 |
Konzorcium, társ p.: A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
115886 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Bartha Elek |
| magyar cím |
Konzorcium, társ p.: A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára |
| Angol cím |
Consortional assoc.: The Effect and Memory of the Great War on Rural Culture |
| magyar kulcsszavak |
életmódváltás, gazdasági- társadalmi hatás, emlékezetpolitika, nemi szerepek, hátország, front, világháború, mikrotörténelem, texualizáció, mentalitásváltozás, tárgykultúra |
| angol kulcsszavak |
Changing life-style, modernization and social effects, worldwar, Hinterland, Fronts, Gender, Microhistory, Memories, Change in mentality, Materialculture |
| megadott besorolás |
| Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Etnográfia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
BTK Néprajzi Tanszék (Debreceni Egyetem) |
| résztvevők |
Bálint Zsuzsa
Barta Róbert
Biczó Gábor
Csíki Tamás
Csiszár Imre
Kavecsánszki Máté
Keményfi Róbert
Kovács László Erik
Lajos Veronika
Lovas-Kiss Antal
Lukácsné Marinka Melinda
Nagy Éva
Pozsony Ferenc
Telenkó Bazil Mihály
|
| projekt kezdete |
2016-02-01 |
| projekt vége |
2020-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
25.580 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
19.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékével olyan sokrétű kutatási programot tervez, amely az első világháború rurális társadalomra gyakorolt hatását és emlékezetét tárja fel. Célunk, hogy az első világháború még fel nem lelt, vidéki, közgyűjteményekben és magánszemélyeknél őrzött tárgyait, az írott és tárgyi emlékeket (levelek, naplók, feljegyzések, kalendáriumok, képes dokumentumok, emléktárgyak) felhívások közzétételével és terepkutatásokkal felgyűjtsük, dokumentáljuk. A gyűjteményekben őrzött anyagok feltárását követően e tárgykultúrát és a szövegeket elemezzük, azok kontextusait értelmezzük, különböző tematikai rendekben és módon közreadjuk.
Célunk, hogy e reliktum-tárgykészletek „megszólaltatásával”, a háborús mindennapok elemzésével, a megélt egyéni sorsok feltárásával, a terepmunkák eredményeképpen új tudás birtokába kerüljünk. Ezáltal fel tudjuk mutatni és az alapkutatások eredményinek oktatásba való beépítésével az első világháborútól időben egyre távolabb kerülő generációk számára, hogy a hétköznapokban mit jelentett, illetve milyen változásokat hozott a "boldog békeidők" után a háború traumája. A sokrétű közreadás mellett az alapkutatások összegzésével a tudományszak módszertanának finomításához hozzájárul. A háborúhoz köthető, az egykori rurális életmódra irányuló emlékezet a sajátos nemzetiségi/etnikai viszonyok között a Kárpát-medence magyarságán túlmutató, a befogadók (kutatók, látogatók, hallgatók, érintettek) szemléletét tágító, egyetemes tapasztalatot is megfogalmaz. Mindez a „Nagy háború mint európai tragédia” ma érvényes narratívájába illeszkedik, azt komplex módon bővíti és teszi közzé.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
1. A 80–100 évre visszanyúló emlékezet alkalmas-e a háborús hétköznapok felidézésére, a háborúból fennmaradt tárgyak kulturális és narratív rétegeinek értelmezésére?
2. Az emlékezet hogyan rekonstruálja az egykori viselkedési formákat, milyen figurációs stratégiákat teremt? A megemlékezésekben és a narratívákban hogyan jelenik meg a háború? Miként állítottak emléket a harcolóknak és a halottaknak? Milyen jelentéseket kötnek egyes személyek, társadalmi csoportok a háborúhoz; kibeszélik-e vagy elhallgatják?
3. Adaptálható-e, és miként a témánkra a (népi) kultúra kutatásának hermeneutikai és történeti antropológiai eljárása, a viselkedési (és emlékezési) módok jelentései elárulnak-e valamit a falusi életvilág világháború nyomán bekövetkező társadalmi és kulturális átalakulásáról?
4. Felfogható-e az első világháború és hatása a vidéket radikálisan átalakító modernizációs folyamatként? Ha igen, milyen – demográfiai, technikai, társadalmi, gazdasági, mentalitást –, azaz az addigi életmódot gyökeresen átalakító szerepe volt a háborúnak? A vasút, a kommunikáció új formái, a távollét, a közösség és a család kényszerű átalakulása miként hatott a társadalomra?
5. A nyugat-európai háborús narratívák főként a nyugati frontokat megjárt veteránok emlékeit dolgozzák fel. A keleti front brutalitása, a front- és hátországi élet eltért a nyugati front eseményeitől, mindeközben a történeti Magyarországnak csak kis része vált hadszíntérré. Célunk a keleti fronton megélt hadszíntéri benyomások és a hátország történéseinek feldolgozása. A nyugati történetmondást angolul is közzétett eredményeinkkel árnyaljuk, felmutatva a háborús mindennapok kultúrájának csak e térségben jellemző rétegeit.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A történeti kutatások Magyarországon elsősorban a háború politikatörténeti, gazdasági, hadtörténeti vonatkozásait állították a középpontba. Kevés figyelem fordult a hétköznapi történelemre, illetve az egyéni sorsok alakulására. Arra, hogy a falvak, mezővárosok lakói hogyan élték meg a háborús traumákat, a trianoni békekötést, vagy az egyéni életutakat miként befolyásolták a háború, a hadifogság és a hátország megélt eseményei.
A magyar néprajztudomány megújulási törekvései közelednek az új kultúrtörténet, a (történeti) antropológia, az Alltagsgeschichte vagy az oralhistory irányzataihoz, témái a mindennapi emlékezet, a kultuszok vagy a test története. Az első világháború sokszálú hétköznapi életének feltárása azonban nem történt meg, a hátországi és a fronton átélt mindennapok kultúrája nem került eddig fókuszba, bár bizonyos területeken születtek feldolgozások, forrásközlések az elmúlt évtizedek során.
Ez a hiány motiválta kutatásunkat, mely egyszerre célozza a magyar néprajztudomány módszertanának korszerűsítését, a 20. századi paraszti társadalomról való ismeretek bővítését, és az erre vonatkozó beszédmód megújítását. Szándéka a háború tárgyi emlékeinek és az emlékezeti hagyományának szervezett gyűjtése, a tárgyak kulturális kontextusainak mai értelmezése, feldolgozása, kiállítása, analóg és digitális formában történő közreadása, majd ezen ismeretek egyetemi tananyagként való kidolgozása.
Kutatási alapprogramunkkal első világháború hatását tárjuk fel. Azt, hogy a vidéki mindennapi életet, életmódot, kultúrát – közvetlenül és közvetve – milyen módon formálta át a háború. Kutatási tervünket abba a nemzetközi trendbe ágyazzuk, amely egyéni életsorsok és lokális közösségek életének szövetéből a „nagy történeti események” lenyomatát igyekszik interdiszciplináris – néprajzi, történeti, kulturális antropológiai – módszertani eszközök segítségével feltárni. Törekvésünk, hogy a Nagy háború kutatásában az eddigi, alapvetően hadi- és politikatörténet-centrikus feldolgozástól eltérő szemléletet honosítsunk meg, és az új forrásfeltárással együtt az első világháború magyar nemzettudatban betöltött szerepét új szempontokkal árnyaljuk, illetve részben átértékeljük.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az új módszereket alkalmazó kutatás során feltárt emlékek és elbeszélések közel hozzák a múltat, a program segíti az érdeklődőket az első világháborús mindennapok megismerésében. A Nagy háborútól időben egyre távolodó generációk a kutatás révén érthetik meg, hogy a hétköznapokban mit jelentett, milyen változásokat hozott a "boldog békeidők" után a háború traumája.
Az alapkutatás nyomán kiállításainkban nemcsak a hitelesen berendezett, az egykor ott lakók életvilágát felidéző múzeumi enteriőrökkel, de a személyes élettörténetek, tragédiák felidézésével is hozzájárulunk a világháború történetének árnyaltabb megismeréséhez. Ennek sokkal nagyobb a hatása, mint a csak a tárgyak által közvetített információs tartalomnak. Az elmondott és újraélt történelem, a történetekben konstruált információ hamarabb utat talál a látogatóhoz, könnyebb emlékezést eredményez, és a bevonódást is erősíti. A kutatás során feltárt tárgyi világ életszerű, hiszen in situ reprezentálja azokat a tárgyakat, amelyek a témához köthetők, illetve a tárgyi kultúra azon elemeit, amelyek a háztartásban, lakásbelsőben a világháború hatására megjelentek.
Az első világháború történetének új szempontú vizsgálatával a családi archívumokban és a múzeumokban megőrzött emlékek újra előkerülnek. Az emlékezet elhallgatott és elfelejtett rétegei felszínre hozásával hozzájárulunk a kisközösségi (család,) és a nemzeti identitás újrafogalmazásához. Az eredmények a múzeumpedagógiai programok folytán eljuttathatók az iskolásokhoz is, akik a múzeumi tanulás modern eszközeivel, a drámapedagógia eszközeivel új perspektívából ismerhetik meg a nagy háború eseményeit a mikrotörténelem nézőpontjából.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The Hungarian Open Air Museum and the Department of Ethnography, University of Debrecen have designed a composite research project that aims to explore the memory and the effects of The Great War on rural society. We aim to collect and document hitherto not encountered items about the First World War, including material objects and written documents, preserved in provincial public and private collections (letters, diaries, notes, calendars, pictorial documents and souvenirs) through calls for collection and field research. After exploring this material, we wish to analyse the objects and texts, interpret the relevant contexts, and provide access to them for the public in a variety of thematic orders and methods.
It is our intention to acquire new knowledge as a result of our field work by exploring the individual human fates and everyday life during the war and by sounding these collections of relics. By incorporating the research results into the education we intend to present to the younger generations what it meant to experience the trauma of war in quotidian existence and what sort of changes it triggered after the good old days. Our project will also contribute to the methodological refinement of our discipline with varied dissemination and the summary of basic research. The memory focused on contemporary rural lifestyle related to the war represents a universal experience that can broaden the horizon of individual recipients, as it extends beyond the communities of Hungarians of the Carpathian Basin among peculiar inter-ethnic relationships. It fits into the narrative of “The Great War as a European Tragedy,” by expanding and publishing it in a complex fashion.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
1.Is memory that spans 80–100 years suitable for recalling everyday life during the war, for interpreting cultural and narrative layers of objects surviving the War?
2.How does memory reconstruct behaviour patterns of old, what sort of figuration strategies does it create? How does the war surface in reminiscences and narratives? How were soldiers and the dead preserved in memory? What kinds of meanings are associated with the war by individuals or social groups? Is the war a topic discussed or supressed?
3.Is the hermeneutic and historical anthropological method of researching (folk)culture adaptable to our topic and, if it is, then how? Do the meanings of behavioral (and memorial) methods reveal data concerning the social and cultural transformation of rural life after WWI?
4.Is it possible to interpret the war and its influence as a modernization process transforming the rural scene? How did the war change earlier way of life, affecting demography, technology, society, economy and mentality? How did railroad, new communication forms, absence, the forced transformation of communities affect society?
5.Western European war narratives process mainly the memories of veterans from the western fronts. The brutality of the eastern front; life on this front and in the hinterland are different from the events of Western Europe, while only a small part of contemporary Hungary became an actual theater of war. Our objective is to process the eastern war impressions and events of the hinterland. We intend to complement western historiography by publishing our findings in English, aiming at presenting the layers of ordinary war culture that is characteristic of only this region
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Historical research projects about the war in Hungary have focused on the political, economic, and military historical features of this topic so far. Little attention has been paid to quotidian history and the changes in individuals’ lives: e.g. how the inhabitants of villages came through the various traumas caused by the war, including the Paris Peace Treaty, and how the individual life paths were influenced by war events, experienced either as POW-s or ordinary citizens living in the hinterland.
The revitalization efforts in Hungarian ethnology are getting closer to the trends of new cultural history, (historical) anthropology, Alltagsgeschichte, or oral history; their topics are everyday recollections, history of cults or the body. However, detailed exploration of ordinary life on the front and in the hinterland has not been implemented yet.
This has motivated our research, aiming to modernize the methodology of Hungarian ethnography, to facilitate the expansion of knowledge available about 20th century-peasant society and to begin the innovation of discussions about these areas. Its intention involves a methodical procedure of collecting the characteristic objects and reminiscing traditions related to the war; interpreting the cultural context of objects and exhibit and publish these findings in both analogue and digital formats to be processed into a package of teaching material for higher education.
With our basic research program, we wish to explore the effects of WW I: how the war transformed in/directly everyday rural life and culture. We embed our research project into the international trend, aspiring to study the imprint of great historical events in the fabric of individual life paths and the life of communities with the help of interdisciplinary – ethnographical, historic, cultural anthropologic – methodology. We wish to introduce an approach into the research of WW I that is different from the earlier, mainly military and political history-centered discussion. Thus by the use of new sources we project to offer new aspects and points of departure in order to partially re-evaluate the role that WW I has in Hungarian national consciousness
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The narratives surfacing during the research (applying new methods) will bring the past closer, the program will help those interested to get to know everyday life during WW I. Younger generations will get a chance to make sense of what it must have meant to experience a war after the good old days in ordinary life.
Based on the basic research, our exhibitions will contribute to a more detailed knowledge of the history of the war not only through the authentically furnished interiors that reconstruct the life of former inhabitants but also through recalling personal life stories and tragedies. This complex approach has a more profound effect than the content conveyed simply by exhibits. The narrated and re-lived history and information construed in stories will find its way to the audience more easily, thus resulting in an easier process of remembering and a stronger personal involvement. The world of objects reconstructed during the research is life-like, as it represents the related articles and the elements of material culture that appeared in households in consequence of the war in situ.
Prompted by the novel approach to the examination of the war, memories and souvenirs preserved in family archives and museums will surface again. By unfolding the long-forgotten and hardly discussed layers of remembrance, we hope to contribute to a reinterpretation of the identity of smaller and larger communities. By introducing museum education programs, these results can be transferred to students, who will get a chance to learn about the events of The Great War from the new perspective of micro-history, using modern means of museum education, including those of drama pedagogy.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
