A magyar film társadalomtörténete  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
116708
típus K
Vezető kutató Kovács András Bálint
magyar cím A magyar film társadalomtörténete
Angol cím The Social History of Hungarian Film
magyar kulcsszavak magyar filmtörténet, szerzői film, közönségfilm, társadalom történet
angol kulcsszavak film history, author cinema, popular cinema, social history
megadott besorolás
Színház- és Filmtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
zsűri Kultúra
Kutatóhely Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Gelencsér Gábor
Hammer Ferenc
Hirsch Tibor
Margitházi Beáta
Pápai Zsolt
Strausz László
Vajdovich Györgyi
Varga Balázs
Vincze Teréz
projekt kezdete 2015-09-01
projekt vége 2020-12-31
aktuális összeg (MFt) 21.953
FTE (kutatóév egyenérték) 13.32
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A magyar filmtörténeti szakirodalom komoly hiányossága, hogy a monografikus feldolgozások vagy csak egy-egy korszakra koncentrálnak, és kevéssé érzékenyek a történeti kontextusra; vagy pedig csak rész-szempontokat (esztétikai, intézményi, politikai, stb.) érvényesítenek, ezért nem tudnak átfogó korszak-portrét nyújtani. Jelen kutatás ezt a kettős hiányosságot kívánja pótolni. A filmtörténeti elemzés különböző rész-szempontjait nem elszigetelten, hanem azok kölcsönkapcsolatában vizsgálja. A korábbi munkák hiányosságainak pótlására pedig a lehetséges szempontok közül a társadalmi-kulturális kontextus szempontjait érvényesíti. A magyar filmtörténetnek nem egy kiválasztott korszakával vagy korszakaival foglalkozik, hanem átfogóan vizsgálja a teljes magyar filmtörténetet, ugyanis így válik érthetővé és láthatóvá az a korábbi feldolgozásokban jórészt elsikkadó kérdés, hogy milyen, korszakokon átnyúló hagyományok és determinációk formálták a magyar filmtörténetet.
A kutatás fő kérdése: létezik-e a magyar filmkultúrának egységes hagyománya? Hipotézisünk szerint nem létezik, hanem a magyar film kettős hagyományban él: az 1930-as években kialakult populáris filmkultúra, valamint az 1950-es végén kialakult politikailag motivált szerzői művészfilm összefonódó, időnként egymást kioltó, de mindig párhuzamosan jelen levő kettős hagyományában. A kutatás ennek a kettős hagyománynak a kialakulását és korszakról korszakra változó dinamikáját kívánja vizsgálni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Egyetlen, egységes hagyományra épül-e a magyar filmtörténet, vagy több párhuzamos hagyományból építkezik?

Hipotézisünk szerint a magyar filmnek nem egy hagyománya létezik, hanem mindmáig kettős hagyományban él: az 1930-as években kialakult populáris filmkultúra, valamint az 1950-es végén kialakult politikailag motivált szerzői művészfilm összefonódó, időnként egymást kioltó, de mindig párhuzamosan jelen levő kettős hagyományában. A kutatás ennek a kettős hagyománynak a kialakulását és korszakról korszakra változó dinamikáját kívánja vizsgálni.

A magyar film története során a legnagyobb hazai és nemzetközi piaci sikereit az 1910-es évek második felében, illetve az 1930-as években és az 1940-es évek első felében aratta. Legnagyobb művészi sikereit pedig az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek elejéig tartó időszakban. A kutatás megválaszolandó kérdése: mi az oka annak, hogy a piaci és a művészi sikeresség nem jár együtt – miközben más országokban (Szovjetunió, Franciaország, Olaszország, Svédország) ez volt a helyzet ? Miért nem készültek kereskedelmileg sikeres művészfilmek a szocialista évtizedek alatt? Miért volt periférikus a művészfilmes hagyomány az 1950-es évek közepe előtti korszakokban? És miért maradt továbbra is kereskedelmileg sikertelen a szerzői művészfilm a rendszerváltás után?
A művészi sikerek bevett filmtörténeti magyarázata, hogy ezekben az évtizedekben készültek a legjobb magyar filmek. A kutatás hipotézise, hogy a stabil finanszírozás, a politikai megrendelés, a film nemzetközi státusza és a viszonylagosan kiváltságos helyzet eredményezte ezt.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Ez az első olyan magyar filmtörténeti kutatás, amely egységes szempontrendszer és módszertan mentén vizsgálódva átfogja a magyar filmkultúra történetét a kezdetektől napjainkig. A filmtörténetírás, a társadalomtörténet és a kulturális elemzés kurrens elméleteit és módszertanát alkalmazva a kutatás tehát komplex módon kívánja értelmezni és bemutatni a magyar film társadalmi-kulturális történetét. A magyar film hagyományainak a kérdése, e probléma történeti dinamikájának elemzése mindezidáig nem volt tudományos elemzések tárgya. Jelen kutatás tehát hiánypótló alapkutatás, mely azt kívánja bemutatni, hogy a magyar filmkultúra specifikumát adó kettős, populáris-vígjátéki és politikailag motivált művészfilmes hagyományának kölcsönkapcsolatát mely társadalmi-kulturális faktorok és milyen módon befolyásolták.
A kutatás azonban nem pusztán a magyar filmnek a hazai kultúrában és társadalomban betöltött helyét kívánja komplex elemzés tárgyává tenni. A magyar filmkultúra specifikumának feltárásával, a kettős hagyomány történeti dinamikájának elemzésével a kutatás a magyar filmnek az egyetemes filmkultúrában betöltött helyét is érvényesen be tudja mutatni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Vizsgálatunk társadalomtörténeti foglalatban kíséri végig a hazai filmkultúrát a kezdetektől napjainkig, és ezzel olyan feladatra vállalkozik, melyre egyetlen korábbi hasonló kísérlet sem. Ezek ugyanis vagy részkorszakokra koncentráltak, vagy filmtörténetünk egészét vizsgálták ugyan, de mindig csak egyetlen kiemelt szempontból. Ezúttal komplex filmtörténeti kutatást tervezünk, amelynek feltételezése, hogy a magyar filmtörténeti hagyomány legalábbis kettős: egyrészt adott az 1930-as években kialakult populáris filmkultúra, másrészt az 1950-es évek végén kialakult politikailag motivált művészfilm, és e kettő hol összefonódó, hol egymást elnyomó tendenciái.
Általánosan elfogadott, hogy e régióban a művészetek hagyományosan politikai erőtérben léteztek, éppen ezért érdekes és kivételes, hogy a magyar film történetében előfordulhattak olyan korszakok, amelyekben a politikai elvárások mégsem voltak meghatározóak. Kutatásunk egyik célja, hogy erre a jelenségre magyarázatot találjunk. További kérdések: hogyan szakadt meg annak idején a sokszínű magyar populáris némafilm fejlődése? Hogyan követhette, hosszú szünet után, a (műfajilag szűkebb) vígjátéki trend a 30-as években? Továbbá, amikor a magyar némafilm lekésett a 20-as években az európai művészfilm születéséről, hogyan tudott mégis ehhez a trendhez kapcsolódni az 50-es években?
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The serious drawback of the literature on Hungarian film history consists of the fact that monographic works focus only on a given period, and that they are not considering historical contexts. Additionally, the works reflect only a limited scope (aesthetic, institutional, political etc.), and cannot portray the period exhaustively. Therefore, the research project will fill in the gap outlined above by analyzing film history not through its separate aspects but as an interconnected phenomenon. In order to complement previous research, the project chose the social-cultural context from a wide variety of other possible angles. This project will not engage with select phases or periods but rather with the history of Hungarian cinema as a whole, because this methodology allows the investigation of the traditions and determinations over a longer period of time – a question thus far neglected in the literature.
The main question of the project asks whether Hungarian film history can be described as the development of a single tradition.
According to our main hypothesis, Hungarian cinema is better explained as a dual tradition in which the popular film culture of the 1930s, represented by specific genres and the politically motivated authorial art-cinema, which arose during the 1950s, interweave. We claim that in most periods these two trends are simultaneously present as a dual tradition, while in other periods one or the other becomes dominant. The research project will investigate the dynamics of this dual tradition throughout the various periods of Hungarian cinema.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Is there a single tradition or identity of Hungarian cinema, or there are several parallel traditions that determine Hngarian film history?
According to our main hypothesis, Hungarian cinema is better explained as a dual tradition in which the popular film culture of the 1930s, represented by specific genres and the politically motivated authorial art-cinema, which arose during the 1950s, interweave. We claim that in most periods these two trends are simultaneously present as a dual tradition, while in other periods one or the other becomes dominant.
Hungarian cinema was most successful commercially on the domestic and international markets during the second part of the 1910s, the 1930s and the first part of the 1940s. Artistically, its peak eras from the mid-1960s, through the early 1980s. Therefore, the central question of the project asks why commercial and artistic success appeared separately, which was clearly not the case in other countries, like the Soviet Union, France, Italy or Sweden? Why were no commercially successful art films produced during the decades of state socialism? Why was the authorial art-cinema tradition peripheral before the mid-1950s? Why authorial art-cinema continues to be unsuccessful after 1990?
The accepted film historical explanation for artistic success maintains that the decades of the 1960s, 1970s and 1980s saw the best films produced. According to the hypothesis of the project, stable financing, political commissioning, the international status and the privileged situation of cinema were the primary reasons for artistic success.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

This project is unique and the first of its kind in treating the whole scope of Hungarian cinema, and investigating Hungarian film history from the very beginning using coherent methodology and aspects. The research project intends to combine current theories and methods of film historical analysis, social history and cultural studies in investigating the social-cultural history of Hungarian cinema. The question of tradion(s) in Hungarian cinema and the analysis of the historical dynamics of these traditions has not been investigated scientifically. Therefore, this project is fundamental and complements previous research on the specificity of Hungarian cinema: our goal is the identification and the analysis of social-cultural factors influencing the interconnection between the dual traditions of Hungarian film culture.
Besides providing a complex analysis of the cultural-social local context of Hungarian cinema, the research project intends to explore the specificity of Hungarian cinema, and with the help of the historical analysis of its dual traditions the research intends to present a relevant overview of Hungarian cinema in global context as well.
Additionally, an important and relevant result might be the construction of models capable of accommodating descriptions on the social functioning of Hungarian film culture not only within the different eras, but also more generally (regional or supranational – with special regard to the similar Eastern European cinemas).
Furthermore, the wider social-cultural significance and applicability of the project consist of the fact that the analyses produced can be extended past the area of film studies, as they will provide consequences with a unified set of viewpoints on how and to what extent the political-institutional preconditions determined the working of given cultural subsystems.
Finally, the social benefit of the research can be identified by pointing to the methodology of the project, which—instead of applying elitist high cultural criteria—looks with distinguished attention at popular culture, audience expectations and the phenomena of the social construction of meaning.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Our project situates itself as a social historical research surveying Hungarian cinema from the very beginnings. In this respect it will be different from any former attempt of the same kind, which used to concentrate either on a particular period or on just one certain aspect. Today, a complex research project is due to be launched, which explains Hungarian film history as a dual tradition, in which the popular film culture of the 1930s, represented by specific genres and the politically motivated authorial art-cinema, which arose during the 1950s, mix with each other, and in some periods, one or the other becomes dominant.
It is generally accepted that during the 20th century the artistic forms of the whole region existed primarily in a political force field. Consequently in our hypothesis it is a new and provoking point to prove that some phases of Hungarian film history were still not overdetermined by these political expectations. One of the main research targets is to explain this phenomenon. Some further questions: How did the traditions of the flourishing silent cinema with its rich popular heritage disappear after the early years? After a long decade of apparent death, how was it followed by a very different comic trend and a reduction in variety of genres in the 30s? While Hungarian cinema had missed the birth of European art film in the 20s, it was still be able to join the pre-modern tendencies in the end of the 50s – how can this phenomenon be explained?





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Létrehoztuk a magyar filmtörténet első műfaji, szereplői, tematikai és látogatottsági katalógusát. Létrehoztunk egy adatbázist 1512 film 31 szempontú leírásával. Több szempontú statisztikai elemzésekkel filmtörténeti korszakokat állapítottunk meg a társadalomábrázolás változásának alapján. Megállapítottuk, hogy a legtöbb esetben a filmszakmai átszervezések jelentős hatást gyakoroltak a filmek társadalomábrázolására, de ez alól fontos kivétel a 1989-es rendszerváltás. Ennek okát elsősorban a filmes társadalom politikai beágyazottságában találtuk meg. Ezeket a korszakokat a rájuk legjellemzőbb filmek elemzésével jellemeztük. Megállapítottuk az adott korszakok legjellemzőbb társadalomábrázolási jellegzetességeit. Ezeket összehasonlítottuk az adott korszak szociológiai, politikai jellemzőivel, és megállapítottuk, hogy a filmek ábrázolásában mennyiben fedezhetők fel ezek a jellemzők. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a valóságos társadalmi jelenségek és folyamatok magyar filmtörténetben a hetvenes években jelennek meg leginkább a magyar filmekben. Felfedeztünk olyan társadalomábrázolásbeli sajátosságot, amelye nagyon hasonló a filmtörténet minden korszakában. Ezek szerint a magyar filmekben állandó, az elmúlt nyolcvan évben mindenütt fölfedezhető dominást elem, hogy a sikereket a szereplők szerencsének vagy bűnözésnek köszönhetik, saját erőből történő becsületes munka, szorgalom, a magyar filmekben nem vezet sikerre, és a sikert általában erkölcsi leépülés kíséri.
kutatási eredmények (angolul)
We have built the first genre, character, theme and box office cataloge of Hungarian films. We have built a database of 1512 film with description by 31 factors. He have defined film historical periods with the help of multi aspect statistical analysis based on these factors from the point of view of the changes in social representation in the films. We found that in most cases social representation changes with the institutional reorganization of the film industry with the important exception of the regime change in 1989. We analysed the reasons. We found that this was primarily due to the political embeddedness of the film professional society. We have determined the characteristics of these periods regarding social representation. We campared these characteristics with the sociological and political situations in these periods. We found that real social situations were represented with the most fidelity only in the 1970s in Hungarian cinema. We found also a thematic constant in social representation that does not change throughout the whole history of Hungarian cinema. Success in Hungarian films is most of the time due to chance or criminal behavior. Honest work, diligence, decency almost never leads to success, and success is accompanied most of the time by moral decay.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=116708
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Varga Balázs: Filmrendszerváltások, L'Harmattan, 2016
Margitházi Bea: A jelenlét minésége. Minimalista arc és játékstílus a kortárs magyar filmben., Nemek és etnikumok terei a magyar filmben. ZOOM kötet, előkészületben., 2017
Margitházi Bea: Embodying Sense Memory. Animating the Photographic as Evidence of Traumatic Experience in East-European Post-Cinema (Regina, Warsaw Uprising, Son of Saul), Studies of Eastern European Cinema., 2017
Hirsch Tibor: Történelmi filmek, átmeneti idők, Filmvilág 2017/7, 2017
Varga Balázs: The Missing Middle. Trends, and Genres in Hungarian Popular Cinema after the Political Changes, : Dudková, Jana –Misiková, Katarina (eds.): Transformation Processes in Post-Socialist Screen Media. Bratislava: Academy of Performing Arts, Institute of Theatre and Film, 2016
Varga Balázs: Transformations: Hungarian Popular Cinema in the 1950s., Ostrowska, Dorota – Pitassio, Francesco – Varga Zsuzsanna (eds.): Popular Cinemas in Central Europe: Film Cultures and Histories. New York: I.B. Tauris, 2017., 2017
Varga Balázs:: Többszörös szorításban. Maszkulinitáskoncepciók kortárs magyar romantikus vígjátékokban, Metropolis (2016) no. 4. pp. 40–56., 2016
Vajdovich Györgyi: Szende titkárnők, kacér milliomoslányok. 1931-1944 közötti magyar vígjátékok nőképe, Metropolis 2116/4 8-22, 2016
Vincze Teréz: The Phenomenology of Trauma – Sound and Haptic Sensuality in Son of Saul, Acta Universitatis Sapientiae, Film and Media Studies vol. 13. (2016) no. 2., 2016
KOVÁCS ANDRÁS BÁLINT: MŰFAJOK A MAGYAR FILMTÖRTÉNETBEN, APERTÚRA ŐSZ, 2018
HIRSCH TIBOR: KÉK FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN - A KÁDÁRKORI BŰNFILM, FILMVILÁG 7, 2018
Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek, Filmvilág 8, 2018
Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás, Filmvilág 5, 2018
Hirsch Tibor: Nekem a Balaton a Riviéra, Filmvilág 6, 2018
Hirsch Tibor: Nők, akik figyelnek, Filmvilág 4, 2018
Hirsch Tibor: Száguldani szép, Filmvilág 2, 2018
Hirsch Tibor: Vágytárgyak, enteriőrök, Filmvilág 3, 2018
Pápai Zsolt: A boldogságiparos. Bánky Viktor elfeledett filmjei, Filmvilág 1-2, 2018
Vincze Teréz: Historical exercises: Hungarian sports films as political commentary and historical memory., Apparatus: Film, Media, and Digital Cultures in Central and Eastern Europe, 2018
Gelencsér Gábor: The Zones of Twilight. Son of Saul and the Tradition of Holocaust Representation in Hungarian Full-Length Feature Films., Apparatus, 2018
Gelencsér Gábor: A „3 T” esete a „3 P”-vel. Egy formatörténeti invenció kiiktatása – Agitátorok, Büntetőexpedíció., Kicsák Lóránt – Széplaky Gerda (szerk.): A feltalálás vágya és ígérete. Tanulmányok az invencióról. Líceum Kiadó, Eger,, 2018
Gelencsér Gábor: Szemüvegesek kitörése a falakig. Mérnökszereplők az új gazdasági mechanizmus korszakában (1968–1975), Hungarológiai Közlemények,, 2018
Margitházi Beja: „Ez itt a táj, kapitulálj, beljebb...” Férfi identitás és férfi képzelet az ezredforduló utáni epizodikus Budapest-filmek paratereiben., Győri Zsolt – Kalmár György szerk.: Nemek és etnikumok terei a magyar filmben. ZOOM kötet, Debreceni Egyetemi Kiadó,, 2018
Margitházi Beja: Nemes László: Son of Saul., Daniel Bühler, Dominik Hilfenhaus, Stephan Krause eds: Classics of Hungarian Film. Schüren-Verlag, Marburg, 2018
Varga Balázs: Quest for coherence and continuity: Sequelization in Central European popular cinemas in the late 1980s and early 1990s., Studies in Eastern European Cinema, 2018
Varga Balázs: Worlds That Never Were: Contemporary Eastern European Musical Comedies and the Memory of Socialism , Mazierska, Ewa – Györi Zsolt (eds.): Popular Music and the Moving Image in Eastern Europe. Bloomsbury Academic, 2018
Varga Balázs: Honosítások. Transznacionalizmus és társadalmi képzelet az HBO kortárs kelet-európai bűnügyi sorozataiban., Metropolis (2017) no. 4. pp. 62 – 69., 2017
Gelencsér Gábor: A legvidámabb barokk. Az államszocialista korszak komikus formái, különös tekintettel a szerzői szatírákra., Kárpáti György (szerk.): A vígjáték. Budapest, KMH Print Kft, 2018
Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét, Filmvilág 2019/07, 2019
Hirsch Tibor: Ifjúságkép a 60-as évek filmjeiben 2., Filmvilág 2018/11, 2018
Hirsch Tibor: Negyvennyolcas értékek a magyar film tükrében, Filmvilág 2019/04, 2019
Hirsch Tibor: Századforduló változatok a magyar film tükrében, Filmvilág 2019/05, 2019
Gelencsér Gábor: A levidámabb barokk. Az államszocialista korszak komikus formái., Kárpáti György (szerk) A vígjáték. KMH Print Kft. 2019, 2019
Gelencsér Gábor: Szemüvegesek kitörése a falakig., Hungarológiai Közlemények 19, 2019
Gelencsér Gábor: A "3T+ esete a "3P"-vel. Egy formatörténeti invenció kiiktatása., Kicsák Loránd-Széplaky Gerda (szerk.) A feltalálás vágya és ígérete. Lzcem kiadó, Eger, 2019
Gelencsér Gábor: És mégsem... A rend(szer)vesztés narratívái., Filmtett, Kolozsvár, 2019, 2019
Gelencsér Gábor: A hetvenes évek magyar filmje a társadalomtudományi folyóiratok tükrében., Metropolis, 2019, 2019
Gelencsér Gábor: Body Anzix., Sonja Simony-Ksenya Gurhtein (eds): Experimental film cultures of Eastern Europe during socialism. Amsterdam., 2020
Lakator Gabriella: Aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. Sikernarratívák a magyar vgjátékokban., Metropolis 2018 no 3., 2018
Lakatos Gabriella: A harmincas-negyvenes években készült magyar filmek adatpációs hagyománya., Tavaszi szél konferencia tanulmánykötet, 2019
Margitházi Beja: Embodying Sense Memory: Archive Image and Traumatic Experience in Son of Saul, Studies in Eastern European Cinema, 2018
Margitházi Beja: Nemes László: Son of Saul, Daniel Bühler and al (eds): Klassiker der ungarischen Films. Marburg: Schüren Verlag., 2019
Margitházi Beja: Az értékek felébresztése., Metropolis 2018, 2018
Margitházi Beja: Rendszerváltás? A kortárs magyar film nőképéről., Korunk 2019/6, 2019
Vincze Teréz: Ferenc Kósa, Studies in Eastern European Cinema, 2019
Vincze Teréz: Historical Exercises: Hungarian Sports Films as Political Commentary and Historical Memory, Apparus 2018/7, 2018
Vincze Teréz: Mein 20. Jahrhundert, Bühler and al (eds): Klassiker des ungarischen Films. Marburg Schüren Verlag., 2019
Vincze Teréz: A nők éve - filmrendezőnők a magyar filmben, Filmvilág 2019/4, 2019
Vincze Teréz: Tízezer nap fényében - Kósa Ferenc: Tízezer nap., Filmvilág 2019/2, 2019
Vajdovich Györgyi: National Identity in Hungarian Cinema between 1929 and 1947., Studies in Eastern European Cinema 2019/10, 2019
Vajdovich Györgyi: Grófok, bárók, gyártulajdonosok, bankigazgatók. Elithez tartozó férfi hősök az 1931-1944 közötti magyar játékfilmekben., Metropolis 22, 2018
Vajovich Györgyi: Bevezető a "Magyar film társadalomtörténete 1." összeálláshoz, Metropolis 22, 2018
Varga Balázs: Vissza a múltból. Cselekvés/képtelenség és emlékezés Fábri Zoltán Nappali sötétség c. filmjében., Múltunk 2019/2, 2019
Varga Balázs: Glastiger 1-3, Bühler and al (eds) Klassiker des ungarischen Films. Marburg Schüren Verlag., 2019
Varga Balázs: Bevezető 'A magyar film társadalomtörténete 1." c. összeállításhoz, Metropolis 3, 2018
Pápai Zsolt: Borderline fixációk. Megjegyzések a Horthy-korszak filmjének politikatörténeti és társadalomlélektani kontextusáról., Metropolis 3, 2018
Margitházy Bea: Rendszeráltás? A kortárs magyar film nőképéről., Korunk, 2019
Margitházy Bea: Felfelé a lejtőn: Női mobilitástörténetek a rendszerváltás utáni magyar filmben., Metropolis 23, 2019
Margitházi Bea: Up the Slope. Women's Mobility Stories in Post-Transition Hungarian Cinema, Acta Univ. Sapientiae, Film and Media Studies 18., 2020
Pápai Zsolt: The Representation of Women and Female Mobility in Hungarian Films between 1931 and 1944, Acta Univ. Sapientae, Film and Media Studies 18, 2020
Varga Balázs: Szeizmográf. A művészfilm.közönségfilm vita a hatvanas évek magyar filmje és a Kádás-korszak első felének kulturális nyilvánossága., Metropolis 3, 2019
Varga Balázs: Conflict Types in Hungarian Film History., Acta Univ. Sapientiaes Film and Media Studies, 2020
Vajdovich Györgyi: Jó feleség vagy emancipált, dolgozó nő? Nőszerepek és női mobilitás az 1931.1944 közötti magyar filmben, Metropolis 23, 2019
Vajdovich Györgyi: The representation of Women and Female Mobility in Hungarian Films between 1931 and 1944, Acta Univ. Sapientiae Film and Media Studies 18, 2020
Gelencsér Gábor: Az ezüstkor kincse: A hetvenes évek kanonikus filmtörténeti képe, Apertura 15, 2020
Gelencsér Gábor: Kommentár és ideológia: A hetvenes évek magyar filmje a társadalomtudományi és művészetkritikai folyóiratok tükrében., Metropolis 23, 2019
Kovács András Bálint: A magyar film "aranykora". A hatvanas évek filmes kánonja., Magyar művészet, 2020




vissza »