Evaluation of different management systems based on CO2 and N2O emissions  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
116084
Type PD
Principal investigator Hubainé Tóth, Eszter
Title in Hungarian Különböző művelési módok összehasonlítása egyes üvegházhatású gázok kibocsátásának szempontjából
Title in English Evaluation of different management systems based on CO2 and N2O emissions
Keywords in Hungarian CO2 emisszió, N2O emisszió, szántóföldi művelés, modellezés
Keywords in English CO2 emission, N2O emission, arable land, modelling
Discipline
Meteorology, atmospheric physics and dynamics (Council of Complex Environmental Sciences)100 %
Ortelius classification: Meteorology
Panel Earth sciences 2
Department or equivalent Institute for Soil Sciences (Centre for Agricultural Research)
Starting date 2015-09-01
Closing date 2021-02-28
Funding (in million HUF) 11.798
FTE (full time equivalent) 2.93
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának vizsgálata napjaink egyik központi problémaköre tudományos és társadalmi szinten. Az ÜHG forgalomban a szárazföldi felszín, és az arra gyakorolt emberi hatás szerepe az egyik legfontosabb, de igen bizonytalan komponens, mely azonban az éghajlatváltozás kapcsán az érdeklődés homlokterébe került. A művelés alatt álló területek esetén ezért kulcsfontosságú az erőforrás kímélő, és az ÜHG kibocsátást (melyben a talaj kibocsátása is jelentős) minimalizáló művelési módok kidolgozása. Hazai viszonylatban mezőgazdasági területeken a talajok ÜHG kibocsátása közül a szén-dioxid (CO2) és dinitrogén-oxid (N2O) emisszió a legjelentősebb. A nemzetközi szakirodalom azonban gyakran ellentmondó eredményeket közöl a talajhasználat talajlégzésre gyakorolt hatásáról, valamint kevéssé vizsgálja a talajbolygatás N2O emisszióra gyakorolt közvetlen és közvetett hatását. Célom a hagyományos és talajkímélő művelési rendszereknek, a talaj CO2 és N2O emissziójára gyakorolt hosszú és rövid távú hatásának elkülönített vizsgálata. Ehhez több léptékű (laboratóriumi és szabadföldi), a gázok kibocsátását befolyásoló fizikai, kémiai illetve biológiai talajtulajdonságokra is kiterjedő mérési sorozatot, és folyamatorientált modellezést használok fel. Hazánkban szántóföldi művelés alatt álló területeken eddig csupán ökoszisztéma szinten végeztek szén-dioxid forgalom modellezést, így talajrespiráció folyamatorientált modellezése hazai viszonylatban újdonságnak számít.Míg a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok szabadföldi körülmények között történő N2O kibocsátásának a mérése is újdonság, parcella szintű N2O emisszió modellezéssel ez idáig nincs hazai tapasztalat.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásom célja eltérő talajművelési rendszerek CO2 és N2O emisszióra gyakorolt rövid- és hosszú távú hatásának értékelése. Az általánosan elfogadott nézet az, hogy a nagyobb talajbolygatással járó művelési rendszerekben nagyobb a talaj CO2 kibocsátása, mindemellett a talajbolygatás N2O emisszióra gyakorolt hatásával viszonylag kevés tanulmány foglalkozik. A kiinduló hipotézis szerint a talajművelést követően rövidtávon megnő a talaj CO2 kibocsátása, a mikrobiológiai aktivitás és a frissen feltáruló szervesanyag készletek miatt. Az intenzív talajbolygatás hosszú távon azonban a szervesanyag készletek csökkenéséhez, alacsonyabb mikrobiológiai aktivitáshoz vezet, melynek következtében a vegetációs periódusban mért CO2 emisszió értékek akár alacsonyabbak is lehetnek a hagyományosan művelt, mint a kímélő műveléssel hasznosított talajoknál. A bolygatás kihat a talaj szerkezetére és azon keresztül a talaj nedvességtartalmára, mely erősen befolyásolhatja a talaj N2O kibocsátását. Hipotézisem szerint a talaj bolygatásával járó művelési módok a talaj CO2 kibocsátásán túl a N2O emissziót is befolyásolják a talaj szerkezetének változtatásán keresztül. A különböző talajművelési rendszerek CO2 és N2O emisszióra gyakorolt hatásának értékeléséhez szükséges a bolygatás rövid- és hosszú távú hatásainak elkülönítése és értékelése. A kutatás célja ennek megfelelően a talaj ÜHG kibocsátásának és az ezeket befolyásoló talajtulajdonságoknak a vizsgálata szántóföldi és laboratóriumi körülmények között, valamint folyamatorientált modellek segítségével.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Becslések szerint a növénytermesztés kb. 13%-ban járul hozzá az ÜHG kibocsátásához. Ennek ellenére Magyarországon kevés kutatás foglalkozik a szántóföldi növénytermesztés talaj respirációra gyakorolt hatásának vizsgálatával és szántóföldi területen szabadföldi körülmények között nincs hazai N2O emisszió mérés. A talaj CO2 kibocsátásával foglalkozó kevés kutatásban vagy kizárólag közvetlenül a művelés után mérik a talajrespirációt, vagy a teljes vegetációs periódusra koncentrálnak, a talajbolygatás hosszú távú hatásainak vizsgálata céljából. Munkám során három (hagyományos, talajkímélő és minimális) művelési rendszer rövid és hosszú távú hatását vizsgálnám a talaj CO2 és N2O kibocsátására, valamint az azt meghatározó fizikai, kémiai és biológiai talajtulajdonságokra egy talajművelési tartamkísérletben. Szabadföldi és laboratóriumi méréseket végzek a talaj CO2 és N2O emissziójának meghatározására, mely adatokat matematikai modell kalibrációjához is felhasználok. Újdonságnak számít a talaj CO2 és N2O kibocsátásának olyan matematikai modellel történő becslése, mely a talaj hő- és vízgazdálkodási folyamatait egzakt, fizikailag megalapozott módon írja le. A modellkiválasztás szempontja, hogy figyelembe vegye a gyorsan változó talajfizikai jellemzők alakulását, így kifejezetten alkalmas lesz a bolygatás okozta hatások kimutatására. A hazai mezőgazdasági területek ÜHG forgalmának meghatározása során ökoszisztéma szintű méréseket alkalmaznak referencia adatként a nagyobb térbeli skálára történő modellezéshez, ezért a talaj CO2 és N2O emisszió, mint részkomponens mérésének és modellezésének eredményei az ökoszisztéma szintű szén és nitrogén forgalmi becslések pontosításához is felhasználhatók. A modellmódszer alkalmazása lehetővé teszi továbbá a mért adatok időbeli kiterjesztését eltérő talajművelési rendszerekben. A kutatás jelentősége, hogy hazai viszonylatban elsőként történne szabadföldi körülmények között talajművelési kísérletben N2O emisszió mérés. A hazai N2O emisszió vizsgálatok döntően erdő és gyep ökoszisztémákban történtek, mindamellett, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek N2O kibocsátása nem elhanyagolható, így annak mérése és számszerűsítése társadalmi érdek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A légköri CO2 és N2O koncentráció növekedése globális probléma a fokozódó üvegházhatás és a klímaváltozás miatt. Ezért a talaj szénkészleteit megóvó, alacsonyabb CO2 kibocsátással, esetleg szén megkötéssel járó és alacsony N2O emissziót eredményező művelési módok alkalmazása kiemelt jelentőséggel bír. A talaj bolygatásával járó hatások azonban több irányúak: a bolygatás hatására a megnövekedett levegőzöttség és mikrobiológiai aktivitás miatt csökken a talajok C tartalma, de a talajok nedvességtartalma is, ami a talaj CO2 és N2O emissziójának csökkenését eredményezi. A folyamatok megértéséhez nem elég a talaj ÜHG kibocsátását vizsgálni, hanem szükséges a különböző talajtulajdonságok vizsgálata és ezek összefüggéseinek meghatározása is. A kutatás során 3, eltérő intenzitású talajbolygatást képviselő talajművelési rendszer hatását vizsgálom a talaj CO2 és N2O kibocsátására, valamint a talajlégzést és N2O emissziót meghatározó talajtulajdonságokra. A jól megválasztott, helyi adottságokhoz alkalmazkodó talajművelés hozzájárulhat a talajban lévő szénkészletek megőrzéséhez, kedvezően befolyásolhatja a talaj különböző fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit, tehát termékenységét is, és mindemellett hosszú távon a talajból a légkörbe kibocsátott CO2 mennyiségének csökkentéséhez vezethet. A szén megkötésével összefüggő pozitív hatásokat azonban gyakran közömbösíti a megemelkedett N2O emisszió. A szénmegkötést elősegítő, talajkímélő talajművelési rendszerek terjedésének támogatása társadalmi és nemzetgazdasági érdek, kiemelt jelentőségű a fenntarthatóság szempontjából is,így kiemelten fontos az egyes talajművelési rendszerek ÜHG emisszióra gyakorolt hatásának kvantitatív értékelése.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Evaluation of the emission of greenhouse gases (GHG) is a key question both on scientific and social level. Anthropogenic activity and its influence on soil surface is an important but uncertain component in GHG circulation processes, nevertheless it is in the scientific highlight of climate change standpoint. Therefore, arable lands require the application of conserving management methods, consequently minimizing GHG emissions. At national level the most significant GHG emissions come from soil CO2 and N2O emissions on arable lands. The scientific literature reports contradictory results on the effect of soil management on soil CO2 emission, and the direct and indirect effect of soil disturbance on N2O emission is presently not well studied. My aim is to determine and distinguish the short and long-term effects of conventional and soil conserving tillage systems on soil CO2 and N2O emission. Measurements will be carried out at both laboratory and plot scales, using different methods and process-based modelling. Currently in Hungary CO2 modelling has been done on ecosystem level only, and soil respiration models would be a new area of the study. While N2O emission study of arable land on field scale is still in its early stage, this is a topic which has not been evaluated in Hungary to date.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

This project aims to distinguish and evaluate the short and long term effects of different soil tillage systems on soil CO2 and N2O emission. It is generally accepted that soil tillage systems with more intensive soil disturbance cause higher soil CO2 emission, however the effect of soil disturbance on soil N2O emission is little studied. My main hypotheses is that as a short term effect soil tillage application causes significant CO2 emission increase due to the increase of soil microbial activity and newly available organic carbon stocks. But soil organic carbon stock, soil micro biota and microbial activity will decrease on long run, so soil respiration data measured during the vegetation period can be even lower in the conventional tillage systems than in soil conserving ones. Soil disturbance affects soil structure and soil water content which can highly influence soil N2O emission as well. Hence, soil tillage systems cannot be evaluated with respect to their effect on soil CO2 and N2O emission without distinguish and studying the long and short time effects. Accordingly, the aim of the research project is to study soil GHG emission and different soil properties affecting soil CO2 and N2O emission with laboratory and field measurements and with process-based modelling.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

According to estimations plant production contributes to GHG emissions by 13%. Nevertheless there are only few national studies dealing with soil respiration measurements and soil N2O emission measurements are lacking on arable land in Hungary. National studies on soil respiration measurements are carried out either directly after tillage operations – when the tillage-induced intensive CO2 emission can be detected - or during the whole vegetation period – when long-term effects of soil disturbance can be taken into consideration. In this project the effect of three different soil tillage systems – (conventional, soil conserving and no-till) on soil CO2 and N2O emission and on the main soil physical, chemical and biological properties will be evaluated in a long-term tillage experiment. In situ field- and laboratory measurements will be carried out to determine soil CO2 and N2O emission for calibrating mathematical model(s). The novelty of the approach is that this process-based model can account for rapid changes in soil properties, so it is suitable to determine the short term effects of soil disturbance. Modell selection will be done on the base of rapidly changing soil physical properties so the selected model(s) will be suitable to detect the effect of soil disturbance, In Hungary, ecosystem scale carbon and nitrogen balance modelling is carried out without implementing any soil CO2 or N2O emission data, so our results can be used to amend the results of ecosystem scale carbon and nitrogen modelling. The significance of the research is that soil N2O emission measurement would be firstly measured in the field in a tillage experiment. National N2O emission measurements have been mostly carried out in grassland and forest ecosystems, although the amount of N2O emission of the agricultural land cannot be neglected and its measurement and quantification has social interest.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The rising atmospheric CO2 content is a global problem because of the increasing greenhouse effect and the climate change. So soil tillage systems sequestering carbon and emitting lower CO2 and N2O into the atmosphere can have a significant role nowadays. However soil disturbance have different effects; soil carbon content can decreased because of higher aeration and microbial activity, but parallel with that soil water content will also decreased because of intensive tillage application, which can lead to lower soil respiration and N2O emission. Studying soil CO2 and N2O emission is not enough to understand the processes, but other soil properties and coherences must be also studied. Soil tillage systems adapting to local givens can contribute to carbon sequestration, can favourably affect different physical, chemical and biological properties, nevertheless can decrease the amount of CO2 and N2O emitted to atmosphere from soils. During the project the effect of three different tillage systems representing different intensity of soil disturbance will be studied on soil CO2 and N2O emission and its affecting factors. Best management practice can contribute to carbon sequestration and can positively influence soil physical, chemical and biological properties and can mitigate CO2 emission on long way. However, positive effects connecting to carbon sequestration can be negated with the elevated N2O emission. Supporting the spread of soil conserving tillage method has a social and national-economic interest, and it is also significant from the point of view of sustainability so quantitative evaluation of different management methods on soil GHG emission is mostly important.





 

Final report

 
Results in Hungarian
2015 és 2020 között értékeltük három különböző talajművelési mód, a szántás (Sz), direktvetés (DV) és sekély kultivátorozás (SK) hatását a talaj víz-és hőháztartására, illetve szén-dioxid (CO2) és dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátására. Megállapítottuk, hogy a DV talajának szignifikánsan nagyobb a nedvességtartalma a szántáshoz képest, valamint a CO2 és N2O kibocsátása is magasabb. A magasabb CO2 kibocsátás ellenére a DV kezelés talajának humusz tartalma is magasabb, mely alapján a DV a SZ kezeléshez képest szén megkötő talajművelési módnak tekinthető. A SK kezelés nem csak bolygatás tekintetében, de a talaj nedvességtartalmát, valamint CO2 és N2O kibocsátását is tekintve a Sz és NT kezelések között helyezkedik el, így a talaj nedvességtartalmát, szerves anyag megőrző képességét és a termésmennyiséget nézve a három kezelés közül a legoptimálisabbnak tekinthető. Jelentős különbséget tapasztaltuk a művelések hosszú-és rövid távú hatásában, közvetlenül a talajművelés után történő mérések során az év közben megfigyelhető trendek megfordultak és a SZ kezelés vált a legnagyobb CO2 kibocsátóvá. Többlépcsős modellkiválasztási folyamat után sikeresesen felparamétereztük és kalibráltuk a Hydrus 1-D matematikai modellt a kutatás során mért adatokkal, majd sikeresen szimuláltuk a különböző kezelések hő-és vízforgalmát.
Results in English
We evaluated the effect of three different tillage methods (ploughing – P, no tillage - NT, and shallow cultivation – SC) on soil heat-and water regime and on soil CO2 and N2O emissions in the period of 2015-2020. We found that soil water content, soil CO2 and soil N2O emissions in NT were significantly higher than in P treatment. Although the high CO2 emissions, soil humus content was also higher in NT treatment, so soil of NT treatment sequesters more carbon than in P treatment. These values in SC treatment were between the values measured in P and NT, thus SC is the best management practice from these three treatments. We found significant difference in soil CO2 emission course during the vegetation period and right after the tillage application when trends have been changed and P treatment emitted the most CO2. After a multi-stage model selection we parametrized and calibrated the Hydrus 1-D mathematical model with data measured in the frame of the project, than soil heat-and water regime was successfully simulated with the model.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116084
Decision
Yes





 

List of publications

 
Dencső Márton, Horel Ágota, Bogunovic Igor, Tóth Eszter: Effects of Environmental Drivers and Agricultural Management on Soil CO2 and N2O Emissions, AGRONOMY 11: (1) 54, 2021
Klára Pokovai, Eszter Tóth, Ágota Horel: Growth and Photosynthetic Response of Capsicum Annuum L. in Biochar Amended Soil, APPLIED SCIENCES-BASEL 10: (12) 4111, 2020
Bakacsi Zs, Laborczi A, Szatmári G, Horel Á, Dencső M, Molnár S, Ujj E, Tóth E: Compiling C/N and total-N dataset to support countrywide soil nutrient emission models for Hungary, STUDIES IN AGRICULTURAL ECONOMICS 122: (2) pp. 86-95., 2020
Eszter Tóth, Márton Dencső, Béla Pirkó, Zsófia Bakacsi, Sándor Koós: A talaj ammónia kibocsátásából adódó környezetterhelés és annak monitorozási, mérési lehetőségei, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 69: (1-2) pp. 107-126., 2020
Eszter Toth, Márton Dencső, Györgyi Gelybó, János Mészáros, Zsófia Bakacsi, Ágota Horel, Leon Josip Telak, Marija Galic, Ivica Kisic, Igor Bogunovic: Spatial heterogeneity of CO2 emission in Hungarian and Croatian arable fields – preliminary results, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 2020: 19704, 2020
Gelybó Gy, Dencső M, Potyó I, Kása I, Horel Á, Birkás M, Barcza Z, Tóth E: Soil respiration in different tillage systems under crop rotation, Geophysical Reseach Abstracts, Vol 20. EGU2018-15206, 2018. EGU General Assembly 2018. Bécs, Ausztria: 2018.04.09 -2018.04.13., 2018
Horel Á, Potyó I, Tóth E, Gelybó Gy, Barna Gy, Dencső M.: Soil CO2 and N2O emission drivers in vineyard (Vitis vinifera) under different soil management systems and amendments., GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 20. EGU General Assembly. Bécs, Ausztria: 2018.04.09 -2018.04.13., 2018
Dencső M, Gelybó Gy, Potyó I, Horel Á, Birkás M, Tóth E.: A talajrespiráció alakulása különböző talajművelési módok esetében, Bakacsi Zs, Kovács Zs, Koós S (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés: Absztrakt és program füzet: Talajhasználat - funkcióképesség. 106 p. Konferencia helye, ideje: Pécs, Magyar, 2018
Horel Á, Potyó I, Tóth E, Gelybó Gy, Dencső M: Különböző földhasználati területek CO2 és N2O emissziójának összehasonlítása, In: Bakacsi, Zs; Kovács, Zs; Koós, S (szerk.): Absztrakt és program füzet: Talajhasználat – funkcióképesség Magyar Talajtani Társaság, Vándorgyűlés (2018) MTMT [3412373], 2018
Pokovai K, Dencső M, Gelybó Gy, Potyó I, Horel Á, Birkás M, Tóth E: Növény növekedési vizsgálatok eltérő talajművelésű területeken., In: Bakacsi Zs., Kovács Zs., Koós S. (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés: Absztrakt és program füzet: Talajhasználat – funkcióképesség. Magyar Talajtani Társaság, Pécs, 2018., 2018
Dencső M, Tóth E, Horel Á, Potyó I, Birkás M, Gelybó Gy: Evaluation of two methods measuring soil CO2 emission in a tillage experiment, ISTRO 2018 2018.09.23. – 28, Paris, France, 2018
Gelybó Gy, Tóth E, Farkas Cs, Horel Á, Kása I, Bakacsi Zs: Potential impacts of climate change on soil properties, AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN, 67; 121-141. Q3 (2018) DOI: 10.1556/0088.2018.67.1.9; REAL: 85592; MTMT [3392635], 2018
Horel Á, Tóth E, Gelybó Gy, Dencső M, Potyó I: Soil CO2 and N2O Emission Drivers in a Vineyard (Vitis vinifera) under Different Soil Management Systems and Amendments, Sustainability, 10,1811; (2018) DOI: 10.3390/su10061811; REAL: 85655; MTMT [3385849], 2018
Agota, Horel ; Eszter, Tóth ; Györgyi, Gelybó ; Szandra, Baklanov ; Márton, Dencso ; Imre, Potyó: Soil CO2 and N2O emission changes under different land uses and soil amendments., GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21 Paper: 8322 (2019) EGU General Assembly, Vienna, Austria,7–12 April 2019., 2019
Márton, Dencso ; Eszter, Tóth ; Györgyi, Gelybó ; Imre, Potyó ; Ágota, Horel ; Márta, Birkás ; Zsófia, Bakacsi: Utilization of CRDS method in reactive trace gas emission estimation in agricultural experiments – preliminary results, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21 Paper: 16362 (2019) EGU General Assembly, Vienna, Austria,7–12 April 2019., 2019
Györgyi, Gelybó ; Márton, Dencso ; Imre, Potyó ; Ilona, Kása ; Ágota, Horel ; Márta, Birkás ; Zoltán, Barcza ; Eszter, Tóth.: Five years of soil respiration measurements in two contrasting tillage treatments of a long-term field experiment, GEOPHYSICAL RESEARCH ABSTRACTS 21 Paper: 17285-1 (2019), 2019
Eszter, Tóth ; Márton, Dencső ; Márta, Birkás ; Györgyi, Gelybó: Tillage and mineral fertilizer effects on soil GHG emission in soil column experiment., In: Makádi, M (szerk.) LOTEX 2019: 2nd Conference on Long-term Field Experiments: book of proceedings. Nyíregyháza, Magyarország : University of Debrecen. Institutes for, 2019
Horel, Ágota ; Tóth, Eszter ; Gelybó, Györgyi ; Dencső, Márton ; Farkas, Csilla.: Biochar Amendment Affects Soil Water and CO2 Regime during Capsicum Annuum Plant Growth., AGRONOMY 9 : 2 Paper: 58 , 16 p. (2019), 2019
Baklanov, Sz ; Horel, Á ; Gelybó, Gy ; Tóth, E ; Dencső, M ; Ujj, E ; Potyó, I.: Különböző földhasználatú területek talajának nitrogénforgalmi vizsgálata változó hőmérsékleti értékeken., AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 68 : 79-96. , 18 p., 2019
Dencső M, Gelybó Gy, Potyó I, Kása I, Horel Á, Birkás M, Tóth E: Comparison of two methods for determining soil CO2 emission on an oat field., Geophysical Research Abstracts, Vol 20, EGU2018-6281, EGU General Assembly 2018. Bécs, Ausztria: 2018.04.09 -2018.04.13., 2018
Tóth E, Dencső M, Potyó I, Kása I, Horel Á, Birkás M, Barcza Z, Pokovai K, Gelybó Gy.: What governs soil respiration under different tillage practices?, Geophysical Research Abstracts, Vol. 20, EGU2018-15498, EGU General Assembly 2018. Bécs, Ausztria: 2018.0, 2018
Gelybó Gy., Kása I., Horel Á., Farkas Cs., Birkás M., Tóth E.: SOIL RESPIRATION AND SOIL WATER REGIME IN DIFFERENT LAND MANAGEMENT SYSTEMS, TRANSPORT OF WATER, CHEMICALS AND ENERGY IN THE SOIL-PLANT-ATHMOSPHERE SYSTEM, PROCEEDEINGS OF PEER-REVIEWED CONBTRIBUTIONS, ISBN: 978-80-89139-36-1, 2015
Györgyi Gelybó, Márta Birkás, Márton Dencső, Ágota Horel, Ilona Kása, and Eszter Tóth: Soil respiration in a long-term tillage treatment experiment, Geophysical Research Abstracts, Vol. 18, EGU2016-14811, 2016, 2016
Dencső, M; Gy. Gelybó, I. Kása, Á. Horel, Cs. Farkas, M. Birkás, E. Tóth: Effect of agricultural management on soil carbon cycle, Plant Biology Europe EPSO/FESPB, 2016.06.26. – 30. Prague, 2016
Dencső Márton, Gelybó Györgyi, Kása Ilona, Horel Ágota, Farkas Csilla, Birkás Márta, Tóth Eszter.: Különböző művelési módok hatása a talaj szénforgalmára, Talajtani Vándorgyűlés, 2016.09.01-09.03, Debrecen., 2016
Dencső M, Gelybó Gy, Potyó I, Kása I, Horel A, Birkás M , Tóth E): Soil Respiration in a Long-Term Tillage Experiment, LOTEX, 2017. szeptember 27-28., Nyíregyháza, 2017
Dencső M, Tóth E, Gelybó Gy, Kása I, Horel Á, Rékási M, Takács T, Farkas Cs, Potyó I, Uzinger N: Komposzt illetve műtrágya bioszén kezeléssel mutatott együttes hatásának vizsgálata karbonátos homoktalaj nedvességtartalmára talajlégzésére, Agrokémia és Talajtan 66 (2017) 1, DOI: 10.1556/088.2017.66.1.5, 2017
Tóth Eszter, Gelybó Györgyi, Dencső Márton, Kása Ilona, Birkás Márta, Horel Ágota: Chapter 19 - Soil CO2 Emissions in a Long-Term Tillage Treatment Experiment A2 - Muñoz, María Ángeles, In: Maria, Ángeles Muñoz; Raúl, Zornoza (szerk.) Soil Management and Climate Change, Academic Press (2018) pp. 293-307., 2018




Back »