Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
111853
típus K
Vezető kutató Szoke Béla Miklós
magyar cím Hatalom és kultúra a Kárpát-medencében a korai középkorban
Angol cím Power and Culture in the Carpathian Basin of the Early Middle Ages
magyar kulcsszavak Hatalom, kultúra, Mediterráneum, Bizánc, Hunok, Gepidák, Avarok, Kereszténység, Karoling birodalom
angol kulcsszavak Power, Culture, Mediterraneum, Byzantium, Huns, Gepids, Avars, Christianity, Carolingian Empire
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri Régészet
Kutatóhely Régészeti Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Blay Adrienn Katalin
Bollók Ádám
Gergely Katalin
Gergely Katalin
Horváth Friderika
Masek Zsófia
Miháczi-Pálfi Anett
Miháczi-Pálfi Anett
Szabó Emese
projekt kezdete 2015-01-01
projekt vége 2019-12-31
aktuális összeg (MFt) 64.992
FTE (kutatóév egyenérték) 24.61
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kora középkor kulturális hagyatékát a régészet hagyományos módszereinek és eszközeinek alkalmazásával már sokféleképpen vizsgálták: a klasszikus, antikvárius szemléletű, majd a kronológiai, tipológiai, chorológiai, sztratigráfiai, és társadalmi viszonyokat és körülményeket vizsgáló, végül a különböző természettudományos vizsgálati módszereket is alkalmazó értékeléseknek igen fontos részeredményei születtek, de a következtetések levonásakor a szűkebb szakmai kereteken csak ritkán léptek túl. A komplex szemléletű, mindezen eredményeket egységben látó, a történeti folyamatokkal korreláló vizsgálat rendre elmaradt, a régészeti elemzések megfelelő értelmezéséhez pedig a történészek sem voltak eléggé felkészültek, azokat gyakran félreértették, félreértelmezték, ezért nem is integrálták azokat a maguk kutatásába.
A pályázat résztvevői ezen a gyakorlaton kívánnak változtatni, amikor annak a bonyolult viszonyrendszernek a vizsgálatát tűzték ki célul, hogy milyen módjai, megjelenési formái voltak a hatalom és kultúra találkozásainak, s ezek hogyan változtak. Képes-e a kultúra a hatalmat befolyásolni, s a hatalom teremt-e kultúrát? Lehetséges-e ezt a folyamatosan változó viszonyrendszert objektivizálni, s a régészet eszközeivel kontextuálisan elemezni?

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

1) A római kor vége, a hunok megjelenése, gepida – langobard időszak a Kárpát-medencében: a) Az újonnan érkezett „barbárok” nyers katonai erővel kivívott hatalmának hatása a mediterrán világ kultúrájára, a keletről hozott kulturális javak, innovációk beépülésének módja, jellege, b) A késő antik kulturális tradíció, technológiai újítások, életmód, stb. hatása a „barbárok” települési területein, a két hagyatékrendszer találkozásának megjelenési módjai, c) Az akkulturáció iránya, és jellege a volt provinciák és a barbár törzsek lakta területeken. d) A kulturális és hatalmi struktúrák változásának folyamatai a birodalmon belül, és a római kori barbár világ területén.
2) A mediterrán világ (Róma, Bizánc) és északi peremterületének kapcsolatrendszere. A diplomáciai érintkezések és a kereskedelmi kapcsolatok, ill. a kereszténységgel összefüggő jelenségek értelmezése. A 8. század elején megjelenő „griffes-indás” műveltség kialakulása: milyen mértékben gyökerezik ez a közép avar kor hagyatékában, s milyen mértékben hatottak rá a szomszédos államok politikai és kulturális megjelenési formái.
3) Az avar kor vége – a Karoling kor. Hatalom és kultúra viszonyának vizsgálatára Mosaburg/Zalavár, mint a Dunántúl Karoling-kori világi és egyházi közigazgatásának székhelye különösen alkalmas. Az elemzést több szinten is kiváló feltételek között végezhetjük el: a) a Karoling-birodalom központi régiói, Itália, Bizánc és a peremterület viszonylatában, b) a szomszédos fejedelemségek és a Karoling provincia központja közötti relációban, c) a grófi székhely és a szolgálónépi falvak viszonyában.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatások során elsősorban új összefüggések feltárására, egyfajta integráló munka elvégzésére törekszünk, a régészet különböző kutatási módszerekkel elért eredményeit a hatalom és kultúra bonyolult kapcsolatrendszerének relációjában értelmezni és a társtudományok számára is használhatóan összefoglalni. Ettől a folyamatos és intenzív közös műhelymunkát igénylő, látszólag nem új módszertől új kérdések, új összefüggések felvetését várjuk, amelyek további kutatások alapjai lesznek.
2016-ban egy programismertető és az első kutatási eredményeket bemutató, 2018-ban pedig egy, a kutatási eredményeket összefoglaló konferenciát tervezünk rendezni. Az elkészült munkákról a projekt lejártakor egy tanulmánykötetben számolunk be. Az egyes területeken elért eredményekről további tanulmányokat, önálló köteteket is szeretnénk megjelentetni (ld. az egyéni terveket). A tervek közül három a futamidő alatt készülő phD dolgozatnak is fontos részét alkotja.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A római birodalom összeomlása, és a magyar honfoglalás és megtelepedés között eltelt fél évezred igen mozgalmas és változatos a Kárpát-medence történetében. A hun birodalom gyors megjelenése, majd eltűnése után a különböző germán törzsek másfél évszázados, egymást többször váltó uralma határozta meg a Kárpát-medence népeinek életét. 568-ban az avarok és a hozzájuk csatlakozott török és szláv nyelvű törzsek foglalták el a Kárpát-medencét, s egészen a 9. század elejéig meghatározó politikai tényezők maradtak. A felbomló avar kaganátus területén részben a Karoling birodalom, részben kisebb önálló törzsi államalakulatok osztoztak. A Kárpát-medencét újra a honfoglaló magyarok egyesítették, majd szilárdították meg itt uralmukat a keresztény magyar királyság megalapításával.
Mindezen események természetesen Nyugat- és Kelet-Európa, továbbá a mediterrán térség nagy múltú és magas kultúrájú államalakulatainak aktív közreműködésével történtek. Az egymást váltó népek az érintkezés számtalan formáját és módját hozták létre, amelyeket az eltérő társadalmi helyzet, kulturális és területi hagyomány, adottságok határozták meg. A gyakran változó mozgásterek és erőviszonyok a hatalom és a kultúra találkozásának, egymásra hatásának egyedülállóan gazdag és változatos vizsgálati lehetőségeit teremtették meg.
A pályázat résztvevői célul tűzték ki, hogy megvizsgálják, milyen módjai, megjelenési formái voltak a hatalom és kultúra találkozásainak, s ezek hogyan változtak. Képes-e a kultúra a hatalmat befolyásolni, s a hatalom teremt-e kultúrát? Lehetséges-e ezt a folyamatosan változó viszonyrendszert objektivizálni, s a régészet eszközeivel kontextuálisan elemezni?
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

By applying traditional methods and means of archaeology, early medieval cultural heritage has long been studied in different ways. Although classical, antiquarian approaches, and later evaluations targeting chronological, typological, chorological, stratigraphic, social relations and conditions, and finally researches applying archeometrical methods led to significant partial results. When drawing conclusions, however, they rarely exceeded the interpretative frameworks created by and for the narrow circles of archaeologists. No complex analysis summarizing these results and correlating with historical processes has been carried out yet. Even historians were not well-prepared enough to understand archaeological analyses; therefore they often misunderstood, or interpreted them in a wrong way, and ignored archaeological data instead of integrating them.
Participants of this application wish to change this practice by aiming to research a complex system of connections; in what ways and forms the encounters of power and culture appeared, and how they varied in time. Can culture influence power, or does power create culture? Is it possible to reify this continuously changing system of relations, and contextually analyse by archaeological methods?

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

) The end of the Roman Age, appearance of the Huns, and the Gepidic-Langobard period in the Carpathian Basin: a)Effects of influence of newly arrived “barbarians” on the culture of the Mediterranean world; the integration of cultural goods and innovations brought from the East, b)Impacts of late antique cultural tradition, technological innovations and lifestyle on “barbarian” territories, and the appearance of the encounter of the two tradition systems, c)The direction and nature of acculturation in former provinces and by barbarian tribes, d)The process of change in cultural and power structures within the Empire, and in the Roman age barbarian world.
2) Relations of the Mediterranean world (Rome, Byzantium) and its northern periphery. Interpretation of phenomena related to diplomatic relations, commercial links and Christianity. The development of the “griffon and tendril motif” culture appearing in the beginning of the 8th century: to what extent it is rooted in the heritage of the Middle Avar period and was influenced politically or culturally by neighbouring countries.
3) The end of the Avar period – the Carolingian period. As the seat of Transdanubian secular and church administration in the Carolingian period, Mosaburg/Zalavár is greatly suitable for analysing relations between power and culture. Analyses can be performed within excellent conditions at several levels: a) through relations of the central regions of the Carolingian Empire, Italy, Byzantium and the periphery, b) through the relations of neighbouring principalities and the centre of the Carolingian province, c) by relations between the count palatine’s seat and the servicing people’s villages.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

During our research we aim to reveal new coherences, to perform a kind of integrating work, and to conclude results obtained by different archaeological methods by interpreting them in relation to the complex connection between power and culture, in a way that also makes them available to related fields of research. We expect the proposition of new questions and coherences from this method demanding continuous and intensive work in a workshop, which can be bases for further research.
The research group plans to organize a conference presenting the program and the first results of the research in 2016, and another one summarizing results of the research in 2018. At the end of the project, we report on the completed work in a volume of studies. Any results achieved on certain fields will be published in further separate volumes (see individual plans). Three among the individual plans also constitute significant parts of PhD dissertations in progress.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The half a millennia between the collapse of the Roman Empire and the arrival and settling of Ancient Hungarians was especially eventful in the history of the Carpathian Basin. After the rapid expansion and later disappearance of the Hunnic Empire, the one and a half century long domination of different and often rotating Germanic tribes determined people’s lives in the Carpathian Basin. In 568 the Avars occupied the Carpathian Basin with accompanying Turkish and Slavic tribes, and remained important political factors until the first third of the 9th century. Partly the Carolingian Empire and partly smaller, independent tribal states shared regions of the disintegrating Avar Khaganate. Conquering Hungarians united the Carpathian Basin again, and strengthened their power there by establishing the Christian Hungarian Kingdom.
These events certainly occurred with the active participation of Western and Eastern Europe, as well as historical high-culture states of the Mediterranean region. During the rotation of peoples numerous forms and ways of connections developed, which were determined by social status, as well as cultural or regional traditions and characteristics. The often changing margins and balance of forces created uniquely rich and various possibilities to study the encounter of power and culture, as well as their effects on each-other.
Participants of this application aim to research in what ways and forms the encounters of power and culture appeared, and how they varied in time. Can culture influence power, or does power create culture? Is it possible to reify this continuously changing system of relations, and contextually analyse by archaeological methods?





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A római Pannonia provincia kultúrájának átalakulása során egyes késő római temetők temetkezési szokásainak, viseletének, kerámiájának, használati eszközeinek stb. elemzésével vizsgáltuk az újonnan érkezett „barbárok” hatását a mediterrán világ kultúrájára, a keletről hozott kulturális javak, innovációk beépülésének módját, jellegét; a késő antik kulturális tradíció, technológiai újítások, életmód hatását a „barbárok” területein, és a két hagyatékrendszer találkozásának megjelenési módjait, az akkulturáció irányát, és jellegét a volt provinciák és a barbár törzsek lakta területeken. A Közép-Tisza-vidéki és a dél-alföldi települések anyaga alapján a késő antik, provinciális kulturális hatásokat, valamint a hun és gepida korban a Pannónia és Tiszántúl közötti kulturális hatások minőségét kiséreltük meg körülhatárolni. Az Avar Kaganátus felbomlása után a Karoling Pannónia provincia kiépülése és az avar kor végi népesség akkulturációja lassú folyamat volt. Elemzésre Mosaburg/Zalavár, Pannónia Karoling-kori világi és egyházi közigazgatásának székhelye különösen alkalmas, ahol több szinten elemezhettük a hatalom és kultúra viszonyát: a) a Karoling-birodalom központi régiói, Itália, Bizánc és a peremterületen fekvő grófi székhely (pfalz) viszonylatában, b) a szomszédos gentilis fejedelemségek és a Karoling provincia központja közötti relációban, c) a grófi székhely és a vonzáskörzetébe eső szolgálónépi falvak viszonyában.
kutatási eredmények (angolul)
The principal topics investigated in our project were centred on exploring the impact of newly arrived “Barbarians” on the material culture of the Mediterranean world and vica versa. Emphasis was placed both on the analysis of mortuary practices, costume accessories, ceramic vessels, and tools from select late Roman cemeteries in Pannonia to understand of how eastern traditions and innovations were integrated into the Roman system, and on the “Barbarian” side to get a picture of how late antique cultural traditions, technologies, and lifestyles influenced the newcomers, leading to mutual acculturation. Studies were made to explore the impact of Roman provincial culture on the population of the Middle Tisza region and the southern part of the Great Plain as well as the forms of cultural interactions between the inhabitants of Pannonia and the region east of the Tisza during the Hunnic and Gepidic ages. The slow acculturation process through which the population of Avaria was integrated in the Carolingian administration was also a central topic. This issue was analysed on the example of the 9th-c. secular and ecclesiastic power centre, Mosaburg/Zalavár, in 3 different relations: a) among the central regions of the Carolingian Empire, Italy, Byzantium, and the Carolingian pfalz of Mosaburg on the Empire’s fringes, b) among the Carolingian centre of Mosaburg and the neighbouring principalities, c) between Mosaburg and the servant communities settled around the province’s centre.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=111853
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Masek Zsófia: Hun kori üstök Magyarországon – Egy új lelet kapcsán/ Hun Period Cauldrons in Hungary, Current Research in the Light of a New Find Magyar Régészet – Online, 2015
Gergely Katalin: Erődítés Zalavár-Várszigeten. Régi ásatások – új eredmények. Die Befestigung von Mosaburg/Zalavár. Alte Ausgrabungen – neue Ergebnisse., .Archaeologiai Értesítő, 2015
Bollók Á.: Burials of Christians and the “Christian Cemetery” in Late Antiquity and the Early Middle Ages., Saint Martin and Pannonia. Christianity on the Frontiers. Christianity on the Frontiers of the Roman World [Exhibition Catalogue]. Eds. Tóth, E., Vida, T., Takács, I., 2016
Bollók Á.: A „kereszt-phylaktērion” és a mellkereszttel való temetkezés szokásának háttere a késő ókori Kelet-Mediterráneumban és a Kárpát-medencében, Beatus homo qui invenit sapientiam. Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára, Szerk. Csécs, T., Takács, M., Merva, Sz, 2016
Bollók Á.: A Fifth-Century Scriptural Amulet from Hács-Béndekpuszta in its Mediterranean Context., Zwischen Byzanz und der Steppe: Archäologische und historische Studien. Festschrift für Csanád Bálint zum 70. Geburtstag. Eds. Bollók, Á., Csiky, G., Vida, T, 2016
Masek Zs.: Dák divat Pannonia határán? Az alföldi jazigok romanizációjának kezdeteihez, Kovács László – Révész László (szerk.) Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére., 2016
Masek Zs.: „Barbárok?” – A rákóczifalvi késő szarmata – hun kori pusztulási horizont értékelése., In: Türk Attila (szerk.) Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom 2014. november 4–6., 2015
Masek Zs.: Száz gepida ház – A rákóczifalvi gepida település szerkezete, In: Türk Attila (szerk.) Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája. Esztergom 2014. november 4–6., 2015
Gergely K.: Die Überreste des karolingerzeitlichen Herrenhofes und der Befestigung in Mosaburg/Zalavár aufgrund der Ausgrabungen von Géza Fehér und Ágnes Cs. Sós (1951–1966)., Antaeus 34, 2016
Bollók Ádám: The “Phylactery of the Cross” and Late Antique/Early Medieval Mortuary Practices in the Eastern Mediterranean and on Its Fringes, I. Bugarski et al. (Hrsg.): GrenzÜbergänge: Spätrömisch, frühchristlich, frühbyzantinisch als Kategorien der historisch-archäologischen Forschung an der mittleren Donau, 2016
Masek Zsófia: A fresh look at Hunnic cauldrons in the light of a new find from Hungary, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 68., 2017
Masek Zsófia: Településkutatás a kora népvándorlás kori Alföldön. Az MRT tanulságairól, Benkő E. et al. (szerk): Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő., 2017
Masek Zsófia: The transformation of Late Antique comb types on the frontier of the Roman and Germanic world – Early medieval antler combs from Rákóczifalva, Antaeus 34, 2016
Miháczi-Pálfi Anett – Bereczki Zsolt: Adatok az avar kori koponyatorzítás kérdéséhez, Merva Sz. (Szerk.): Hadak útján XXII. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXII. konferenciája. ALTUM CASTRUM. A visegrádi Mátyás Király Múzeum füzetei 9. Visegrád, 2017
Szőke Béla Miklós: Priwina in Nitra und Mosaburg, Gabriel Fusek (Hrsg.): Archäologische Studien zum frühen Mittelalter. Nitra, 2017
Szőke Béla Miklós: What did the Treaty of Aachen do for the peoples of the Carpathian basin?, Mladen Ančić – Jonathan Shepard – Tripimir Vedriš (eds): Imperial Spheres and the Adriatic. Byzantium, the Carolingians and the Treaty of Aachen (812). Routledge, London, 2018
Szőke Béla Miklós: Katalogartikel Nr. 145, 179-188. Cundpald-Kelch, Zalavár-Burginsel, Marienkirche, Hadrianskirche, Récéskút, Flechwerkstein, Glasfenster, Schmuck, Scheibenfibel, Sporen., Chr. Lübke – M. Hardt (Hrsg.): 400-1000 vom spätantiken Erbe zu den Anfängen der Romanik. Handbuch zur Geschichte der Kunst in Ostmitteleuropa Bd. 1., 2017
Szőke B.M.: Spätantike Reminiszenzen im Karpatenbecken des 8.-9. Jahrhundert?, Antaeus 35-36, 2018
Szőke B.M.: Über die Siedlungsgeschichtlichen Phasen von Mosaburg/Zalavár in der Karolingerzeit., E. Nowotny – M. Obenaus – S. Uzunoglu-Obenaus (Hrsg.): 50 Jahre Archäologie in Thunau am Kamp. FS für H. Friesinger. Archäologische Forschungen in Niederösterreich. Bd. 5, 2018
Masek Zs.: Új szempontok a hun kori üstök kutatásához egy új magyarországi lelet tükrében, Hadak útján” – A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVI. konferenciája. Gazdaság – kereskedelem – kézművesség. Szerk.: Rácz Zs. – Koncz I. – Gulyás B. DissArchSuppl. 2, 2018
Masek Zs. - Miháczi-Pálfi A.: Gepida kori fibulatöredék Tótkomlós – Kopáncs-halomról, Fémek a földből. Szerk.: Bíró Gy. – Katona-Kiss A. – Rózsa Z. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából 1. Orosháza, 2018
Masek Zs.: A gepida kor Hódmezővásárhely térségében I. Településszerkezeti elemzés és a Hódmezővásárhely, Kotac-parti 1934. évi feltárás gepida településkerámiája, Relationes rerum. Régészeti tanulmányok Nagy Margit tiszteletére. Főszerk. Korom A. szerk. Balogh Cs. – Major B. – Türk A. A PPKE BTK Régészettud.Int. kiadványa 10, 2018
T. Szeniczey, A. Marcsik, Zs. Ács, T. Balassa, Zs. Bernert, K. Bakó, T. Czuppon, A. Endrődi, S. Évinger, Z. Farkas, L. Hlavenková, K. Hoppál, Cs. K. Kiss, K. Kiss, K. Kocsis, L. O. Kovács, P. F. Kovács, K. Köhler, L. Költő, I. Kővári, O. László, G. Lovász, J. Lovranits, J. Lukács, Zs. Masek, M. Merczi, E. Molnár, Cs. E. Németh, J. G. Ódor, L. Paja, I. Pap, R. Patay, I. Rácz, Zs. Rácz, Á. Ritoók, G. Szenthe, G. Szilas, B. M. Szőke, Z. Tóth, T. Vida, K. Wolff, M. Finnegan, T. Hajdu:: Hyperostosis frontalis interna in ancient populations from the Carpathian Basin – a possible relationship between lifestyle and risk of development, International Journal of Paleopathology 24, 2019
Horváth F. - Miháczi-Pálfi A. - Évinger S. - Bernert Zs.: Barbarisierte Römer – Romanisierte Barbaren? Interpretationsmöglichkeiten der fremden Komponente am Beispiel des Gräberfeldes von Somogyszil., Antaeus 35-36, 2018
Bollók Á.: Mortuary Display, Associated Artefacts, and the Resurrection of the Body in Early Christian Thought: Some Considerations for Archaeologists, Antaeus 35-36, 2018
Bollók Á.: Christians, Christianity and the ‘Northern Barbarians’ in Late Antiquity and the Early Middle Ages., Dalle steppe al mediterraneo. Popoli, culture, integrazione. Atti del Convegno internazionale di studi Fondazioni...Eds.: Ebanista, C. – Rotili, Ma. Napoli, 2017
Miháczi-Pálfi A: A balatonszemesi 5. századi temető kisleletei – Anyagközlés és elemzés [Grave finds of the cemetery at Balatonszemes (5.c. AD) – Catalogue and analysis of the finds), Rácz Zs – Koncz I. – Gulyás B. (eds): „Hadak útján” A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXVI. konferenciája. Gazdaság – kereskedelem – kézművesség. Budapest, 2018
Miháczi-Pálfi A.: Hagyomány, átalakulás és innováció az 5. századi női viseletben (Traditions, transitions and innovations in the 5th-century women’s costume)., Archaeologiai Értesítő 143, 2018
Miháczi-Pálfi A.: Form- und Herstellungstechnische Analyse der Bügelfibeln von Balatonszemes aus dem dritten Viertel des 5. Jahrhunderts, Antaeus 35-36, 2018
Horváth Frikerika: Eine besondere Gruppe der spätrömischen Keramik mit polierter Oberfläche. Beiträge zu den römisch-barbarischen Beziehungen., Antaeus 34, 41-104., 2016
Horváth F. - Miháczi Pálfi A:: Analyse der spätrömischen Grab- und Beigabensitte. Lehre zur Überprüfung des Gräberfeldmaterials von Somogyszil, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 70, 83-136., 2019
Masek Zs. - Miháczi-Pálfi A.: Gepida kori fibulatöredék Tótkomlós–Kopáncs-halomról, Bíró Gy. – Katona-Kiss A. – Rózsa Z. (Szerk.): Fémek a földből. Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából I. Orosháza, 47–49, 2018
Miháczi-Pálfi A.: Die Rolle der künstlichen Schädeldeformation in den frühmittelalterlichen Gesellschaften des östlichen Karpatenbeckens, D. Quast –T. Vida – Zs. Rácz – I. Koncz (Hrsg.): Kollaps – Neuordnung – Kontinuitäten. Das Theißgebiet nach dem Untergang des Hunnenreiches. Budapest 537-586, 2019
Masek Zs.: Attila sírjának nyomában – A jászalsószentgyörgyi késő szarmata kori halomsíros temető, Ilon G. (szerk.): Régészeti nyomozások Magyarországon 2. Budapest 205–224, 2019
Masek Zs.: Lévai típusú fibulatöredék Rákóczifalváról (Fragment of a Levice–Prša type brooch from Rákóczifalva)., Jósa András Múzeum Évkönyve (Nyíregyháza) 60 (2018) 55–70, 2019
Masek Zs.: Jászfényszaru és környékének római kori régészeti emlékei, Gulyás A. Z. (szerk.): A Jászság kapuja, Jászfényszaru: Régészeti tanulmányok Jászfényszaruról. Jászfényszaru, 46–78, 2019
Masek Zs.: A gepida kor Hódmezővásárhely térségében I. Településszerkezeti elemzés és a Hódmezővásárhely, Kotac-parti 1934. évi feltárás gepida településkerámiája., Korom A. – Balogh Cs. – Major B. – Türk A. (szerk.): Relationes rerum. Régészeti tanulmányok Nagy Margit tiszteletére. Budapest 419-445, 2018
Masek Zs.: A magyarországi hun üstök, Határtalan régészet – Régészeti ismeretterjesztő magazin, 1. szám, 14–16., 2016
Bollók Á.: Keresztény amulett Hács-Béndekpusztáról., Bollók, Á., Gergely, K., et al. (szerk.): Népek és kultúrák a Kárpát-medencében. Tanulmányok Mesterházy Károly tiszteletére (Budapest–Debrecen) 81-112., 2016
Bollók Á.: A bizánci diplomácia és az avar elit a 6–7. században: Értelmezési kísérlet, Balogh, Cs., Szentpéteri, J., Wicker, E. (szerk.): Hatalmi központok az Avar Kaganátusban (Power Centres of the Avar Khaganate) Kecskemét, 211-248, 2019
Gergely K.: Kora középkori kerámia Zalavár-Vársziget déli részéről (A Fehér Géza ásatásaiból [1951–1954] származó leletanyag revíziója) – Early Medieval Pottery from the southern Area of Zalavár-Vársziget [Mosaburg-Castle Island] (A revision of the findings from Géza Fehér’s excavations, 1951–1954), Simonyi E. – Tomka G. (szerk.): „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni” Regionalitás a középkori és kora újkori kerámiában. Budapest 29-43, 2016
Szőke B.M.: Über die siedlungsgeschichtlichen Phasen von Mosaburg/Zalavár in der Karolingerzeit, E., Nowotny; M., Obenaus; S., Uzunoglu-Obenaus (Hrsg.): 50 Jahre Archäologie in Thunau am Kamp. Festschrift für Herwig Friesinger. Krems, 192-201, 2018





 

Projekt eseményei

 
2019-07-22 16:24:00
Résztvevők változása
2014-10-10 13:05:36
Résztvevők változása




vissza »