Equal employment within the frames of HRM tendencies reflecting the changing expactation of labour law  Page description

Help  Print 
Back »

 

Details of project

 
Identifier
117009
Type K
Principal investigator Nádas, György
Title in Hungarian Az egyenlő foglalkoztatás követelménye a változó munkajogi elvárásokat tükröző HR tendenciák keretei között
Title in English Equal employment within the frames of HRM tendencies reflecting the changing expactation of labour law
Keywords in Hungarian munkajog, esélyegyenlőség, emberi erőforrás menedzsment
Keywords in English equal opportunities, labour law, HRM
Discipline
Low and Government Sciences (Council of Humanities and Social Sciences)100 %
Ortelius classification: Labour law
Panel Political Science, Law and Govemment Sciences
Department or equivalent Department of Environmental- and Labor Law (University of Debrecen)
Participants Nádasné dr. Rab, Henriett
Sipka, Péter
Zaccaria, Márton Leó
Starting date 2016-01-01
Closing date 2017-12-31
Funding (in million HUF) 9.996
FTE (full time equivalent) 3.00
state closed project
Summary in Hungarian
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás alapvetése, hogy a jelenlegi jogalkotói szemlélet nyilvánvalóan kedvező a gazdaság szereplői (munkáltatók) számára, azonban a korábban hatályos munka törvénykönyvében már elismert, „szerzett” munkavállalói jogok területén több esetben visszalépést jelent.
Az elmúlt évek hazai folyamatai azt mutatják, hogy a munkaerőpiacot felkészületlenül érték a foglalkoztatás területén bekövetkezett változások, így a munkajog – gazdasági megfontolásokat előtérbe helyező – szemléletváltozása, az atipikus munkaviszonyok jogalkotói szintű preferálása, valamint a gazdaság szereplőinek a recesszióra adott válaszai.
Jelen kutatás tárgyát képezi továbbá az emberi erőforrás gazdálkodás keretei között értett hatékonyság, ugyanis ez utóbbi nem minden esetben hozható összhangba az egyenlő bánásmód elvével, azonban a munkaerőpiacra, a foglalkoztatásra, így pedig a gazdaságra kifejezetten pozitív hatása lehet az emberi erőforrás szempontok effektív érvényre juttatásának. Így a kutatás során az is vizsgálatra kerül, hogy az egyenlő bánásmód elve, de általában véve a munkajogi szabályozók, mennyiben szolgálhatják a humánerőforrás-szempontú munkáltatói működés innovációját és hatékonyságát.
Kutatásunk alapját ez a munkajogon belül feszülő ellentét adja, mely nem csak a magyar munkajogban jelenik meg, hanem szervesen integrálódik a nemzetközi munkajogi elméleti folyamatokba és trendekbe. Kutatásunk keretei között igyekszünk megtalálni azokat a pontokat, melyek átfedést és kapcsolódást jelentenek a szociális védelem és a hatékonyság-növelés munkajogi vetületei, vagyis az esélyegyenlőség és a HR funkciók által igényelt szabályozásbeli változások között.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatásunk címe „Az egyenlő foglalkoztatás követelménye a változó munkajogi elvárásokat tükröző HR tendenciák keretei között.” Ezen kutatás kapcsán elvi kiindulópontunk és hipotézisünk az, hogy a címben megjelölt foglalkozási egyenlőség elve és az egyes munkajogi szempontokat figyelembe vevő HR módszerek és tendenciák között közvetlen kapcsolat mutatható ki, illetve, hogy a modernizálódó munkajogi struktúra jelentős mértékben befolyásolja az emberi erőforrás gazdálkodást, egyúttal magát a munkaerőpiacot. Álláspontunk szerint a munkajogi egyenlőség magyar szabályozása nagyobb részt összhangot mutat a nemzetközi és európai uniós elvárásokkal, azonban annak gyakorlata és mindennapi megjelenése több szempontból is aggályos. Eme összefüggésben pedig különös jelentősége lehet annak, hogy az egyenlő bánásmód elve mennyiben hangolható össze az egyes emberi erőforrás gazdálkodási funkciókkal, ugyanis sok esetben inkább akadályozza, mint elősegíti a munkáltatói hatékonyságot. A jogalkotó a gazdasági recesszió hatására a foglalkoztatás bővítése érdekében olyan rugalmasabb munkajogi környezetet teremtett, amely a munkavállalói jogok csorbítását eredményezte, mely az egyenlő bánásmód szempontjából külön is vizsgálandó, tekintettel a munkajogi jogintézmények HR-szempontból történő hasznosítására.
A projekt során komplex megközelítésként az összefüggéseket nem kizárólag a hazai jogi környezetben és nem kizárólag a hatályos szabályozás területén kívánjuk vizsgálni, hanem kilépve a nemzetközi színtérre feldolgozzuk az egyes nemzetközi intézmények által munkajogi szempontból releváns jogforrásait, joganyagait, valamint az Európai Unió Bíróságának esetjogát.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás egyik fontos várható eredménye, hogy kapcsolatot mutat ki a munkajogi szabályozás és gyakorlat aktuális trendjei és a munkaerőpiac szempontjából fontos emberi erőforrás gazdálkodás funkciói és módszerei között. Vagyis a gazdasági változások által indukált munkajogi megoldások kerülnek a kutatás homlokterébe figyelemmel a munkáltatók azon munkajogi lehetőségeire, amelyek a versenyképesség és gazdaságélénkítés talaján állnak.
Fontos továbbá, hogy az egyenlő bánásmód elvének uniós és nemzetközi munkajogi hátterének és gyakorlatának feltárása által az elv tényleges érvényesülése is vizsgálhatóvá válik a magyar jogban, ami az elv szerteágazósága és nehéz jogi megítélhetősége miatt különösen fontos. Ugyanilyen fontos annak szerepének vizsgálata a változó munkajogi környezetben, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az elv jelenlegi formájában hosszú távon is irányadó lehet az egyre inkább a felek privátautonómiáját előtérbe helyező, magánjogias munkajogi normarendszerben.
Hasonló elvek mentén tárható fel az egyenlő bánásmód elvének szerepe az emberi erőforrás gazdálkodásban, hiszen utóbbi kétségkívül lépést kell, hogy tartson a munkajogi változásokkal még akkor is, ha az egyes HR-eszközök hatékonysága – többek között éppen a munkajogi eszköztár szükségszerű korlátai miatt – nem állnak feltétlenül összhangban a munkajogi szabályozókkal.
A gazdasági folyamatok hatására adott egyedi jogalkalmazói megoldások elemzéséből kimutathatóak olyan általános megállapítások, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy a gazdaság szereplői a hatályos jogszabályi környezetben milyen eszközrendszert alkalmaznak a helyzetük optimalizálására. Ez komoly hozzáadott értéket eredményezhet a jogalkotó számára, hiszen kimutatja azt, hogy a jelenleg hatályos szabályozás képes-e betölteni a feladatát, azaz megfelelő védelmet nyújt-e a jogalanyok számára.
A Kúria ítélkezési gyakorlatán túlmenő, az ország különböző régióiban meghozott és a kutatás tárgyába illeszkedő ítéletek elemzése választ ad arra is, hogy a meglévő gazdasági különbségeket figyelembe véve kimutatható-e az egyenlő bánásmód követelményének eltérő értelmezése az ország eltérő pontjain meghozott ítéletekben.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az emberi erőforrás menedzsment kialakulásakor a foglalkoztatás hatékonyságának növelése volt az egyik kiindulópont, ami egyértelműen tükrözi a gazdasági megfontolások megjelenését a munkaviszonyokban. Az emberi erőforrás menedzsment erre figyelemmel tervezi meg a munkaviszonyok alapvető elemeit jelentő pályáztatás, bérezés, motiválás, teljesítményértékelés, vezetési menedzsment, stb. elemeket, melyhez a munkajogi szabályokat csak szükséges keretként használja fel. A gazdasági válság hatására csökken a munkáltatóknak a munkavállalók jóléti kiadásaira fordított kerete, míg a hatékonyság növelése még fontosabb, mint jó gazdasági lehetőségek között. Így a munkajogi szabályozások követése is csak a legszükségesebb minimumok esetében történik, mondhatjuk, hogy a munkajog kiszolgálja a munkaerő-piaci igényeket.
A nemzetközi szintéren hasonló folyamatok mennek végbe, melynek kiindulási alapja szintén a gazdasági recesszió hatására kialakult foglakoztatási helyzet. A nemzetközi szakirodalom külön vizsgálja azt is, hogy a munkajognak mi a szerepe ebben a helyzetben és a vezető munkajogi szakemberek egyenesen elismerik a gazdasági folyamatok munkajogot alakító szerepét. Így jutunk el ahhoz a ponthoz, hogy a munkajog sajátos szociális védelmi funkciója és a gazdasági igények között ellentmondás feszül, amit a nemzetközi munkajogban a „flexicurity” megközelítés kidolgozásával igyekeznek áthidalni. Még nagyobb a feszültség, ha a munkajog alapvető garanciáját adó esélyegyenlőségi kérdéseket és a munkajogi szabályozást is csak keretként felhasználó emberi erőforrás menedzsmentet hasonlítjuk össze. A kutatás során ezen ellentmondásokra igyekszünk megoldási alternatívákat találni.
Summary
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The viewpoint of the research states that the present ideas of the legislator reflect the employers’ interests but it leads to a step back in connection with the acquired rights of employees in several ways.
The following question should be raised: is the regulation and legal practice of equal treatment capable of guaranteeing equality for employees even in the present economic and labour law environment? Or put it this way: can this principle protect fundamental social rights and the right to equality at all? In this research we will try to find answers to these questions as well.
This present research has an aspect, namely the problem of efficiency within the frames of HRM because it cannot be synchronized with the principle of equal treatment many times. But at the same time effective application of human resource management functions and methods can have positive effects on the labour market, employment and economy. As a result we examine the possibility of application and efficiency of equal treatment and labour law norms generally in HRM and their effect on innovative and efficient functioning of employers.
The point of view of our research is based on this inner contradiction of labour law, which is not the speciality of Hungarian labour law; therefore it can be integrated into the international labour law dynamisms and trends both at theoretical and practical level. During the research we try to reveal the points and overlaps that lead to connections concerning social protection and growth stimulus related to labour law. This is represented properly by regulative changes generated by fundamental differences between equal opportunities and HRM functions.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The title of the research is „Equal employment within the frames of HRM tendencies reflecting the changing expectations of labour law.”
The starting point of the research and our hypothesis is that direct connection can be observed between equal employment highlighted in the title and HRM methods and tendencies taking into consideration the actual labour law aspects. Furthermore, we think that the structure of modernized labour law has great effect on HRM and on the labour market, too.
In our opinion the Hungarian regulation of equal treatment is appropriately synchronized with obligations of European and international labour law for the most part; but its practice is disquieting from more aspects. In this regard the synchronization of equal treatment with actual HRM functions has great importance because the principle of equal treatment often interferes with the employer’s effectiveness.
Affected by the economic recession the legislator created a more flexible legal environment in order to increase employment, but it resulted in the infringement of the workers’ rights that should be analysed from the aspect of the principle of equal treatment as well.
In this project we will examine from a complex point of view the relationships not only in the Hungarian legal environment and not only in regard to the present legislation, but we intend to step onto the level of international law to see how the main stops of the evolution of international organisations and their activities affected the principle of equal treatment in employment, and to what extent did the case-law of the Court of Justice of the European Union influence the Hungarian legislation.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

One of the most important results of the research is to point out a connection between the current trends of labour law legislation and practice and the functions and methods of human resource management, which have great importance in connection with the mechanisms of the labour market. This way the solutions of labour law induced by the economic changes are in the focus of the research with special attention to employers’ possibilities guaranteed by labour law based on competitiveness and economic stimulus.
It is also important that through the examination of the European and international labour law regulative environment and legal practice concerning equal treatment it is possible to reveal the actual emergence of this principle in Hungarian law, which is very important because of the divergent and very special legal nature of the principle.
The role of equal treatment in human resource management can be discovered based on the same principles because the latter has to keep up with the changes of labour law undoubtedly. It is true even if we think about the effectiveness of the actual HRM tools, which are often weakened by the necessary boundaries of labour law and this phenomenon can lead to several contradictions between the essential functions of HRM and the labour law regulation. Albeit with equal treatment is absolutely such a fundamental principle, which has to be represented in HRM as well but we have to take into considerations both its possible advantages and disadvantages according to practical aspects.
Analysing the unique solutions given by the jurisdiction as a reaction to economic processes, we will make general statements that will answer the following question: what kind of instruments the actors of the economy use to optimise their position in the present legal environment? This could mean a significant added value to the legislator since it will show whether the present legislation is able to fulfil its duty to protect the legal entities.
By examining the judgments of lower courts we will be able to answer the question whether their interpretation of the principle of equal treatment varies in different parts of the country if we take the present economic differences into account.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Creation and evolution of human resource management have been aimed the rise of the efficiency of employment, which clearly mirrors the appearance of economic aspects in labour law. HRM plans primarily the basic elements of employment relationship including tenders, remuneration, motivation, performance evaluation, directive management etc. according to the above mentioned economic aspects. Because of the economic processes the employers see the importance of effectiveness and competitiveness more important than in normal economic situation. We can say that labour law serves the needs of the labour market.
Similar processes can be observed at international level, which are based on the employment situation created by the economic tendencies. International scientific literature pays special attention to the following question: what is the exact role of labour law in this extraordinary and constantly changing economic situation? Well-known and acknowledged leading labour law scientists clearly acknowledge the labour law-forming role of economy. All these result a discrepancy between the classical social protective function of labour law and the economic needs; and labour lawyers try to resolve this conflict with the processing of the “flexicurity” approach. This conflict is even bigger if we take into account the essence of human resource management, which uses labour law and its guarantees only as a necessary framework. But these two contrary solutions have to be applied together at the end of the day because they both have relevance in the labour market. With this research we try to give alternative solutions for all these contradictions.





 

Final report

 
Results in Hungarian
A kutatás eredményei a jog világának egy olyan részét érintik, amely a munkaerőpiac szereplőinek jogi helyzetét, érdekeiknek különböző szempontok alapján történő megjelenítését helyezik a fókuszba. A munkajog világának egyes aktuális kérdéseit vizsgáltuk, amelyek mind a magyar, mind az európai foglalkoztatási helyzetet alapjaiban határozzák meg, hiszen a munkavégzés keretei – jogi és gazdasági értelemben egyaránt – komoly változásokat él át, és e változások között a munkavállalók jogi helyzete, az e jogi státuszhoz tapadó jogok és kötelezettségek, illetőleg a munkáltatók humánerőforrás-szemlélete és a munkavégzési módszerek is változnak. Ennek megfelelően tudományos vizsgálatunk eredményei konkrét válaszokat adnak az így felmerülő kérdésekre, amelyek akár jogalkotási szinten is hasznosíthatók lehetnek, hiszen az egyenlő foglalkoztatás kritériumrendszerét, illetőleg a kutatásban érintett további munkajogi kérdéseket átfogóan, nem feltétlenül csak a magyar munkaerőpiaci helyzetre koncentrálva vizsgáltuk. Eredményeinkben komplex jogértelmezési kérdéseket is megválaszoltunk, amelyekhez nem feltétlenül csak jogi eszközöket társítva a foglalkoztatási struktúra munkavállalói oldalát domborítottuk ki, és ezek a magyarázatok, újszerű, átfogó megközelítések a joggyakorlatban is visszaköszönhetnek – részben – új jelenségekként. Elkészített munkáink így a munkajog tudománya, a joggyakorlat és a jogalkotó, valamint a munkavállalói és munkáltatói személyi kör számára is hasznosak lehetnek.
Results in English
The results of the research are connected to a certain part of law that affects the legal status and interests of the different players in the labour market. The research project was focused on these aspects and the results reflect the actual new approaches in this regard. We examined some trending questions of labour law affecting both the Hungarian and European employment situation. The results are important because the framework of labour – both regarding its legal and economic character – is changing and the rights and obligations of employees and the human resources approach of employers are changing, too along with the methods of work. According to the latter our research gives concrete answers to such questions that can be used by the legislator because we focused on equal employment and additional areas of labour law in a complex way. We also answered some complicated questions on the interpretation of several legal concepts and we highlighted the situation of employees focusing not only on legal solutions. We hope that our findings and applied new approaches can be useful for the jurisprudence as well because of the extensive horizon of our research (meaning that our starting point was the principle of equal employment and the toolkits of human resources management). So our scientific results could be adequate for future scientific discussion in labour law, jurisprudence, and legislation and for all players in the labour market as possible good practices.
Full text https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=117009
Decision
Yes





 

List of publications

 
Rab Henriett, Zaccaria Márton Leó: Az egyenlő munkáért egyenlő bér elv szerepe a munkajog aktuális tendenciái között, különös tekintettel az emberi erőforrás gazdálkodás egyes szempontjaira, Jura, 2016
Rab Henriett: A közszolgálati különbíráskodás HR-szempontú vizsgálata, Közjogi Szemle, 2016
Rab Henriett: Új utak, új eszközök a munkaerőpiac jogi szabályozásában?, Pro Futuro, 2016
Rab Henriett: A szociális jogok alkotmányos védelmének szerepe a megváltozott munkaerőpiac keretei között, Homoki-Nagy Mária, Hajdú József (szerk.): Ünnepi kötet Dr. Czúcz Ottó egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016
Nádas György: Szerződésszegés a munkaviszonyokban, Homoki-Nagy Mária, Hajdú József (szerk.): Ünnepi kötet Dr. Czúcz Ottó egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2016
Rab Henriett, Zaccaria Márton Leó: Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V.30.) számú határozatának megítélése a munkajog aktuális tendenciáit meghatározó munkaerő-piaci szempontokra figyelemmel, Miskolci Jogi Szemle, 2016
Sipka Péter, Zaccaria Márton Leó: Dolgozik és pihen? A munkaidő fogalmának bővítése az Európai Unió Bíróságának újabb ítélete nyomán, tekintettel a magyar joggyakorlatra, Jogtudományi Közlöny, 2016
Nádas György, Prugberger Tamás: Egy törvényjavaslat margójára - módosul a Munka Törvénykönyve, Gazdaság és Jog, 2016
Nádas György, Prugberger Tamás: Az intézményesített háromoldalú érdekegyeztetés és korporatív, valamint önkormányzati jellegű igazgatási ügyvitel gazdaság-, és szociálpolitikai jelentősége, Jogtudományi Közlöny, 2016
Zaccaria Márton Leó: A Kúria munkaügyi elvi határozata az egyenlő munkáért egyenlő bér elv értelmezéséről..., Jogesetek Magyarázata, 2016
Zaccaria Márton Leó: Munkavállalók a világhálón - "Megosztani "ér"?, HR & Munkajog, 2016
Sipka Péter: A hozzátartozói kárigények érvényesítésének eljárásjogi nehézségei a munkaügyi perekben, Eljárásjogi Szemle, 2016
Nádas György: A vezető jogviszony tartalmi kérdései, A vezető tisztségviselő jogállása és felelőssége: Tanulmánykötet. (Szerk.: Pál Lajos) 215 p. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, 2017
Nádas György: Jogkövetkezmények a változó munkajogi szabályozás rendszerében, Miskolci Jogi Szemle, 2017
Rab Henriett: A kollektív munkajog eszközeinek megítélése a HR szempontjai alapján, In: Bukor József, Drahota-Szabó Erzsébet, Simon Szabolcs, Tóth Sándor János (szerk.) A Selye János Egyetem 2017-es "Érték, minőség és versenyképesség - 21. század kihívás, 2017
Rab Henriett: A szociális jog megítélése a változó munkajogi környezetben, Miskolci Jogi szemle 2. Különszám: pp. 438-448., 2017
Rab Henriett, Zaccaria Márton Leó: Elősegítheti-e a munkaerőpiaci egyensúlyt az életkori alapú diszkrimináció tilalma?, Miskolci Jogi Szemle 12:(1) pp. 46-58., 2017
Jakab Nóra-Rab Henriett: A munkajogi szabályozás foglalkoztatási viszonyokra gyakorolt hatása a szociális jogok és a munkaerőpiac kapcsolatának függvényében, Pro Futuro, 2017
Nádas György: A munkáltató kártérítési felelősségének jogalapja, jellemzői, a felelősség alóli mentesülés esetei, In: Bukor József, Drahota-Szabó Erzsébet, Simon Szabolcs, Tóth Sándor János (szerk.) A Selye János Egyetem 2017-es "Érték, minőség és versenyképesség - 21. század kihívás, 2017
Sipka Péter: Az előreláthatóság problematikája a Munka Törvénykönyvéhez fűződő jogalkotói szándék és a bírói gyakorlat összefüggésében, Magyar Jog, 2017
Sipka Péter: A munkavállaló védelmének kihívásai a 21. században, In: Bukor József, Drahota-Szabó Erzsébet, Simon Szabolcs, Tóth Sándor János (szerk.) A Selye János Egyetem 2017-es "Érték, minőség és versenyképesség - 21. század kihívás, 2017
Sipka Péter-Zaccaria Márton Leó: A szövetkezeti tagi munkaviszonyjogi kockázatai, különös tekintettel az alapvető munkavállalói jogokra, Munkajog, 2017
Zaccaria Márton Leó: Van új a nap alatt? Az egyenlő foglalkoztatás aktuális irányvonalai az Európai Unió Bíróságának esetjogában, In: Bukor József, Korcsmáros Enikő (szerk.) A Selye János Egyetem 2017-es "Érték, minőség és versenyképesség - a 21. század kihívásai" Nemzetközi Tudományos Konferenciájá, 2017
Nádas György - Sipka Péter: The New Challenges of OSH regarding to the modified role of labour law, Curentul Juridic, 2017
Rab Henriett: The Role of the Constitutional Protection of Social Rights in the Framework of the Changing Labour Market, In: Marcell Szabó, Petra Lea Láncos, Réka Varga (szerk.) Hungarian Yearbook of International Law and European Law 2016., 2017
Zaccaria Márton Leó: Equal Employment in Hungarian Labour Law - Effective Principle or Uncertain Framework, In: Marcell Szabó, Petra Lea Láncos, Réka Varga (szerk.) Hungarian Yearbook of International Law and European Law 2016., 2017




Back »