 |
Térinformatikai rendszer kiépítése Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történetének tanulmányozásához
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
111766 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Demeter Gábor |
| magyar cím |
Térinformatikai rendszer kiépítése Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történetének tanulmányozásához |
| Angol cím |
Elaboration of GIS for supporting researches on Austria-Hungary and Hungary (1857-1910) |
| magyar kulcsszavak |
térinformatikai rendszer, adatbázis, községsoros és járásszintű népszámlálási adatok, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia, tematikus térképek, 1857-1910 |
| angol kulcsszavak |
GIS, database, local and district level data, thematic maps, Hungary, Austria-Hungary, 1857-1910 |
| megadott besorolás |
| Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 45 % | | Ortelius tudományág: Társadalomtörténet | | Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 35 % | | Ortelius tudományág: Gazdaságföldrajz | | Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Demográfia |
|
| zsűri |
Történelem |
| Kutatóhely |
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Bottlik Zsolt
Frisnyák Zsuzsa
Jakobi Ákos
Nagy Béla
Nagy Mariann
Pénzes János
Radics Zsolt Mihály
Szabó Gergely
Szulovszky János
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2017-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
13.026 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
8.00 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat célja egy olyan térinformatikai programkörnyezet létrehozása (beleértve a hardveres és szoftveres állományt), amely képes arra, hogy tetszőleges szempontrendszerű, de kötött formátumú statisztikai táblázatok adatait térképeken megjelenítse, a megjelenítést automatizálja (GIS). Az alapkutatás célja a történeti Magyarország (Horvátországgal) valamennyi településének, továbbá az Osztrák-Magyar Monarchia járásainak térképi megjelenítése, valamint a népszámlálási adatok település- és járásszintű elektronikus rögzítése (1857-1910) oly módon, hogy a keletkező adatbázis az alaptérképekkel összekapcsolható legyen. Ez lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági jelenségek térbeli és időbeli aspektusainak vizsgálatát, elősegítve a komparatív és trendkutatásokat. A térinformatikai környezet képes nagy mennyiségű adat együttes kezelésére (beleértve logikai műveleteket) ezáltal jelentősen lerövidítve a kutatás időigényességét. Cél egy átlátható, nyilvános és bővíthető adatbázis kialakítása. Ez járulékos célok megvalósítását igényli (munkaállomások, szoftverek, használati útmutató).
A projekt konkrét célja:
1.Az Osztrák-Magyar Monarchia járás szintű digitális térképének elkészítése, feltöltése adatokkal (adatbázis-építés).
2.A történelmi Magyarország település szintű digitális térképének elkészítése, feltöltése népszámlálási adatokkal (adatbázis-építés).
3.A digitalizált alaptérképek és az adatbázisok összekapcsolásával tematikus térképsorozat készítése járás- és településszinten.
4.A munkafolyamatok elvégzésére alkalmas szoftverek beszerzése, használati útmutató és tanulmányok készítése, munkaállomás létesítése, tudástranszfer.
5. Kimenetek online közzététele
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A 19. századi Magyarországon nemzetközileg is elismert színvonalú állami statisztikai adatgyűjtés folyt. Ennek digitális feldolgozása azonban máig hiányos. Miközben a geoinformatika megjelenésével a földrajz és a regionális tudományok művelői már régóta használják az automatizálható tematikus térképészet lehetőségeit, addig a történettudomány nem igazán él a tömeges statisztikai adatok térbeli megjelenítésének és elemzésének eszközeivel. Ezért Magyarország történeti térszerkezetének kutatásában a történettudomány lemaradásban van. Az előrelépéshez szükséges a modern térszemlélet, s a térinformatika és statisztika módszereit integrálni a történeti kutatásokba.
Kiindulási hipotézis, hogy az egyszeri ráfordítással kiépülő, automatizált rendszer működése meggyorsítja a későbbi kutatásokat, az adatok térbeli megjelenítése könnyíti az átláthatóságot, lehetővé teszi a folyamatok térbeli és időbeli sajátosságainak vizsgálatát és lehetőséget ad új szempontok érvényesítésére, új következtetések levonására.
Több problémát az eddig elért nyilvánvaló eredmények ellenére sem sikerült megoldani. Köztes-Európa, ill. a Monarchia történetéről megjelent atlaszok nem egységes szerkezetűek, és adatbázisuk nem is mindig bővíthető. A tematikus térképek nagy része nem GIS alapú, nem automatizált. Nagy mennyiségű adat együttes kezelése nehézkes. Ezen segít a számítógépes infrastruktúra, mely átláthatóságot eredményez, gyorsítja az adatok szűrését, rendezését, értékelését. Egyszerre teszi lehetővé a lokális és regionális sajátosságok vizsgálatát, s könnyíti meg a trendvizsgálatokat. Lehetővé teszi matematikai műveletek futtatását, új mérőszámok kialakítását, térképsorozatok gyors előállítását.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatással egy régi hiányt szeretnénk pótolni. A történeti Magyarország GIS alapú, településszintű térképe máig nem készült el, noha számos folyamat térbeli aspektusának tanulmányozását segítené elő (foglalkozásszerk., vallási, etnikai szerk., term. szaporulat, ipar, mezőgazd. közl. területi egyenlőtlenség) és történt kísérlet eddig is jelenségek településszintű vizsgálatára. Az 1880-as népszámlálási eredményeket adatbázisban rögzítették, de a többi adat és alaptérkép híján komparatív vizsgálatokra nem alkalmazható. A Habsburgermonarchie IX/2. kötete járásszintű adatközlést alkalmaz az osztrák tartományok esetén, míg Magyarország esetében megyeit. A Rónai-féle Közép-Európa atlasz magyar oldalon alkalmaz járási beosztást. A kettő egyesítése, és adatokkal való feltöltése nem történt meg.
Jellegéből következően a kutatás inter- illetve multidiszciplináris. Az alkalmazott módszerek tudományterülettől függetlenek, de a történettudományban eddig háttérbe szorultak, a kimeneti eredmények mind a történészek, demográfusok, geográfusok, etnográfusok stb. számára hasznosíthatók. A projekt megvalósítására is intézmény- és tudományközi együttműködés keretében teszünk kísérletet (MTA BTK, ELTE, DE, PTE), az érdeklődésre való tekintettel. Emiatt a kutatás presztízsértéke is nagy. Ahhoz, hogy a Magyarország 15 ezer településére kiterjedő térinformatikai fejlesztés sikeres legyen, történészek, geográfusok, geoinformatikusok együttműködése szükséges.
A projekt alkalmazási lehetőségei az alapkutatáson (mely jelenti magát a rendszer kiépítését, az alaptérképek elkészítését, az adatbázisok összeállítását és összekapcsolását) túlnyúlnak. Rövid- és hosszú távú hatása nem lebecsülendő. Az egyszeri ráfordítással kialakított rendszert több tudományterület, intézmény (szomszédos országok) is használhatja. A kutatás és kiértékelés sebessége felgyorsul. A platform bővíthető, a későbbi kutatások során keletkező adattáblák beilleszthetők. Az elkészült adatbázisok és alaptérképek minden kutató számára hozzáférhetők. A térképes megjelenítésnek köszönhetően folyamatok és állapotok egyszerre ábrázolhatók ugyanazon felületen, átláthatóvá téve az adathalmazt. Mindez a történettudomány és a kutatók versenyképességének növeléséhez vezethet.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 19. századi Magyarországon nemzetközileg is elismert színvonalú állami statisztikai adatgyűjtés folyt. Ennek digitális feldolgozása azonban máig hiányos, a korábbi kísérletek (az 1880-as népszámlálás rögzítése) elszigeteltek, bővítésük nem, vagy nem azonos szisztéma szerint valósult meg. A Közép-Európa, ill. a Monarchia történetéről megjelent atlaszok nem egységes szerkezetűek, és adatbázisuk nem mindig hozzáférhető, bővíthető. Az adatok térképi megjelenítésének automatizálása szintén várat magára. Az alapkutatás célja a történeti Magyarország (Horvátországgal) valamennyi településének, továbbá az Osztrák-Magyar Monarchia járásainak térképi megjelenítése, valamint a népszámlálási adatok település és járás szintű elektronikus rögzítése (1857-1910) oly módon, hogy az az alaptérképekkel összekapcsolható legyen. Így tematikus térképek sokasága állítható elő automatizált módon, segítve hazánk örökölt térszerkezeti sajátosságainak megismerését. A számítógépes infrastruktúra átláthatóságot eredményez, könnyíti az adatok rendezését, elemzését, ami a kutatás hatékonyságát növeli. Lehetővé teszi a lokális és a regionális szintű vizsgálatok összevetését, ill. a térbeli különbségek és trendek elemzését. A projekt jellegéből következik, hogy az alapkutatáson (a rendszer kiépítése, az alaptérképek elkészítése, az adatbázisok összeállítása és összekapcsolása) túlnyúlnak alkalmazási lehetőségei. Az egyszeri ráfordítással kialakított rendszer hatása megsokszorozódhat, hiszen eredményeit több tudományterület (történelem, néprajz, demográfia, földrajz) is használhatja (az adott entitáshoz újabb adatok is hozzárendelhetők: fogl.szerk., területhasználat, jövedelmi viszonyok, stb.)
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Elaboration of GIS for supporting researches on the history of Austria-Hungary is an inter- or multidisciplinary project plan, as both the methods applied here are well-known (but up to now rarely or not systematically used in historical research), and outputs can also be used by other disciplines (history, geography, etnography, demography, regional studies). The base idea is to create fine-resolution, well-organised, transparent and expandable open databases and thus visualizing territorial and spatial aspects of socio-demographic phenomena on thematic maps. GIS offers a possibility for automatization. Beyond being a basic research, the project offers possibilities for applied science as well, supporting future research by reducing time required for investigations, and promoting comparative studies.
Specific goals are:
The participants of the project undertake to
- create digital base maps of Austria-Hungary at district level and a database using population censuses (1857-1910).
- create a digital base map of historical Hungary (including Croatia) at settlement level and a database based on the digitised data of the censuses.
- produce a series of thematic maps based on the databases connected to the base maps, in order to study processes with temporal or spatial aspects and a volume on selected studies
- spread the usage of GIS and statistic methods among historians and etnographers, etc. by
-create a work-station at the home institution enabling free online accessibility
-purchase GIS and statistical softwares for the research process and for future public use,
-write users’ manual for the proper use of databases and GIS softwares (knowledge transfer)
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
19th century Hungary made great efforts to collect statistical data from every aspect of life. However, digital recording of these data has not been completed yet. While human geography and regional science has been adapting the advantages of GIS (handling databases and the automatisation of thematic mapping) for a long time, historical researches tended to neglect this aspect of mass evaluation of data, although the demand is increasing. Thus, in this respect, geography enjoyed a benefit that enhanced its competitiveness and left its imprint on several study areas. Integrating the methods of GIS and statistics in order to reduce costs and time of regional-scale socio-economic research while enhancing competitiveness at the same time, may be useful for historians as well.
Contrary to the former efforts done (i.e the digital recording of the census in 1880), several problems remained unresolved. Databases were not extended to integrate other censuses. Published atlases of East-Central-Europe and Austria-Hungary are neither using the same reference unit on maps at comparative investigations, nor easily accessible. Most of these thematic maps are not based on GIS (not linked to databases), therefore they are not reusable, further mathematical or logical operations cannot be applied on data.
The key hypothesis is, when using paper–based resources many obstacles may occur, that can be resolved by applying GIS methods. GIS is cost-effective, results are reusable. Computerisation accelerates evaluation and sorting of data, enhances transparency through its logical structure and offers a possibility to handle and visualize great masses of records while saving time.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Digital recording of data masses created in 19th century Hungary and mapping territorial peculiarities of phenomena at settlement level is a debt of Hungarian history (geography), while may have great prestige. Although several efforts were made to digitise and visualise data (see the ethnic maps of Kocsis K., or the digitised data of the census in 1880, or database on Fényes 1836-1840), these are not comparable / or data are not connected to base maps. The advantages of a GIS-aided database for comparative studies are not negligible. Short- and long-term effects of organising and visualising such databases are promising, as the investment may have multiplying effect. The realisation of the project (connecting data to approx. 15 thousand settlements) involves several institutions (HAS BTK TTI, ELTE, DE , PTE), and researchers from different fields of science. The project may
- promote comparative investigations of social and demographic phenomena with spatial or temporal aspects at local and district level
- offer new conclusions on the territorial structure of Hungary by visualising raw data
- enhance cooperation between scientific disciplines, and even between scientists from different countries, as the database includes data on successor states.
- increase the public accessibility to digitised and sorted data and maps
- enhance competitiveness of history and individual researchers
- reduce time required for research, enhancing cost-effectiveness
- create new variables to measure development level
These are general goals.
Future enlargement of database may help solving the following questions.
-measuring level of internal development of settlements and its temporal change based on variables gained from the census and other material. (This gives a possibility to trace peripheries in the 19th century and makes the results comparable to present-day Hungary).
-The database can be expanded by measuring develoment level calculating per capita industrial and agricultural outputs
-Trends of historical landuse can also be analysed even at settlement level.
-Connection between distance from main transporting facilities and level of development, inherited regional inequalities can be measured, etc.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
19th century Hungary made great efforts to collect statistical data from every aspect of life. However, digital recording of these data has not been completed yet. The base idea is to create fine-resolution, well-organised, transparent and expandable open databases and thus visualizing territorial and spatial aspects of socio-demographic phenomena on historical maps. GIS offers a possibility for automatization. Short- and long-term effects of organising and visualising such databases are not negligible, as the investment may have multiplying effect.
Specific goals are:
- creating digital base maps of Austria-Hungary at district level, a digital base map of historical Hungary (including Croatia) at settlement level and connecting them to the created databases based on the population censuses (1857-1910)
- producing a series of thematic maps based on the databases to study temporal or spatial aspects of processes and a volume of selected studies
- creating a workstation where data are available free, including users' guide
The realisation of the project may
- promote comparative investigations of social and demographic phenomena with spatial or temporal aspects at local and district level
- offer new conclusions on the territorial structure of Hungary by visualising raw data
- enhance cooperation between scientific disciplines and between scientists from different countries
- increase public accessibility to digitised data and maps
- enhance competitiveness of historians
- reduce time required for research, enhancing cost-effectiveness
- create new variables referring to development
- may contribute to transfer of knowledge, innovation and methods
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
