 |
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
 |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112318 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Benko Elek |
| magyar cím |
A középkori Kárpát-medence környezettörténete |
| Angol cím |
An Environmental History of the Carpathian Basin in the Middle Ages |
| magyar kulcsszavak |
környezetrégészet, környezettörténet, holocén paleoökológia |
| angol kulcsszavak |
environmental archaeology, environmental history, Holocene palaeoecology |
| megadott besorolás |
| Geológia, tektonika, vulkanológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 40 % | | Ortelius tudományág: Geológia | | Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 40 % | | Ortelius tudományág: Régészet | | Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 20 % | | Ortelius tudományág: Történelem |
|
| zsűri |
Társadalomtudományi zsűrielnökök |
| Kutatóhely |
Régészeti Intézet (Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Berta Adrián
Csikiné Kolláth Ágnes
Gál Erika
Gulyás Sándor
Jakab Gusztáv
Kvassay Judit
Miklós Zsuzsa
Misi Dávid
Náfrádi Katalin
Nógrády Árpád
Orosz Krisztina
Pál Ilona
Raczkyné Kovács Gyöngyi
Sávai Szilvia
Serlegi Gábor
Sümegi Pál
Torma Andrea
Töviskes Rita Judit
Zatykó Csilla
|
| projekt kezdete |
2014-09-01 |
| projekt vége |
2019-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
66.658 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
31.96 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A pályázat több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) együttműködésével a középkori Kárpát-medence környezettörténetének átfogó elemzésére törekszik, a magyar honfoglalás korától a kora újkorig terjedő időszakban.
A projekt keretében a Kárpát-medence egy-egy megfelelően kiválasztott teszt-területén intenzív kutatásokat és feldolgozásokat végzünk, a környezettörténet középkori írott forrásai, régészeti adatai, továbbá talajtani fúrások, valamint archaeobotanikai és archaeozoológiai leletek és minták segítségével. Ezek részeredményei, továbbá az elmúlt évtizedek középkori rétegeket érintő geológiai fúrásainak rendelkezésre álló adatai, valamint számos nagy ásatásának még közöletlen adattömege segítségével egy átfogó monográfia kéziratát készítjük el. E munka nagy figyelmet fordít a középkori klímatörténetre, amit saját, releváns kutatási eredményeink alapján kívánunk megrajzolni, figyelembe véve a Kárpát-medence erőteljes mozaikosságát, mind éghajlati, mind biogeográfiai szempontból. Kitérünk a medence vízhasznosítási, vízszabályozási problémáira, a kultúrnövények (nagy hangsúllyal a gabona és a szőlő), valamint a háziállatfajok eredetére és fajtamegoszlására, az erdőirtásokra, a kertkultúrára és bizonyos mezőgazdasági eszközök (pl. a váltóeke) középkori kialakulására, egyben a teraszos művelés kezdeteire.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A pályázatot két felismerés indította útjára. Az egyik azon tudománytörténeti áttekintés alapján született, hogy több tudományág (történettudomány, régészet, geológia, biológia, környezet- és klímakutatás) belső fejlődése, illetve formálódó kapcsolatrendszere, több évtizedes együttműködése sok fontos részeredmény után ma már lehetőséget nyújt arra, hogy az interdiszciplináris együttműködés magasabb, szervezettebb szintjén környezettörténeti szintézist alkossunk. A másik meggondolás, hogy a korszerű környezettörténet (az eddigi történeti kutatásoknál mélyebb földrajzi megalapozottsággal) a Föld jelen és jövőbeli környezeti állapotával világszerte foglalkozó, multidiszciplináris elemzéseknek alapvetően új forrásanyagot tud kínálni. Ezzel egy eddig lappangó, nehezen megközelíthető kérdéskör, a középkori ember és környezetének kölcsönhatása, mint alapvető történelemformáló tényező válik kutathatóvá. Ugyanakkor a pályázat eredményei a jövőbeni regionális tervezések során, természetvédelmi vagy környezetvédelmi stratégiák kidolgozásakor is hasznosíthatók lesznek.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az alapvetően történeti szempontok és kérdésfelvetések mentén kutató hagyományos régészet, a környezeti tényezőket egyre hangsúlyosabban vizsgáló tájrégészet és az új dimenziókat megnyitó geoarchaeológia hosszú évek óta formálódó együttműködése minőségileg is új szakaszba jutott. Itt lehetőség nyílik arra, hogy a kora középkortól a kora újkorig terjedő időszak történetét, benne az emberi tevékenység és a környezet összetett kapcsolatrendszerét alapvetően új fénybe helyezzük a tervezett komplex kutatások segítségével. Ezek a tág értelemben vett történeti kutatások új fejezetét nyitják meg, korábban nem, vagy csak esetlegesen használt új forráscsoportok és új szemléleti-elemzési módszerek felhasználásával. Az előrelépést nemcsak a régészeti forrásanyag sokkal több szempontú vizsgálata, a korábban kevéssé fontosnak tekintett leletcsoportok és minták valós jelentőségének a felismerése jelenti, hanem a természettudományos módszereknek e közös igények mentén végbemenő belső fejlődése és a multidiszciplinaritásban rejlő lehetőségek is. Mindez lehetővé teszi, hogy a környezeti tényezők történelemformáló jelentőségét a probléma súlyának megfelelően tárgyalhassuk, és eredményeink, módszereink a recens viszonyok vizsgálatakor is hasznosulhassanak.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.
A történettudományt és a régészetet hosszú idő óta foglalkoztatja, hogy a magyar honfoglalás milyen természeti környezetet, milyen növény- és állatvilágot talált a Kárpát-medencében, majd az ezt követő évszázadokban ez a kép miként változott: az ember munkája folyamán miként alakult át, esetleg gyökeresen a környezet (erdőirtások), milyen változások álltak be a termesztett növények és a háziállatok hasznosítása terén, miként tudták felhasználni a vízhálózatot és energiáját (morotvák, halastavak, malmok, révek és víziutak), miként határozta meg a klíma esetleges változása életüket, ami például az üvegezett ablakok elterjedésén is lemérhető. E kérdésekre eddig nem sikerült megnyugtató választ adni, mert nagyon szűkszavúak a történeti források és a “klasszikus” régészeti leletek (használati tárgyak, eszközök stb.) sem mindig egyértelműek e tekintetben. Ehhez olyan leleteket is meg kell természettudományos módszerekkel szólaltatni, amelyek korábban kevéssé jelentősnek tűntek (pl. a talajminták, növényi és állati maradványok, az egykori álló- és folyóvizek medrét kitöltő iszapos üledék), amelyek az egykori környezet és klíma rekonstrukcióját több tudományág bevonásával lehetségessé teszik. Ezek az új módszerek jelentős segítséget nyújtanak az elmúlt évek, évtizedek nagy régészeti ásatásainak több szempontú, tudományos értékelése terén is. Az eredmények az újkor és a jelen környezeti problémái szempontjából is rendkívül tanulságosak.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The project aims at producing a single volume about the environmental history of the Carpathian Basin in the period from the Hungarian Conquest to the early modern era. The final monography intents to discuss the topic in a broad perspective, and to treat environmental history in the dynamic collaboration of several disciplines (history, archaeology, geology, biology, climate history and environmental studies).
Within the framework of the project, comparative researches are to be performed in deliberately selected study areas of the Carpathian Basin, not only with the help of medieval written sources and archaeological data regarding environmental history, but based on results of geological samplings, archaeobotanical and arcaeozoological finds as well. Outcomes of these studies and results connected to medieval horizons of earlier geological samplings, altogether with immense unpublished data of large-scale excavations of past decades, provide solid ground for a monography that sets the subject in a wide perspective. The volume is to put special emphasis on the issue of climate history that will be explored by using primary data of investigations achieved by the project members, and also by keeping in mind that the Carpathian Basin represents an especially mosaic territory in both climatic and biogeographic sense. The work will discuss water management and water regulation strategies, the origins and species allocation of domestic animals and cultivated plants (especially cereal and vine) as well as the questions of wood clearances, horticulture and the medieval origin of certain agricultural tools (e.g. mouldboard plough) and terraces.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The initiation of the project has been inspired by two revelations. First the recognition obtained by the survey of past researches, must be mentioned. Increasing results of several branches of sciences (history, archaeology, geology, biology, environmental and climate studies), as well as their shaping interrelation and collaboration in the past decades, can provide great and relevant opportunity to create an environmental historical synthesis on the ground of a higher level of interdisciplinary cooperation. Another motivation for the project was the idea that modern environmental historical research based not only on historical but also on geographical approaches, can equip multidisciplinary studies dealing with present and future condition of the Earth, with new source of information. By these means, latent aspects of the history-making interaction between medieval communities and their environment, can come to light. At the same time, expected results of the project can provide basic guidelines to draft commendations on nature conservation strategies or regional planning.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
After years of constantly shaping cooperation, archaeology which traditionally works along historical issues, landscape archaeology that focuses more on environmental aspects, and geoarchaeology that opens new dimensions of environmental studies, have come to a new level of collaboration. At this point, with the help of multiple researches we have the opportunity to shed some light not only on the complex interaction between human activities and environment, but on the history of the period from early medieval age to early modern era. Utilization of new sources and methods, which is based on lateral thinking, can open a new chapter for historical research. The renewal of environmental research is provided not only by the multi-approach use of archaeological sources such as the current recognition of environmental significance of certain finds and samples, but by the internal development of natural scientific methods and by the exploitation of new possibilities laid in multidisciplinary studies. All these can give us the chance to estimate the real significance of environmental affects on human history, and by providing our results and methods, to contribute to studies on recent environmental issues.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.
It has been a long time, since history and archaeology have dealt with questions such as what natural milieu, vegetation and fauna met the people of Hungarian Conquest period in the Carpathian Basin, and how this environment has changed through the following centuries. Among the main research problems the questions are: How has the environment transformed due to human activities (e.g. wood clearances)? What changes in utilization of cultivated plants and domesticated animals can be traced? How did communities exploited water resources (oxbow lakes, fish ponds, mills, ferries, water-ways) in the past? How did climate alter the lives of people, and how can be these changes traced back for example on the spread of glassed windows? These are the questions that have no convincing answers yet, owing to the fact, that historical sources and "traditional" archaeological finds (objects for personal use, tools) rarely reveal environmental information. In order to shed some light on these problems, we have to examine finds that seemed to be irrelevant for earlier studies (e.g. soil samples, plant and animal remains, mud infill of past lakes or water courses) with the help of natural scientific methods. In this way, collaboration of several disciplines can provide the possibility not only to reconstruct past environment and climate but also to evaluate finds of large-scale excavations of the past decades from several scientific aspects. The results of the project can also contribute to a better understanding of environmental challenges we are facing in present time.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Benkő Elek: Történelem sárból és iszapból, Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére. Szerk. Horn Ildikó et al. Budapest, 11—22., 2016 | | Jakab Gusztáv – Sümegi Pál: Ingoványos terepen – tőzeglápok mélyén., A földgömb 34 (306) 34-45., 2016 | | Pál Sümegi - Dávid Molnár - Katalin Náfrádi - Dávid Gergely Páll - Gergő Persaits - Szilvia Sávai - Tünde Törőcsik: The Environmental History of Southern Transdanubia during the Medieval and the Ottoman Period in the Liht of Palaeoecological and Geoarchaeological Research., "Per sylvam et per lacus nimios." The Medieval and Ottoman Period in Southern Transdanubia, Southwest Hungary (eds: Gyöngyi Kovács - Csilla Zatykó), Budapest, 2016 | | Benkő Elek: Udvarházak és kolostorok a pilisi királyi erdőben, In medio regni Hungariae. Szerk. Benkő Elek-Orosz Krisztina. Budapest, 725—753., 2015 | | Sümegi Pál: Ökorégiók találkozási pontja. A Kárpát-medence környezettörténete., A Természet Világa 2016. évi különszáma, 6-11., 2016 | | Törőcsik Tünde – Sümegi Pál: Ember, környezet és növényzet kapcsolata a Kárpát-medencében a jégkor végétől napjainkig., Ember és környezet kapcsolata a Kárpát-medencében. A Természet Világa 2016. évi különszáma, 49-57., 2016 | | Benkő Elek: Udvarházak és szerzetesi közösségek környezetalakító hatása a pilisi királyi erdőben., Ember és környezet kapcsolata a Kárpát-medencében. A Természet Világa 2016. évi különszáma, 72-75., 2016 | | Sümegi Pál: Mit csinál a geoarcheológus?, Határtalan régészet 2017. június (on line folyóirat), 2017 | | Jakab Gusztáv, Silye Loránd, Sümegi Pál, Tóth Attila, Sümegi Balázs, Törőcsik Tünde, Benkő Elek:: Szubfosszilis Entzia macrescens (Foraminifera) az erdélyi Székről: a középkori sóbányászat emléke?, A 20. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2017. május 25-27. Tata-Tardos, 20-21. (abstract), 2017 | | Jakab Gusztáv, Sümegi Pál, Benkő Elek: Tógazdálkodás a középkori Magyarországon: fikció vagy valóság?, XLI. Halászati Tudományos Tanácskozás, 2017. június 14-15. Szarvas, 25-26. (abstract), 2017 | | Jakab, Gusztáv - Silye, Loránd - Sümegi Pál - Törőcsik, Tünde - Tóth, Attila - Sümegi, Balázs - Benkő, Elek: The environmental history of a former salt town in Transylvania (Sic, Northern Romania), ACTA ARCHAEOLOGICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 69: pp. 185-206., 2018 | | Törőcsik Tünde - Sümegi Balázs - Sümegi Pál: Az ócsai Selyemrét környezettörténete a jégkor végétől., Rosalia, 10, 81-118., 2018 | | Jakab Gusztáv - Sümegi Pál - Benkő Elek: A tógazdálkodás emlékei a középkori Magyarországon, Alkalmazkodó vízgazdálkodás: lehetőségek és kockázatok. Szerk.: Jakab, Gusztáv - Tóth Attiláné - Csengeri Erzsébet. Szarvas, 2018 | | Törőcsik, Tünde - Sümegi, Pál - Sümegi, Balázs - Gulyás, Sándor - Náfrádi, Katalin - Ilon, Gábor - Torma, Andrea: Well radiocarbon-dated peat development: anthropogenic and climatic signals in Late-Glacial and Holocene peat sequence from Western part of the Carpatian Basin, 5th Geoarcheological Conference, Zagreb, 2018 | | Tapody, Réka Orsolya - Törőcsik, Tünde - Gulyás, Sándor - Sümegi, Balázs - Sümegi, Pál - Demény, Attila: Detrital Events and Hydroclimate Variability in the Eastern part of the Carpathian Basin during the Mid-To-Late Holocene, Szeged, „Paleohydrological Extreme Events” Workshop of the INQUA EXAQUA working group – poster, 2018 | | Sümegi Pál: Elveszett emlékeink nyomában – a darázskő. A csólyospálosi édesvízi mészkő szelvény legújabb vizsgálatainak eredményei és összehasonlító, Csólyospálos, GEOTOP nap, 2018 | | Sümegi Pál: Mit csinál a geoarcheológus?, Határtalan régészet 2017. június, 87-89., 2017 | | Jakab, Gusztáv - Silye, Loránd - Sümegi Pál - Törőcsik, Tünde - Tóth, Attila - Sümegi, Balázs - Benkő, Elek: The environmental history of a former salt town in Transylvania (Sic, Northern Romania), ACTA ARCHAEOLOGICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 69: pp. 185-206., 2018 | | Törőcsik, Tünde - Sümegi, Pál - Sümegi, Balázs - Gulyás, Sándor - Náfrádi, Katalin - Ilon, Gábor - Torma, Andrea: Well radiocarbon-dated peat development: anthropogenic and climatic signals in Late-Glacial and Holocene peat sequence from Western part of the Carpatian Basin, 5th Geoarcheological Conference, Zagreb - poster, 2018 | | Sümegi Pál: Előszó az "Ember és környezet" különszámhoz, A Természet Világa 2016. évi különszáma, 2-6., 2016 | | Sümegi Pál: Ember és környezet múltbeli kapcsolatának feltárása a Kárpát-medencében - régészeti geológiai, geoarcheológiai és környezettörténeti vizsgálatok és azok szintézise, Szónokyné Ancsin, G. (szerk.) Magyarok a Kárpát-medencében 2. Szeged (Közép-európai monográfiák; 16.), 83-104., 2017 | | Jakab, G., Sillye, L., Sümegi, P., Törőcsik, T., Tóth, A., Sümegi B. P., Benkő E.: The Environmental History of a former salt town in Transylvania (Sic, Northern Romania), Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69 (2018) 203-224., 2018 | | Törőcsik, T., Gulyás, S., Molnár, D., Tapody, R., Sümegi, B. P., Szilágyi, G., Sümegi, P., Novák, Zs.: Probabilistic 14 C Age-Depth Models Aiding the Reconstruction of Holocene Paleoenvironmental Evolution of a Marshland from Southern Hungary, Radiocarbon 60 (2018) 1301-1315., 2018 | | Jakab, G., Silye, L., Sümegi, P., Tóth, A., Sümegi B. P., Ilona, P., Benkő, E.: Relict Anthropogenic Ecosystem from the Middle Ages: History of a Salt Marsh from Transylvania (Sic, N Romania), Environmental Archaeology 24 (2019), 1-18., 2019 | | Sümegi Pál: Prológus, In: Bartosiewicz, L. et al. (szerk.) Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. 13-15., 2019 | | Törőcsik, T., Torma, A., Sümegi, P.: Ember, környezet és növényzet kapcsolata a Kárpát-medencében a jégkor végétől napjainkig, In: Bartosiewicz, L. et al. (szerk.) Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. 217-256., 2019 | | Sümegi, P., Nyizsalovszki, R., Törőcsik, T., Benyó-Korcsmáros, R., Náfrádi, K., Sümegi, B. P.: Utolsó 2000 évre vonatkozó éghajlati rekonstrukció összehasonlító tőzeglápi vizsgálatok alapján a siroki Nyírjes-tóról (Észak-Magyarország) – adalékok Sirok tájtörténetéhez., In: Tamás, E. - Kókai, S. (szerk.) Kárpát-Pannon térség: Tájak, népek, tevékenységek. Magyar Nemzeti Múzeum Sárospataki Múzeuma, Nyíregyháza – Sárospatak, 317-340., 2019 | | Sümegi, P. et al.: Periodicities of paleoclimate variations in the first high-resolution non-orbitally tuned grain size record of the past 1 ma from SW Hungary in light of global data, Aeolian Research, 2019 | | Sümegi Pál: A Kárpát-medence környezeti mozaikosságának és az európai ökorégióknak kapcsolata térben és időben, Interdiszciplinális OTKA K–112318. számú “A középkori Kárpát-medence környezettörténete” című pályázatindító mini-konferencia, MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest, 2015 | | Sümegi, P., Jakab, G., Sümegi, B.P., Törőcsik, T., Tóth, A., Demeter, L., László, K., Győrfi, Z., Bencze, Ü., Papucs, A., Ambrus, L., Frink, J., Benkő, E.: Paleoecology of Late Quaternary peatlands – environmental history from Transylvania, 17th Székelyföldi Geológus Találkozó, Székelykeresztúr, Erdély, 2015 | | Benkő Elek – Sümegi Pál: Környezettörténeti kutatások a Kárpát – medencében, „Eltűnt korok jövője – innovatív technológiák a régészetben” című konferencia. MTA Székháza, Budapest, 2015 | | Jakab G., Törőcsik T., Náfrádi K., Benkő E., Király G., Takács G., Sümegi P.: A Kistómalmi láprét (Sopron) kialakulása környezettörténeti vizsgálatok alapján, Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében XI. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 2016 | | Sümegi, P. - Törőcsik, T. – Bodor, E. – Sümegi, B.P. – Jakab, G. – Bíró, N.: A császártöltési Vörös-mocsár fejlődéstörténete, Kozárd, MTA Őslénytani és rétegtani Szakosztály szervezésében, 2016 | | Sümegi, P., Jakab, G., Pál-Molnár, E., Törőcsik, T., Sümegi, B.P., Bíró, N., Molnár, M., Tapody R.O., Benkő, E., Sófalvi, A.: Evolution history of Kerek (Round) lake at Homoródszentpál, Kovászna, XVIII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Sepsiszentgyörgyi Sikló Egyesület szervezésében, 2016 | | Sümegi, P., Törőcsik, T., Jakab, G., Sümegi, B.P., Tóth, A., Demeter, L., László, K., Győrfi, Z., Bencze, Ü., Papucs, A., Ambrus, L. Frink, J., Benkő, E.: The environmental history of Csíki Basin – paleoecological investigation in Székelyföld, XIX. Székelyföldi Geológus Találkozó, Borszék, 2017 | | Törőcsik Tünde – Sümegi Pál: Pollen alapú növénytermesztési rekonstrukció a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás korában, Magyarok a Kárpát – medencében 2. tudományos nemzetközi konferencia, Ópusztaszer, 2017 | | Törőcsik, T., Sümegi, P., Sümegi, B.P., gulyás, S., Náfrádi, K., Vári, T. Zs., Ilon, G., Torma, A.: Well radiocarbon-dated peat development: anthropogenic and climatic signals in Late-Glacial and Holocene peat sequence from Western part of the Carpatian Basin, Szeged, „Paleohydrological Extreme Events” Workshop of the INQUA EXAQUA working group - poster, 2018 | | Tapody, R.O., Törőcsik, T., Gulyás, S., Sümegi, B.P., Sümegi, P., Demény, A.: Detrital Events and Hydroclimate Variability in the Eastern part of the Carpathian Basin during the Mid-To-Late Holocene, Szeged, „Paleohydrological Extreme Events” Workshop of the INQUA EXAQUA working group – poster, 2018 | | Sümegi Pál: Elveszett emlékeink nyomában – a Darázskő. A csólyospálosi édesvízi mészkő szelvény legújabb vizsgálatainak eredményei és összehasonlító értékelése, GEOTOP nap, 40 éves az első alföldi természetvédelmi szempontból védetté nyilvánított földtani szelvény, Kiskunsági Nemzeti Park, 2018 | | Sümegi, P., Sümegi B.P., Tapody, R.O., Törőcsik, T., Vári T.Zs., Jakab, G., Benkő, E.: Holocene environmental history of Transylvania, XIX. Székelyföldi Geológus Találkozó, Sepsiszentgyörgy, 2018 | | Törőcsik Tünde - Sümegi Pál: Pollen alapú növénytermesztési rekonstrukció a Kárpát-medencében a népvándorlás korától a középkor végéig, Tudományok határterülete: a középkori Kárpát-medence környezettörténete” konferencia, MTA Székház, MTA BTK Régészeti Intézet szervezésében, 2018 | | Sümegi P., Nyizsalovszki, R., Törőcsik, T., Benyó-Korcsmáros, R., Náfrádi, K., Sümegi B.P.: Utolsó 2000 évre vonatkozó éghajlati rekonstrukció összehasonlító tőzeglápi vizsgálatok alapján a siroki Nyírjes-tóról – adalékok Sirok tájtörténetéhez, Kárpát-Pannon térség: tájak, népek, tevékenységek” konferencia, Sárospataki Múzeum szervezésében, Sárospataki Rákóczi vár, 2019 | | Törőcsik, T., Gulyás, S., Molnár, D., Tapody, R., Sümegi, B.P., Szilágyi, G., Molnár, M., Jakab, G. Sümegi, P.: Holocene paleoenvironmental evolution of a marshland from the souhter part of the Danube-Tisza Interfluve, S Hungary, 6th International Conference on Medieval Archaeology, Zagreb, 2019 | | Benkő Elek: Benkő Elek: Udvarházak és kolostorok a pilisi királyi erdőben, In medio regni Hungariae. Szerk. Benkő Elek-Orosz Krisztina. Budapest, 725—753., 2015 | | Zatykó Csilla: People beyond Landscapes: past, present and future of Hungarian landscape archaeology., Antaeus 33 (2015) 371-390., 2015 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
