé az éghajlatváltozás által a jövőbeni kibocsátásra gyakorolt hatás becslését. Az utóbbi évek technológiai fejlődése azonban lehetővé tette a N2O kibocsátás nagypontosságú folyamatos mérését finom időbeli felbontásban. A mérések területi reprezentativitása a mérőrendszer elhelyezésétől függ. A jelen projekt keretében a működő magas mérőtornyos felszín-légkör CO2 anyagáramot monitorozó mérőrendszerünket egy korszerű N2O monitorral egészítenénk ki, amely így folyamatos N2O kibocsátás adatokat szolgáltatna egy kiterjedt, jellegzetes mezőgazdasági területről. A rendelkezésre álló meteorológiai- és talaj-érzékelők lehetővé tennék a kibocsátási adatok értékelését és a folyamatok jobb megértését. Az adatokra alapozva adaptálható egy olyan folyamatorientált ökológiai modell, amely lehetővé teheti a jövőbeni, megváltozó éghajlati viszonyok közötti N2O kibocsátás előrejelzését is. A kidolgozásra kerülő méréstechnológia további kutatási projektek indítására ad lehetőséget.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Annak ellenére, hogy a dinitrogén-oxid (N2O) az egyik legfontosabb emberi tevékenység által közvetlenül befolyásolt üvegházhatású gáz, kibocsátását csak nagy bizonytalansággal ismerjük. Ez különösen igaz a mezőgazdasági talajokra, melyekben a N2O-termelő mikrobiológiai folyamatok számtalan környezeti tényezőtől függnek. Ha nem ismerjük a kibocsátást elfogadható pontossággal és nem kellően értjük a háttérben zajló folyamatokat, akkor nem tudjuk meghatározni a légkör N2O-mérlegét és nem tudunk olyan matematikai modelleket felállítani, melyek lehetővé tennék a jövőbeni, változó éghajlati viszonyok közötti kibocsátás megbízható becslését. A beavatkozási stratégiák hatékonyságának értékeléséhez ugyancsak elengedhetetlenek a nagypontosságú kibocsátás-mérések. A jelen projekt keretében hosszú távú monitoring programot indítunk, amely először szolgáltat majd adatot a mezőgazdasági területek N2O kibocsátásának időbeli menetéről és dinamikájáról. Ezeknek az adatoknak a segítségével jobban megérthető lesz az N2O kibocsátás és a környezeti tényezők kapcsolata, továbbá elősegítik a jövőbeni kibocsátásra vonatkozó matematikai modellek fejlesztését, illetve validálását. A projekt elősegíti a megbízhatóbb és pontosabb hivatalos kibocsátás adatok megadását, amelynek éghajlatpolitikai jelentősége is lehet. A N2O kibocsátás mérését a CO2 felszín-légkör fluxus mérési metodikájára alapozzuk, de az eltérő biológiai folyamatok miatt nyilvánvalóan el is kell térni ettől. A közvetlen N2O kibocsátás-mérés új tudományos terület, így kutatásaink hozzájárulnak majd a mérési metodika fejlesztéséhez is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A korszerű N2O monitor üzembe állítása a meglévő berendezésekkel együtt első ízben fogja lehetővé tenni Magyarországon egy jellemző mezőgazdasági terület N2O kibocsátásának közvetlen, nagy pontosságú és nagy időbeli felbontású költséghatékony mérését, ami ma még nemzetközileg is ritka. Ezzel a hatékony, új módszerrel egyelőre nemzetközileg is csak néhány helyen próbálkoznak, ezért a tervezett munkának módszer-fejlesztési jelentősége is van. A kapott mérési adatok lehetővé fogják tenni a mezőgazdasági talajok N2O kibocsátását vezérlő folyamatok vizsgálatát. Az eredmények segíteni fogják azoknak a matematikai modelleknek a fejlesztését és validálását, amelyeket a jövőbeli változások előrejelzésére használhatunk. A kialakításra kerülő mérőrendszer támogatja majd a hivatalos kibocsátás-jelentések megalapozását, hosszabb távon pedig a kibocsátás-mérséklési stratégiák hatékonyságának értékelését, aminek környezetvédelmi és éghajlatpolitikai jelentősége is lehet. A korszerű mérőrendszer növelni fogja a lehetőségeinket arra, hogy nemzetközi kutatási projektekhez csatlakozzunk, melynek az utóbbi időben egyre komolyabb akadályává vált a műszerpark elavultsága. A beszerezni tervezett analizátor a N2O mérése mellett képes a szén-monoxid (CO) mérésére is, amin keresztül becsülhető a fosszilis eredetű antropogén CO2 kibocsátás. A műszer birtokában a légköri CO2 antropogén hányadának meghatározására úgy indítható önálló kutatási projekt, hogy újabb műszerberuházással már nem kell számolni. A kialakításra kerülő mérőrendszer további befektetés nélkül alkalmas a talaj és a légkör közötti CO áramlás, a CO száraz ülepedés, a CO talajlakó mikroorganizmusok általi felvételének vizsgálatára később indítandó független projekt keretében. A korszerű, az ICOS igényeit kielégítő mérőeszköz megléte elősegíti csatlakozásunkat az Európai Unió ICOS (Integrated Carbon Observation System) pán-európai üvegházgáz megfigyelő hálózatához, melynek egyelőre egyetlen mérőhelye sincs Magyarországon vagy a környező országokban. Általánosságban, a jelen projekt, saját céljai megvalósításán túlmenően, számos további, párhuzamos vagy követő kutatásra ad lehetőséget.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A dinitrogén-oxid (N2O) az emberi tevékenység által közvetlenül befolyásolt egyik legfontosabb üvegházhatású gáz (ÜHG). A mi viszonyaink között túlnyomó mennyisége a mezőgazdasági szektorból származik, ahol a talajeredetű kibocsátás érzékeny a környezeti feltételekre. A korábbi idők műszaki nehézségei miatt az N2O kibocsátást egyelőre világszerte statisztikai adatokon alapuló becsléssel állapítják meg, és ez a legkevésbé pontosan ismert (bizonytalanság >100 %) fontosabb ÜHG. Ez a nagy bizonytalanság aláássa az éghajlati stratégiákat és a környezetvédelmi intézkedéseket. Az utóbbi évek műszaki fejlesztései lehetővé tették az N2O kibocsátás közvetlen mérését. A jelen projekt célja, hogy megkezdjük a mezőgazdasági területek (a legnagyobb N2O forrás) N2O-kibocsátásának közvetlen, nagypontosságú, folyamatos, nagy időbeli felbontású költséghatékony mérését egy működő monitoring rendszer korszerű N2O analizátorral való kiegészítése révén. A mérési adatok növelni fogják a hivatalos kibocsátás-jelentések megbízhatóságát és támogatják a döntéshozatalt, továbbá segítenek megérteni az N2O kibocsátáshoz vezető folyamatokat. Hosszabb távon segítik a kibocsátás-mérséklési erőfeszítések hatékonyságának a megítélését. A jelen projekt céljain túlmenően a telepítésre kerülő analizátor lehetővé teszi a légköri CO2 antropogén részének és a szén-monoxid légköri-talaj forgalmának a meghatározását önálló kutatási projektekben további beruházási költségek nélkül. A tervezett projekt növeli a nemzetközi kutatási programokhoz és mérőhálózatokhoz való csatlakozásunk lehetőségét, melyek hazai célokra is értékes információkat szolgáltathatnak.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Nitrous oxide (N2O) is one of the most important greenhouse gases (GHGs) directly influenced by anthropogenic activity. Under our condition its waste majority is emitted by the agricultural sector where the emission from soil is sensitive to the environmental conditions. In Hungary, N2O emission is known with the highest uncertainty among the major GHGs. Calculation of N2O emission is based essentially on statistical methods, theoretic emission factors, and the resulted uncertainty exceeds 100 %. The sporadic emission measurements applied momentary point sampling (chamber methods with GC analyses of a limited number of air samples) and they could not reveal the dynamics of the underlying processes. They do not allow the estimation of the future emission under changing climatic conditions. The technological development in the last few years have made it possible to continuously monitor the N2O emission with high precision and fine temporal resolution. The spatial representativeness depends on the location of the monitoring system. In the framework of the present project we intend to extend our existing tall tower surface-atmosphere CO2 flux monitoring system with a state-of-the-art N2O monitor that will provide continuous N2O emission data representative for an extended, typical agricultural region. The available meteorological and soil sensors will make possible the evaluation of the emission data, the better understanding of the ongoing processes. The data will allow the adaptation of a process oriented ecological model that helps the prediction of the future changes in N2O emission. The technology to be implemented offers possibilities for further research projects.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In spite of the fact that nitrous oxide (N2O) is one of the most important greenhouse gases directly influenced by anthropogenic activity its emission is known only with high uncertainty. It is especially true for agricultural soils where the N2O-producing microbiological activity depends on several environmental factors. Without knowing the emission with acceptable accuracy and understanding the underlying processes we cannot compile the atmospheric budget of N2O and cannot construct reliable mathematical models that would make it possible to estimate the future emission under changing climatic conditions. High accuracy emission measurements are also prerequisite for the evaluation of the effectiveness of the mitigation strategies. In the framework of the present project we would like to initiate a long-term N2O emission monitoring program that will provide the first information on the temporal course and dynamics of N2O emission of agricultural fields. The data will allow the better understanding of the relation of N2O emission to the environmental factors and help the development/validation of mathematical model(s) for future emission. The project supports the more precise and sound official emission reporting that may also have climate policy implication. In the beginning, N2O emission monitoring will be based on the traditional surface-atmosphere CO2 flux measurement methodology, however, there are obvious differences due to the different biological processes. Direct N2O emission monitoring is a new field in science, therefore, our project will also contribute to the development of the monitoring methodology.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Installation of the state-of-the-art N2O monitor coupled with the existing instrumentation will allow the cost-effective direct measurement of N2O emission of a typical agricultural region with high precision and high temporal resolution the first time in Hungary and among the firsts in the world. This powerful methodology is new and rarely applied yet in the world, therefore, the proposed work also contributes to the development of the methodology. The data obtained will allow the study of the processes controlling the N2O emission of agricultural soils. The results will help the development and validation of mathematical model(s) capable to predict future changes. The monitoring system to be developed will help the official emission reporting and the evaluation of the mitigation strategies on longer term that may also have environmental protection and climate policy implications. Introduction of the state-of-the-art instrumentation increases our potential to join international research projects that has been declined in the last years due to the outdated research infrastructure. In addition to N2O monitoring the instrument planned to be purchased is capable for the monitoring of carbon monoxide (CO), a potential proxy to the anthropogenic fossil fuel CO2 emission. Having the instrument, in the future, in the framework of a new project the fossil fuel share of atmospheric CO2 can be studied without extra investment cost. The monitoring system to be developed is also suitable at no extra investment cost for the study of the soil-atmosphere exchange of CO, its dry deposition, the CO uptake of soil microorganisms in another project. Possessing of this state-of-the-art ICOS compliant instrument helps us to join the ICOS (Integrated Carbon Observation System) pan-European greenhouse gas monitoring network of the European Union that has no monitoring site in Hungary and in the neighboring countries yet. In general, the realization of the present proposal, in addition to its own aims, will create the base for several parallel or follow-up research projects.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Nitrous oxide (N2O) is one of the most important greenhouse gases (GHGs) directly influenced by anthropogenic activity. Under our condition its waste majority is emitted by the agricultural sector where the emission from soil is sensitive to the actual environmental conditions. Due to the technical difficulties in the past, N2O emission is only estimated based on statistical data worldwide yet, and the emission values obtained have the highest uncertainty (>100 %) among the major GHGs. This high uncertainty undermines the climate strategies and environmental protection measures. Recent technological developments make the direct measurement of N2O emission possible. The aim of the project is the start of the direct, high precision, continuous measurement of N2O emission of agricultural fields (the highest emission source of N2O) with high temporal resolution in a cost effective way: completing an existing monitoring system with a state-of-the-art N2O analyzer. The measurement data will increase the reliability of the official emission reporting and support the decision-making, help to understand the processes controlling formation and emission of N2O. In longer term they help to evaluate the effectiveness of mitigation measures. In addition to the direct aim of the present project, the instrument to be installed will allow determining of the anthropogenic share of CO2 in the atmosphere, to study the carbon monoxide budget of the atmosphere and soil in separate project without additional investment cost. The instrument and the monitoring project increase our potential to join international research projects and monitoring networks providing information also for domestic use
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Haszpra L, Hidy D, Taligás T, Barcza Z: First results of tall tower based nitrous oxide flux monitoring over an agricultural region in Central Europe, ATMOS ENVIRON 176: 240-251, 2018 | | Haszpra L, Barcza Z, Hidy D: First results of tall tower surface-atmosphere N2O measurements over a mixed agricultural region in Central Europe, 45th NOAA Global Monitoring Annual Conference, Boulder, Colorado, U.S.A., 23-24 May, 2017, 2017 | | Haszpra L, Barcza Z, Hidy D: First results of tall tower surface-atmosphere N2O flux measurements over a mixed agricultural region in Central Europe, 19th WMO/IAEA Meeting on Carbon Dioxide, Other Greenhouse Gases, and Related Measurement Techniques (GGMT-2017)”, Duebendorf, Switzerland, August 27–31, 2017, 2017 | | Haszpra L, Barcza Z, Hidy D: A bioszféra és a légkör közötti dinitrogén-oxid forgalom meghatározása magas mérőtornyos eddy-kovariancia méréstechnikával, 43. Meteorológiai Tudományos Napok, Budapest, 2017. november 23-24., 2017 | | Haszpra, L., Barcza, Z., Hidy, D., Taligás, T.: Dual purpose N2O monitoring at a tall tower site in Central Europe., 2nd ICOS Science Conference, Helsinki, Finland, 27-29 September 2016 (poszter, poster id: 33), 2016 | | Haszpra L, Barcza Z, Haszpra T, Pátkai Zs, Davis K J: How well do tall-tower measurements characterize the CO2 mole fraction distribution in the planetary boundary layer?, ATMOS MEAS TECH 8: (4) 1657-1671, 2015 | | Haszpra L, Barcza Z, Hidy D, Major I, Molnár M, Taligás T: Complex greenhouse gas monitoring and research programs at a WMO GAW tall tower site in Central Europe, In: 13th IGAC Science Conference on Atmospheric Chemistry . Natal, Brazília, 2014.09.22-2014.09.26. Kiadvány: 2014. pp. 167-168. Paper P2.27., 2014 | | Haszpra L, Barcza Z, Hidy D, Major I, Molnár M, Taligás T: Complex greenhouse gas monitoring and research programs at a WMO GAW tall tower site in Central Europe, In: 13th IGAC Science Conference on Atmospheric Chemistry . Natal, Brazília, 2014.09.22-2014.09.26. Kiadvány: 2014. pp. 167-168. Paper P2.27. , 2014 | | Bergamaschi, P., Corazza, M., Karstens, U., Athanassiadou, M., Thompson, R. L., Pison, I., Manning, A. J., Bousquet, P., Segers, A., Vermeulen, A. T., Janssens-Maenhout, G., Schmidt, M., Ramonet, M., Meinhardt, F., Aalto, T., Haszpra, L., Moncrieff, J., Popa, M. E., Lowry, D., Steinbacher, M., Jordan, A., O'Doherty, S., Piacentino, S., and Dlugokencky, E.: Top-down estimates of European CH4 and N2O emissions based on four different inverse models., Atmospheric Chemistry & Physics, 15. 715-736. doi:10.5194/acp-15-715-2015, 2015 | | Haszpra, L., Barcza, Z., Hidy, D., Taligás, T.: Dual purpose N2O monitoring at a tall tower site in Central Europe., 2nd ICOS Science Conference, Helsinki, Finland, 27-29 September 2016 (poszter, poster id: 33), 2016 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
