 |
Konzorcium, társ p.: Magyarország a Nagy Hadronütköztető (LHC) CMS kísérletében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109803 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Molnár József |
| magyar cím |
Konzorcium, társ p.: Magyarország a Nagy Hadronütköztető (LHC) CMS kísérletében |
| Angol cím |
Consortional assoc.: Hungary in the CMS experiment of the Large Hadron Collider |
| magyar kulcsszavak |
Nagy Hadronütköztető, CMS kísérlet, Standard Modell, Higgs-bozon, új fizika, szuperszimmetria, erős kölcsönhatás, nehézion-fizika, kvarkanyag, detektorok igazítása, grid computing |
| angol kulcsszavak |
Large Hadron Collider, CMS experiment, Standard Model, Higgs boson, new physics, supersymmetry, strong interaction, heavy ion physics, quark matter, detector alignment, grid computing |
| megadott besorolás |
| Részecskefizika (Műszaki és Természettudományok Kollégiuma) | 100 % |
|
| zsűri |
Fizika |
| Kutatóhely |
Nagyenergiás magfizika kutatócsoport (HUN-REN Atommagkutató Intézet) |
| résztvevők |
Béni Noémi Tekla
Czellár Sándor
Fenyvesi András Csaba
Karancsi János
Makovec Alajos
Pálinkás József
Raics Péter
Szillási Zoltán
Trócsányi Zoltán
Ujvári Balázs
Zilizi Gyula
|
| projekt kezdete |
2013-12-01 |
| projekt vége |
2017-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
26.904 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
14.21 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti Európai Részecskefizikai Laboratóriumban (CERN) található. A Nagy Hadronütköztető (LHC) protonokat és atommagokat gyorsít eddig soha nem látott energiákra, majd ütközteti őket. A Compact Muon Solenoid (CMS) kísérlet által felvett és kiértékelt adatok lehetővé teszik a 125 GeV-nél talált bozon további vizsgálatát, valamint a gyenge és erős kölcsönhatás részletes tanulmányozását.
Kutatócsoportunk célja hozzájárulni a talált bozon tulajdonságainak jobb megismeréséhez, részt venni az anyag esetleges újabb szimmetriáinak felfedezésében (szuperszimmetria), valamint az elemi- és nehézion kölcsönhatások összehasonlító vizsgálatával továbbra is vezető szerepet játszani az erős kölcsönhatás és a nagy energiasűrűségű kvark- és gluonanyag megértésében, új, eddig ismeretlen effektusok reményében.
A csoport tagjai által végzett feladatok magukban foglalják a kísérlet egyes detektorainak működtetését, igazítását, kalibrációját, adatainak feldolgozását, az analízisek elvégzését, valamint az eredmények elméleti modellekkel valóösszevetését, publikálását és előadását.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A részecskefizika olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek alapvető fontosságúak a természet és összefüggései megértése szempontjából. Melyek az anyag elemi építőkövei, milyenek a közöttük működő kölcsönhatások? A kísérletek által felfedezett részecskék rendszerezését a szimmetriákon alapuló mértékelméleteknek köszönhetjük, melyek sikeresen leírják az elektromágneses, gyenge és erős kölcsönhatásokat. Ez utóbbi kutatása és megértése önkölcsönható természete miatt különösen nehéz, így a terület fejlődése jelentős mértékben a kísérleti eredményektől függ.
A felvázolt kép a Higgs-szerű bozon megtalálásával lehet teljes, de bizonyossággal csak további -- nagyobb energiás és sokkal több adatot szolgáltató -- mérések után nyilatkozhatunk. Nyitott kérdések: milyenek a talált bozon belső kvantumszámai; bomlási gyakoriságai megfelelnek-e Standard Modell jóslatainak; elemi vagy összetett részecskeével van dolgunk; van-e még több ilyen részecske? Bár az LHC kísérleteinek eddigi eredményei az új fizika mozgásterét jelentősen beszűkítették, a 2015-ben induló nagyobb energiájú (13 TeV) és intenzitású kísérleti program lehetővé teszi új részecskék felfedezését, vagy még több elmélet kizárását.
Napjainkban a nehézion-fizika feladata az ütközésekben keletkező, forró és erősen kölcsönható anyag jellemzése: a bennük haladó részecskék energiaveszteségének számszerűsítése; a hadronok, nehéz kvarkpárokból álló részecskék, gyenge bozonok és jetek elnyomásának mérése; ezek az ütközés centralitásától való függése. Az elemi proton-proton, proton-atommag kölcsönhatások összehasonlító vizsgálata segíthet a nehézion-ütközésekben megfigyelt kollektív jelenségek megértéséhez, elkülönítéséhez is.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A protonok és atommagok ütközéseinek tanulmányozásával és összehasonlításával feltárhatjuk a forró és sűrű maganyag tulajdonságait, ezáltal megérthetjük az Univerzum korai, az Ősrobbanás utáni első mikromásodperceit.
A talált bozon tulajdonságainak jobb megismerésével, új részecskék felfedezésével, bizonyos modellek megerősítésével, vagy elvetésével közelebb kerülhetünk a fizika és csillagászat nyitott kérdéseinek megválaszolásához.
A fenti célok megvalósítása alapvetően függ a kutatási tervben részletezett, a detektorok kalibrációjával és igazításával kapcsolatos feladatok sikerétől. Ezek tartalmazzák a pixel detektor nagy pontosságú időkalibrációját, az öregedési effektusok megfelelő követését és kompenzálását; a nyomkövető detektor egészének igazítását, a gyenge deformációk eredetének megértését és kiküszöbölését; valamint a müon detektor relatív helyzetmeghatározó rendszere pontosságának javítását.
A fenti kutatási célok megvalósításával, a tudományterület művelésével, az ismeretek átadásával hozzájárulhatunk a fizika, és egyben a természettudományok hazai népszerűségének növeléséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti Európai Részecskefizikai Laboratóriumban (CERN) található. A Nagy Hadronütköztető (LHC) protonokat és atommagokat gyorsít eddig soha nem látott energiákra, majd ütközteti őket. A Compact Muon Solenoid (CMS) kísérlet által felvett és kiértékelt adatok lehetővé teszik a 125 GeV-nél talált bozon további vizsgálatát, valamint a gyenge és erős kölcsönhatás részletes tanulmányozását.
Kutatócsoportunk célja hozzájárulni a talált bozon tulajdonságainak jobb megismeréséhez, részt venni az anyag esetleges újabb szimmetriáinak felfedezésében (szuperszimmetria), valamint az elemi- és nehézion kölcsönhatások összehasonlító vizsgálatával továbbra is vezető szerepet játszani az erős kölcsönhatás és a nagy energiasűrűségű kvark- és gluonanyag megértésében, új, eddig ismeretlen effektusok reményében.
A csoport tagjai által végzett feladatok magukban foglalják a kísérlet egyes detektorainak működtetését, igazítását, kalibrációját, adatainak feldolgozását, az analízisek elvégzését, valamint az eredmények elméleti modellekkel valóösszevetését, publikálását és előadását.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The world's largest particle accelerator, the Large Hadron Collider (LHC), is
located near Geneva, in the European Particle Physics Laboratory (CERN). It
accelerates protons and nuclei with unprecedented energy and lets them collide.
The data recorded by the Compact Muon Solenoid (CMS) experiment allows to
explore the properties of the boson found at a mass of 125 GeV, and for a
detailed study of the weak and strong interactions.
Our research group plans to contribute to the exploration of the properties of
the found boson, and to participate in the discovery of new potential
symmetries of nature (supersymmetry). Also, with the comparative analysis of
elementary and heavy-ion interactions, we will continue to play a leading role
in the understanding of the strong interaction and the high energy density
quark and gluon matter, with the hope to find new, yet unknown effects, scaling
properties.
The tasks performed by our members include the operation and maintenance of
subdetectors, their alignment and calibration, data processing, physics
analyzes, as well as the comparison of results with theoretical models, their
publication and presentation.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Particle physics deals with questions that are fundamental to the understanding
of nature. What are the elementary building blocks
of matter, what interactions operate between them? The particles discovered so
far could be organized with help of gauge theories based on symmetries, which
successfully describe the electromagnetic, weak, and strong interactions. The
research of this latter is complex due to its self-interacting nature, and is
mostly driven by experiments.
The outlined picture might be already complete with the observation of the
Higgs-like boson, but we can only be sure after further
measurements. The open questions are: what are
the internal quantum numbers of the found boson; whether its
decay channels comply with the predictions of the
Standard Model; is it an elementary or composite; are there more
particles alike? Although the results of LHC experiments to date have
significantly narrowed the scope of new physics, the high energy (13 TeV) and
high intensity experimental program starting in 2015 could make the detection
of new particles, or exclusion of more theories, possible.
The objective of heavy-ion physics is to characterize the hot and strongly
interacting nuclear matter created in nuclear collisions: among others to
precisely quantify the parton energy loss in this medium; to measure the
suppression of hadrons, heavy mesons, weakly-interacting bosons, jets; and to
elucidate the dependence of these quantities on the centrality of the
collisions. The comparative analysis of proton-proton, proton-nucleus
collisions will help to understand and isolate the collective phenomena
observed in heavy-ion collisions.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
By studying and comparing the collisions of protons and nuclei we will further
explore the properties of the hot and dense nuclear matter, this way we can
understand the early Universe, just some microseconds after the Big Bang. With
a better knowledge about the properties of the new boson, discovery of new
particles, confirmation or rejection of certain models, we can get closer to
answer the open questions of physics and astronomy.
The success of these goals fundamentally depends on the
detector calibration and alignment tasks detailed in the research plan. Our goal is to maintain the high
level of precision in time calibration of the pixel detector, compensate for
its aging effects, understand and get rid of weak modes of the tracker
detector, as well as to improve the alignment precision of the muon detector
system.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The world's largest particle accelerator, the Large Hadron Collider (LHC), is
located near Geneva, in the European Particle Physics Laboratory (CERN). It
accelerates protons and nuclei with unprecedented energy and lets them collide.
The data recorded by the Compact Muon Solenoid (CMS) experiment allows to
explore the properties of the boson found at a mass of 125 GeV, and for a
detailed study of the weak and strong interactions.
Our research group plans to contribute to the exploration of the properties of
the found boson, and to participate in the discovery of new potential
symmetries of nature (supersymmetry). Also, with the comparative analysis of
elementary and heavy-ion interactions, we will continue to play a leading role
in the understanding of the strong interaction and the high energy density
quark and gluon matter, with the hope to find new, yet unknown effects, scaling
properties.
The tasks performed by our members include the operation and maintenance of
subdetectors, their alignment and calibration, data processing, physics
analyzes, as well as the comparison of results with theoretical models, their
publication and presentation.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
