Késő rézkori temető Pilismarót-Basaharcon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
114482
típus PUB-K
Vezető kutató Bondár Mária
magyar cím Késő rézkori temető Pilismarót-Basaharcon
Angol cím The Copper Age Cemetery of Pilismarót-Basaharc
magyar kulcsszavak késő rézkor, temető, hamvasztásos rítus, különleges leletek
angol kulcsszavak late Copper Age, cemetery, cremation burials, funerary rite, extaordinary grave goods
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Régészeti Intézet (Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2015-01-01
projekt vége 2015-12-31
aktuális összeg (MFt) 2.400
FTE (kutatóév egyenérték) 0.20
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra (bolerázi csoport) egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), teljesen feltárt temetője a kultúra egész elterjedési területén, azaz a Kárpát-medencében és tágabb körzetében (Torma István ásatása 1967-1972).
A temetési rítus is sajátos: a halottakat nem urnába temették, a hamvakat a sírnak kijelölt helyen a földre helyezték, ellátták mellékletekkel, majd a sírt különböző méretű kövekkel befedték. Ezek a kőpakolások az ásatás idején is látszottak még. A sírokból nagyszámú edénymelléklet és többfajta különleges tárgy maradt ránk.
A temető csak néhány előzetes közlésből ismert, egy-két sír anyaga és néhány kiragadott tárgy alapján általánosítások, téves adatok is megjelentek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. A kutatás célkitűzése, a forrásadatok publikálásán, elemzésén túl az is, hogy a temető egészének ismeretében eloszlassa a toposzokat, tévhiteket.
Az OTKA K-104276. sz. pályázat keretében elkészült a temető komplex feldolgozása és a monográfia kézirata. A témavezető a régészeti elemzéseket írta meg (sírok, leletek bemutatása, rítus, a temető belső kronológiája, tárgyak elemzése). A feldolgozás különlegessége a hamvakból nyert 14C eredmény (SUERC, Glasgow), és a hamvak antropológiai kiértékelése is. Az ásatás idején még pauszra rajzolt, bemérési fixpont nélküli összesítőkből térinformatikai térkép készült. A kötetet a leleteket bemutató táblák, és a tárgyak temetőn belüli elhelyezkedését bemutató térképek illusztrálják.
Az újabb monográfiájával – a szintén OTKA támogatással a témavezető projektjében megjelentetett budakalászi temető után – egy régóta várt, nemzetközi jelentőségű lelőhelyet publikálunk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Pilismarót-Basaharc minden rézkori településtől távoli, kizárólag hamvasztásos sírokat tartalmazó temetője egyedüli a korszakban. A mű alapkérdése a temető egykori státuszának, jelentőségének meghatározása.
A temető-elemzések célja az egykori kapcsolatok és rituális jelenségek rekonstrukciója. Alapkérdés a sírok keletkezésének sorrendje is a temetőn belül. Ezek vizsgálata különböző módszerekkel történik: tipokronológia, egyes tárgytípusok értékelése, szóródásuk vizsgálata, 14C keltezés, matematikai és statisztikai elemzések (Bayesian analízis, szeriáció) stb.
A temetkezési jelenségek kiértékelése és a mellékletek elemzésével felvázolhatók a temetési szertartás egymást követő fázisai (a temetést megelőző cselekvések, a temetés momentumai, és a temetést lezáró aktus). A ritka, különleges leletetekről sikerült bizonyítanunk, hogy nem gyerekjátékok vagy ötletszerűen a sírba tett tárgyak, hanem a halotti kultuszhoz kapcsolódó, vagy az elithez kötődő státuszjelzők voltak. Ilyenek pl. a miniatűr tárgyak, amelyek nagy számban fordultak elő a sírokban. A régészetben általában egyszerű gyerekjátéknak tekintik a kisméretű tárgyakat. A pilismaróti temetőben az antropológiai adatok alapján ténynek tekinthető, hogy a miniatűr tárgyak felnőttek sírjából kerültek elő, tehát itt is – ahogyan az ókori Egyiptomban írott források igazolják – a halotti kultusszal összefüggő elemek, és nem gyerekjátékok voltak.
A kötetben ehhez hasonló, a korábbi toposzokat cáfoló tényeket publikálunk. A 14C módszerrel keltezett sírok mellékletei jó támpontot nyújtanak a hasonló leletek időrendjéhez, a korszak belső kronológiájának pontosításához egyre nagyobb területen.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
A temetőben viszonylag nagy számban voltak olyan tárgyak is, amelyeket a régészet a kultikus tárgynak és/vagy gyerekjátéknak tart: agyagból készített állatszobrok, rhyton, kocsimodell, pecsétlő, miniatűr edénykék, gurigák. A nemzetközi szakirodalom csak az utóbbi másfél évtizedben, komoly kutatási programok eredményeként, kezdte másképp értékelni ezeket a tárgytípusokat. Ugyancsak új kutatási irány a státuszjelzők, a korabeli társadalmi elithez köthető attribútumok meghatározása is. Mindezek ismeretében a pilismaróti temetőben is sikerült kimutatni az egyénhez és az egykori elithez köthető leleteket. A temető nemcsak sírszámában és rítusában különleges.
A hamvakból meghatározott antropológiai alapadatok (nem és életkor) a késő rézkorból alig ismertek, így a pilismaróti temető antropológiai feldolgozása módszertani szempontból is rendkívül fontosak.
Eredményeink alapján feltételezzük, hogy ide több közösség kiemelkedő státuszú halottját temethették.
Az OTKA pályázatokból megvalósítható, a késő rézkori birituális budakalászi temető (The Copper Age Cemetery of Budakalász. Eds Bondár, Mária and Raczky, Pál. Budapest 2009. Pytheas) megjelentetése után egy újabb, a korszakban egyedülálló, teljesen feltárt hamvasztásos temető közlésével, új adatokkal járulunk hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
Pilismarót-Basaharcon Torma István (MTA Régészeti Intézete) tárta fel (1967-1972) a Közép-Európában mindmáig egyedülálló, 110 síros, teljes egészében kiásott, hamvasztásos rítusú, a késő rézkor korai időszakában létesített, több mint ötezer éves temetőt. A hamvakat nem urnába tették, hanem a sírnak kijelölt helyen földre helyezték, majd sírmellékletek kerültek a halottak mellé. Ezt követően kisebb kövekkel fedték be a sírt, kőhalmot építve föléjük. A temető a korszak alapvető forrásanyaga, amely eddig csak előzetes közlésekből volt ismert..
Az OTKA K-104276. kutatási pályázat eredményeként elkészült az egyedülálló temetőt komplex módon bemutató monográfia, amely új adatokkal járul hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez. A nagy nemzetközi érdeklődésre is számító könyv angol nyelvű kiadására pályázik a témavezető.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Pilismarót-Basaharc a késő rézkori badeni kultúra (bolerázi csoport) egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), teljesen feltárt temetője a kultúra egész elterjedési területén, azaz a Kárpát-medencében és tágabb körzetében (Torma István ásatása 1967-1972).
A temetési rítus is sajátos: a halottakat nem urnába temették, a hamvakat a sírnak kijelölt helyen a földre helyezték, ellátták mellékletekkel, majd a sírt különböző méretű kövekkel befedték. Ezek a kőpakolások az ásatás idején is látszottak még. A sírokból nagyszámú edénymelléklet és többfajta különleges tárgy maradt ránk.
A temető csak néhány előzetes közlésből ismert, egy-két sír anyaga és néhány kiragadott tárgy alapján általánosítások, téves adatok is megjelentek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. A kutatás célkitűzése, a forrásadatok publikálásán, elemzésén túl az is, hogy a temető egészének ismeretében eloszlassa a toposzokat, tévhiteket.
Az OTKA K-104276. sz. pályázat keretében elkészült a temető komplex feldolgozása és a monográfia kézirata. A témavezető a régészeti elemzéseket írta meg (sírok, leletek bemutatása, rítus, a temető belső kronológiája, tárgyak elemzése). A feldolgozás különlegessége a hamvakból nyert 14C eredmény (SUERC, Glasgow), és a hamvak antropológiai kiértékelése is. Az ásatás idején még pauszra rajzolt, bemérési fixpont nélküli összesítőkből térinformatikai térkép készült. A kötetet a leleteket bemutató táblák, és a tárgyak temetőn belüli elhelyezkedését bemutató térképek illusztrálják.
Az újabb monográfiájával – a szintén OTKA támogatással a témavezető projektjében megjelentetett budakalászi temető után – egy régóta várt, nemzetközi jelentőségű lelőhelyet publikálunk.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Pilismarót-Basaharc minden rézkori településtől távoli, kizárólag hamvasztásos sírokat tartalmazó temetője egyedüli a korszakban. A mű alapkérdése a temető egykori státuszának, jelentőségének meghatározása.
A temető-elemzések célja az egykori kapcsolatok és rituális jelenségek rekonstrukciója. Alapkérdés a sírok keletkezésének sorrendje is a temetőn belül. Ezek vizsgálata különböző módszerekkel történik: tipokronológia, egyes tárgytípusok értékelése, szóródásuk vizsgálata, 14C keltezés, matematikai és statisztikai elemzések (Bayesian analízis, szeriáció) stb.
A temetkezési jelenségek kiértékelése és a mellékletek elemzésével felvázolhatók a temetési szertartás egymást követő fázisai (a temetést megelőző cselekvések, a temetés momentumai, és a temetést lezáró aktus). A ritka, különleges leletetekről sikerült bizonyítanunk, hogy nem gyerekjátékok vagy ötletszerűen a sírba tett tárgyak, hanem a halotti kultuszhoz kapcsolódó, vagy az elithez kötődő státuszjelzők voltak. Ilyenek pl. a miniatűr tárgyak, amelyek nagy számban fordultak elő a sírokban. A régészetben általában egyszerű gyerekjátéknak tekintik a kisméretű tárgyakat. A pilismaróti temetőben az antropológiai adatok alapján ténynek tekinthető, hogy a miniatűr tárgyak felnőttek sírjából kerültek elő, tehát itt is – ahogyan az ókori Egyiptomban írott források igazolják – a halotti kultusszal összefüggő elemek, és nem gyerekjátékok voltak.
A kötetben ehhez hasonló, a korábbi toposzokat cáfoló tényeket publikálunk. A 14C módszerrel keltezett sírok mellékletei jó támpontot nyújtanak a hasonló leletek időrendjéhez, a korszak belső kronológiájának pontosításához egyre nagyobb területen.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
A temetőben viszonylag nagy számban voltak olyan tárgyak is, amelyeket a régészet a kultikus tárgynak és/vagy gyerekjátéknak tart: agyagból készített állatszobrok, rhyton, kocsimodell, pecsétlő, miniatűr edénykék, gurigák. A nemzetközi szakirodalom csak az utóbbi másfél évtizedben, komoly kutatási programok eredményeként, kezdte másképp értékelni ezeket a tárgytípusokat. Ugyancsak új kutatási irány a státuszjelzők, a korabeli társadalmi elithez köthető attribútumok meghatározása is. Mindezek ismeretében a pilismaróti temetőben is sikerült kimutatni az egyénhez és az egykori elithez köthető leleteket. A temető nemcsak sírszámában és rítusában különleges.
A hamvakból meghatározott antropológiai alapadatok (nem és életkor) a késő rézkorból alig ismertek, így a pilismaróti temető antropológiai feldolgozása módszertani szempontból is rendkívül fontosak.
Eredményeink alapján feltételezzük, hogy ide több közösség kiemelkedő státuszú halottját temethették.
Az OTKA pályázatokból megvalósítható, a késő rézkori birituális budakalászi temető (The Copper Age Cemetery of Budakalász. Eds Bondár, Mária and Raczky, Pál. Budapest 2009. Pytheas) megjelentetése után egy újabb, a korszakban egyedülálló, teljesen feltárt hamvasztásos temető közlésével, új adatokkal járulunk hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

A késő rézkorban (Kr. e. 3500-3000/2800) fontos változások történtek Európában: máig létező innovációk – az állatok ún. másodlagos hasznosításának felfedezése, új fajok háziasítása, a tejtermékek elterjedése, a négykerekű szekér megalkotása – jellemzik a korszakot. A Kárpát-medencébe gyakran érkező kisebb közösségek régészeti nyomainak kimutatása, a ló háziasításának problémája, a fémművesség technológiájának változása, az egyes közösségek alkalmazkodása a megváltozott feltételrendszerhez, csak néhány kiragadott probléma ebből az időszakból. A változások kutatása szempontjából a Kárpát-medence kulcsfontosságú, mert Kelet és Nyugat találkozási zónája volt már ekkor is.
A történeti folyamatok minél pontosabb rekonstruálásához rendkívül fontos a régészeti forrásanyag publikálása és a hazai régészet reagálása az új kutatási irányokra.
Pilismarót-Basaharcon Torma István (MTA Régészeti Intézete) tárta fel (1967-1972) a Közép-Európában mindmáig egyedülálló, 110 síros, teljes egészében kiásott, hamvasztásos rítusú, a késő rézkor korai időszakában létesített, több mint ötezer éves temetőt. A hamvakat nem urnába tették, hanem a sírnak kijelölt helyen földre helyezték, majd sírmellékletek kerültek a halottak mellé. Ezt követően kisebb kövekkel fedték be a sírt, kőhalmot építve föléjük. A temető a korszak alapvető forrásanyaga, amely eddig csak előzetes közlésekből volt ismert..
Az OTKA K-104276. kutatási pályázat eredményeként elkészült az egyedülálló temetőt komplex módon bemutató monográfia, amely új adatokkal járul hozzá a hitvilág, a korabeli elit és az új innovációk megértéséhez. A nagy nemzetközi érdeklődésre is számító könyv angol nyelvű kiadására pályázik a témavezető.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Pilismarót-Basaharc a késő rézkor (bolerázi időszak) egyedülálló sírszámú (110 hamvasztásos sír), teljesen feltárt temetője a Kárpát-medencében (Torma István ásatása). A „temető, mint szakrális tér” értelmezés csak az elmúlt években vált hangsúlyossá a magyar kutatásban. Ez tehát a kognitív szféra része, szimbólumokkal teli világ, amely hagyományos régészeti módszerekkel szinte megismerhetetlen. Valójában nem ez a helyzet. A temetők nem az egykori élet folytatásai, tükörképei ugyan, de olyan miszitikus helyek, amelyek megőrizték a szertartások, a rítusok számos elemét, azaz a hiedelemvilágra is utalnak. A könyv a temetkezések leírásán és a leletek tipológiai elemzésén túl részletesen vizsgálja a temetkezések elemzésével a temetőben alkalmazott rítusok különböző megnyilvánulásait is bemutatja.Erőteljesen jelen van a miniatürizáció jelensége. A kicsinyített tárgyak – az írásbeliséggel már rendelkező ókori civilizációkban – egyértelműen a halotti kultuszhoz kötődnek. A régészeti fejezeteket a hamvak fizikai antropológiai feldolgozása, emberi csontszilánkokból végzett radiocarbon keltezés, a kőeszközök és az állatcsontok feldolgozása egészíti ki. A monográfia megjelent, ISBN 978-963-991-75-8 A kötetet megkapják: MTA Könyvtára, Egyetemi Könyvtár, egyetemetek illetékes kari/intézeti könyvtárai: ELTE BTK RI, CEU, SZTE, PTE, DE, PPKE, KRE, Miskolci Egyetem, továbbá MTA BTK illetékes intézetei (Történettud., Néprajztud., Művészettört. Int). A kötelespéldányokat a nyomda teljesíti.
kutatási eredmények (angolul)
This monograph presents the final report one of the most remarkable cemeteries of the Late Copper Age in the Carpathian Basin. The interpretation of cemeteries as “ritual spaces” only gained ground in Hungarian research during the past few years. Cemeteries can be assigned to the cognitive sphere, some scholars believe that cannot be decoded using conventional archaeological approaches and methods. However, this is not the case. While cemeteries are certainly not the direct continuation of one-time life, they are ritual, mystical spaces, that have preserved various manifestations of former ceremonies and rites. This book presents a the burials, the analysis of the grave goods and a meticulous examination of the burial rites using in the cemetery. The process of miniaturisation is reflected by several items in the grave inventories (miniature vessels, various small finds, animal figurines and a wagon model). In the civilisations of Antiquity, miniature objects have a clear association with funerary rites, with the perhaps best-documented evidence coming from ancient Egypt, where miniature objects and models had a ritual meaning. The archaeological chapters are supplemented with the physical anthropological analysis of the human cremated remains and with the radiocarbon dates made on calcined bones as well as with studies on the lithic material and the animal bone sample. The monograph has been published, ISBN 978-963-991-75-8
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=114482
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Mária Bondár (with contributions by Katalin T. Biró, Erika Gál, Derek Hamilton, Kitti Köhler and István Torma): The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma's excavations (1967, 1969-1972), Budapest, 2015




vissza »