 |
Újkőkori közösségek a Balkán és Közép-Európa érintkezési övezetében a Kr. e. 6. évezred második felében
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112366 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Oross Krisztián |
| magyar cím |
Újkőkori közösségek a Balkán és Közép-Európa érintkezési övezetében a Kr. e. 6. évezred második felében |
| Angol cím |
Neolithic communities in the contact zone between the Balkans and Central Europe in the second half of the 6th millennium BC |
| magyar kulcsszavak |
neolitikum, Dél-Dunántúl, településszerkezetek, településhálózat |
| angol kulcsszavak |
Neolithic, southern Transdanubia, intrasite settlement patterns, settlement network |
| megadott besorolás |
| Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Régészet |
|
| zsűri |
Régészet |
| Kutatóhely |
Régészeti Intézet (Bölcsészettudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Gortva Gergely
Jakucs János
Jakucs János
Marton Tibor
Nyerges Éva Ágnes
Serlegi Gábor
Vágvölgyi Bence
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2019-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
27.928 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
9.79 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A program célkitűzése a Közép-Európa és a Balkán közötti közvetlen érintkezési zónát képező Délkelet-Dunántúl neolitikus megtelepedésének kutatása. A Kr. e. 6. évezred második felében élt közösségek vizsgálata három szinten fog megvalósulni. A kiindulási alapot három olyan, megelőző feltárások során felfedezett újkőkori település jelenti, amelyek feldolgozása az elmúlt évek során már megkezdődött: a Balaton déli partján fekvő Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő, a Duna árterének peremén elhelyezkedő Tolna-Mözs, illetve a Mecsek hegységtől délre fekvő Szederkény-Kukorica-dűlő lelőhelyek. Mindhárom településen megfigyelhetők voltak a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájára jellemző épületek maradványai. A feltárt kerámia leletanyag ugyanakkor eltérő jellegzetességeket mutat, dél felé haladva a Vinča kultúra egyre erőteljesebb hatása mutatható ki. A három lelőhely komplex elemzésének célja a települések szerkezetének és fejlődésének modellezése. A vizsgálatok egyúttal három egymással is összevethető településtörténeti modellt fognak eredményezni a vizsgált terület földrajzilag és kulturálisan is eltérő pontjairól. A települések környezetének mikroregionális kutatása intenzív terepbejárások során valósul meg, amelynek segítségével betekintés nyerhető azoknak a településcsoportoknak a szerkezetébe, hierarchiájába és települési stratégiáikba, amelyekhez az ásatásokkal kutatott lelőhelyek tartoznak. A harmadik jelentős célkitűzés a korszak Délkelet-Dunántúlon ismertté vált összes településére vonatkozó adatbázis kialakítása, továbbá a megtelepedési stratégiák és a településhálózat jellegzetességeinek átfogó, regionális elemzése.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A program alapvető kérdésfeltevése arra vonatkozik, hogy a kutatott területen az anyagi kultúra, a létfenntartási stratégiák és a populációgenetikai markerek tekintetében is számos hasonlóságot, egyúttal komoly különbségeket is felmutató, a késő Starčevo- és a korai Vinča-kultúrákhoz, valamint a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájához sorolt közösségek összefonódásának milyen fokozatai, átmeneti típusai, tér- és időbeli mintázatai figyelhetőek meg. A kutatási program annak a kérdésnek a megválaszolására törekszik, hogy a régióban megjelenő különböző régészeti-kulturális egységek egymásra gyakorolt hatása a kulturális kompetenciák – így például a technológia, tárgyi kultúra, települési struktúra, építészet, létfenntartás, rítusok stb. – mely rétegeiben és milyen mértékben mutatható ki az elsődleges interakciós zónában és attól távolodva. A program további, alapvető módszertani kérdése, hogy a legmodernebb természettudományos módszerekkel végzett vizsgálatok eredményei és a hagyományos régészeti adatok hogyan hangolhatók össze interdiszciplináris elemzésekkel úgy, hogy ezek végül a lehető legmegfelelőbb válaszokat adják társadalomtörténeti kérdésekre.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A program az észak-balkáni Vinča és a közép-európai vonaldíszes kultúrkörök között a Kr. e. 6. évezred második felében lezajlott interakciók folyamatát és hatásait vizsgálja, amelyek az élelemtermelés Kárpát-medencei megjelenését és legkorábbi időszakát követően meghatározták a Dél-Dunántúl és egy szélesebb közép-európai térség neolitikus fejlődését. A kutatás homlokterében pontosan az a terület áll, amely alapvető szerepet játszott ebben a folyamatban. A közelmúltban meghatározott leletanyagok alapján egyértelművé vált, hogy a délkelet-dunántúli régióban a Vinča-kultúra önállóan is jelen volt. A tolna-mözsihez hasonló, „többelemű” kerámia leletegyüttesek ugyanakkor komoly kihívást jelentenek abban az értelemben, hogy leírásuk mennyiben lehetséges a hagyományos régészeti kultúra-fogalom keretei között. A program a statisztikai elemzéshez nélkülözhetetlen egységes tárgyleíró rendszer és az adatfelvétel módszereinek kialakítását is céljául tűzte ki. A kerámia petrográfiai jellegű vizsgálata, a pattintott kőeszköz, illetve az állatcsont feldolgozások segítségével kivételesen összetett kép rajzolható az egyes települések tárgyi emlékanyagáról. A régészeti eredmények elemzése többféle, az egykori környezetre, az emberi populációk genetikai sajátosságaira, illetve a táplálkozási viszonyokra vonatkozó, egyéb programok során megvalósult vizsgálatot is integrálni fog. A program megvalósulása esetén a kiterjedt neolitikus települések olyan, egységes szemléletű feldolgozása történne meg, amely a régióban a Kr. e. 6. évezred második felére vonatkozó kutatásokból mindeddig jórészt hiányzott. A projekt jelentősége azonban messze túlmutat az egyes települések elemzésén, mivel a tervezett kutatás két további szintjét mikroregionális és az egész Délkelet-Dunántúlra vonatkozó vizsgálatok alkotják. A várt eredmények elsőként nyitnak lehetőséget arra, hogy a kutatócsoport Közép-Európa számos területén már megvalósul komplex kutatásokkal összevethető modelleket alkosson a vizsgált közösségek településhálózatáról és települési stratégiáiról.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A régészettudomány jelen tudása szerint Közép-Európa újkőkori fejlődése a Kr. e. 6. évezredben vette kezdetét. A folyamat során az újkőkorra jellemző élelemtermelő létfenntartási mód (a földművelés és állattartás) és technológia (kerámiaedények készítése, illetve a föld felszínére épített, oszlopszerkezetes épületek használata) néhány száz év alatt a Kárpát-medencétől a Rajna-vidékig, később egészen a Párizsi-medencéig terjedt el. A kérdéses időszakban – hasonlóan a 21. századhoz – a vizsgálandó terület, a Délkelet-Dunántúl a Közép-Európa és az Észak-Balkán közötti egyik legfontosabb összekötő kapocs. Legnagyobb részén a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrája néven elkülönített régészeti egység közösségei éltek. Ettől délre már a balkáni típusú ún. Vinča-kultúra terjedt el. A program egyik fontos célja három, korábban ásatásokkal kutatott újkőkori településnek, illetve azok közvetlen környezetének komplex vizsgálata. Az ott előkerült régészeti leletek és jelenségek értelmezése mellett a kutatási program integrálja számos természettudományos kutatás (archeozoológia, archeobotanika, geológia, fizikai antropológia, genetika) eredményeit is. Fő célkitűzése azonban az emberi közösségek kapcsolatrendszereinek és megtelepedési stratégiáinak vizsgálata egy olyan területen, amely Európa két alapvető kulturális régiója közötti átmeneti zónában helyezkedik el.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The objective of the project is the research of the Neolithic settling of southeast Transdanubia that forms the direct contact zone between Central Europe and the Balkans. Three different scales are proposed for the investigation of communities lived in the second half of the 6th millennium BC. The initial point is formed by three Neolithic settlements discovered in the course of preventive excavations, and whose evaluation has already started: Balatonszárszó-Kis-erdei-dűlő on the southern shore of Lake Balaton, Tolna-Mözs on the edge of the flood basin of the Danube and Szederkény-Kukorica-dűlő south of the Mecsek hills. The typical house remains of the Central European Linearbandkeramik culture could be observed on all three settlements. In contrast, the uncovered pottery material has different charcteristics, an intensifying impact could be detected towards the south. The task of the complex analysis of the three sites is the modelling of the intrasite settlement patterns and site developments. At the same time, the investigations will provide three comparable models on the settlements history from three different points of the research area, both from geographical and cultural sense. The environment of the settlements will be investigated by intensive field surveys, that will provide an insight to the structure, hierarchy and settling strategy of those settlement clusters, to which the excavated sites are belonging. The third significant aim is the evolvement of a database concerning all known sites of the period from southeast Transdanubia, and the comprehensive analysis of the settling strategies and the charcteristics of the settlement network within the region.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The essential question of the program is concerned to the grade, types, spatial and temporal patterns of the entanglement of the communities referred to the late Starčevo, early Vinča and to the Central European Linearbandkeramik cultures. The above mentioned units show many similarities but also significant differencies regarding their material culture, subsistence strategy and markers for population genetics. The project aims to answer the question in which layers of the cultural competence (technology, material culture, settlement structure, architecture, subsistence strategy, rituals, etc.) and to what extent the mutual impetus between the archaeological-cultural units of the region could be detected in the primary zone of interaction and in further areas. One more substantial methodological question of the project is how the results of analyses carried out with the most advanced natural scientific methods and the conventional archaeological data could be harmonised in that way, that they provide the most appropriate answers to social historical questions.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The project investigates the process and impacts of the interactions between the northern Balkan Vinča and the Central European Linearbandkeramik cultures in the second half of the 6th millennium BC that determined the Neolithic development of southern Transdanubia and a broader area in Central Europe after the appearance of food producting economy in the Carpathian Basin. Exactly that region stands in the focus of the research that played an essential role in the above-mentioned process. On the basis of recently identified find materials it became obvious that the Vinča culture was independently present in the southeastern Transdanubian region. The pottery assemblages with distinct components such as Tolna-Mözs mean a great challenge in that sense how far it is possible to characterize them in the traditional concept of archaeological cultures. The program aims to create a coherent system and methodology for the data record that is required for any statistical analysis. An excepionally complex picture can be provided on the material culture of the settlements through the petrographic analysis of the pottery and the evaluation of the chipped stone tool assemblages as well as the archaeozoological finds. The assessment of the archaeological results will integrate various pieces of information achieved by different programs on the ancient environment, genetic characteristics of the population and on dietary evidence. The program would provide a unified approach to the assessment of extended Neolithic settlements that was largely absent from research of the 6th millennium BC period of the region until now. However the significance of the project is however far beyond the analysis of single settlements, microregional investigations and studies concerning the whole southeast Transdanubian region constitute the two additional levels of the research proposal. The expected results enable for the research team to create models on the settlement network and settling strategies of the investigated communities that are comparable with complex research activities already fulfilled in some regions of Central Europe.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
According to the current knowledge of archaeological science the Neolithic development of Central Europe has began in the 6th millennium BC. The subsistence strategy (farming and livestock breeding) and technology (such as pottery manufacturing and the use of above ground timber-framed buildings) characteristic for the Neolithic spread from the Carpathian Basin to the Rhineland and further to the Paris Basin in a few hundred years. During the investigated period, similarly to the 21th century, the research area, southeast Transdanubia represented one of the most important connecting links between Central Europe and the northern Balkans. Most of the territory was inhabited by the communities of the archaeological unit marked with the label Central Eurpoean Linearbandkeramik culture. To the south of them the Balkan-type Vinča culture was dispersed. One of the important tasks of the project is the complex analysis of Neolithic settlements and their immediate vicinity that were formerly investigated by excavations. Beside the interpretation of finds and features uncovered on the sites, the program integrates the results of various natural historical research activities such as archaeozoology, archaeobotany, geology, phisical anthropology and genetics. However the main goal of the research is the investigation of relations and settling strategies of human communities on a territory that is located in the transitional zone between two substantial cultural regions of Europe.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Oross, Krisztián ; Cramp, Lucy J. E. ; Gortva, Gergely ; Jakucs, János ; Lyublyanovics, Kyra ; Marton, Tibor ; Serlegi, Gabor ; Vágvölgyi, Bence ; Whittle, Alasdair: 'It's still the same old story': the current southern Transdanubian approach to the Neolithisation process of central Europe, QUATERNARY INTERNATIONAL 560-561, 154-178., 2020 | | Marton Tibor, Kreiter Attila, Füzesi András, Louise Gomart, Gortva Gergely, Gucsi László, Oross Krisztián, Pető Ákos, Serlegi Gábor, M. Virág Zsuzsanna, Jakucs János: Változó tradíciók: A kerámiastílus, -előállítás és -használat tér- és időbeli mintázatai a Kr. e. 6. évezred második felében a Délkelet-Dunántúlon és a környező régiókban, MAGYAR RÉGÉSZET 9(1), 1-11., 2020 | | Marton Tibor, Kreiter Attila, Füzesi András, Gomart Louise, Gortva Gergely, Gucsi László, Oross Krisztián, Pető Ákos, Serlegi Gábor, M. Virág Zsuzsanna, Jakucs János: Transforming traditions of Material Culture: Spatial and chronological patterns in ceramic styles, pottery production and pottery consumption in southern Transdanubia and the adjacent regions during the later sixth millennium BC, HUNGARIAN ARCHAEOLOGY 9 : 1 pp. 1-11., 2020 | | Rassmann, K ; Stevens, F ; Oross, K ; Marton, T ; Osztás, A ; Serlegi, G ; Winkelmann, K ; Bánffy, E: Windows onto the landscape: prospections on the prehistoric sites at Alsónyék, Fajsz-Kovácshalom, Fajsz-Garadomb and Tolna-Mözs in the Sárköz region, In: Bánffy, Eszter (szerk.) The environmental history of the prehistoric Sárköz region in Southern Hungary, 11-82., 2020 | | Jakucs, János: LBK and Vinča in South-East Transdanubia: Comments on merging, interleaving and diversity, QUATERNARY INTERNATIONAL 560-561, 119-141., 2020 | | Jakucs, J ; Voicsek, V: A Kr. e. 6. évezred második felének új kutatási eredményei Baranya megyében, JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 54, 133-177., 2017 | | Marton Tibor, Oross Krisztián: Mérnöki tudomány az újkőkorban, HATÁRTALAN RÉGÉSZET 3: (4) p. 10., 2018 | | Vágvölgyi B, Serlegi G, Marton T, Jakucs J, Gortva G, Oross K: Landscapes Between Settlements: Off-Site Areas And The Modeling Of Roman Age Settlement Structures In Central Pannonia, In: Kateřina, Kleinová (szerk.) 24th EAA Annual Meeting : Reflecting Futures. Barcelona, 5-8 September 2018., Universidad de Barcelona; European Association of Archaeologists (2018) p. 643., 2018 | | Jakucs J, Oross K: At the Gates of the Balkans – Prehistoric communities of the Baranya, Janus Pannonius Múzeum; MTA BTK Régészeti Intézet, 2017 | | Serlegi G, Vágvölgyi B, Fábián Sz, Gortva G, Jakucs J, Marton T, Oross K: Az emberi megtelepedési stratégia hidrológiai aspektusai a Dél-Dunántúlon, In: Zatykó, Csilla; Szilágyi, Magdona; Szabó, Máté (szerk.) Történeti táj – tájrégészet: eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban. Absztrakt kötet., MTA BTK Régészeti Intézet (2017) pp. 30-30., 2017 | | Vágvölgyi B, Serlegi G, Marton T, Gortva G, Jakucs J, Kolonits L, Vas G, Oross K: Transforming stratigraphy into 3D shapes: scrutinising a Neolithic house, In: Jos, Bazelmans (szerk.) Building Bridges : Abstract book of the 23rd Annual Meeting of the European Association of Archaeologists 2017, European Association of Archaeologists (2017) pp. 96-96., 2017 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
