 |
(Disz)kontinuitások - A magyar szociológia 1960 és 2010 között
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115644 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Kovács Éva Judit |
| magyar cím |
(Disz)kontinuitások - A magyar szociológia 1960 és 2010 között |
| Angol cím |
(Dis)continuities - Hungarian Sociology Between 1960 and 2010 |
| magyar kulcsszavak |
magyar szociológiatörténet, tudományszociológia, örökség, utánzás, felfedezés |
| angol kulcsszavak |
History of Hungarian Sociology, STS, heritage, repetition, innovation |
| megadott besorolás |
| Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Szociológia |
|
| zsűri |
Társadalom |
| Kutatóhely |
Szociológiai Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Gárdos Judit
Lénárt András
Mátay Melinda
Ságvári Bence
Szabari Veronika
Szász Anna
Tibori Tímea
Vajda Róza
Vigvári András
Zombory Máté
|
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2019-05-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
11.906 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
7.34 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás célja a folytonosság és megszakítottság vizsgálata az 1960-2010 közötti magyar szociológiai gondolkodásban. Néhány alapkutatási témán keresztül azt vizsgáljuk, hogy az 1960 és 1990 közötti időszakban hogyan jöttek létre a diszciplína fő kutatási irányzatai és módszertani gyakorlatai, ezek miképp befolyásolták az 1990 utáni szociológiai kutatásokat. Bár az 1960-as években kiépült hazai szociológiát meghatározta az a körülmény, hogy a szocialista rendszer keretei között formálódott, melyben szinte folytonos volt a politikai befolyás, a korabeli tudományos eredmények és módszerek mégsem írhatók le pusztán “szocialista szociológiaként” - sőt megkerülhetetlen kutatások születtek. Épp ezért fontos e kutatások elemzése, hatásuk alapos vizsgálata, és nem csupán eszmetörténeti szempontból, hanem mert a hagyományok számbavétele és újrahasznosítása a tudományág mai versenyképességét is erősíti. Általános vélekedés, hogy a kelet-európai szociológia a “nyugati” szociológia másolója és csak ritkán áll elő eredeti megközelítésekkel, noha hagyományainak megfelelően hozzá kéne járuljon a nemzetközi szinten is releváns társadalmi problémák leírásához. Az elmúlt fél évszázad magyar szociológiai tudástermelésének vizsgálatával ezt az ellentmondásos helyzetet szeretnénk feltárni, egyúttal számba venni örökségünk máig ható, hasznosítható elemeit, azokat a kutatási stratégiákat, melyek érdemben járultak hozzá a nemzetközi szociológiai gondolkodáshoz. A kutatás elsősorban a 20. század hangja Archívum és Kutatóműhely egyedülálló társadalomkutatási gyűjteményeire és e kutatócsoport tagjainak munkájára épül, melyhez az OTKA támogatások már eddig is nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A szocialista ideológia és politikai berendezkedés erőteljesen befolyásolta a szociológia mint tudomány kialakulását. Az 1960-as években mind az intézményi keretek kiépítése, mind a személyi állomány kiválasztása magán viselte ezt a befolyást. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a nyugati mintákhoz képest milyen eltéréseket okozott a szociológia mint tudomány esetében e sajátos kelet-európai, államszocialista jelleg, s ennek következtében milyen egyedi elméleti és módszertani megoldások születtek. Azt is elemezni kívánjuk, hogy az 1970-80-as években kialakított fogalmi apparátus hogyan hat napjaink kutatási gyakorlatára. Mennyiben tekinthető azonos vagy legalábbis hasonló diskurzusnak egy-egy téma akkori és mai szociológiai vizsgálata, ugyanazt értjük-e ma például szegénység vagy társadalmi egyenlőtlenség alatt, mint majd' 50 évvel ezelőtt? Mik a folytonosságok és mik a megszakítottságok a tudományág fejlődésében? Melyek azok a kutatási irányzatok, amelyek sikeresen "túlélték” a rendszerváltást és minek köszönhető sikerességük? Ennek megválaszolásához azt is meg kell vizsgálnunk, hogy melyek voltak azok a módszertani megoldások, amelyek egyaránt alkalmasak az akkori és a mai társadalmunk leírására és elemzésére. Végül, találunk-e lényeges eltérést a hazai és nyugat-európai szociológia között, volt és van-e még centrum-periféria viszony e területen, ha igen, miben nyilvánul meg, illetve ez mennyiben vezethető vissza a szocialista "örökségre”.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A szociológia a többi tudományhoz képest reflexívebb viszonyt ápol saját történetével. Ez részben a szociológiatörténet identitásteremtő funkciójával magyarázható, mely gyakran ahistorikus és feladatának elsősorban a kanonikussá vált elméletek interpretálását tekinti. Kutatásunk során ezzel szemben a szociológiát mi mégis mint történeti jelenséget kívánjuk vizsgálni. Célunk annak bemutatása, hogy adott társadalmi-történeti körülmények között milyen alternatívák kínálkoztak a szociológiai kutatások számára és ezek közül miért épp az általunk ismert elméleti megközelítések és módszertani megoldások váltak sikeressé. Kutatásunk eredménye egyrészt egy olyan fogalomtörténeti háló feltérképezése és pontos definiálása, mely mind a szocialista időszak, mind a rendszerváltás utáni kutatások főbb irányzatainak meghatározó fogalmait és módszertani megoldásait képes összegyűjteni és együtt kezelni, rámutatva egy-egy fogalom időbeli értelmezési módosulására vagy épp eredeti jelentéseinek továbbélésére; sőt e két, akár ellentétes hatás együttélésére is. E fogalmi háló megszerkesztése a szociológia számára szinte nélkülözhetetlen tisztázást jelentene, hiszen mint nem paradigmatikus tudomány, a szociológia folyamatos definíciós kényszerrel küzd. E kutatás, ha nem is oldaná meg e tudományterületi alapproblémát, nagy mértékben segítené a jövőbeli értelmezési keretek kialakítását, a saját tradíció pontosabb értelmezését és ezáltal jövőbeli felhasználhatóságát. Másrészt, célunk annak a módszertani univerzumnak a rekonstrukciója, mely az adott kutatási területen eltérő módszertannal végzett kutatási gyakorlatok hatásain és eredményein, egy-egy megközelítés továbbélésén vagy eltűnésén, illetve a módszertani irányzatokon belüli módosulásokon keresztül rajzolódik ki. Mivel a szociológia nyelvezete sok esetben a közbeszéd részévé vált, kutatásunk eredményei nem csupán a szűkebb szakmai, hanem a nagyobb társadalmi nyilvánosság számára is segítséget nyújtanának társadalmunk pontosabb megértéséhez.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Magyarországon a szociológia tartósan csak az 1960-as években épült ki, így kialakulását meghatározta az a tényező, hogy működése a szocialista rendszerre tehető, melyben a politika az élet számos területét, így a szociológia működését is erőteljesen befolyásolta. A rendszerváltással a szociológia helyzete is jelentősen megváltozott. Egyrészt átalakult a szociológia kutatási terepe, azaz maga a társadalom, s így olyan, korábban nem észlelt problémák kerültek előtérbe, mint pl. a munkanélküliség; másrészt megszűnt a politikai kontroll: az addig tiltott területek nyíltan kutathatóvá váltak. Ugyanakkor az intézményi struktúra átalakulásával 1990 után az államilag finanszírozott kutatások köre jelentősen csökkent. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a rendszerváltás előtti szociológia a jelentős változások ellenére mennyiben él tovább napjaink szociológiai gondolkodásában és módszertanában. Mennyiben jelentett törést a rendszerváltás és melyek azok az elemek, amelyek napjainkban is továbbélnek? Például az 1970-80-as években kialakult fogalmi rendszer mennyiben él tovább a mai kutatásokban, hogyan befolyásolja napjaink kutatásait, illetve azok a módszerek, amelyek javarészt a rendszerváltás előtt is megvoltak, mennyiben alkalmasak napjaink társadalmi folyamatainak megragadására. A kutatás nem csupán fogalom- és módszertantörténet, hanem célja a tartósan jelen levő kutatási irányzatok pontos feltérképezése, megértése és hatásuk vizsgálata, illetve a tudomány versenyképességének erősítéséhez nélkülözhetetlen hagyományok számbavétele és újrahasznosítása is.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Our research aim is to explore the continuities and discontinuities of Hungarian sociological thinking(1960-2010). Through a few basic research themes we examine how main research questions were developed before 1990 and how these have influenced sociological research after 1990. We argue that although the life of Hungarian sociology, born in 1960, was largely determined by the socialist framework within which it was growing and which put a political pressure on it, contemporary methods and achievements shall not be labeled as pure “products” of “socialist sociology”. On the contrary, it managed to provide fruitful grounds for conducting inevitable researches. This is why it is important to have a closer look at these research projects and analyze their effects, not only from the point of view of the history of ideas but also because understanding and recycling traditions could strengthen the discipline’s contemporary competitiveness. It is widely believed that Eastern European sociology constantly copies its “Western” counterpart and barely comes up with any original approaches, however, on the basis of its traditions, it should contribute at the international level to the description of relevant social problems. With the scope of the proposed research, we will explore this antonymic situation and, at the same time, recognize those elements and strategies of our sociological heritage, which could be considered as an added value to the international sociological thinking. The research is primarily based on the unique collections of the Voices of the 20th Century Archive as well as on its members’ research work, which has already been supported by the OTKA.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Socialist ideology and the political system put a pressure on the evolvement of sociology as a discipline. They left their mark not only on its process of institutionalization but also on its choices of personnel. We will explore what differences this particular Eastern European, state socialist feature triggered in comparison to the Western patterns. As a consequence, what kind of particular theoretical and methodological solutions came to exist? Furthermore, we wish to analyze how the set of concepts developed in the 1970s and 1980s can be applied to contemporary research practices. Could we regard a research theme’s then and present-day sociological investigations as the same or similar discourse? Do we understand the same by concepts such as poverty or social inequality as we did fifty years ago? What are the continuities and discontinuities in the evolution of the discipline? What are those research directions, which successfully “survived” the regime change and what are their sources of success? To answer these questions we also need to have a closer look at those methodological approaches, which are capable of describing and exploring both our past and present-day societies. Finally, we wish to explore whether we find any significant difference between Hungarian and Western European sociology; whether they relate to each other as the periphery to the center, and if yes, then in what sense and how this relationship could be traced back to the socialist “heritage”.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Sociology nurtures a unique relationship with its past, which, as opposed to other fields of sciences, plays a significant role in the life of this discipline. It can partially be explained by the identity-making function of the history of sociology that is often ahistorical and considers its task primarily to interpret canonized theories. Despite of the above, in the proposed research we wish to explore sociology as a historical phenomenon. Our aim is to introduce that under given historical and social circumstances what kind of alternatives evolved for sociological researches and why only those theoretical and methodological approaches happen to be successful that we know of. On the one hand, our research aims to map and define a web of history of concepts, which manages to collect and handle all the significant theoretical and methodological concepts of various researches before and after the regime change. On the other, it also wishes to draw attention to the changing explanatory framework of a given concept or to the “survival” of its meanings or to the co-existence of these two, sometimes antonymic effects. The drawing of this web of concepts would bring indispensable clarifications, since as a non pragmatic science sociology needs to define itself constantly. The proposed research does not intend to solve this basic problem, however, it could contribute to the development of explanatory frameworks, to the understanding of traditions, thus to its own usability. Additionally, we aim to reconstruct that methodological universe which comes into existence by the effects and results of researches conducted by the application various methodologies; by the recycling or disappearance of an approach or by modifications within a methodological concept. While the language of sociology has become an integral part of public discourse the results of our research could not only be important for a small circle of professional experts but also for the wider public. It could provide help to better understand the depth of social debates and sociological results.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Sociology became established in the 1960s in Hungary. Many of its features were defined by the fact that its birth, evolution and operation took place under socialism, in which regime politics defined and influenced almost all fields of life. As a result of the regime change the position of sociology changed too. On the one hand, the research focus of sociology transformed, in other words, society as such went under a transformation and made problems visible, which were previously unseen or disguised, for instance: unemployment. On the other, political control ceased to operate and consequently then-prohibited research areas opened up for scientists, for instance: poverty. However, with the transformation of the institutional structure the amount of state-financed researches has significantly decreased. We wish to detect in contemporary sociology the traces of its socialist “predecessor”: How and in what sense does it live on in our sociological thinking, despite the changes? In what sense did the regime change cause a fracture? What elements did survive in a latent or manifest way? As a matter of fact, how do concepts developed in the 1970s-1980s continue to live in contemporary Hungarian research projects? How do they influence recent investigations or how should we apply methods, which existed even before the regime change to describe social processes? Our research wishes to go beyond the pure writing of the history of ideas and methods and wishes to grasp the past 50 years of Hungarian sociology and map, understand, analyze the main research approaches as well as scrutinize and utilize its traditions which could strengthen scientific competitiveness.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
