The judicial enforcement of contracts and the development of entrepreneurial economy  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
113072
Type PD
Principal investigator Mike, Károly
Title in Hungarian A szerződések bírósági kikényszeríthetősége és a vállalkozói gazdaság fejlődése
Title in English The judicial enforcement of contracts and the development of entrepreneurial economy
Keywords in Hungarian szerződés, bíróságok, kikényszerítés, vállalkozások, üzleti bizalom, gazdasági fejlődés
Keywords in English contract, courts, enforcement, enterprises, business trust, economic development
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)75 %
Ortelius classification: Business law
Economics (Council of Humanities and Social Sciences)25 %
Ortelius classification: Small Medium enterprise studies
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent HÉTFA Research Institute
Starting date 2014-10-01
Closing date 2017-10-31
Funding (in million HUF) 8.848
FTE (full time equivalent) 2.22
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Egy modern gazdaság sikeres működése feltételezi, hogy a vállalkozások a bíróságokra hagyatkozhatnak, ha érvényt akarnak szerezni szerződéseiknek. Ha ez nem lehetséges, az üzleti kooperáció a személyes kapcsolatok szférájára szűkül. A posztkommunista gazdaságokban, amelyekben az informális intézmények és a személyes megbízhatóság kulcsszerepet játszanak, a bírósági kikényszerítés és ennek révén a személytelenebb kooperáció felé való elmozdulás a gazdasági fejlődés fontos feltétele. Meglepően keveset tudunk azonban nem csak a tranzíciós, hanem még a fejlett gazdaságokban is arról, pontosan mi is a bírósági kikényszerítés szerepe a vállalatközi kapcsolatokban. Kérdéses továbbá, hogy a posztkommunista országok az intézményi fejlődésnek ugyanazt az útját követik-e, mint nyugati társaik. A kutatás célja, hogy elősegítse a bíróságok szerepének elméleti megértését a tranzíciós gazdaságokban, és új empirikus bizonyítékokat tárjon fel a magyar kkv-k szerződéses gyakorlatáról.

A kutatás az új intézményi gazdaságtan, a ‘law and society’ irányzat és a joggazdaságtan eredményeire alapozva vizsgálja, hogy a magyar vállalkozások mennyiben hagyatkoznak a bíróságokra, és milyen tényezők befolyásolják ezzel kapcsolatos döntéseiket. A következő négy tényezőcsoport hatását vizsgálja egy kérdőíves vállalkozói adatfelvétel elemzésével: a tranzakciók gazdasági jellemzői; a nem jogi szerződéses biztosítékok; a köztes intézmények; és a globális piaci integráltság mértéke. A statisztikai elemzést egy esettanulmány egészíti ki, amely azt vizsgálja, hogy az önszerveződő köztes intézmények milyen szerepet játszanak a kevésbé személyes jellegű, jog alapú szerződéses kapcsolatok térnyerésében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Ha meg akarjuk érteni, milyen szerepet játszik a szerződések bírósági kikényszeríthetősége a vállalkozások közötti kapcsolatokban és a gazdasági fejlődésben, abból kell kiindulnunk, hogy a bíróságok szerepe egyrészt az üzleti tranzakciók közgazdasági jellemzőitől függ, másrészt attól a tágabb intézményi környezettől, amelyben a vállalkozások működnek. A kutatás célja ezen összefüggések tisztázása.
(1) Hogyan befolyásolják a tranzakciók közgazdasági jellemzői a bírósági szankciók használatát? Hipotézisünk szerint a tranzakciós bizonytalanság, a tranzakciók ismétlődése, a specifikus eszközök és az alternatívák hiánya növeli a bíróságok szerepét, és csökkenti az informális biztosítékokét.
(2) Hogyan hat a tágabb intézményi környezet arra, hogy a vállalkozások a bíróságokra hagyatkoznak-e? Hipotézisünk szerint Magyarországon a személyes bizalom minden jól működő üzleti kapcsolat előfeltétele. Ugyanakkor a személyes bizalom és az üzleti siker közötti szoros kapcsolat oldódik, ha a felek nagyobb szerepet szánnak a szerződésük bírósági kikényszeríthetőségének.
(3) Milyen különbségek vannak a magyar gazdaság különböző szegmensei között a bíróságokra hagyatkozás mértékében? Hipotézisünk szerint két tényező különösen fontos differenciáló szerepet tölt be: fontosabb a bíróságok szerepe a multinacionális cégekhez kötődő szegmensekben, illetve ott, ahol erős a jól szervezett szakmai közösségek szerepe.
(4) Hogyan támogatják a szakmai szerveződések a személytelenebb, a jogra jobban alapozó gazdaság felé való átmenetet? A kutatás feltevése szerint elsősorban úgy, hogy a tagságuk szelekciója és belső ellenőrzése révén segítik a külső, személytelen reputáció kiépülését.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás célja, hogy bővítse és elméletileg megalapozottabbá tegye tudásunkat arról, milyen szerepet játszik a bírósági kikényszeríthetőség a magyar kis- és középvállalkozások szerződéses kapcsolataiban. A kutatás:
- feltárja, hogy a tranzakciók közgazdasági jellemzői és a nem jogi szerződéses biztosítékok miképpen befolyásolják, hogy a vállalkozások milyen jelentőséget tulajdonítanak a szerződésjogi szankcióknak üzleti kapcsolataikban;
- feltérképezi, milyen különbségek figyelhetők meg a magyar vállalkozói gazdaság különböző szegmenseiben a bíróságokra hagyatkozást illetően;
- magyarázatot nyújt arra, hogy a szakmai szerveződések és üzleti közösségek milyen szerepet játszanak abban, hogy a szerződéses kapcsolatok az informális biztosítékok szférájából a jogi biztosítékok szférája felé mozduljanak el.

A kutatás célja továbbá, hogy a következő hozzájárulásokat tegye a nemzetközi szakirodalomhoz:
- ellenőrizze elméletileg megalapozott hipotézisek érvényességét új kontextusban és a korábbiakhoz képest részben gazdagabb tartalmú adatbázison;
- új, szerződés alapú magyarázatot nyújtson arra, miért nem képesek egy átmeneti gazdaság bizonyos szegmensei arra, hogy belépjenek a globális piacokra;
- továbbfejlessze annak elméletét, hogy az önszerveződő köztes intézmények milyen szerepet játszanak abban, hogy egy fejlődő gazdaságban teret nyerjenek a kevésbé személyes jellegű, jog alapú szerződéses kapcsolatok.

A tudományos jelentőségen túl, a kutatás eredményei érdeklődésre tarthatnak számot a bíróságok gazdasági funkcióit megérteni kívánó jogászok, bírák, valamint az igazságügy és a vállalkozások versenyképességének szakpolitikai kérdéseivel foglalkozó kormányzati döntéshozók körében. Emellett a várható eredmények a felsőoktatásban, a jogi, közgazdasági és menedzsment-képzésben is jól hasznosíthatók.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A jogrendszer kulcsszerepet játszik minden modern gazdaság működésében. Különösen fontos, hogy támogassa a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok létrejöttét azáltal, hogy elősegíti a szerződéses ígéretek kikényszerítését. Ha a bíróságok nem kényszerítik ki a szerződéseket, a vállalkozások hagyatkozhatnak ugyan jogon kívüli biztosítékokra, például személyes kapcsolataikra, társadalmi normákra vagy üzleti partnereik azon törekvésére, hogy megőrizzék jó hírnevüket, de ezek a biztosítékok – a jog kiegészítő szerepe nélkül – az üzleti együttműködések körét a személyes kapcsolatok viszonylag szűk körére korlátozzák, ami komoly gátja egy virágzó vállalkozói gazdaság kifejlődésének.
Egyelőre keveset tudunk arról, hogy a magyar vállalkozások milyen mértékben hagyatkoznak a bíróságokra a szerződéses kapcsolataikban. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen típusú üzleti kapcsolatok, termékek és piacok esetében különösen fontos szempont a bírósági érvényesíthetőség a szerződések megkötésében; és mely gazdasági szegmensek működnek jellemzően a bíróságok „hatókörén” kívül. A kutatás diagnózist állít fel arról, meddig jutott Magyarország azon a fejlődési úton, amely egy olyan gazdasági és jogi rendszerhez vezet, ahol a szerződéses ígéretek bírósági védelme két idegen közötti üzleti kapcsolat számára is erős biztosítékot nyújthat. Azonosítja továbbá a fejlődést támogató és akadályozó tényezőket.
A kutatás háromszáz magyar kis- és középvállalkozó körében elvégzett kérdőíves felmérés adatait elemzi statisztikai módszerekkel. Továbbá egy részletes esettanulmányban is megvizsgálja egy gazdasági ágazat szerződéses gyakorlatát.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Firms’ ability to rely on the judicial enforceability of contracts is a key prerequisite of a modern entrepreneurial economy as it enables cooperation beyond the sphere of personal ties. In post-communist economies, where informal institutions and personal reliability are crucial for safeguarding transactions, the move towards greater reliance on courts and, with it, less personal forms of exchange may be considered as a necessary aspect of economic development. However, the exact roles of courts in safeguarding contracts are little understood even in developed countries, and post-communist economies may follow different paths of institutional development. This research aims to contribute to the theoretical understanding of these roles in transitional economies and to provide new empirical evidence on the experience of Hungarian small and medium enterprises.

Drawing on the insights of new institutional economics, ‘law and society’ and the economic analysis of law, it explores to what extent Hungarian firms rely on judicial enforceability and what factors influence their reliance. The influence of four sets of factors is to be examined, using a enterprise survey database: economic features of transactions, the use of non-legal contractual safeguards, the role of intermediate institutions, and the degree of integration into global markets. This is complemented by a case study, which helps refine theory and offer qualitative evidence on the role of self-governing intermediate institutions in the transition towards a more impersonal and law-based economy.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Understanding the role of judicial contract enforceability in an entrepreneurial economy and in economic development begins with acknowledging that reliance on courts depends both on the economic features of a transaction and the broader – formal and informal – institutional context in which firms operate. However, several unresolved questions remain.

(1) How do economic features of a transaction influence the use of judicial sanctions? I hypothesise that greater transactional uncertainty, the recurrence of transactions, a higher degree of asset specifity and more constrained availability of alternatives are associated with less reliance on courts and more reliance on informal safeguards.

(2) How does the broader institutional environment affect reliance on judicial enforceability? I hypothesise that a high degree of personal trust is a prerequisite of any well-functioning interfirm relationship. But the close link between personal trust and business success is weakened as judicial enforceability gains in importance.

(3) How does reliance on judicial enforceability differ among different segments of the Hungarian economy? I hypothesise that two factors are especially conducive to reliance on courts: (a) having multinationals as typical partners, and (b) membership in professional or business associations.

(4) How do intermediate institutions, such as professional associations, support the transition towards a less personalised, more law-based economy? I conjecture that the crucial mechanism is the building of external impersonal reputation aided by member selection and internal monitoring.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research project will enhance our knowledge of the role of judicial enforcement in safeguarding contracts among Hungarian small and medium enterprises:
- It explores how the economic features of transactions and non-legal contractual safeguards effect firms’ reliance on the judicial enforcement in their mutual dealings.
- It maps the differences of contracting patterns across different segments of the Hungarian economy.
- It explains the potential role of professional organisations and business communities in advancing reliance on legal sanctions, based on the detailed analysis of a concrete case.

The research will also contribute to the international literature in three ways:
- by checking the validity of theoretically derived hypotheses about the role of courts in contract enforcement in a new context and using a different (and partly richer) dataset than before;
- by offering a new (partial) explanation for the failure of certain segments of a transitional economy to integrate into global markets;
- by refining theory and offering qualitative evidence on the role of self-governing intermediate institutions in the transition towards a more impersonal and law-based economy.

Beyond scientific significance, the project’s results may be of interest to lawyers and judges reflecting on the economic functions of the judicial system as well as legislators and policymakers in the fields of justice and entrepreneurship policy. In addition, results may be used in higher education for law, economics and management students.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The legal system plays a crucial role in any modern economy. An important aspect of this role is that it supports business relationships between enterprises by safeguarding their mutual contractual promises. In the absence of enforcement by courts, firms can rely on non-legal safeguards, such as personal ties, social norms or their partner’s concerns with good reputation. However, these safeguards tend to limit cooperation to rather narrow social spheres and their exclusive use hinders the development of a fully-fledged entrepreneurial economy.
At the moment, we know little about how and to what extent Hungarian firms rely on the enforcement of their business contracts by courts. The research explores the types of business relationships, products and markets for which courts are especially important in safeguarding contracts. It sets up a diagnosis about how far Hungary has travelled on the road towards an economic and legal system in which the enforcement of contracts by courts safely protects business-making between two strangers. It also tries to identify the factors that support or block such development. For these purposes, the research project analyses data from a survey conducted among 300 Hungarian small and medium enterprises and includes a detailed case study about the contracting practices of an industry.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A gazdasági fejlődés a szabad értékteremtő együttműködésen alapul, amelyet támogatniuk kell a társadalmi játékszabályoknak, intézményeknek. A kutatás esettanulmányokkal és kérdőíves adatok ökonometriai elemzésével részletesen vizsgálta az együttműködést támogató játékszabályok jelenlétét és változását a magyar vállalkozói gazdaságban. Az eredmények azt mutatják, hogy – szemben a „bizalomhiány” közkeletű tézisével – a kétoldalú üzleti kapcsolatok széles körében az intézmények sokrétű hálózata sikeresen támogatja a kooperatív stratégiákat. Az erkölcsi normák és a hosszú távú kapcsolati szerződések szerepe kiemelkedő. A tágabb piacokra kilépéssel sem szűnik meg, hanem kiegészül lazább informális és a formális jogi szabályok alkalmazásával. A gazdasági fejlődés iránya az egyre összetettebb intézményhasználat felé mutat. A vállalkozások nem képesek növekedni anélkül, hogy kemény munkával olyan szabályrendszert építenének ki maguk körül, amely támogatja a kooperáció melletti hiteles elköteleződést. Még nehezebb, lassúbb folyamat a vállalkozások sokszereplős társulásainak, szakmai-üzleti szerveződéseinek kialakítása. Ez azonban nem takarítható meg, mivel funkcióik nem helyettesíthetők közpolitikai-szabályozási eszközökkel. E funkciók szerteágazók: intézményi és technológiai tudás generálása és diffúziója, üzleti kapcsolatok támogatása, ágazati önszabályozás, kollektív hírnevet támogató minőségbiztosítás, stb. A gazdaság fejlődése e „köztes intézmények” sikerétől is függ.
Results in English
Economic development is based on free and productive cooperation, which requires the support of institutions as social ‘rules of the game’. Case studies and the econometric analysis of survey data have been used to explore in detail the presence of and changes in institutions in Hungary’s entrepreneurial economy that support productive cooperation. Results show that – contrary to the received wisdom of ‘lack of trust’ – many bilateral business relationships are characterised by cooperative strategies supported by a broad range on institutions. Morality and relational contracting are very important, including firms that enter more distant markets. They are complemented rather than substituted by looser informal and legal rules of the game. Economic development proceeds towards a more comprehensive set of contract-supporting institutions. Enterprises are unable to grow unless they engage in the heavy work of building a set of rules that support credible commitment to cooperation. They find it even more difficult and protracted to establish multilateral associations, professional or business communities. However, these costs cannot be saved by relying on centralised public policy and regulation. Their functions are manifold: generation and diffusion of institutional and technological knowledge, support of business relations, quality assurance for collective reputation, etc. Economic development also depends on the success of these ‘intermediate institutions’.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=113072
Decision
Yes





 

List of publications

 
Mike Károly: The Intellectual Orders of a Market Economy, Journal of Institutional Economics, 2017: 1-17., 2017
Mike Károly, Kiss Gábor: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?, Közgazdasági Szemle (közlésre befogadva: 2017. augusztus), 2017
Mike Károly, Kiss Gábor: Beyond the Informal/Formal Divide. How do Firms Combine Contract-enforcement Institutions?, Paper presented at the 21st Annual Conference of the Society for Institutional & Organizational Economics, June 23–25, 2017, Columbia University, New-York, USA, 2017, 2017
Mike Károly, Megyesi Boldizsár: Communities after Markets. A Lesson from Post-Communism on the Institutional Preconditions of ‘Governing the Commons’, Paper presented at the annual conference of European Public Choice Society, 2017, Budapest. (Submitted to Geoforum), 2017
Mike Károly: Who can actually craft institutions? On the institutional calculation debate, Paper presented at the WINIR Symposium “The legacy of Ludwig Lachmann”11-13 April 2017, University of the Witwatersrand, Johannesburg, South Africa, 2017, 2017
Mike Károly: Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából., Közgazdasági Szemle 63: 6. pp. 597-614., 2016
Megyesi Boldizsár, Mike Károly: Organising collective reputation: An Ostromian perspective, International Journal of the Commons 10(2), pp.1082–1099., 2016
Mike Károly, Kiss Gábor: How do firms actually combine personal and impersonal institutions to safeguard their contracts?, World Interdisciplinary Network for Institutional Research, 2016 Annual Conference. 2-5 September 2016, Boston, MA., USA., 2016
Mike Károly: The Intellectual Orders of a Market Economy, Journal of Institutional Economics, 1-17. doi:10.1017/S1744137417000029, 2017
Mike Károly, Kiss Gábor: Beyond the Informal/Formal Divide. How do Firms Combine Contract-enforcement Institutions?, Paper presented at the 21st Annual Conference of the Society for Institutional & Organizational Economics, June 23–25, 2017, Columbia University, New-York, USA, 2017
Mike Károly: Who can actually craft institutions? On the institutional calculation debate, Paper presented at the WINIR Symposium “The legacy of Ludwig Lachmann”11-13 April 2017, University of the Witwatersrand, Johannesburg, South Africa, 2017
Mike Károly, Megyesi Boldizsár: Communities after Markets. A Lesson from Post-Communism on the Institutional Preconditions of ‘Governing the Commons’, Paper presented at the annual conference of European Public Choice Society, 2017, Budapest. (Submitted to Geoforum), 2017
Mike Károly, Kiss Gábor: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?, HÉTFA Műhelytanulmányok 2016/19., 2016
Mike Károly: A hitelesség táguló körei. Szerződéskikényszerítő intézmények és a vállalkozások növekedése, Kézirat, 2017
Mike Károly: A hitelesség táguló körei. Szerződéskikényszerítő intézmények és a vállalkozások növekedése, Kézirat (benyújtva: Vezetéstudomány), 2017
Mike Károly, Boza István, Molnár Gábor Tamás: Do business associations support credible commitment in business relationships? Evidence from a managerial survey in Hungary, Department of Public Policy and Management, Faculty of Economics, Corvinus University of Budapest. Manuscript., 2017
Mike Károly, Boza István, Molnár Gábor Tamás: Do business associations support credible commitment in business relationships? Evidence from a managerial survey in Hungary, Manuscriot, 2017
Mike Károly: Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Coase világítótornyából. HÉTFA Műhelytanulmány X., http://real.mtak.hu/28304/3/Mike_HETFA_wp_kapitalizmus_150923.pdf, 2015
Mike Károly, Kiss Gábor: Hitelesek-e a vállalkozások ígéretei Magyarországon?, HÉTFA Műhelytanulmányok 2016/19., 2016




Back »