A teljesítménnyel és segítségnyújtással kapcsolatos vélekedések megváltoztatására irányuló szociálpszichológiai intervenciók az oktatásban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116686
típus PD
Vezető kutató Orosz Gábor
magyar cím A teljesítménnyel és segítségnyújtással kapcsolatos vélekedések megváltoztatására irányuló szociálpszichológiai intervenciók az oktatásban
Angol cím Social Psychology Interventions in Education which Aims to Change Achievement-related Beliefs and Helping Behavior
magyar kulcsszavak implicit elméletek a képességekről és az erőfeszítésről, intervenció, segítségnyújtás, gondolkodásmód - mindset
angol kulcsszavak implicit theories about abilities and efforts, intervention, helping behavior, mindset
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Szociálpszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Pszichológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2016-02-01
projekt vége 2018-01-31
aktuális összeg (MFt) 10.972
FTE (kutatóév egyenérték) 1.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A két éves kutatás során offline és online szociálpszichológiai intervenciókat szeretnék végrehajtani randomizált kísérletek formájában szülőkkel és diákokkal, amelyek átalakítják a teljesítménnyel kapcsolatos vélekedéseket (implicit elméleteit) és a segítő viselkedést (Heroic Imagination Project – Zimbardo). Az első offline intervenció középiskolások (N = 100) teljesítményre vonatkozó gondolkodásmódjának (Mindset) átalakítására vonatkozik olyan szempontból, hogy ha a diákok a stabil intellektuális képességek (Fix Mindset) helyett a teljesítés folyamatára fókuszálnak (erőfeszítések és megoldási stratégiák - Növekvő Mindset) teljesítményhelyzetekben, akkor ez pusztán a vélekedések átalakítása által drasztikusan megemeli a tanulási motivációkat, a kitartását és végül a hosszú távú teljesítményt. A második tréning modul során a segítségnyújtás szociálpszichológiai tényezőit ismerik meg a középiskolások (N = 100) és elsajátítják azt, hogy milyen helyzetelemzést érdemes végezni bizonytalan segítségnyújtási helyzetekben és hogyan érdemes ilyenkor cselekedni. Megfelelő mérőeszközökkel történne a hatékonyság mérése, emellett újszerűnek is mondható mindkettő, mivel viszonylag kevés (de nagy változást mutató) kutatási eredmény van ezeknek a rövid (5-8 alkalomból álló) szociálpszichológiai intervencióknak a hatékonyságáról. Ezen felül egy online kísérletben célom megvizsgálni, hogy a szülők Mindsetjének átformálása lehetséges-e egy mindössze tíz perces felvétel segítségével. Célom a kutatás eredményeiből 3 nemzetközi lektorált cikket írni és a médiát is tájékoztatni az eredményekről.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Feltételezem, hogy az intervenciók hatására a Mindset tréningen részt vevő diákok a kontroll csoporthoz képest mind közvetlenül az intervenció után, mind a félév végén a kudarcaik okát nagyobb mértékben fogják tulajdonítani az alacsonyabb erőfeszítéseknek; jobb tanulmányi átlaggal fognak rendelkezni; az intelligenciájukat, a tehetségüket, a személyiségüket átalakíthatóbbnak fogják gondolni; kitartóbbak lesznek, magasabb belső motivációval rendelkeznek, erősebbek lesznek a megközelítő teljesítés céljaik, kevésbé tapasztalják meg a tökéletességre törekvés negatív konzekvenciáit és nagyobb tanulmányi énhatékonyságról számolnak be.

Feltételezem, hogy a Bystander tréningen részt vevő diákok a kontroll csoporthoz képest mind közvetlenül az intervenció után, mind a félév végén hajlamosabbak lesznek a segítségnyújtásra mindennapi élethelyzetekben, gyakrabban észreveszik ezeket a helyzeteket, felismerik az ilyenkor szerepet játszó szociálpszichológiai tényezőket, mélyebb helyzet- és rizikóelemzést fognak végezni és hatékonyabban képesek eljárni.

A harmadik online vizsgálatban a célom annak feltárása, hogy a szülők ha egy rövid, 10 perces online intervención vesznek részt, vajon hatással van-e a gyermeknevelési gyakorlataikra. Feltételezem, hogy a kontrollcsoportokhoz képest azok a szülők, akik egy rövid Mindset előadást hallgatnak meg hajlamosabbak lesznek az intelligenciát, a tehetséget, a személyiséget megváltoztathatónak tekinteni; gyakrabban alkalmaznak folyamat-fókuszú dicséreteket, a kudarcokat hajlamosabbak lesznek az erőfeszítések hiányának, illetve a nem megfelelő problémamegoldási stratégiának tulajdonítani és hosszú távon kitartóbbnak látják a gyermeküket.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Ezek az eredmények megmutathatják, hogy a Stanfordon kidolgozott oktatási modulok milyen módon és milyen mértékben hatékonyak. A tréningmodulokat az eredmények alapján lehet fejleszteni és implementálni középiskolákban. Ezek a tréningmodulok 2014 során a Hősök Tere Kezdeményezés által (amely a Heroic Imagination Project magyar megfelelője) 400 tanárnak került átadásra, akik ezt a tudást tudják alkalmazni az iskolákban, elérve több ezer diákot. Ha a tréningmodulok hatékonyságát sikerül megállapítani, akkor a modulok alkalmazásának népszerűsége megnövekedhet azokban az országokban, ahol már most is érdeklődnek az adaptálás kapcsán (Lengyelország, Spanyolország, Franciaország, Ausztrália, az USA-ban Michigan Flint, etc.). Amennyiben a két modul kapcsán sikerül hasonló hatékonyságról beszámolni, mint az USA-ban (Blackwell et al., 2007) a Mindset és Bystander tréningmodulok szélesebb körben való elterjesztése kapcsán újabb lehetőségek nyílnak. 2014-ben a Hősök Tere kezdeményezés legfőbb üzenete (amely leginkább a bystander modulhoz kapcsolható) legalább 4 millió emberhez jutott el 85 médiamegjelenésen keresztül, várhatóan a jelen kutatás eredményeiről is sokan értesülnének a média által.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Célom két középiskolásoknak szóló tréning hatékonyságának mérése.

Az első tréning célja arra rávilágítani, hogy a kudarcokkal való megküzdés sokkal konstruktívabbá válik, ha önmagunkra úgy tekintünk, mint aki olyan alapvető képességeit is meg tudja változtatni, mint az intelligencia vagy a személyiség. A tréning legfőbb üzenete az, hogy a saját képességeink megváltoztathatósára vonatkozó vélekedéseink átalakításával a kudarcainkat kevésbé a belső stabil tulajdonságoknak tulajdonítjuk, hanem az erőfeszítés hiányának. Célunk megvizsgálni, hogy ez a tréning milyen hatást gyakorol a diákok iskolai motivációjára, kitartására és eredményeire hosszú távon. Az Egyesült Államokban a tréning annyira hatékonyan csökkentette a bukások számát és növelte a tanulmányi átlagokat, hogy a Stanford Egyetem kutatói egy indítványt adtak be Fehér Háznak, hogy alkalmazzák a módszert országszerte.

A második tréning a segítségnyújtás szociálpszichológiájára fókuszál. Ebben az esetben célom feltárni azt, hogy a diákok érzékenységét növeljük azokkal a helyzetekkel kapcsolatban, amikor rizikómentesen segíthetnek. Célunk megmérni, hogy a diákoknak milyen mértékben alakul a segítségnyújtási helyzetekben alkalmazott elemzési képessége, illetve a hajlandóságuk arra, hogy hatékonyan, önmagukat nem veszélyeztetve tudjanak közbelépni bizonytalan segítségnyújtási helyzetekben.

A harmadik online vizsgálatban szülőknek mutatjuk be azt, hogy a teljesítés folyamatának dicsérete kitartást, ill. a kihívások elfogadását eredményezi. Felmérjük, hogy ez milyen hatással van hosszú távon arra, hogy hogyan dicsérnek (erőfeszítés-fókusz) és hogyan formálja a gyermekük kudarcokkal való megküzdését.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

During the 2-year research project I intend to carry out two offline and one online, brief, randomized social psychological interventions with the participation of high school students and parents, aiming to shape their beliefs (implicit theories - Mindsets) concerning achievements and their helping behavior (Heroic Imagination Project - Zimbardo, 2009). The first offline intervention (training) refers to the change of students' (N = 100) Mindsets. This training module aims to change the focus of attention in achievement situations in terms of focusing on process of achievement (efforts and problem solving strategies) and malleability of intellectual abilities (Growth Mindset) vs. stable intellectual traits or abilities (Fixed Mindset). This could have fundamental impact on academic motivations, perseverance and finally long term performance. The second offline intervention (training) for high school students (N = 100) refers to helping behavior and it aims to provide information concerning appropriate situation analysis in ambiguous emergency/helping situations and what one can do for others under such circumstances. I intend to use appropriate scales and measures for measuring efficacy and effectiveness of the trainings. However, only a few publications appeared as a result of such brief (5-8 occasions) follow-up randomized experiments using social psychological trainings. Finally, I would like to carry out an online experiment in which I intend to shape the Mindset of parents (N = 600) with exposing them to an only 10 minutes long audio recording. I intend to publish 3 international peer-reviewed publications and disseminate the results through media.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

I suppose that the students who participate in the Mindset trainings (compared to the control group) will attribute their failures to the low efforts they make; will have better grade point average; will perceive their intelligence, talent, and personality more malleable; will have better cognitive persistence; will be more intrinsically motivated; will have stronger approach achievement goals; will experience the negative consequences of perfectionism less; and will have higher self-efficacy immediately both shortly after the training and for longer term.

I suppose that the students who participate in the Bystander training (compared to the control group) will be more inclined to help in everyday emergency situations; they will be able to perceive these situations more easily; they will be able to recognize the social psychological phenomena; they will carry out more elaborated situation and risk analysis; and they will act more efficiently.

In the third online study my goal is to explore a short 10 minutes long Mindset intervention and its effects on parents’ child-rearing practices. I suppose that after listening to a short Mindset presentation they will see intelligence, talent, and personality more malleable than the control group. Furthermore, they will use more process-focused praise, they will attribute failures to the lack of efforts or suboptimal problem-solving strategies, and they will perceive their children more persistent, than the parents in the control group.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The results can show the efficiency of the educational modules of Stanford University. On the basis of these results the modules can be improved and implemented in high schools. These modules were provided to 400 teachers reaching thousands of students through the Hungarian version of Heroic Imagination Project. If these modules appear to be effective in Hungary, the popularity of these interventions could increase in other countries of interest (Poland, Spain, France, Australia, and Flint, Michigan in the US,). If similar success could be proven as in the USA (Blackwell et al., 2007) we expect a great growth in the popularity of the two modules. The main message of the Heroes Square Initiative reached over 4 million Hungarians. Based on this experience it is plausible to expect media publications on the basis of the results of the present studies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

My goal is to assess the efficacy of two trainings for high school students and the implementation of a short online intervention.

The goal of the first training is to demonstrate that coping with failures becomes more constructive if one perceives the basic abilities such as intelligence or personality malleable (Growth Mindset) instead of fix personality traits (Fixed Mindset). With a Growth Mindset failures are interpreted as the lack of effort (or not using the optimal strategy) rather than as the consequence of stable internal attributes and traits. My goal is to examine the effect of this training on students’ motivations, perseverance, and academic results. According to previous results, in the USA this intervention had a positive effect on GPA improvement and reduction of dropout. Therefore, Stanford researchers made a proposal to the White House to implement it nationwide.

The second training focuses on the social psychology of helping behavior. In this case I intend to explore the effect of social psychological sensitization of students concerning those situations in which they can help without risk. My goal is to measure the extent to which this training can improve their situation analysis skills, and enhance their intention to intervene in ambiguous situations in order to help others without risking themselves.

In the third online intervention parents will be educated about the praising of the achievement process in terms of efforts (compared to attribute-related praise) which will enhance their children’s perseverance and motivate them to approach challenges. I assess how process-oriented praising can shape the children’s coping with failures.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás első évében offline intervenciók hatékonyságát teszteltük magyar középiskolás mintákon. Az intervenciók egyik része a segítségnyújtással volt kapcsolatos, a másik pedig a fejlődésfókuszó gondolkodásmóddal. Az első offline intervenció eredményei szerint a segítségnyújtással kapcsolatos önbevalláson alapuló viselkedések sem rövid, sem hosszú távon nem változtak. Ezzel szemben az első offline intervenciónk alapján rövid távú pozitív változásokat mértünk az intelligenciára és a személyiségre vonatkozó fejlődésfókuszú vélekedésekben amellett, hogy a diákok amotivációja csökkent (amotiváció: mind az extrinzik, mind az intrinzik motivációk hiánya). Hosszú távon viszont nem tapasztaltunk semmilyen pozitív változást. Az első év tanulságai alapján később próbáltunk kidolgozni egy olyan intervenciós protokollt, mely nagyobb eséllyel működik a diákoknál, mint az általunk implementált offline intervenció. Ennek köszönhetően 2017-ben lefordítottuk és elkészítettük a David Yeager és munkatársai (2016) által használt és A/B tesztelt online intervenciót. 2017 őszén elkezdtük a méréseket ezzel az újfajta intervenció formával és most ott tartunk, hogy várjuk a hosszú távú hatásokat.
kutatási eredmények (angolul)
In the first year of the research project, we tested the effectiveness of offline interventions. One part of the interventions was related to helping behavior, while the other part was related to growth mindset beliefs. On the basis of the first results of the offline interventions, self-reported helping behaviors did not change in short or long run as the result of the interventions. However, in the case of the first results of the growth mindset interventions, we found short-term positive changes regarding intelligence and personality mindset beliefs as well as regarding the reduced level of amotivation (amotivation: the lack of both extrinsic and intrinsic motivations). However, there was no long lasting change concerning these variables. Later on the basis of the experiences of the first year, we aimed to develop an online intervention protocol that can be more effective than our first offline intervention. For this reason, in 2017 we adapted and prepared the Hungarian version of the A/B-tested intervention design of Yeager et al. (2016). We started the data gathering with this measure in 2017 (fall) and now we are waiting for the long-term effect of this new intervention.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116686
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Orosz, G., Péter-Szarka, Sz., Bőthe, B., Tóth-Király, I., & Berger, R.: How not to do a Mindset intervention: Learning from a Mindset Intervention among Students with Good Grades., Frontiers in Psychology, 2017
Keczer, Z., File B, Orosz, G., Zimbardo, P. G.: Social Representations of Hero and Everyday Hero: A Network Study from Representative Samples., Plos One, 2016
Orosz, G., Bánki, E., Bőthe, B., Tóth-Király, I., & Tropp, L. R.: Don't judge a living book by its cover: effectiveness of the living library intervention in reducing prejudice toward Roma and LGBT people., Journal of Applied Social Psychology, 46(9), 510-517. doi: 10.1111/jasp.12379, 2016
Tóth-Király*, I., Orosz, G.*, Dombi, E., Jagodics, B., Farkas, D., & Amoura, C.: Cross-cultural comparative examination of the Academic Motivation Scale using exploratory structural equation modeling, Personality and Individual Differences, 106(1), 130-135., 2017
Tóth-Király, I., Bőthe, B., & Orosz, G.: Exploratory Structural Equation Modeling Analysis of the Self-Compassion Scale, Mindfulness, 1-12. 10.1007/s12671-016-0662-1, 2016
Orosz, G., Dombi, E., Tóth-Király, I., Bőthe, B., Jagodics, B., Zimbardo, P. G.: Academic Cheating and Time Perspective: Cheaters Live in the Present Instead of the Future., Learning and Individual Differences, 42, 39-45. doi: 10.1016/j.lindif.2016.10.007, 2016
Orosz, G., Zimbardo, P. G., Bőthe, B., I., Tóth-Király.: The paradoxical effect of climate on time perspective considering resource accumulation., Behavioral and Brain Sciences, 2017
Orosz, G., Krekó, P. Paskuj, B., Tóth-Király, I., Bőthe, B., & Roland-Lévy, C.: Changing Conspiracy Beliefs through Rationality and Ridiculing., Frontiers in Psychology. 7:1525. doi: 10.3389/fpsyg.2016.01525, 2016
Orosz, G., Vallerand, R. J., Bőthe, B., Tóth-Király, I., Paskuj, B.: On the Correlates of Passion for Screen-Based Behaviors: The Case of Impulsivity and the Problematic and Non-Problematic Facebook Use and TV Series Watching., Personality and Individual Differences. 101, 167-176. doi:10.1016/j.paid.2016.05.368, 2016
Török, R., Tóth-Király, I., Bőthe, B., & Orosz, G.: Analyzing Models of Career Decision Self-Efficacy: First-order, Hierarchical, and Bifactor Models of the Career Decision Self-Efficacy Scale, Current Psychology. 1-10. doi:10.1007/s12144-016-9464-9, 2016
Orosz, G., Tóth-Király, I., Bőthe, B. & Melher, D.: Too many swipes for today: The Development of the Problematic Tinder Use Scale (PTUS)., Journal of Behavioral Addictions, 5(3), 528-523. doi: 10.1556/2006.5.2016.016., 2016
Orosz, G.*, Bőthe, B.* & Tóth-Király, I.*: The development of the Problematic Series Watching Scale (PSWS)., Journal of Behavioral Addictions, 5(1), 144-150. doi: 10.1556/2006.5.2016.011, 2016
Tóth-Király, I., Bőthe, B., Tóth-Fáber, E., Hága, Gy., & Orosz, G.: Connected to TV series: Quantifying series watching engagement., Journal of Behavioral Addictions, 2017
Tóth-Király, I., Bőthe, B., Rigó, A., & Orosz, G.: An Illustration of the Exploratory Structural Equation Modeling (ESEM) Framework on the Passion Scale., Frontiers in Psychology, 2017
Bőthe, B., Tóth-Király, Zsila, Á., Griffiths, M., I., Demetrovics, Zs., & Orosz, G.: The Development of the Problematic Pornography Consumption Scale (PPCS), https://www.researchgate.net/publication/313400277_The_Development_of_the_Problematic_Pornography_Consumption_Scale_PPCS, 2017
Zsila, Á., Bőthe, B., Demetrovics, Zs., Billeux, J., & Orosz, G.: Further exploration of the UPPS-P impulsive behavior scale`s factor structure: Evidence from a large Hungarian sample, https://www.researchgate.net/publication/321951569_Further_exploration_of_the_SUPPS-P_Impulsive_Behavior_Scale%27s_factor_structure_Evidence_from_a_large_Hungarian_sample, 2018
Tóth-Király, I., Morin, A. J. S., Bőthe, B., Orosz, G., & Rigó, A.: Investigating the Multidimensionality of Need Fulfillment: A Bifactor Exploratory Structural Equation Modeling Representation., Structural Equation Modeling, 2018
Zsila, Á., Orosz, G., Király, O., Urbán, R., Ujhelyi, A., Jármi, É., Griffiths, G., Elekes Zs., & Demetrovics Zs.: Psychoactive Substance Use and Problematic Internet Use as Predictors of Bullying and Cyberbullying Victimization, International Journal of Mental Health and Addiction, 2018
Zsila, Á.*, Orosz, G.*, Bőthe, B., Tóth-Király, I., Király, O., Griffiths, M., & Demetrovics, Zs.: An empirical study on the motivations underlying augmented reality games: The case of Pokémon Go., Personality and Individual Differences, 2018
Molnár, N. & Orosz, G.: A munkahelyi destruktív és konstruktív versengés kapcsolata a munka-család konfliktussal, Alkalmazott Pszichológia, 2017




vissza »