The Unitary Soul in Ancient Philosophy  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
115513
Type PD
Principal investigator Brunner, Ákos
Title in Hungarian Az egységes lélek koncepciója az ókori filozófiában
Title in English The Unitary Soul in Ancient Philosophy
Keywords in Hungarian ókori filozófia, morálpszichológia, pszichológiai monizmus, kognitivizmus, sztoicismus, többosztatú lélek-modellek
Keywords in English ancient philosophy, moral psychology, psychological monism, cognitivism, Stoicism, part-based psychologies
Discipline
History (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Ancient philosophy
Panel Culture
Department or equivalent Institute of Philosophy (Eötvös Loránd University)
Starting date 2015-10-01
Closing date 2017-09-30
Funding (in million HUF) 11.666
FTE (full time equivalent) 2.00
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja az emberi motiváció és cselekvés azon monisztikus, kognitivista felfogásának átfogó történeti és fogalmi vizsgálata, amelynek legkorábbi ismert előzményei Platón szókratikus dialógusaiban bukkannak fel, és amelyet azután a korai sztoikusok fejlesztettek összetett és izgalmas elméletté.
Az ókori filozófia élvonalbeli kutatásában alkalmazott komplex metodológiát –forrás-kritika, kontextuális és konceptuális elemzés, stb.— bevetve újra alaposan meg fogom vizsgálni a kapcsolódó fogalmak hátterét és előzményeit Platón és Arisztotelész szövegeiben; áttekintem az elmélet fejlődését a korai Sztoában, és a rendelkezésre álló másodlagos források alapján részletesen rekonstruálom legkiforrottabb, Khrüszipposz által kidolgozott verzióját. Végül nyomon követem az elmélet további sorsát a kései hellenizmusban és a császárkorban, amikor az újjáéledő peripatetikus és platonista hagyományok által produkált alternatívákkal szemben kellett helyt állnia.
A vizsgálódás során a sztoikus filozófia számos releváns aspektusát vizsgálom meg, valamint számos további kapcsolódó témakört --mint az én, a cselekvés, a felelősség antik koncepciói— fogok a diszkusszióba bevonni és lehetőség szerint egymással is összefüggésbe hozni. A projekt végső eredményeként megszülető átfogó monográfia várhatólag egyaránt érdekességgel bír majd a filozófiatörténet és a kortárs filozófia felől érkező szakemberek számára, de az egyetemisták és az eszmetörténeti témák iránt érdeklődő tágabb közönség számára is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás célja a pszichológiai monizmus sztoikus koncepciójának átfogó történeti-fogalmi rekonstrukciója, Ennek részeként számos, az elmélet eredetére, alakulására, eredetiségére és filozófiai jelentőségére vonatkozó kérdésre keresek választ, melyek a következő alapvető kérdéskörök köré csoportosulnak:

- Mi a pontos összefüggés a Platón szókratikus dialógusaiban felbukkanó monisztikus pszichológiai feltevések és a Sztoikus elmélet között? Mennyiben kezelhetjük a sztoikus elméletet ezen feltevések szisztematikus és filozófiailag meggyőző artikulálásaként?

- Mennyiben igazolható az a Plutarkhosz és Galénosz beszámolóira visszavezethető hagyományos felfogás, amelynek értelmében a sztoikus pszichológiai monizmus a Platóntól és Arisztotelésztől ismert dualisztikus pszichológiai koncepciókkal kontrasztba állítva, azok ellentéteként és tagadásaként értelmezendő?

- Melyek voltak a fő filozófiai kérdések, amelyek magukat a sztoikusokat motiválták az elmélet kialakításakor? A rendelkezésünkre álló források jelentős része --különösen Plutarkhosz és Galénosz-- a szenvedélyek, a belső konfliktus és az akaratgyengeség témáira helyezik a hangsúlyt; de vajon nem egyoldalú és potenciálisan félrevezető-e ez a megközelítés? A forrásainkban mely további lehetséges szempontokra és perspektívákra vonatkozóan találhatók támpontok?

- A forrásainkat felülvizsgálva mi bizonyosat mondhatunk el a Zénón, Kleanthész és Khrüszipposz felfogása közt fennálló különbségekről és folytonosságról?

- Hogyan rekonstruálhatók Khrüszipposz klasszikus elméletének fényében az elmélet történetének későbbi fejleményei, Poszeidóniosz, Seneca, Epiktétosz és mások munkáin keresztül?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A sztoikus pszichológiai monizmus témáját ma komoly filozófiai és szaktudományos érdeklődés övezi; különböző aspektusai az elmúlt néhány évtizedben számos elemzés tárgyát képezték. Megérett rá a helyzet, hogy ezek eredményeit egy átfogó vizsgálat keretei között ne csupán összegezzük és integráljuk, hanem –kihasználva a tág történeti és tematikus terjedelem kínálta lehetőségeket— szintézisre hozzuk és újra is értékeljük.
Ez a fajta összegző és átfogó kutatás kiválóan alkalmas rá, hogy a különféle érintett területek legjelentősebb új fejleményeit összefüggésbe hozzuk egymással, gerjesztve és kiaknázva a köztük működő szinergiákat. Így azt remélem, hogy a kutatásom egyúttal például a szókratészi, platóni és arisztotelészi morálpszichológia, vagy Antiokhosz és más későbbi platonista és peripatetikus gondolkodók tanulmányozása terén is új és hasznos perspektívát nyithat.
A kutatás során folyamatos célként fogom szem előtt tartani egy olyan egységes és kifinomult interpretációs/fogalmi keret kidolgozásának szükségességét, amelynek révén árnyaltabban és teljes körűen megragadhatók lennének a dualisztikus elméletek különféle variációi csakúgy, mint magának a pszichológiai monizmusnak a különböző értelmezési alternatívái. A tárgykör diszkusszióinak eredményességét még ma is sokszor aláássa, hogy a vizsgált filozófiai álláspontok pontos implikációi nem kellően tisztázottak. Azt remélem, hogy a kutatás jelentősen hozzájárulhat a még megmaradt homályos pontok és félreértések felszámolásához.
Végül azt is várom a kutatástól, hogy jelentősen hozzáférhetőbbé és hasznosíthatóbbá teszi a témát a kortárs filozófiában tevékenykedő szakemberek számára. Mint a filozófia számos más területén is, a morálpszichológiában is széles körben igazolt tapasztalat, hogy a vizsgált filozófiai problémák történeti perspektívában való szemügyre vétele megdöbbentően sok hozadékkal és új felismeréssel járhat az élvonalbeli kutatás számára. Komolyan remélem, hogy a kutatás olyan módon lesz képes rávilágítani a sztoikus elmélet eredetiségére és jelentőségére, amely azt az elméletibb érdeklődésű szakemberek számára is érdekes témává avatja.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Mi megy végbe bennünk, amikor késztetve érezzük magunkat, hogy valamit megtegyünk, vagy eldöntjük, hogy megtesszük? Hogyan képzeljük el és elemezzük saját cselekvő természetünket, különös tekintettel azokra a szituációkra, amikor mások is joggal követelhetik, hogy számot adjunk a viselkedésünk indítékairól, vagy éppen mentségeiről? Ezek a kérdések nyilvánvalóan nem csupán intellektuálisan, hanem közvetlenebbül is érintenek bennünket, és az etikai gondolkodás görög kezdetei óta rengeteg filozófiai eszmecsere tárgyát képezték.
Még azok is, akik csak felszínesen ismerik az ókori filozófia történetét, bizonyosan hallottak már a három-osztatú lélek platóni koncepciójáról. Eszerint a bennünk mozgató késztetéseknek három alapvető fajtája van: az értelmes, az indulatos és a vágyakozó, és a hétköznapi emberekben az indulatai és vágyai (mint az étel, ital vagy szex utáni vágy, harag, versengés és effélék) gyakran konfliktusba kerülhetnek az értelmes ítéleteinkkel és döntéseinkkel.
Kevésbé köztudott, de a szakemberek körében már régebb óta számon tartott tény, hogy egy későbbi filozófiai irányzat, a sztoicizmus képviselői egy ettől radikálisan eltérő elképzelést alakítottak ki. Úgy tűnik, olyan pszichológiai modellt dolgoztak ki és védelmeztek, amely szerint, minden ennek ellentmondani látszó megfigyelés dacára, a lélekben nem dolgoznak olyan irracionális erők, amelyek harcba szállhatnának értelmünkkel a cselekedeteink feletti irányítás megszerzéséért.
Kutatásom célja, hogy egy átfogó vizsgálódás keretében részletesen feltárja ennek az izgalmas elképzelésnek az eredetét, kialakulását, eredetiségét és jelentőségét az ókori filozófiai hagyományon belül.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research project aims at a systematic and in-depth exploration of the monistic or cognitivistic view of human agency that is thought to have its precursors in some of Plato’s Socratic dialogues, and to have been developed into a complex and intriguing theory by the early Stoics.
Combining the various advanced methods --including source-criticism, conceptual and contextual analysis, etc.-- that are now widely used in cutting-edge research in ancient philosophy, and closely engaging with a wide range of Greek and Latin philosophical texts, I shall re-examine the origins of related ideas and problems in Plato and Aristotle; I shall follow up the development of psychological monism in the early Stoa, and reconstruct Chrysippus' classic version of the theory. Finally, I shall pursue the history of the theory in late-Hellenistic and Imperial times, when it had to take its stand against updated versions of Platonic and Aristotelian psychological dualism.
Along the way new perspectives on several aspects of Stoic thought and other related topics --such as self-hood, agency and responsibility-- will be brought to bear, and brought together synergically as much as possible. It is to be expected that the book-length study in which the research will ultimately result will be of interest for specialists in both ancient and contemporary philosophy, as well as for a wider audience interested in intellectual history.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The project aims at a comprehensive historical and conceptual reconstruction of the monistic view of the psychology of agency developed by the early Stoics. As a part of this it seeks to offer fresh answers to various questions concerning the origins, content, originality and philosophical significance of the Stoic conception, which center around the following major issues:

- What is the precise relationship between the monistic psychological views found in Plato's Socratic dialogues, and the Stoic theory of psychological monism? How far can we regard Stoic psychological monism as an attempt to re-establish, in a philosophically convincing form, basic assumptions underlying Socrastes' discourses in the dialogues?

- How far can we vindicate the conventional view --going back to Plutarch and Galen-- of Stoic psychological monism as the view contrasting with the dualistic views found in Plato and Aristotle?

- What were the major philosophical concerns and issues that the Stoics addressed in developing their theory? Much of our evidence --especially in Plutarch and Galen-- suggests that they centered on the psychological phenomena of the affections, internal conflict and weakness of will. But is this not a one-sided and potentially misleading picture?

- On reviewing our evidence, what can we securely say about the continuity or differences between Zeno's, Kleanthes' and Chrysippus' doctrines?

- How can we reconstruct, based on a fresh assessment of Chrysippus' theory, the later history of Stoic psychological monism, in Posidonius, Seneca, Epictetus and others?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Stoic psychological monism is now widely regarded as a topic of great intellectual and scholarly interest; various aspects of it have been extensively studied and discussed over the last decades. The time is now ripe, not only for harnessing and integrating the results of these contributions in a comprehensive study, but also to make the best use of the wide historical and thematic scope afforded by this format in achieving a new synthesis and a reassessment of our understanding of this engrossing subject.
The breadth and depth of such a comprehensive study is ideal for bringing together the achievements of recent work on the different areas of research involved, so as to create and intensify fruitful synergies between them. I hope that my research will open up important new perspectives also on the moral psychologies of Socrates in the Socratic dialogues, Plato and Aristotle, or the theories of Antiochus of Ascalon and other later thinkers in the broad Aristotelian and Platonic tradition.
Also, one of my major concerns throughout will be to develop a unified and structured interpretive framework that could effectively facilitate a more nuanced and all-around grasp of the various theoretical issues involved in dealing with the topics. Even today, discussions of related topics are often confounded by unnoticed ambiguities about the precise implications of the philosophical doctrines and positions reconstructed. I am in the hope that my project could make a substantial contribution to clearing up much of the theoretical and historical confusions that still prevail.
Finally, I am in the hope that my research would considerably enhance the accessibility and intellectual interest of the Stoic theory for contemporary philosophers. As with most fields of philosophical inquiry, with moral psychology as well it is a widely shared experience that cutting-edge research can gain surprisingly much fresh insight from seriously engaging with historical perspectives on the issues explored. I am in the best hope that my research will expound the originality and significance of the Stoic theory in such a way that will make it an interesting subject even for those with more theoretical interests.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

What does happen in us when we feel motivated, or decide to do something? What are the main psychological factors that go into our actions? How are we to conceive of or analyse our own agency, especially with regard to such situations when others, too, will be justified in demanding to know our reasons --or our excuses-- for having done what we did?These are clearly questions not only of great intellectual interest, but also, indeed, of moral and personal importance, and have been the subject of intense philosophical discussion ever since the beginnings of ethical theorizing in ancient Greece.
Those who have but a superficial acquaintance with the history of ancient philosophy will know about Plato's famous theory of the tripartite soul --the conception that our desires come in three main forms: rational, spirited and appetitive, such that in ordinary people the non-rational desires generated by spirit and appetite (e.g. desires for drink, food, sex, victory and so on) often come into conflict with their rational judgments and choices as to what they ought to do.
It is less widely known, but has been the subject of considerable scholarly attention for some time, that a later philosophical sect, the Stoics, came up with a radically different account. They seem to have developed a psychological model on which, despite any contrary appearance, the human psyche actually does not contain any such non-rational motivating forces over and above reason.
The aim of my research project is to explore the origins, development, originality and philosophical significance of this revolutionary and intriguing conception of human agency in a comprehensive study.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás történetiségében és elméleti mélységben kívánta feldolgozni az antik morálpszichológia "monista" vagy "intellektualista" hagyományát, amely Platón ún. "szokratikus" dialógusaiban bukkan fel először, Később Arisztotelészt is diszkusszióra késztetve, majd a korai Sztoa etikájában jelenik meg ismét, részletesen kidolgozott elméletként. Izgalmas kérdés, hogy ennek az első ránézésre oly kontra-intuitív álláspontnak mi adja a filozófiai vonzerejét, illetve milyen érvek és megfontolások támogatják. A kutatás három területre fókuszált: a) Platón szókratikus dialógusainak vonatkozó megnyilvánulásaira, mint egy lehetséges koherens cselekvéselmélet forrásaira; b) a szókratikus dialógusok intellektualizmusa és Platón ezzel látszólag szakító, "dualista" morálpszichológiájának kapcsolatára, ahogyan az a későbbi antik, határozottan koherentista Platón-recepció számára értelmezhető lehetett. c) Az előzőekből levont tanulságok hasznosításával a sztoikus intellektualizmus legkorábbi (és egyúttal nem negatívan elfogult) forrásának, Cicerónak az értelmezésére. Cicero, értelmezésem szerint, a sztoikus intellektualizmust alapvetően másként értelmezi, mint azt a ma uralkodó értelmezési irány teszi, és ez az értelmezés figyelemre méltó módon kompatibilisnak tekinti a stoikus intellektualizmust Platón morálpszichológiájával, amire a Timaiosz lélektanának egy koherentista olvasata nyújthatja a legszilárdabb alapot.
Results in English
The research aimed at an in-depth and historical exploration of the 'monistic' or 'intellectualistic' moral-psychological tradition that first emerges in Plato's Socratic dialogues, provoking Aristotle's discussion, and resurfaced in the early Stoa as an elaborate moral-psychological theory. What may have been the intellectual appeal of this counter-intuitive philosophical position, an what rational considerations and arguments may have served to support it? The research focussed on three areas: a) The relevant passages in Plato's dialogues, as soures of a coherent theory of motivation and action; b) the relationship between this intellectualist theory and Plato's 'dualist' moral psychology in the Republic and onwards, with special regard to the question how the later ancient 'coherentist' approaches to the philosophy in Plato's dialogues may have tackled the apparent contrast between the two; c) the earliest treatment of the Stoic version of intellectualism in Cicero. In my view, Cicero's understanding of the Stoic theory significantly differs from the now prevalent line of interpetation, regarding it as compatible with Plato's moral psychology, for which a reading of the psychology in Plato's Timaeus may have provided the firmest ground.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=115513
Decision
Yes





 

List of publications

 
Brunner Ákos: "A *Prótagorasz* 356aff csapdája" (VII. Ókortudományi Konferencia, Debreceni Egyetem 2016), Stratégiai adatbázis, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2016
Brunner Ákos: "A látszat hatalma és előzetes vélekedés a Prótagorasz 356 aff-ben" (ELTE BTK Filozófiai Intézet, Filozófiatörténeti fórum, 2016 szeptember), Stratégiai adatbázis, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2016
Brunner Ákos: Cicero a sztoikus szenvedélyekről, Ókor, 2017




Back »