Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990-2015  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112323
típus K
Vezető kutató Kiss Balázs
magyar cím Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990-2015
Angol cím Political communication in Hungary, 1990 to 2015
magyar kulcsszavak politikai kommunikáció, média, kampányok, kormányzati kommunikáció, állampolgári kommunikáció
angol kulcsszavak political communication, media, campaigns, governmental communication, civic communication
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Társadalmi részvétel
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bene Márton
Mihályffy Zsuzsanna Katalin
Mikecz Dániel
Szabó Gabriella
Vancsó Anna
projekt kezdete 2014-11-01
projekt vége 2019-10-31
aktuális összeg (MFt) 11.979
FTE (kutatóév egyenérték) 7.90
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja átfogó képet nyújtani a magyarországi politikai kommunikáció 1990 és 2015 közötti folyamatairól és jellemzőiről. Megkíséreljük ezt úgy elvégezni, hogy közben nem vagyunk fundacionisták, vagyis nem vezetünk vissza minden politikai kommunikációs eseményt a politikai aktorok, főként kizárólag az intézményes politikai szereplők (pártok, kormányok, politikai média) politikai akaratára és ügyességére, és különösen nem politikán kívüli, például gazdasági vagy szociológiai meghatározókra; kutatásunk tehát tisztán politikatudományi. Úgy véljük, hogy a politikai kommunikáció nemcsak nem pusztán a függeléke az intézményes politizálásnak, hanem ellenkezőleg, egyik fontos konstitutív tényezője a politikai közösségeknek.
Egyben azt is vizsgáljuk, milyen új összefüggései tárulnak fel a magyar politikai életnek akkor, ha a politikai kommunikációt önálló törvényszerűségekkel rendelkező folyamatrendszernek tekintjük, amelyik nemcsak nincsen totálisan kiszolgáltatva a legnagyobb intézményes hatalommal rendelkező aktoroknak, hanem adott esetben rákényszeríti szereposztását, témáit, csatornáit, diszkurzív eljárásait és stílusát ezekre a szereplőkre.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, hogy vannak-e értelmesen elkülöníthető szakaszai a magyarországi politikai kommunikáció negyedszázados történetének, továbbá, hogy a politikai kommunikáció hogyan járul hozzá az európai, a magyar nemzeti, és a nemzetnél szűkebb politikai közösségek létrejöttéhez.
Két hipotézist kívánunk ellenőrizni:
Első hipotézisünk szerint a magyar politikai kommunikáció 1990 óta tartó alakulása három szakaszra osztható: a médiaközpontú szakaszra (1990-1997), a marketingközpontú szakaszra (1997-2006) és a politikai kommunikáció privatizálódásával jellemezhető szakaszra (2006-tól napjainkig). Az utóbbi szakasz tekintetében privatizálódás alatt nem a privatizációt, hanem a politika és a politikai kommunikáció szubjektív megélésének a felértékelődését értjük.
Második hipotézisünk azt állítja, hogy a politikai kommunikáció konstitutív tényezője a politikai közösségek létrejöttének. Politikai közösség alatt hagyományosan a nemzetet szokás érteni. Csakhogy a globalizáció, az európai integráció valamint a nemzeti politikai közösség belső tagolódása következtében létrejöttek, illetve mindig is léteztek a nemzethatárt keresztülvágó, illetve a nemzetnél tágabb és szűkebb csoportosulások, melyeket értelmes analitikus célból szintén politikai közösségeknek nevezni, és a korábbiaknál nagyobb figyelemben részesíteni.
Azt állítjuk, hogy a politikai közösségeket immár nem elsősorban valamely nagy eszme, jelszó, ideológia tartja össze, mint például a Nemzet, a Haladás, Európa, Modernség, Szabadság, Egyenlőség stb., hanem a kommunikáció, melynek a fő témái rugalmasan változnak, még ha adott esetben ideig-óráig egybe is esnek némelyik jelszóval az előbbiek közül.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentősége a következő pontok mentén értelmezhető:
1. Jobban megértjük a jelen politikai kommunikációs jelenségei felől a múlt politikai kommuni-kációs viszonyait, és megfordítva: világosabban fognak látszani a jelen és a jövő politikai kommunikációs nóvumai a történeti jellegű feltárás és összehasonlítás következtében. Különösen azért igaz ez, mert az egyes korszakok politikai kommunikációs viszonyait öt dimenzió mentén vizsgáljuk: szereplők, vitatémák (issues), kommunikációs eszközök és csatornák, diszkurzív konstitúció, és stilisztikai elemek.
2. Abból, hogy a politikai kommunikáció megértéséhez nem tekintjük eleve adottnak a nemzeti politikai közösség meglétét, hanem a hangsúlyt a különféle politikai közösségek képlékenységére helyezzük, lehetővé válik olyan kérdések feltétele, mint hogy mi is hozza létre és tartja fenn a különféle politikai közösségeket. Természetesen emberek közösségeit több tényező is összetartja: például a gazdaságban a munkamegosztás, a politikában a különféle állami intézményes keretek, a kultúrában a közös nyelv és nemzeti emlékezet stb. Ugyanakkor a globalizáció és az európai integráció folyamata okán egyfelől, az éles belső politikai megosztottságok miatt másfelől, valamint az életstílusok pluralizálódása okán harmadsorban a politikai közösségek képződésének a hagyományos tényezői meggyengültek. Azt mondhatjuk, hogy korábban marginálisan kezelt vagy egyenesen semmibe vett tényezők felértékelődnek. Olyanokra gondolunk, mint az érzelmi kötődés politikusokhoz és más politikai objektumokhoz; politikai kötődés nem politikai szerveződéseken keresztül; integráció pusztán a kommunikáció révén.
3. Az előbbiek megértése érdekében kidolgozásra kerülnek olyan fogalmak, amelyek megvilágí-tók lehetnek politikai kommunikációs jelenségek megértésében. A hagyományos politikatudományi beállítódásénál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk és figyelmet szentelünk olyan problémaköröknek, mint az érzelmek vagy az identifikáció, a politikai identitások performálása, az objektivitás normájának, a függetlenség eszméjének feladása például az állampolgárok vagy a média részéről.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Huszonöt évvel a rendszerváltás után ideje átfogó képet adni arról, hogyan is alakult a politikai kommunikáció Magyarországon. Nem vezet messzire az, ha a politikai kommunikációt azonosítjuk a politikai pártok, esetleg a tömegkommunikáció hazugságaival, torzításaival és manipulációs erőfeszítéseivel. A jelen kutatás abból indul ki, hogy a politikai kommunikáció önálló törvényszerűségekkel és karakterrel rendelkező része a politikai életnek, amelyre hatnak ugyan a bevett politikai intézmények, de ezzel egy időben az utóbbiak alkalmazkodni is kényszerülnek a kommunikációs körülményekhez, a politikai kommunikációs szféra szereposztásához, témáihoz, a rendelkezésre álló csatornáihoz, a stílusához.
További lényeges szerepe a politikai kommunikációnak az, amit a politikai közösség létrehozatalában és fenntartásában betölt. A globalizáció, az európai integráció, valamint az éles belső politikai megosztottság okán már nem kézenfekvő az, hogy a politikai közösség addig tart, ameddig a nemzethatárok, s hogy ne lehetnének a nemzetnél szűkebb vagy tágabb, határokon átnyúló vagy éppen egymást is átfedő politikai közösségek. Mindnyájan tartozhatunk egyszerre több politikai közösséghez, de akkor felmerül a kérdés, hogy mi tartja össze ezeket, mi tart bennünket belül az egyes politikai közösségeken. Nos, legalábbis az egyik válasz a kommunikáció: ahhoz a közösséghez tartozunk, amelyiket magunk is fenn tartjuk a kommunikációnk révén, s amely velünk kommunikál.
A kutatás ebben a két értelemben vizsgálja a politikai kommunikáció jelenbeli és múltbeli folyamatait és jelenségeit.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The objective of the project is to give a comprehensive overview and analysis of the political communication in Hungary as it developed in the period since 1990. We will draw that picture without reducing political communication to the political will and professionalism of the institutional political actors like parties, governments and political media. We also want to describe political communication without grounding it on non political bases like economic interests or sociological circumstances. The project is, therefore, clearly a political science endeavour. We suppose that political communication is not totally dependent on institutional politics, rather the opposite: it is an important constitutive factor of political communities.
At the same time, we will study the new faces of the Hungarian politics revealed by an approach that refers to political communication as a system of processes, which has specific laws and features. In such terms, political communication may force roles, issues, channels, discursive procedures and styles elaborated within on institutional political actors.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The basic question of the project is twofold. First, whether there are stages of the twenty-five year long development of political communication in Hungary, stages that can be separated on reasonable grounds. The second question is how political communication contributes to the creation and maintenance of the different political communities and political identities below the level of nation.
We have two hypotheses:
First: in Hungary, political communication has gone through three stages since 1990. The first stage from 1990 to 1997 put mass media in the centre, the second from 1997 to 2006 had a very strong emphasis on political marketing, and the third, since 2006, may be characterized by privatization, that is, by the growing importance of the subjective experience of politics and political communication by the citizens.
Secondly, we claim that political communication is a constitutive factor of political communities – not just a realm full of manipulation and lies. Traditionally, political community is considered identical with nation. Globalization, European integration, internal cleavages and the fierce pluralisation in Hungary resulted in smaller as well as cross border, that is, more and less broad political communities than the nation.
We also claim that political communities are integrated not by grand ideals, slogans, ideologies, like Nation, Progress, Europe, Modernity, Liberty, Equality etc., but sheer communication, which also has issues and slogans, sometimes the same as listed above but not the ideals themselves, but the communication as it flows integrates the people involved.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The importance of the project and its expected results is as follows:
1. We will understand the political communications processes of the present and the near future by studying the longer term tendencies. We will be able to separate the new and the old aspects of political communication by historical analysis and comparison.
2. In trying to interpret political communication we will not take national political community granted but emphasise instead the elasticity of the various political communities. Thereby we can investigate the integrative factors that create and maintain political communities. Obviously, groupings of people are kept together by various factors: by the division of labour in the economy, by the institutional frameworks under the control of state in politics, and by the common language and national memory in culture etc. Globalization, the process of the European integration on the one hand, the fierce internal political cleavages and the pluralisation of life styles on the other has led to the weakening of the traditional integrative factors. One sees the emergence of factors so far ignored or marginally appreciated in politics and particularly in political science. We mean emotional bonds to politicians, a kind of leader cult, emotional bonds to other objects, like flags, monuments, constitution etc.; political identification through non political events and activities, e.g., cultural attraction; integration via sheer communication.
3. We will elaborate and define concepts that can explain and make easier to grasp political and political communications developments. We will devote much more energy than political science has so far to concepts like political emotion, political identification, political performance, post-objectivity, resignation from independence of political parties among citizens and journalists/media companies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

After twenty-five years it is high time political science put forward a comprehensive overview of the development of political communication in Hungary. One should not reduce political communication to the lies, distortions, and manipulative efforts by parties, governments and mass media. The present project claims that political communication is an organic part of politics, a part that has its own specific laws and character. Political organizations and institutions do have influence on political communication but the effects are mutual, the former are also compelled to adapt to the political communications conditions: the roles it offers, the issues it raises, the means and channels it deploys, the discursive procedures it follows and the styles it cultivates.
Political communication also plays an important part in the creation and maintenance of political communities. Globalization, the process of European integration as well as the fierce internal political conflicts and the plurality of life styles have resulted in the discrepancy between political community and nation; to be more precise, today a citizen may belong to more than one political community, because there are several possible political communities for each of us. But then one may raise the question what keeps a political community, any political communities together, that is, what keeps us within a political community. One of the possible answers is communication: we belong to the political communities that communicate to us and, in turn, to the communities we maintain by communicating to the rest of their members.
The project studies Hungarian political communication from these angles.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a hálózatelemzés, de főképpen a társadalomszemiotika módszerének az alkalmazásával teljes képet adott a magyarországi politikai kommunikáció 1990-től 2015-ig tartó időszakáról. Számba vette a honi politikai kommunikáció fő aktorait, ügyeit, metaforáit és diskurzusait, csatornáit és látványvilágát. Elvégezte a politikai kommunikáció időbeli szakaszolását, éspedig a következőképpen: 1. 1990 – 1997: az intézményes politikai szereplők a médián keresztül próbálják eljuttatni üzeneteiket az állampolgárokhoz. 2. 1997 – 2006: az intézményes politikai szereplők egyre több médián kívüli, például marketinges eszközt vesznek igénybe a kommunikációjukban. A korszak jellemzője a politikai kommunikáció polarizációja: egymással egyre élesebb hangon kommunikáló két egyenlő méretű politikai tábor létrejötte. 3. 2006 – 2015: a politikai kommunikációban megjelennek az állampolgárok is, és így a folyamatok a korábbinál több szerelőjűvé válnak. Ugyanakkor a politikai kommunikáció centralizálódik, mivel a jobbközép egységessé válik, és ez a pólus képezi a megosztott ellenzék, azon belül a szintén megosztott baloldal fő és egyetlen közös (ellen)pontját. A kutatás több, mint ötven közleményt jelentetett meg: négy kötetet és tíz hazai és hét külföldi folyóirat publikációt, valamint összesen huszonkilenc könyvfejezetet, ezen belül hármat külföldön. Emellett többtucat hazai és külföldi rendezvényen adtak hírt a résztvevő kutatók a kutatásról és az eredményeiről.
kutatási eredmények (angolul)
The project has produced a comprehensive overview of the political communication in Hungary from 1990 to 2015. It used social semiotics and network analysis as methods. The research defined the main Hungarian political communities as semiotic configurations. The project registered the semiotic resources of the political communications processes according to five dimensions: actors, issues/causes, metaphors/discourses, channels and visuals. The research also delineated the stages of the Hungarian political communication. 1. 1990 – 1997: the institutional political players conveyed their messages through the media to the citizens. They, therefore, tried to capture the main (public) media outlets. 2. 1997 – 2006: the institutional players started to use communications channels developed and used by marketing to avoid the mass media. The stage also brought a fierce communication style within the polarizing political landscape between the big rightist and leftist camps. 3. 2006 – 2015: citizens became much more active players in political communication, through online and offline presence and activities. Political communication centralized because, by the second half of the period, the central right united and became the central player with the rest circling around. On the other hand, the central right became a pole which united the opposition in the negative sense, as a common enemy.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112323
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kiss Balázs: A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015, Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Kiss Balázs: A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015, MTA TK PTI, Budapest, 2019
Bene Márton, Szabó Gabriella: Bonded by Interactions: Polarising Factors and Integrative Capacities of the News Media in Hungary, JAVNOST-THE PUBLIC 26 : 3 pp. 309-329., 2019
Bene Márton: Sharing Is Caring! Investigating Viral Posts on Politicians’ Facebook Pages During the 2014 General Election Campaign in Hungary, Lilleker, D., Koc-Michalska, K., Negrine, R., Gibson, R., Vedel, T., Strudel, S. (eds.): Social Media Campaigning in Europe. London: Routledge, 2019
Kiss Balázs: Bevezetés, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Bene Márton, Nábelek Fruzsina: A politikai kommunikáció története a külföldi szakirodalomban, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Szabó Gabriella, Burai Krisztina: A magyar politikai kommunikáció története a hazai szakirodalomban, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Kiss Balázs: Aktorok, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Kiss Balázs: Ügyek, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Bene Márton: Metaforák és diskurzusok, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Szabó Gabriella: Csatornák, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Farkas Xénia: Látványvilág, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Kiss Balázs: Zárszó, Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 2015. Társadalomtudományi Kutatóközpont - L'Harmattan, Budapest, 2019
Kiss Balázs: Haragtól haragig. Politikatudomány és érzelmek, Valuch, Tibor; Lukács, Anikó; Tóth, Árpád (szerk.) Az érzelmek története Budapest, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 2019
Kiss Balázs, Szabó Gabriella: Hungary, Milos, Gregor; Otto, Eibl (szerk.) Thirty Years of Political Campaigning in Central and Eastern Europe. London, Palgrave Macmillan, 2019
Kiss Balázs: A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006, MTA TK PTI, 2017
Bene Márton: Post Shared, Vote Shared: Investigating the Link Between Facebook Performance and Electoral Success During the Hungarian General Election Campaign of 2014, Journalism & Mass Communication Quarterly, 95(2), 363-380, 2018
Bene Márton: Megosztásból szavazat. A Facebook-kampány hatása az egyéni választókerületi képviselőjelöltek választási eredményére a 2014-es országgyűlési választásokon, Politikatudományi Szemle, 28(1), 41-65., 2018
Bene Márton: Megosztó politikusok. Virális tartalmak a képviselőjelöltek Facebook-oldalain a 2014-es kampányban, Médiakutató, 18(4), 21-38., 2017
Bene Márton, Bata Attila: A baloldali politikai közösség politikai kommunikációja I. Aktorkonstrukciók, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 57-116.o., 2017
Bene Márton, Bata Attila: A baloldali politikai közösség politikai kommunikációja II. Diskurzusok, ügyek, csatornák és egyéb modalitások, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 117-189. o., 2017
Kiss Balázs: Közösségkutatás és társadalomszemiotika, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 9-56. o., 2017
Kiss Balázs: A jobbközép politikai közösség kommunikációja, 1997 - 2006, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 190-305. o., 2017
Kiss Balázs, Nábelek Fruzsina, Farkas Xénia: A liberális politikai közösség kommunikációja, 1990 - 1997, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 466-548.o., 2017
Farkas Xénia: A liberális politikai közösség politikai kommunikációja, 1997 - 2006, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 306-379. o., 2017
Szabó Gabriella: Nemzeti radikálisok, 1997 - 2006, Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 - 2006. Studies in Political Science, MTA TK PTI, Budapest, 2017, 380-465.o., 2017
Kiss Balázs, Szabó Gabriella: Constructing Political Leadership During the 2015 European Migration Campaign, Central European Jorunal of Communication, 11 : 1 pp. 9-24. , 15 p., 2018
Kiss Balázs: Identity Change in Ninety Minutes, Comunicazione politica, pp. 117-136. , 20 p., 2018
Kiss Balázs, Szabó Gabriella: A médiafölényről, Politikatudományi Szemle, 4., 2019
Kiss Balázs: Politikai közösség kilencven perc alatt, Politikatudományi Szemle, 2015
Szabó Gabriella - Bene Márton: Mainstream or an Alternate Universe? Locating and Analysing the Radical Right Media Products in the Hungarian Media Network., Intersections EEJSP I(1): 122-146, 2015
Szabó Gabriella - Bene Márton - Antal Anna - Farkas Attila: Kívül tágasabb! Radikális jobboldali magyar médianyilvánosság hálózataiban, Politikatudományi Szemle XXIV/3. 99-125., 2015
Kiss Balázs: Esemény, hálózat, szemiózis, Politikatudományi Szemle, 2016
Szabó Gabriella: Politikai kommunikáció és közösség, Politikatudományi Szemle, 2016
Bene Márton: Kommunikációs hálózatok és politikai közösség, Politikatudományi Szemle, 2016
Mihályffy Zsuzsanna, Bene Márton, Nábelek Fruzsina: Hálózatelemzés és kampánykutatás, Politikatudományi Szemle, 2016
Szabó Gabriella, Bene Márton: Interaction Networks of the Hungarian Media, Media in Process. Transformation and Democratic Transition című kötetben (szerk: Sai Felicia Krishna-Hensel). Routlegde: London. 119 – 140. pp., 2016
Bene Márton: Go viral on the Facebook! Interactions between Candidates and Followers on Facebook during the Hungarian General Election Campaign of 2014., Information, Communication and Society. Online first., 2016
Bene Márton: Virális politika. Állampolgári reaktivitás a képviselőjelöltek Facebook-oldalain., Politikatudományi Szemle, 2016
Szabó Gabriella – Bene Márton – Antal Anna – Farkas Attila: KÍVÜL TÁGASABB! Radikális jobboldali médiumok a magyar médianyilvánosság hálózataiban., Politikatudományi Szemle XXIV/3. 99–125. pp, 2015
Kiss Balázs: Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 1997, Studies in Political Science, MTA TK PTI, 2016
Kiss Balázs: Rövid vázlat a kiindulópontokról és a módszerről, Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 1997. MTA TK PTI, 2016
Bene Márton: Politikai kommunikációs hálózatok, 1990 - 1997, Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 1997. MTA TK PTI, 2016
Kiss Balázs: A jobbközép politikai közösség, 1990 - 1997, Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 1997. MTA TK PTI, 2016
Bene Márton - Bata Attila: A baloldali politikai közösség kommunikációja (1990-1997), Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 1997. MTA TK PTI, 2016
Szabó Gabriella: Népi radikálisok, 1990 - 1997, Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 - 1997. MTA TK PTI, 2016
Bene Márton: Sharing is Caring! Investigating Viral Posts on Politicians' Facebook Pages during the 2014 General Election Campaign in Hungary, Journal of Information Technology and Politics. Online first., 2017
Szabó Gabriella - Bene Márton: Interaction networks of the Hungarian Media, Krishna-Hensel, S. F. (ed): Media in Process. Transformation and democratic Transition. Routledge. 119-140. pp., 2016
Bene Márton: Virális politika. Állampolgári reaktivitás a képviselőjelöltek Facebook-oldalain, Politikatudományi Szemle 25(2): 84-110., 2016
Kiss Balázs: A nemzeti-polgári centrum kommunikációja, A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015. MTA TK PTI, Budapest, 2019
Bene Márton: A baloldali/demokratikus ellenzéki politikai közösség politikai kommunikációja, A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015. MTA TK PTI, Budapest, 2019
Szabó Gabriella: Nemzeti radikálisok politikai kommunikációja, A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015. MTA TK PTI, Budapest, 2019
Farkas Xénia: A zöld közösség politikai kommunikációja, A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015. MTA TK PTI, Budapest, 2019
Bene Márton: The semiotic resources of left-wing political community between 1990 and 2015, . Social Science as Social Semiotics: Bridging Theories, Methods, and Practices, Kaliningrad, 2018
Bene Márton: The semiotic resources of left-wing political community between 1990 and 2015, Conference of European Sociological Association, Manchester, 2019
Kiss Balázs: Dramatic and Postdramatic. Strategies of Emotion Management, ECPR General Conference, Wroclaw, 2019
Kiss Balázs: Dramatic to Postdramatic in Politics and Popular Culture, “Rethinking Theories and Concepts of Mediated Communication” Research conference – 13-14 September 2018 in Barcelona, 2018





 

Projekt eseményei

 
2015-12-15 08:36:44
Résztvevők változása




vissza »