 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
111100 |
| típus |
PUB-F |
| Vezető kutató |
Szentesi Edit |
| magyar cím |
Henszlmann Imre levelezése 1837–1870 |
| Angol cím |
Imre Henszlmann’s correspondence 1837–1870 |
| magyar kulcsszavak |
forráskiadás, művészettörténet, tudománytörténet, építészettörténet, műemlékvédelem története |
| angol kulcsszavak |
art historiography, history of science, history of historic preservation, architecture 19th century |
| megadott besorolás |
| Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 80 % | | Ortelius tudományág: Művészettörténet | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtudomány-történet | | Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Magyar irodalom |
|
| zsűri |
Publikációs bizottság |
| Kutatóhely |
Balassi Kiadó |
| projekt kezdete |
2014-01-01 |
| projekt vége |
2016-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
4.000 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
0.53 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Henszlmann Imre (1813–1888) a magyarországi, illetve a magyar nyelvű művészettörténet-írásnak, a művészettörténet egyetemi oktatásának és az állami műemlékvédelem megteremtésének, azaz a művészettörténet mint tudomány magyarországi intézményesülésének legfontosabb alakja.
Levelezésének most tervezett kiadása első fennmaradt levelével, 1837-től kezdődik és a következő bő három évtizedre terjed, amelyet Henszlmann még magántudósként töltött előbb Bécsben, illetve Pesten, majd 1852-től Londonban és Párizsban, végül az 1860-as években ismét Pesten. Ebből az időszakból összesen mintegy 1200 darabot válogattunk nagyobbrészt szülővárosa, Kassa múzeumára hagyott iratai közül (ma: (Košice, Východoslovenské muzeum, Rukopisy a pisomností), továbbá mintegy tucatnyi más magyarországi, illetve külföldi levéltár és könyvtár anyagában őrzött hozzá, illetve általa írt levelek és levélfogalmazványok közül. A leveleket kiegészíti mintegy 70 fakszimilében közölt irat: iskolai bizonyítványok, kinevezési és kitüntetési okiratok, magyarországi és külföldi tudóstársaságok és múzeumegyesületek díszoklevelei. Függelékként Henszlmann metszetgyűjteményének és könyvtárának jegyzéke, valamint írásainak bibliográfiája jelenne meg. A leveleket eredeti nyelven közöljük (zömmel német, magyar és francia, kevés angol és latin, helyenként ógörög, illetve szlovák szövegrészekkel); egyenként magyar nyelvű bevezetővel (rövid regeszta, illetve kommentár) ellátva. A kiadvány részben annotált mutatók zárják.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Levelezésének kiadása lehetővé teszi, hogy az eddiginél sokkal teljesebb és pontosabb képet alkossunk Henszlmann életútjáról, művei keletkezéstörténetéről, személyes és szakmai kapcsolatrendszeréről. A művészettörténet-írás történetének eddig csupán meglepően hiányos és rosszul dokumentált képe volt az az 1840-es és az 1860-as évek közötti időszakról.
A levelek ezen túl számtalan adalékkal szolgálnak a legjelentősebb épületek és leletek feltárásának történetéről, műtárgyak vándorlásáról és kiállításairól vagy például a két-, illetve háromdimneziós műtárgy-reprdodukálás különböző akkor új technikáiról. Hiszen Henszlmann levelezőpartnerei között tudósok mellett szerepelnek építészek, mérnökök, művészek, műgyűjtők és műkereskedők, szakfolyóiratok szerkesztői, a francia és az osztrák műemlékvédelem vezetői, székesegyházaik és templomaik feltárásában és helyreállításában őt lelkesen támogató vagy éppen akadályozni igyekvő egyházfők; kultuszminiszterek, a magyar és a francia akadémia tisztségviselői és régészkedő dilettánsok egyaránt.
Emellett a levelekből sok politikatörténeti adatot is megtudhatunk: az 1840-es évekbeliekben sok szó esik az országgyűléseken tárgyalt reform-törvényjavaslatok melletti, a német nyelvterület sajtójában kifejtett tájékoztatási kampányról (amelyben Henszlmann például a Vierteljahrschrift von und für Ungarn szerkesztőjeként vett tevékeny részt). Az 1850-es években Henszlmann a magyar emigráció számos tagjával levelezett; 1869-ben a 48-as Párt színeiben képviselővé választották; a párt vezetői, például Irányi Dániel közeli barátai is voltak.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Henszlmann Imre nagy életművet hagyott hátra: vaskos monográfiák sorát és számtalan cikket, tanulmányt. Mára önmagában érdektelenné, illetve olvashatatlanná vált ezek közül a legfontosabbak némelyike is: két korai művészetelméleti könyve, illetve építészeti arányelmélete (utóbbi részben kiadatlan maradt, ámbár saját maga ezt tekintette főművének); míg a legjelentősebb magyarországi középkori építészeti emlékek kutatásáról, feltárásáról és helyreállításáról szóló közleményei, rekonstrukciói minden újabb feldolgozás számára nélkülözhetetlenek.
Levelezésének tervezett kiadása gyökeresen megváltoztatja az életmű értelmezési kereteit: kirajzolódik belőle egy tudomány magyarországi születésének és formálódásának hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere; tudomány- és eszmetörténeti kontextusa. A levelek révén beláthatjuk, hogy Henszlmann naprakész nemzetközi tájékozottságú befogadó és honosító volt – s ez önmagában is tiszteletre méltó –, ugyanakkor egyes kérdésekben formálta vagy legalábbis foglalkoztatta is a nemzetközi tudóstársadalmat. Az életmű historiográfiai szempontú megközelítése, amelyet a levelezéskiadás lehetővé tesz, bizonyosan méltányosabb, föltétlenül érdekesebb, és lassanként valószínűleg fontosabbá is válik, mint a művek úm. egyenes olvasata és “a tudomány mai állása” szempontjából való megítélése.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Henszlmann Imre (1813–1888) volt a művészettörténet első professzora a pesti egyetemen és az önálló magyar állami műemlékvédelem első szakmai vezetője is. Hivatali munkája, illetve katedrára kerülése előtt a felvidéki polgárcsaládból származó és eredetileg orvos végzettségű Henszlmann mintegy három évtizeden át magántudós volt, az 1848/49-es szabadságharc előtt a reformeszmék nemzetközi propagátoraként, műkritikusként, művészetteoretikusként és drámaíróként is fellépett; az 1850-es évek elején Londonban, majd közel egy évtizeden át Párizsban élt, az 1860-as években pedig a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottságának égisze alatt ő vezette olyan a legjelentősebbek közé tartozó magyarországi közékori építészeti emlékek feltárását, kutatását, illetve helyreállítását, mint a székesfehérvári királyi bazilika, a pécsi vagy a kalocsai székesegyház, a kassai Szent Erzsébet-templom.
Szülővárosa, Kassa múzeumában őrzött hagyatékából és tucatnyi további magyarországi és külföldi könyvtár és levéltár anyagából válogattuk azt a több mint 1200 neki címzett, illetve általa írt levelet, amelynek kiadása révén tisztázódnak az életút eseményei, betekintést nyerünk a reformnemzedék, majd a magyar emigráció kacsolatrendszerébe és követhetjük egy tudományág naprakész nemzetközi tájékozottságra alapozott magyarországi kialakulását.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Summary of proposed research including key goals for scientifically qualified assessors
Imre Henszlmann (1813–1888) is the most significant figure of art historiography in Hungary and in the Hungarian language, as well as of the creation of art history as a university subject, and further, of the initiation of national historic preservation, that is of the institutionalization of art history as a discipline in Hungary.
The publication of his correspondence planned herein shall start with his first extant letter from 1837 and covers the following three decades which Henszlmann spent as a private scholar first in Vienna and Pest, then from 1852 in London and Paris, and finally in Pest again in the 1860’s. Some 1,200 pieces have been selected from this period mainly from among the documents bequeathed to the museum of his hometown, Kassa (today: Košice, Východoslovenské muzeum, Rukopisy a pisomností), and further, from among letters and drafts written to or by him preserved in a dozen other archives and libraries in and outside of Hungary. The letters are augmented by some 70 documents published in facsimile: school reports, documents of appointment and honours, certificates of honour from scientific associations and museum unions in Hungary and elsewhere. As an appendix the reader shall find the list of Henszlmann’s engravings collection and library, as well as the bibliography of his writings. The letters shall be published in their original language (mostly German, Hungarian and French, few English and Latin, at times with Ancient Greek or Slovakian passages); each with a Hungarian introduction . The publication shall be closed with partially annotated indices.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
What is your research question?
*
The publication of his correspondence shall enable us to have a significantly more complete and precise picture of Henszlmann’s life, the birth of his works, his personal and professional relations. The histroy of art historiography has so far had a surprisingly defective and poorly documented picture of the period between the 1840’s and 1860’s. These letters also provide rich data on the history of the excavation of the most significant buildings and finds, on the wandering and exhibitions of artifacts, or on the diverse techniques applied in two- and three-dimensional artifact reproduction. Among Henszlmann’s pen-friends one finds scholars as well as architects, engineers, artists, art collectors and dealers of antiquities, editors of learned journals, leaders of French and Austrian historic preservation, clerics who were enthusiastically supporting or, on the contrary, hindering his efforts to excavate and restore their cathedrals and churches; ministers of culture, officials of the Hungarian and French academy, and amateurs pursuing archaeology.
Further, additional data on the history of politics shall also be gained: the letters from the 1840’s mention the information campaign done in the German speaking press supporting the reform bills discussed at the parliament (in which Henszlmann was an active participant partly as editor of the Vierteljahrschrift von und für and partly as correspondent of the Augsburger Allgemeine Zeitung). Henszlmann was exchanging letters with numerous members of the Hungarian emigration in the 1850’s; he was elected representative under the colours of Party ’48 in 1869.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
What is the significance of your research?
*
Imre Henszlmann legated a great oeuvre: several thick monographies and numerous articles, studies. Some of the most important pieces have become uninteresting or unreadable in themselves: two of his early books on art theory, and his architecture proportion theory (the latter is partly unpublished, although he himself considered this to be his main work); while his reconstructions and contributions concerning the research, excavation and restoration of the most significant Hungarian medieval architectural monuments are essential for all modern works, they are also often criticised for their pre-conceived and doctrinaire character.
The planned publication of his correspondence shall fundamentally alter the frames of interpretation for his oeuvre: the national and international relations of the birth and formation of a discipline in Hungary are outlined through it – and a context as to science history and history of ideas shall be given. Through his letters we shall see that Henszlmann was an up-to-date receiver and adopter, which is in itself respectable, and at the same time he formed or at least interested the international scholarly world in certain issues. Approaching the oeuvre from a historiographical aspect – which is made possible through the publication – is certainly more equitable, definitely more interesting, and is becoming more and more important in time than the so called linear reading thereof and its evaluation from a ‘modern scholarly‘ aspect.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Summary and aims of the proposed research for public
*
Imre Henszlmann (1813—1888) was the first professor of art history at the Pest university as well as the first professional leader of the first independent Hungarian historic preservation. Before his office and professorate Henszlmann, who came from a civil family in Felvidék and originally had a physician’s qualification, had been a private scholar for some three decades, before the 1848/49 revolution he had also acted as international propagator of the reform notions, as art critic, as art theorist and as dramatist; in the early 1850’s he lived in London and then in Paris for almost a decade, then under the auspices of the Archaeological Commission of the Hungarian Academy of Sciences in the 1860’s he was the leader of the excavation, research and restoration of such significant Hungarian medieval architectural monuments as the royal basilica in Székesfehérvár, the cathedral in Pécs and Kalocsa, and the St. Elisabeth Church in Kassa.
From his legacy preserved in the museum of his hometown Kassa and from the material of a dozen other Hungarian and foreign libraries and archives we have selected more than 1,200 letters to and from him the publication of which shall help clarify the events of his life, give insight into the relations of the reform generation and later the Hungarian emigration, and we may follow the formation of a discipline in Hungary based on up-to-date international knowledge.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
