From the Treasury to the Library: Patronage and Court Culture of Paul Esterházy  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
116154
Type K
Principal investigator Monok, István
Title in Hungarian A kincstártól a könyvtárig: tanulmányok Esterházy Pálról, udvari kultúrájáról és mecenatúrájáról
Title in English From the Treasury to the Library: Patronage and Court Culture of Paul Esterházy
Keywords in Hungarian művelődéstörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, zenetörténet
Keywords in English history of civilisation, history of literature, arts history, music history
Discipline
Literature (Council of Humanities and Social Sciences)50 %
Art History (Council of Humanities and Social Sciences)30 %
Ortelius classification: Art history
Musicology (Council of Humanities and Social Sciences)20 %
Ortelius classification: Classical music
Panel Culture
Department or equivalent Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences
Participants Király, Péter
Kiss, Erika
Viskolcz, Noémi
Zvara, Edina
Starting date 2015-09-01
Closing date 2019-08-31
Funding (in million HUF) 13.482
FTE (full time equivalent) 6.69
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Esterházy Pál (1635-1713) sokrétű mecenatúrájának bemutatása több tudományág képviselőinek együttes munkájával valósulhat meg eredményesen. Különböző tudományterületeken dolgozó pályázókként ez a közös műhelymunka a célunk: Esterházy Pál barokk mecenatúrájának interdiszciplináris vizsgálata irodalom-, művelődés-, művészet- és zenetörténeti aspektusokból. Esterházy a Magyar Királyság első főméltóságaként reprezentatív udvart tartott Kismartonban és más birtokközpontokban (Fraknó, Nagyhöflány, Lakompak). Udvara nem csupán kulturális mintaként szolgált a szűkebb és távolabb környezet számára, hanem művészek és mesterek alkalmazásával, a gyűjteményei építésével, a korszerű könyvtár felállításával, széles körű kiadói programmal, a katolikus egyház és különböző intézményeinek támogatásával értékeket is közvetített. Kismartonban nemzetközi szellemi és művészeti áramlatok találkoztak össze és vetettek hullámokat máshol Magyarországon. A kutatás során vállaljuk Esterházy Pál kincstári gyűjteményei történetének bemutatását, könyvtárának a lehető legteljesebb rekonstrukcióját, az egyházakkal kapcsolatos művészeti-irodalmi mecenatúrája feldolgozását és a rezidenciális zeneéletnek a kor magyarországi és nemzetközi kontextusba helyezését. A kutatás fő célkitűzése kiadott források bevonásával és új források feltárásával komparatív módon nemzetközi összefüggésekben új eredményekre alapozva bemutatni a 17. század második felének – 18. század elejének legjelentősebb magyar arisztokrata udvari kultúráját és széles körű mecenatúráját.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kulturális horizont, a mecenatúra, a gyűjtői életmű tájékozódási pontjaival számos korábbi kutatás foglalkozott. Az utóbbi évek kutatásai alapján – részben a pályázó team résztvevőinek munkái révén ‒ a korábbi „személyiségrajz” meghaladottá vált. Esterházy Pál kultúrafogyasztása különböző elemeinek – elsősorban a könyvtár- és gyűjteményépítés illetve az udvari zene valamint a church patronage ‒ egységes, interdiszciplináris megközelítésű vizsgálata révén a korábbinál alaposabb képet kívánunk rajzolni e területekről. Fő kérdésünk, hogy mindez hogyan kapcsolódott hazai folyamatok, valamint a kortárs európai jelenségek, trendek sorába. A mozgató erők eredőjét vizsgálnánk: a személyiség mozgatóit illetve a kulturális környezetét ért hatásokat, indíttatást, ezáltal lehetségessé válik folyamatok érzékeltetése is, például Esterházy Pál korai éveinek az apa által kitaposott utat követő jellege, mecenatúrája, gyűjtői személyiségének alakulása. Esterházy Pál mondhatni ideális alany: egy homo novus főúri család második generációjának tagja: pályafutását családja és személyes ambíciói, képességei egyaránt alakították. Fiatal és ifjú felnőtt korában többnyire az apja által járt utat folytatta, élete későbbi szakaszában ismét visszatért ősei – nagyapja értékvilágához, de már a karrier távlatából, magasabb szinten. A korszak Magyarországának legmagasabb világi méltóságát viselte, rangja, címe, vagyon révén az ország „első embere lett”. Mindehhez egy hosszú élet jelentett idő-távlat párosul, rendkívüli forrásadottságokkal.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az Esterházy-család egyrészt a tagjainak a magyar történelemben betöltött szerepe, kulturális mecenatúrája, másrészt a Magyarországon és Ausztriában őrzött levéltári, könyvtári és múzeumi anyagok révén nagy érdeklődésre tarthat számot hazai és nemzetközi színtereken egyaránt. Kutatásunkkal a korai újkor legnagyobb magyar arisztokrata udvara kulturális modelljét kívánjuk leírni, emellett pedig nemzetközi – elsősorban Habsburg-birodalmi - összefüggésekben is láttatni. Esterházy Pál barokk udvara reprezentatív eszközei és gazdasági lehetőségei révén kiemelkedett a magyar főúri udvarok közül, mintakövetése, hasonulása a birodalom feletti arisztokrácia udvaraihoz az interdiszciplináris kutatások révén mérhetővé válik. A különféle tudományágak kutatóinak közös munkájából olyan egységes szemléletű, egymás eredményeit is feldolgozó tanulmánykötetet, monográfiát és forráskiadást tervezünk, amelyek új alapokat képezhetnek más kutatásokhoz a 17‒18. századi irodalom, képző- és iparművészet, zene, építészet, könyvtörténet, mecenatúra, a művelődéstörténet terén. A kutatási téma sokrétűsége, a szerteágazó jelenségek több szempontú magyarázatának lehetősége nemcsak a szűkebb szakma, hanem remélhetőleg szélesebb közönség számára is befogadhatóvá teszik az eredményeket.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Esterházy Pál herceg, nádor, mecénás, író (1635–1713) a 17. század végi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Azonban nemcsak politikai pályafutása, költői-írói munkássága, hanem sokrétű mecénási tevékenysége is figyelemre méltó. A három éves kutatási program során több tudományágat átfogó műhelymunkában Esterházy Pál mecenatúrájának irodalmi, képzőművészeti, művelődéstörténeti, zenei vonatkozásait kívánjuk vizsgálni, és olyan kérdésekre válaszolni, hogy hogyan vásárolt tárgyakat a kincstárába, milyen könyveket olvasott, kiket alkalmazott a zenekarában vagy hogy melyik szentnek emeltetett szobrot a birtokain. A kutatások alapját azok a levéltári források jelentik, amelyek ma részben Fraknón és Kismartonban (Ausztria) illetve a Nemzeti Levéltárban (Budapest) találhatók. A kutatómunkát szerencsés módon még „kézzel foghatóbbá” teszi az egykori hercegi kincstár és könyvtár sok megmaradt darabja és az Esterházyak nagyszerű kulturális örökségének ma is meglévő építészeti emlékei. A kulturális és reprezentációs törekvések feltérképezésével nyilvánvalóvá válhat nemzetközi összehasonlításban is – elsősorban a Habsburg-monarchia arisztokrata családjait és a bécsi udvari kultúrát figyelembe véve –, hogy Esterházy Pál kulturális szempontból jelentős, a nemzetek fölötti arisztokrácia trendjeibe illeszkedő, azokkal egyenrangú teljesítményt nyújtott. A kutatások eredményeit egy a könyvtárat rekonstruáló monográfiában, egy tanulmánykötetben és egy a legfontosabb forrásokat megjelenítő forráskötetben összegezzük.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The most efficient way to present the diverse patronage activities of Pál Esterházy is through the interdisciplinary teamwork of experts. Therefore, as academics working in different fields, the objective of this interdisciplinary cooperation is the following: to study the Baroque patronage activities of Pál Esterházy in an interdisciplinary way from the points of view of the history of literature, art and music history as well as cultural history.
Pál Esterházy, the highest dignitary in the kingdom of Hungary held a representative court in Eisenstadt as well as in our centres of his lands. His court did not only serve as a cultural model for aristocrats far and wide but he also transmitted values by hiring artists and master craftsmen, by building collections of artwork, by setting up an up-to-date library, by applying a publication policy of wide scope, and by supporting the Catholic Church. In Eisenstadt international trends in ideas and art met and carried their waves over to other parts of Hungary. During our proposed research we will undertake to present the history of Pál Esterházy’s Treasury (Kunstkammer), the reconstruction of his library, his literary and art patronage activities concerning the Catholic Church and the residential music court life within the context of other courts in Hungary and in Europe. The main objective of our research is to describe the Hungarian aristocratic court culture and their patronage activities in the seventeenth and eighteenth centuries by studying the already available sources as well as new ones in a comparative study, based on new findings, and placed in the international context.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Several previous studies have dealt with the cultural horizon, the patronage and the different orientation points of the collector’s oeuvre. Based on recent research, partly carried out by members of the proposed team of researchers, the alleged „portrait” of Duke Pál Esterházy has become outmoded. The present team would undertake a coherent interdisciplinary study to depict a more thorough picture of the following fields of Pál Esterházy’s cultural activities: his library development and collection building, residential court music as well as his church patronage. The fundamental issue of our research is how all this was connected with the movements, phenomena and trends both within Hungary and in contemporary Europe. We propose to study the driving force of his personality and the cultural influences of his environment. By doing this trends can be presented. Pál Esterházy, holding the highest dignity in Hungary with a remarkable income was the second generation in a homo novus aristocratic family and his long career was formed by his family, his personal ambitions and his talents. As a young man he started out his career stepping into his father shoes in his patronage activities and also when developing his collections. At a later stage he returned to his grandfather’s values and reconsidered them on a higher level.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposed study will be of considerable interest both in Hungary and abroad due to the position held by the members of the House of Esterházy in Hungarian history, the patronage activities this aristocratic family had, and furthermore due to the archival, library and museum materials both in Hungary and in Austria.
Through our proposed research we would like to depict the cultural model of the greatest Hungarian aristocratic court in an international context primarily within the Habsburg Empire. The Baroque court of Pál Esterházy outshone the other aristocratic courts in Hungary by his financial means and representational tools. How far he modelled his own court to those of the aristocrats within and beyond the Habsburg Empire will be measureable through our interdisciplinary research. We are planning to publish a book of studies, a monograph and a publication of sources which will present the findings of the interdisciplinary team of experts in a coherent way. This publication will fundamentally change the basis of research of the seventeenth and eighteenth centuries in Hungary in the fields of fine and applied arts, music, architecture, the history of books, patronage as well as cultural history. The diverse nature of the proposed field of research, and the many-sided interpretation of wide ranging phenomena will make this research presentable to both academia and also to the wider public.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Duke Pál Esterházy, palatine, patron, and writer (1635–1713) was one of the most important personages in Hungarian history at the end of the seventeenth century. Not only is his political and literary career (he was a poet and writer) remarkable but also his wide-ranging patronage activities. During the three-year-long research program proposed hereby the team of experts will examine Pál Esterházy’s patronage in the fields of literature, fine arts, cultural history and music. We would like to answer question like the following: „How did he buy artwork for his Treasury (Kunstkammer)?”, „What books did he read?”, „Which musicians did he hire for his orchestra?” and „Which saints did he commemorate by erecting a statue to their honour in one of his lands?”. Our research is based on archival sources which are partly in Fraknó (Forchtenstein) and Kismarton (Eisenstadt) in Austria and partly in the National Archives of Hungary in Budapest. Luckily many pieces of the Treasury and the library as well as architectural parts of the cultural heritage of the House of Esterházy have survived and could make our research even more „palpable”. By mapping Pál Esterházy’s cultural and representational aspirations the research team could justify the fact that his achievement was culturally significant in an international comparative context – primarily measuring his court to those of Vienna and the Habsburg Empire – and in fact matched on an equal footing those of the aristocracy beyond nations. The findings of our research will be presented and summarised in a monograph which reconstructs his library, a book of studies and a publication of sources.





 

Final report

 
Results in Hungarian
OTKA K 116154 A kincstártól a könyvtárig: tanulmányok Esterházy Pálról, udvari kultúrájáról és mecenatúrájáról Záró beszámoló 2015–2019 A kutatási periódusban a valóban alapkutatásra koncentráltunk, amely a történeti témák esetében mindig a források feltárása. Ugyan alapvetően az Esterházy család két nagy levéltárában (Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltára, és Fraknó) dolgoztunk, de számos kisebb levéltárat és irattárat is átnéztünk (Eisenstadt: Burgenländische Landesarchív; Güssing: Stadtarchív; Plebanienarchive: Mariazell, Gloggnitz, Maria Schutz, Reichenau an der Rax, Kaiserbrunn; Franziskanerarchív: Güssing, Eisenstadt). A könyvtárak, ahol a máig kézbe vehető könyvek után kutattunk hasonlóan szétszórtan helyezkednek el: Eisenstadt: Schlossbibliothek, Franziskaner; Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Szépművészeti Múzeum; Szombathely: Vas Megyei Könyvtár; Güssing: Franziskaner; Graz: Franziskaner; Berlin, Jena, Dresden, Regensburg, London. A múzeumi tárgyak alapvetően Fraknón és Budapesten (Iparművészeti Múzeum) voltak kézbe vehetőek. A források feldolgozásában részben a dokumentumok regesztáinak megírása és számítógépre rögzítése volt a tevékenység, és természetesen a tanulmányok írása. Megjelent első forráskötetünk is, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése. Konferenciaelőadások száma: 19 Megjelent tanulmányok száma: 22 Megjelent könyv: 1 Lektorált, megjelenésre váró közlemények: 13 (1 könyv, 12 tanulmány)
Results in English
OTKA K 116154 From the Treasury to the Library: Patronage and Court Culture of Paul Esterházy Final Report 2015–2019 During the research period, we focused on the real basic research, which always means the exploration of sources in topics related to history. While we worked mainly on two large archives of the Esterházy family (Budapest, National Archives of Hungary, and Forchtenstein), we also reviewed several smaller record offices/registries and archives (Eisenstadt: Burgenländische Landesarchiv; Güssing: Stadtarchiv; Plebanienarchive: Mariazell, Gloggnitz, Maria Schutz, Reichenau an der Rax, Kaiserbrunn; Franziskanerarchiv: Güssing, Eisenstadt). The libraries where we searched for books that are still available (to be taken in hand) are similarly scattered today: Eisenstadt: Schlossbibliothek, Franziskaner; Budapest: National Széchényi Library, Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences, Museum of Fine Arts; Szombathely: Vas County Library; Güssing: Franziskaner; Graz: Franziskaner; Berlin, Jena, Dresden, Regensburg, London. The museum objects that were available (to be taken in hand) were mostly in Forchtenstein and Budapest (Museum of Applied Arts). In the processing of the sources, the activity was partly to write the document registries and record them on the computer, and of course to write the studies. Our first source volume, Correspondence of Pál Esterházy and Orsolya Esterházy, has also been published. Lectures held in different colloquia: 19 Published Studies: 22 Published Book: 1 Peer reviewed, non published: 13 (1 Book, 12 Studies)
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116154
Decision
Yes





 

List of publications

 
Monok István, Zvara Edina: Esterházy Pál könyvtára és olvasmányai, Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén. Szerk.: Ács Pál. Budapest, 2015, reciti, 199–218, 2015
Király Péter: Mathias Pollerman, Esterházy Pál udvari és hadi trombitása. Adalékok a 17. századi főúri mecenatúrához, Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén. Szerk.: Ács Pál. Budapest, 2015, reciti, 417-434., 2015
Király Péter: Adalékok az Esterházy Pál udvari együttesét 1678-1701 között vezető Franz Schmidtbaur életrajzához, Zenetudományi dolgozatok, 2018. 126-141., 2018
Monok István: Iskolai használatú könyvek a németújvári protestáns iskola könyvtárában 1569–1634, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus XXI, Fasc. 2(2017), Tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapjára. Szerk.: Horváth Zita. Miskolc, 2, 2017
Monok István: A szakkönyvtárak szerepe a tudományos kutatás szabadságának kivívásában. Egy európai történet, magyarországi példákkal, Könyv, könyvtár, könyvtáros (3K), 26(2017), 11. szám, 39–45., 2017
Monok István: Bücher für Schulverwendung im Bibliothek der protestantischen Schule in Güssing, 1569–1634., Ecclesia semper reformanda. Die protestantische Kirche im pannonischen Raum seit der Reformation. Teil 1. Tagungsband der 36. Schlaininger Gespräche 19. bis. 23. Septembe, 2017
Monok István-Zvara Edina: Oláh Miklós könyvtára és olvasmányai, Magyar Könyvszemle, 134(2018), 17–25., 2018
Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal, Universitas – historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István, Varga Júlia, Zsidi Vilmos. Budapest, 2018, Magyar Levéltárosok Egyesüle, 2018
Monok István: A németújvári iskola könyvtárának teológiai arculata, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018
Viskolcz Noémi: Thököly István és Imre levelei Esterházy Pálnak – Árva és Likava elfoglalása (1670)., Reformatio nostra – Protestáns szellemi műhelyek Északkelet-Magyarországon. Szerk. Gyulai Éva, Tasi Réka. Miskolc, 2017, 78-97., 2017
Zvara Edina: Esterházy Pál protestáns könyvei, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018
Monok István: Iskolai használatú könyvek a németújvári protestáns iskola könyvtárában 1569–1634, Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica, Tomus XXI, Fasc. 2(2017), Tanulmányok Péter Katalin 80. születésnapjára. Szerk.: Horváth Zita. Miskolc, 2, 2017
Monok István: A szakkönyvtárak szerepe a tudományos kutatás szabadságának kivívásában. Egy európai történet, magyarországi példákkal, Könyv, könyvtár, könyvtáros (3K), 26(2017), 11. szám, 39–45., 2017
Monok István: Bücher für Schulverwendung im Bibliothek der protestantischen Schule in Güssing, 1569–1634., Ecclesia semper reformanda. Die protestantische Kirche im pannonischen Raum seit der Reformation. Teil 1. Tagungsband der 36. Schlaininger Gespräche 19. bis. 23. Septembe, 2017
Monok István-Zvara Edina: Oláh Miklós könyvtára és olvasmányai, Magyar Könyvszemle, 134(2018), 17–25., 2018
Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal, Universitas – historia. Tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére. Szerk.: Draskóczy István, Varga Júlia, Zsidi Vilmos. Budapest, 2018, Magyar Levéltárosok Egyesüle, 2018
Monok István: A németújvári iskola könyvtárának teológiai arculata, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018
Viskolcz Noémi: Thököly István és Imre levelei Esterházy Pálnak – Árva és Likava elfoglalása (1670)., Reformatio nostra – Protestáns szellemi műhelyek Északkelet-Magyarországon. Szerk. Gyulai Éva, Tasi Réka. Miskolc, 2017, 78-97., 2017
Zvara Edina: Esterházy Pál protestáns könyvei, Folyamatosság és változás. Egyházszervezet és hitélet a veszprémi püspökség területén a 16–17. században. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, 2018 (A, 2018
Viskolcz Noémi, Zvara Edina, Király Péter, Kiss Erika, Monok István: Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, MTAK, 2019
Király Péter: Die Schmidtbau(e)rs – Angaben zu Mitgliedern einer Musikerfamilie des späten 17. und frühen 18. Jahrhunderts, Eisenstädter Haydn Berichte 11. Joseph Haydn & die „Neue welt“, Wien, 2019, 302–321., 2019
Kiss Erika: „Ami megvan, az megvan – No de mi lett a hozománnyal?, Esterházy Pál és Orsolya kincsei”, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, sajtó alá rend. VISKOLCZ Noémi és ZVARA Edina, KIRÁLY Péter és KISS Erika közreműködésével, előszó: MONOK István, Budapest,, 2019
Viskolcz Noémi: Esterházy Pál és Esterházy Orsolya, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, sajtó alá rend. VISKOLCZ Noémi és ZVARA Edina, KIRÁLY Péter és KISS Erika közreműködésével, előszó: MONOK István, Budapest,, 2019
Viskolcz Noémi: Kutatástörténeti áttekintés, Esterházy Pál és Esterházy Orsolya levelezése, sajtó alá rend. VISKOLCZ Noémi és ZVARA Edina, KIRÁLY Péter és KISS Erika közreműködésével, előszó: MONOK István, Budapest,, 2019
Király Péter: Rezidenciális zeneélet a 17. századi Magyarországon, Alba Regia (Székesfehérvár), 46(2018), 81–99., 2018
Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Fejezetek az Esterházy hercegi család levéltárának kutatástörténetéből (1847–1946), 1. rész (1847–1870), Turul, 2018, 107–113., 2018
Monok István: Les bibliothèques de la Hongrie et de la Transylvanie d’Ancien Régime. Enjeux politiques, économiques et sociaux, Savoir/Pouvoir. Les bibliothèques, de l’Antiquité à la modernité. Sous la dir de Yves Lehmann. Turhout, 2018, Brepols (Recherches sur les Rhétoriques Religieuses, RRR 29), 2018
Király Péter: Johannes Thesselius kottás bejegyzése Clemens Hizler emlékkönyvébe (1611), MONOKgraphia, tanulmányok Monok István 60. születésnapjára, szerk. NYERGES Judit, VERÓK Attila, ZVARA Edina, Budapest, Kossuth, 2016, 371–374, 2016
Kiss Erika: A fraknói tárház, ahogy Esterházy Pál megalkotta., Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, Szerk.: ÁCS Pál. Budapest, 2015, reciti, 199–218., 2015
Király Péter: Beilleszkedés, elkülönülés, kívülrekedés – külföldi zenészek a 16.–17. századi erdélyi fejedelmi udvarban és a Királyi Magyarország főúri rezidenciáin, MTAK in press, 2020
Monok István: Le musée de la bibliothèque ou bien la bibliothèque du musée? Une histoire d’Europe centrale avec exemples hongrois, Roma, Biblioteca Nazionale Centrale, in press, 2020
Monok István, Zvara Edina: Die Bibliothek von Nicolaus Olahus, Wien, Collegium Hungaricum, in press, 2019
Monok István, Zvara Edina: Esterházy Pál könyvtára, MTAK, Esterházyana 3, 2020
Viskolcz Noémi: A herceg történésze, Hajnal István az Esterházyaknál (1922‒1930),, MTAK, Esterházyana, 2. in press, 2019
Viskolcz Noémi: A „legerősebb oszlop” – Esterházy Pál herceg mecenatúrája a két világháború közti Magyarországon, Debrecen, in press, 2019
Viskolcz Noémi: Nyáry Krisztina, Bratislava, in press, 2020
Viskolcz Noémi: Thököly Éva, Bratislava, in press, 2020
Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Licskay Sándor, a fraknói vár várnagya, Gesta, A Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete, in press, 2019
Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Im Dienst des Hauses Esterházy – Sándor Licskay, der Burgvogt von Burg Forchtenstein, Burgenländische Heimatblätter in press, 2019
Viskolcz Noémi, Kunt Gergely: Fejezetek az Esterházy hercegi család levéltárának kutatástörténetéből (1847-1946), 2. rész (1870-1900), Turul, in press, 2019
Zvara Edina: Protestant Books of a Hungarian Catholic Aristocrat, Reformation und Bücher, Zentren der Ideen – Zentren der Buchproduktion, hrsg. von István Monok, Andrea Seidler, Harrassowitz Verlag, 2019., 2019
Zvara Edina: Protestáns könyvek a kismartoni Esterházy-kastény könyvtárában, Ige-idők, a Magyar Nemzeti Múzeum reformációs kiállítása, szerk. KISS Erika et al., Budapest, MNM, 2019, 2019




Back »