Tanköteles kor emelésének hatása a serdülőkori terhességre  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112792
típus K
Vezető kutató Scharle Ágota
magyar cím Tanköteles kor emelésének hatása a serdülőkori terhességre
Angol cím Effect of raising the compulsory school age on teenage pregnancy
magyar kulcsszavak fertilitás, közoktatás
angol kulcsszavak fertility, education
megadott besorolás
Demográfia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Demográfia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft.
résztvevők Adamecz Anna
Samu Flóra
Samu Flóra
Szikra Dorottya
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2015-11-30
aktuális összeg (MFt) 2.128
FTE (kutatóév egyenérték) 0.85
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan befolyásolja az iskolázottság a serdülőkori terhesség előfordulását. A serdülőkori terhesség rendkívül komplex társadalmi jelenség, amelyre számos tényező hatással lehet. Ezek közül a faktorok közül ebben a kutatásban kizárólag az iskolázottságra koncentrálunk. Az iskolázottság hatását a tinédzserkori terhességre egy 1998-as magyar jogszabály-változás felhasználásával becsüljük meg, ami a kötelező iskolalátogatás korhatárát 16-ról 18 évre emelte. Az irodalom a korai terhesség számos negatív egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatását dokumentálja: a serdülő kori terhesség az egyik olyan csatorna, amelyen keresztül a szegénység generációról generációra öröklődik.

A serdülőkori terhesség átlagos előfordulása az elmúlt pár évtizedben csökkent Magyarországon. Kutatásunk célja, hogy feltárja, milyen szerepet játszott ebben az iskolázottság növekedése, illetve, a kötelező iskolalátogatási korhatár emelése hozzájárult-e a kedvező trendhez. A serdülőkori terhesség kutatása már elindult Magyarországon, arról azonban nem rendelkezünk információval, hogy az oktatáspolitika miként hathat a tinédzserkori gyermekvállalásra.

Az elemzést a 2011-es magyar népszámlálás egyéni adatai segítségével végezzük el. A 18 éves kötelező iskolalátogatási korhatár elméletileg elsőként az 1991 júniusában születettek esetében volt érvényes, míg az 1991 májusában születetteknek még a 16. életévük betöltéséig kellett az iskolarendszerben maradni. A két csoport összehasonlításával a hosszú távú trendekre és a szezonalitásra való kontrollálás mellett ezért meg tudjuk becsülni, hogy milyen módon hatott az extra két év a tinédzserek fertilitási döntéseire.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunk alapkérdése, hogy az iskolázottság hogyan befolyásolja a tinédzserek fertilitási döntéseit. Több magyar kutatás is szolgál információkkal a serdülőkori terhesség kérdéskörét illetően, arról azonban keveset tudunk, hogy milyen faktorok befolyásolják a 19 év alattiak gyermekvállalási döntéseit. Az oktatás fertilitási döntésekre kifejtett oksági hatását megbecsülni nem egyszerű feladat, mert kölcsönösen hatnak egymásra: azok a fiatalok, akik tovább maradnak az oktatási rendszerben, kisebb valószínűséggel esnek teherbe a tinédzseréveik alatt, de a fordítottja is igaz, akik nem esnek korán teherbe, nagyobb valószínűséggel tudják középiskolai tanulmányaikat befejezni. A mérést tovább bonyolítja, hogy számos olyan tényező lehet a háttérben, ami egyszerre befolyásolja mind az iskolai karriert, mint pedig a gyermekvállalást: hátrányos helyzetű vagy iskolázatlan szülők serdülő gyerekei nagyobb valószínűséggel esnek teherbe és nagyobb valószínűséggel hagyják ott idejekorán az iskolát is. A keresett hatást ezért az iskolalátogatási korhatár egyszeri, 1998-es változtatásának segítségével becsüljük meg, ami egyes kohorszok számára két évvel meghosszabbította az kötelező iskolába járás idejét. Két kérdést teszünk fel: sikeres volt-e a jogszabály implementációja, azaz az iskolarendszerben eltöltött időt valóban növelte-e, és ha igen, akkor ennek hatására az érintett korosztályok kisebb valószínűséggel döntöttek-e a serdülőkori gyermekvállalás mellett.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás Magyarországon (és a régióban) elsőként dokumentálja az iskolázottság oksági hatását a tinédzser lányok fertilitási döntéseire, és rávilágít, hogy a serdülőkori terhesség elmúlt évtizedekben tapasztalt csökkenésében az oktatás milyen szerepet töltött be. A magyar 15-19 éves lányok korcsoportjában a terhességek száma 3-4 százalékot tesz ki évente, ennek a társadalmi eloszlása azonban nem homogén. Az irodalom szerint a serdülőkori terhesség a korai iskolaelhagyás egyik fontos oka: az Életpálya felmérésekben az iskolából kiesett roma diákok negyede, a nem roma diákok 10 százaléka említette a gyermekvállalást, mint az iskolából való kiesés egyik mozgatórugóját. Az irodalom azt is dokumentálja, hogy az érettségi megszerzése létfontosságú lenne a magyar munkaerőpiacon, és az iskolából egyszer kiesettek döntő többsége nem kerül vissza az iskolarendszerbe és sosem szerez érettségit, illetve szakképesítést. A roma és/vagy iskolázatlan szülők gyerekei többszörösen nagyobb valószínűséggel esnek ki az oktatási rendszerből; a serdülőkori terhesség tehát az iskolából való kiesésre kifejtett hatásán keresztül a szegénység generációk közötti átörökítésének egyik fontos csatornája. A serdülőkori terhesség kutatott terület Magyarországon, arról azonban, hogy milyen társadalompolitikai beavatkozások befolyásolják a tinédzserek fertilitási döntéseit, nagyon keveset tudunk. A nemzetközi irodalom vizsgálja az iskolázottság, illetve az oktatáspolitikai eszközök hatását, de az eredmények vegyesek, főként a hatásmechanizmusukat illetően. Kiemelkedően fontos lenne, hogy a nyugat-európai országokban lebonyolított vizsgálatok mellett a régióban is tanulmányozzuk az oktatáspolitikai eszközök fertilitási hatását.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A serdülőkori terhesség rendkívül összetett társadalmi probléma, ami számos negatív következménnyel jár: a fiatal anyák kiesnek az iskolából, amit nagy valószínűséggel később sem fejeznek be, nagyobb valószínűséggel fordul elő az esetükben koraszülés, illetve lesz a baba kisebb súlyú, mint a felnőtt anyák újszülöttjei, és nem csak a születéskor: a súlyhátrány évekkel később is fennmarad. A minta öröklődik, tinédzser anyák gyerekei nagyobb valószínűséggel válnak később maguk is tinédzser anyává. A korai iskolaelhagyás és a középfokú végzettség meg nem szerzése az anya és a gyermek számára egyaránt káros, ezért a serdülőkori terhesség a szegénység generációk közötti átörökítésének egyik fontos csatornája.
Kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan befolyásolja a serdülőkori terhesség előfordulását az iskolázottság, azaz, a kötelező iskolalátogatási korhatár emelése csökkenti-e a tinédzserkori gyermekvállalást. A kötelező iskolalátogatási korhatár Magyarországon 1998-ban 16-ról 18 évre emelkedett. Azt vizsgáljuk tehát a 2011-es népszámlálás adatainak felhasználásával, hogy az extra két év kötelezően iskolában töltendő idő hozzájárult-e a serdülőkori terhesség előfordulásának csökkenéséhez. Bár a tinédzserkori terhességek száma Magyarországon átlagosan csökken, egyes hátrányos helyzetű közösségekben továbbra is magas, és hozzájárulhat a hosszú távú iskolázatlanság és szegénység fenntartásához.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

We examine the effect of education on the prevalence of teenage pregnancy making use of a change in school leaving age legislation in 1998 in Hungary. Teenage pregnancy is an utterly complicated social phenomenon caused and influenced by many factors. Among these factors of great importance, we concentrate solely on education in this research.

Through its effect on dropping out early from school, teenage childbearing is one of the most important channels of the intergenerational transmission of poverty. The negative health, social and economic consequences of adolescent pregnancy are well documented both in the international and Hungarian literature, including its negative impact on the second generation.

The prevalence of teenage pregnancy in Hungary was dropping in the last couple of decades on average. This research aims to shed light on whether staying longer in school, thus accumulating more human capital, is one of the reasons why the prevalence of adolescent childbearing is decreasing. We estimate the causal effect of schooling on early pregnancies by exploiting a legislation change in 1998, which increased school leaving age from 16 to 18 years, affecting first those born in June 1991. Using the individual level data of the 2011 Hungarian Census, we compare teenage pregnancy prevalence among those born in May vs. in June 1991 while we are controlling for seasonality and long-time trends. We aim to publish our result in a peer-reviewed journal.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Our main question is whether staying longer in school and accumulating more human capital affects the prevalence of teenage pregnancy. While there has been some research in Hungary regarding teenage fertility, we know nothing about factors driving adolescent birth giving decision making. It is not straightforward to measure the causal effect of education on teenage pregnancy, as causality may go to both directions: teenagers with more years of schooling may be less likely to get pregnant, or, if the prevalence of teenage pregnancy is lower, more teenagers may have the possibility to stay in school longer and finish secondary education. Moreover, it complicates the analysis that there may be several other things affecting educational attainment and teenage pregnancy at the same time: for example, disadvantaged adolescents are more likely to drop out of school and have early sexual life at the same time. Thus, we would like to measure the causal impact of education, using a school leaving policy change, on the prevalence of adolescent pregnancy. We ask two questions: whether the new regulation was implemented in practice, i.e. whether those under the higher school leaving age policy did stay longer in school and finished secondary education, and if so, whether they were less likely to have a child before age 19.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research gives insight to the causal effects of education through school-leaving age legislation on teenage fertility decision making, and helps us to understand whether education policy played a role in the decreasing trend of teenage pregnancy rate in the last decade. On average, about 3-4% of 15-19 year old girls get pregnant in Hungary, however, the prevalence of teenage childbearing is not homogenous in the society. According to the literature, one-quarter of Roma and 10% of non-Roma school dropouts mentioned in the Életpálya surveys having a child among their reasons for leaving school early. It is also documented that finishing secondary school with earning a maturity exam (érettségi) has a vital importance on the Hungarian labour market, and drop-outs are very much unlikely to find a way back to the school system and gain any degrees. The share of drop-outs in the case of children of uneducated and/or Roma parents is several times higher, thus, early pregnancy through its effect on leaving school early is an important channel of the intergenerational transmission of poverty. While there has been some research in Hungary regarding teenage fertility, we know nothing about factors driving adolescent birth giving decision. International evidence suggests a link between education and teenage pregnancy, but the results are mixed, and from the CEE region no evidence is available at all. Consequently, it is extremely important to gain more understanding on how education policy affects early childbearing and school leaving decisions.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Teenage pregnancy is a very complex social phenomenon, and it has several negative effects: girls drop out of school and they are very likely to never finish secondary education, they are more prone to early delivery, their babies weight less at birth and keep having lower weights compared to their peers for years. Early childbearing is even inherited in the sense that children of teenage mothers are more likely to become teenage mothers themselves. Dropping out of school and not gaining a secondary degree also has severe consequences to both mother and child, thus, adolescent childbearing is one of the channels through which poverty is inherited from generations to generations.

How this vicious circle can be stopped? One potential answer may be being forced to stay longer in school. This is exactly the question we ask: would more education prevent adolescent childbearing? We investigate whether the increase of the school leaving age in 1998 from 16 to 18 decreased the prevalence of teenage pregnancy. This is an extremely important question, because for now we do not know much about which policy tools can help to reduce this phenomenon. Although the prevalence of teenage pregnancies is decreasing on average, this trend is not homogenous, and in disadvantaged communities it is still quite high, contributing to long-term low education and poverty.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az 112792 sz. OTKA kutatásban az iskolázottság hatását vizsgáljuk a serdülőkori terhesség bekövetkezési valószínűségére. Az iskolázottság hatását a tinédzserkori terhességre egy 1998-as magyar jogszabály-változás felhasználásával becsüljük meg, ami a kötelező iskolalátogatás korhatárát 16-ról 18 évre emelte. A megemelt korhatár az 1991. június után születetteket érinti, mert a jogszabály szerint tankötelessé válik a gyermek abban az évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. Eredményeink szerint a tankötelezettségi kor emelése a Roma lányok körében 7,3 százalékponttal csökkentette a 18. életév betöltése előtti gyermekszülés valószínűségét. Ez egy viszonylag jelentős hatás, bár 20 éves korra már eltűnik. A becslés robusztusságát többféle módszerrel is ellenőriztük. Meglepő eredmény, hogy a befejezett iskolákra vonatkozóan nem találtunk szignifikáns hatást, ami arra utal, hogy a szabályozás hatása inkább az ún "bezártság" hatáson keresztül érvényesült. A kutatási jelentésben az eredmények további finomítására is javaslatot teszünk.
kutatási eredmények (angolul)
We examine the intention to treat effect of an increase in the compulsory school-leaving (CSL) age in Hungary on the prevalence of teenage pregnancy in a regression discontinuity design. We find that the rise from age 16 to 18 decreased the probability of first birth-giving by 7.3 percentage points among Roma women. This is a relatively large effect, however, it vanishes by age 20. We support our findings by several robustness checks. It is puzzling that we find no effect on the education outcomes of these women; thus, we conclude that the impact of the legislative change might have gone through the time-use (incarceration) channel. We discuss the potential problems with our empirical design and point out the further directions of this research.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112792
döntés eredménye
igen




vissza »