Környezeti tényezők és szezonálisan változó tulajdonságok szerepe a pettyesszárnyú muslica fenológiájában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
119844
típus K
Vezető kutató Kiss Balázs
magyar cím Környezeti tényezők és szezonálisan változó tulajdonságok szerepe a pettyesszárnyú muslica fenológiájában
Angol cím Environmental factors and season dependent traits affecting phenology of Drosophila suzukii
magyar kulcsszavak inváziós kártevő, fenológiai plaszticitás, olfaktórikus váltás, téli és nyári alak
angol kulcsszavak invasive pest, phenological plasticity, olfactory shift, winter and summer morph
megadott besorolás
Növényvédelmi állattan, rovartan (Komplex Környezettudományi Kollégium)95 %
Neuroanatómia és idegélettan (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)5 %
zsűri Komplex agrártudomány
Kutatóhely Növényvédelmi Intézet (HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont)
résztvevők Erdei Anna Laura
Kárpáti Zsolt
Kiss Balázs
Molnár Béla Péter
Orosz Szilvia
Szántóné Veszelka Mária
Vétek Gábor
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2021-09-30
aktuális összeg (MFt) 38.736
FTE (kutatóév egyenérték) 11.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pettyesszárnyú muslica dél-kelet ázsiai eredetű inváziós gyümölcskártevő, mely 2008 óta intenzíven terjed a mérsékelt égöv területén, Európában és Észak-Amerikában az utóbbi években már jelentős gazdasági károkat okozott. A faj nőstényei, más közönséges muslicafajokkal ellentétben képesek fűrészes tojócsövükkel a növények ép héját felsérteni, és tojásaikat a még érőfélben lévő gyümölcsökbe juttatni. A polifág, többnemzedékes faj imágó alakban képes áttelelni. Gazdasági jelentősége miatt az utóbbi években a faj számos kutatás tárgyát képezte, mindazonáltal a faj változékony fenológiáját meghatározó tényezőkkel kapcsolatban még sok a bizonytalanság. Ilyen tényező az áttelelési stratégia (pl. telelő élőhelyek) vagy a vegetációs szezon első felére jellemző viselkedés (pl: tápnövény preferencia). Munkánk célja a faj felszaporodását meghatározó környezeti és viselkedési tényezők feltárása. Szabadföldi vizsgálatokkal szeretnénk feltárni, hogy az évjáratfüggő meteorológiai szcenáriók és egyéb környezeti tényezők hogyan hatnak a pettyesszárnyú muslicák egyedszámára, más részről laboratóriumi kísérletekben szeretnénk bizonyítani, hogy a faj áttelelő és nyári imágóinak viselkedésében jelentős különbségek vannak, mivel igen eltérő ökológiai kihívásoknak kell megfelelniük. A projektben a kétféle imágó különböző illatanyagokra adott válaszait hasonlítjuk össze, és szeretnénk az eltérő érzékenységhez kapcsolódó anatómiai különbségeket kimutatni a rovaragyban. A várható eredmények részben a növényvédelmi gyakorlat számára felhasználhatók (pl. új csalogatóanyagok), részben jelentős hozzájárulást jelentenének a rovarok olfaktórikus érzékelését meghatározó mechanizmusok megértésében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Munkánk fő célkitűzése során a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) fenológiáját (szezonálisan változó egyedszámait) meghatározó környezeti és viselkedési tényezők feltárása. Feltételezésünk szerint a fajnak a vegetációs szezon első felében tapasztalható kimutathatósági szint alatti kis egyedsűrűsége nem magyarázhatók kizárólag a téli mortalitás miatti kis kiindulási egyedsűrűséggel. Feltételezzük, hogy a pettyesszárnyú muslica morfológiailag eltérő áttelelő és nyári alakjai között jelentős viselkedésbeli eltérés van, ami többek között eltérő élőhelyeken történő előfordulásban, az almaecetes csapdákkal történő eltérő csapdázhatóságban vagy eltérő illatanyag, illetve tápnövény-preferenciában is megnyilvánulhat.
Fő kérdéseink a következők:

1.) Hogyan befolyásolják különböző meteorológiai szcenáriók és környezeti tényezők a faj egyedszámait?
2.) Összhangban állnak-e az almaecetes csapdák fogási eredményei a nem csalogató módszerekkel kapott fogási eredményekkel?
3.) Konzisztensen változnak-e a faj szezonális fogási eredményei a különböző élőhelyeken? Hol telelnek a pettyesszárnyú muslicák?
4.) Hogyan változik az év folyamán az áttelelő alakok aránya a populációkban?
5.) Van-e különbség a téli és a nyári alakok között a különböző növényi illatanyagokra adott válaszaiban?
6.) Van-e neuroanatómiai különbség a téli és a nyári alakok között a központi idegrendszer elsődleges szaglóközpontjaiban?
7.) Felhasználhatók-e fajspecifikus attraktánsként vagy reppellensként a vizsgálat során kimutatott, csápválaszt kiváltó illatanyagok?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatásunk a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) komplex vizsgálatára terjed ki. Munkánk során igyekszünk feltárni ennek az invazív kártevőnek az életmódbeli különbségeit illetve a környezeti hatások változásával összhangban a felszaporodását, ezzel párhuzamosan vizsgáljuk a faj téli és nyári alak közti tápnövénypreferencián alapuló szaglószervi mechanizmusokat a periférikus neurofiziológiától a központi idegrendszeri változásokig multidiszciplinális megközelítésben.
A faj nőstényei más közönséges muslicafajokkal ellentétben képesek fűrészes tojócsövükkel a gyümölcsök ép héját felsérteni, és tojásaikat a még érőfélben lévő gyümölcsökbe juttatni ezáltal akár 100%-os kártételt is okozva. Az érés során használható rovarölőszereket az EU nagymértékben korlátozza, így nagy szükség van egy olyan előrejelzési és védekezési módszer kifejlesztésére ami új, alternatív, illatanyag alapú és nem utolsósorban környezetbarát. Pályázatunk egyik célja olyan gyümölcsökből származó illatanyagok és keverékeik meghatározása, melyeket szelektíven csak a pettyesszárnyú muslica fog fel, ezáltal elősegítve egy fajspecifikus csalogatóanyag és csapda kidolgozását, mely megoldást nyújt az előrejelzésben és a tömegcsapdázásban.
Munkánk újszerűsége a komplexitásában rejlik, nemcsak ökológiai, vagy neurofiziológiai, hanem neuroanatómiai és viselkedési vizsgálatokat is alkalmaz. A kutatásnak az entomológia és a növényvédelem szakterületén kívül is nagy jelentősége van, mivel a faj neuroanatómiai és neurofiziológiai vizsgálatai során elért eredmények más szervezetek (beleértve a gerinceseket is) idegrendszeri feltárásában is fontos szerepet játszanak.
Sem hazai sem nemzetközi szinten nincs tudomásunk az általunk benyújtott pályázattal azonos kutatási projektről. Az Intézetünkben rendelkezésre álló rovarfiziológiai és neuroanatómiai műszereggyüttes nemzetközi szinten is kiemelkedő, ugyanakkor a pettyesszárnyú muslica olfaktórikus érzékelésével foglalkozó kutatócsoportokkal kapcsolatban állunk.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A pettyesszárnyú muslica dél-kelet ázsiai eredetű, világszerte terjedőben lévő inváziós gyümölcskártevő. A fajt 2012-ben észlelték először hazánkban, 2014-ben már az ország egész területéről kimutatható volt, és kártételéről is beszámoltak. A faj Európában és Észak-Amerikában a betelepedését követő néhány éven belül súlyos károkat okozott több gyümölcsfélében is. A hazánkban őshonos muslicafajoktól eltérően fűrészes tojócsövével képes a vékonyhéjú gyümölcsök héjának felsértésére, és így tojásait az érésben lévő gyümölcsök húsába helyezi, ahol a fejlődő lárvák közvetett és közvetlen kárt okoznak. A fajnak évente számos nemzedéke kifejlődik, áttelelni ismereteink szerint csak kifejlett imágóként képes. Munkánkban a faj felszaporodását, illetve csalogatóanyagos csapdázását meghatározó környezeti és viselkedésbiológiai tényezők meghatározását tűztük ki célul. Egyrészt szabadföldi csapdázásokon alapuló vizsgálatokkal szeretnénk behatárolni, hogy milyen időjárási és környezeti tényezők segítik elő a faj tapasztalataink szerint regionálisan és évjárattól függően is erősen változó mértékű őszi felszaporodását. Másrészt elsősorban laboratóriumi kísérletekben szeretnénk az eltérő környezeti feltételek között fejlődő, morfológiailag is eltérő áttelelő (téli) és nyári alakok között feltételezésünk szerint fennálló viselkedésbeli különbségeket kimutatni. Feltételezésünk szerint a téli és a nyári alakok eltérő migrációs hajlamot mutatnak, és másképpen reagálnak a különböző, elsősorban növényekből származó illatanyagokra. Vizsgálataink egyik célja új, a korábban alkalmazottaknál szelektívebb, és az áttelelést követő időszakban azoknál hatékonyabb csalogatóanyagok kifejlesztése.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The spotted wing drosophila (SWD), originating from South East Asia, is an invasive fruit pest in full expansion in temperate zones since 2008. It causes considerable damages in Europe and North America since the last years. Females of SWD, unlike other common drosophilas, are able to pierce the intact skin of soft fruits with their serrated ovipositors, and thus they often lay their eggs into the fruits before complete ripening. The species have several generations a year, and only the adult forms are able to overwinter. Due to its ecological importance, the species was intensively investigated in last years. However, there are still significant uncertainties concerning factors determining its highly variable phenology, like overwintering strategy (e.g. overwintering habitats) and early season behaviour (e.g. food plants) of the species. Our works aims to reveal environmental and behavioural factors affecting population abundance. We would like to develop predictive models to show how yearly changing meteorological scenarios affect SWD populations. We also would try to prove by laboratory experiments that there are basic differences in the behaviour of the overwintering and summer morphs of SWD, as they have to face to highly different ecological challenges. More specifically, we plan to test if the two morphs differ in their reactions to different odours, like plant volatiles and we also would like to demonstrate corresponding dissimilarities in insect brain anatomy. Our project have applications for pest management (e.g. trap bait development) and for basic understanding of mechanisms governing the insect behaviour.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main objective of the proposal is to reveal environmental and behavioural factors which affect considerably the phenology (seasonal changes of abundance) of spotted wing drosohila (SWD). We presuppose that the low, or even under detectability level abundances of the species in the first half of the vegetation season cannot be explained satisfactorily by the low starting abundances due to high winter mortality. We hypothesize that there are significant differences between the behaviour of winter and summer morphs of SWD, which may be manifested for instance in habitat preference, in the trappability by apple vinegar baited traps or in different preference for odours or host plants.

Questions to be answered:

1.) How different meteorological scenarios and environmental factors affect the abundance of SWD?
2.) Are the trap results of apple vinegar baited traps coherent with catch results of other, non-luring based methods?
3.) Are seasonal changes of the abundances of SWD in different habitats consistent? Where do the imagoes of SWD overwinter?
4.) How does the ratio of winter morph SWD change during the season?
5.) Are there differences in the reactions to different plant volatiles between winter and summer morphs of SWD?
6.) Are there neuroanatomical differences between winter and summer morphs of SWD in the primary olfactory centre of the central nervous system?
7.) Are the volatiles inducing antennal activity, to be shown in the project, suitable as species specific attractants or repellents?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our research focuses on the complex study of the spotted wing drosophila (Drosophila suzukii). We aim to reveal the lifestyle and the population density differences of this invasive pest according to the environmental factors. Parallelly, we will study the olfactory mechanism of the host plant preference from peripheral neurophysiology to central nervous system between the winter and summer morph in a multidisciplinary approach.
Females of the species, unlike other common drosophilas, are able to pierce the intact skin of soft fruits with their serrated ovipositors, and thus they often lay their eggs into the fruits before complete ripening occasionally causing 100 % damage. Insecticide regulations such as preharvest intervals and EU regulated rollback of insecticides provide additional constraints in control. There thus is a sorrow need for alternatives, of which odor-baited traps offers great potential in terms of costs, environmental friendliness, and effectiveness, also in monitoring. This proposal aims to identify fruit odors and their mixtures that are differentially perceived in the pest D. suzukii and can be employed in the development of species specific baits for use in monitoring and possibly mass trapping.
The novelty of our work lies in the complexity, not only ecological or neurophysiological, but anatomical and behavioral tests are also involved. The research is of great appearing outside entomology and plant protection field because of the results achieved in insect neuroanatomical and neurophysiological studies also play an important role in neurological exploration of other organizations (including vertebrates).

We are not aware of either domestic or international competitive research projects in this field. The insect neurophysiolgical and neuroanatomical equipment are also outstanding in international level, which are available in out Institute. At the same time we have collaborations with research groups working on D. suzukii olfaction.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The spotted wing drosophila (SWD), originating from South East Asia, is an invasive fruit pest in full expansion worldwide. In Hungary, the species was first detected in 2012, and for 2014 it has invaded practically all the country, and the first damage was also reported in a raspberry plantation. SWD caused considerable damages in a couple of years after its installation in Europe and in North America. Females of SWD, unlike other common drosophilas, are able to pierce the intact skin of soft fruits with their serrated ovipositor, and thus lay their eggs into the fruits before complete ripening, where the larvae cause direct and indirect damages. The species can have several generations a year, and only the adult forms are able to overwinter. Our works aims to reveal environmental and behavioural factors affecting population abundance and trap results of SWD. On one hand, we would like to show which meteorological and environmental factors have key roles in the autumnal increasing of SWD populations, which is highly variable by years and also by geographically close regions. On the other hand, we would like prove in laboratory experiments that there are important differences in the behaviour of the overwintering (winter) and summer forms of SWD, which develop to the imago stage under different conditions. We would like to test if winter and summer forms differ in migration activity and in their reactions to plant volatiles. The final objective of the work to develop new baits for trapping, which are selective for attracting SWD and/or which are more effective in early season trapping than the generally used apple vinegar based traps.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A pettyesszárnyú muslica a kutatási projekt évei alatt általánosan elterjedt gyümölcskártevővé vált hazánkban, különösen jelentős károkat okozott szeder, málna és bodzaültetvényekben. Kimutattuk, hogy az őszi hónapokban a gyümölcsösökben, illetve több egyéb élőhelyen a faj egyedszámai 70%-feletti arányt képviselnek a muslicákon (Drosophilidae) belül. Az egyes évek között két nagyságrendnyi különbség is lehet a kártevő egyedszámaiban. A nagyobb egyedszámok a csapadékos, kevésbé forró nyári hónapok esetén fordulnak elő. Az év első felében a faj jelenléte alig mutatható ki. Egyes téli hőszigetek (termálvizek, nagyvárosi élőhelyek) környezetében ebben az időszakban nagyobb eséllyel foghatók. A késői felszaporodás miatt hazánkban korai gyümölcsökben, így meggyben gazdasági kárt nem okoz, de a betakarítást követően a meggyültetvényben felszaporodó kártevők a szomszédos ültetvényeket veszélyeztetik. A faj téli alakja ősz végén a populáció 20-30 %-t teszi ki, az elszórtan előforduló tavaszi fogásokban a téli alakok májusig vannak jelen. A bábállapot második felét érő hőmérsékleti hatás határozza meg a téli vagy a nyári alak kialakulását. A pettyesszárnyú muslica több élesztőfaj illatanyagaira is érzékenyen reagál. A Pichia terricola rövid távolságon kiemelkedő attraktáns hatása szabadföldi csapdázásban nem érvényesül. A pettyesszárnyú muslica élesztő (Hanseniospora uvarum) alapú csalogatóanyaggal az általánosan használt almaecetnél szelektívebben csapdázható.
kutatási eredmények (angolul)
The spotted wing drosophila (SWD) became an economically significant pest in Hungary during the project years, and it caused sensible damages in raspberry, blackberry and elderberry cultures. In orchards and other habitats, the dominance of SWD reaches in autumn more than 70 % within all the drosophilids. The abundance of the pest is highly variable by years. The summers with more precipitation and relatively lower temperatures favour higher densities. In the first half of the year, SWD can hardly be detected. However, it can be caught with higher probabilities in some heat island habitats (cities, thermal waters) than elsewhere. Because of the late increase of the population, the pest does not damage early summer fruits in Hungary. In sour cherry, no economic damages were found neither; however, after harvest, sour cherry plantations can serve as a resource of SWD, damaging neighbouring fruits. The winter morphs represent 20-30 % of the SWD population for the end of autumn. In the sporadic early catches of SWD, wintermorphes can be found until May. The formation of wintermorphe imagoes is determined by the temperature during the second half of pupal development. SWD imagoes respond to the volatiles emitted by different yeast species. The eminent short-range attractant effect of Pichia terricola is not reflected in field trap results. The yeast (Hanseniospora uvarum) based lures are more selective in trapping SWD than the generally used apple vinegar lure.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=119844
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kiss Balázs, Kákai Ágnes, Szántóné Veszelka Mária, Pesti Józsefné, Kárpáti Zsolt, Molnár Béla Péter, Vétek Gábor: A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) magyarországi felszaporodását meghatározó éghajlati tényezők, 63. Növényvédelmi Tudományos Napok, 2017
Kiss Balázs, Kákai Ágnes, Szántóné Veszelka Mária, Pesti Józsefné, Kárpáti Zsolt, Molnár Béla Péter, Vétek Gábor, Dénes Ferenc Nagy Gabriella Mária: A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) kártétele Magyarországon 2016-ban, 63. Növényvédelmi Tudományos Napok, 2017
Balázs Kiss, Zsolt Kárpáti, Béla Molnár, Éva Szita: Monitoring of invasive arthoropods in highway rest areas in Hungary, Facing the Invasion of Alien Arthropods Species, 2016
Gábor Vétek, Ágnes Kákai, Mária Szántóné Veszelka, Zsolt Kárpáti, Béla Péter Molnár, Balázs Kiss: Severe damage to raspberry caused by Drosophila suzukii in Hungary in 2016, 2nd Croatian Symposium on Invasive Species, 2016
Andrea Resconi: Susceptibility of cherry cultivars to Drosophila suzukii and observations on its phenology and spring hosts in Hungary, Scool of Agriculture and Veterinary Medicine, 2017
Balázs Kiss, Zsolt Kárpáti, Béla Molnár, Éva Szita: Monitoring of invasive arthoropods in highway rest areas in Hungary, Facing the Invasion of Alien Arthropods Species. Trento (Olaszország) 2016 November 7-9, Book of Abstract, 52. o., 2016
Andrea Resconi: Susceptibility of cherry cultivars to Drosophila suzukii and observations on its phenology and spring hosts in Hungary, School of Agriculture and Veterinary Medicine, 2017
G. Japoshvili, N. Dzneladze, G. Kirkitadze, B. Kiss and M.B. Kaydan: A new and dangerous pest for the Caucasus – Drosophila suzukii (Matsumura, 1931) (Diptera: Drosophilidae), Annals of Agrarian Science 16(4) 464-465, 2018
Orosz Szilvia, Kiss Balázs, Szántóné Veszelka Mária, Pestiné Jánoska Zsuzsanna, Torzsa Sarolta, Krocskó Gabriella és Kákai Ágnes: A pettyesszárnyú muslica térhódítása hazánkban, NÖVÉNYVÉDELEM 2018, 79 (54): 6. 237-245, 2018
Kiss Balázs, Deutsch Ferenc és Erdei Anna Laura: A pettyesszárnyú muslica dimorfizmusa: a téli és a nyári alak arányának szezonális változása hazai mintákban, 64. Növényvédelmi Tudományos Napok Kiadványa, 28. oldal, 2018
Deutsch Ferenc, Soltész Zoltán és Kiss Balázs: Adatok a thelaziózis terjesztésében szerepet játszó muslicafajok (Phortica spp., Drosophilidae) hazai elterjedtségéről, XI. Magyar Ökológus Kongresszus, kivonat-kötet, 28. o., 2018
Kiss Balázs, Deutsch Ferenc és Kákai Ágnes: Az inváziós pettyesszárnyú muslica egyedsűrűségének változása 2012 és 2017 között, XI Magyar Ökológus Kongresszus, kivonat-kötet, 43. o., 2018
Dirk Louis P. Schorkopf, Béla Péter Molnár, Marit Solum, Mattias C. Larsson, Jocelyn G. Millard, Zsolt Kárpáti & Teun Dekker: False positives from impurities result in incorrect functional characterization of receptors in chemosensory studies, Progress in Neurobiology 181 (2019) 101661, 2019
Erdei Anna Laura, Szelényi Magdolna Olívia, Deutsch Ferenc, Rikk Péter, Köblös Gabriella, Molnár Béla Péter, Kiss Balázs: A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a Hanseniaspora uvarum élesztő mutualista kapcsolatának növényvédelmi vonatkozásai, NÖVÉNYVÉDELEM 55:6, 253-260 o., 2019
Kiss Balázs, Szántóné Veszelka Mária, Menyhárt Anna, Zanker Angéla, Kákai Ágnes és Deutsch Ferenc: A 2018-as év meteorológiai sajátságainak hatása a pettyesszárnyú muslica szezonális egyedszámváltozására, Növényvédelmi Tudományos Napok 2019, 21. o (ISSN 0231 2956), 2019
Kerezsi Viktor, Kiss Balázs, Deutsch Ferenc és Kontschán Jenő: First record of Paragarmania mali (OUDEMANS, 1929) in Hungary associated with the drosophilid fly Phortica semivirgo (MÁCA, 1977), Redia (in press), 2019
Kerezsi Viktor, Kiss Balázs, Deutsch Ferenc és Kontschán Jenő: First record of Paragarmania mali (OUDEMANS, 1929) in Hungary associated with the drosophilid fly Phortica semivirgo (MÁCA, 1977), REDIA, 102: 69-72. o., 2019
Erdei Anna Laura, Szelényi Magdolna Olívia, Rikk Péter, Deutsch Ferenc, Drávecz Eszter, Illés-Hegyesi Gabriella és Molnár Béla Péter: A pettyesszárnyú muslica – élesztőgomba kapcsolat növényvédelmli vonatkozásai: szabadföldi csapdázás élesztőkultúrát tartalmazó csalétekekkel, Növényvédelmi Tudományos Napok 2020, 30. o. (ISSN 0231 2956), 2020
Kiss Balázs, Deutsch Ferenc és Erdei Anna Laura: A pettyesszárnyú muslica téli alakjának kifejlődését kiváltó tényezők vizsgálata, Növényvédelmi Tudományos Napok, 2020
Deutsch Ferenc: A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) jelenlétének összehasonlító vizsgálata különböző élőhelyeken, szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Ökológiai Gazdálkodási Mérnöki Szak, 2020
Gábor Vétek, Ágnes Kákai, Mária Szántóné Veszelka, Zsolt Kárpáti, Béla Péter Molnár, Balázs Kiss: Severe damage to raspberry caused by Drosophila suzukii in Hungary in 2016, 2nd Croatian Symposium on Invasive Species. Book of abstracts. 4. o., 2016
Andrea Resconi: Susceptibility of cherry cultivars to Drosophila suzukii and observations on its phenology and spring hosts in Hungary, School of Agriculture and Veterinary Medicine, Università di Bologna, MSc szakdolgozat, 2017
Erdei Anna Laura, Szelényi Magdolna Olívia, Rikk Péter, Deutsch Ferenc, Drávecz Eszter, Illés-Hegyesi Gabriella és Molnár Béla Péter: A pettyesszárnyú muslica – élesztőgomba kapcsolat növényvédelmli vonatkozásai: szabadföldi csapdázás élesztőkultúrát tartalmazó csalétekekkel, Növényvédelmi Tudományos Napok 2020, 30. o. (ISSN 0231 2956), 2020
Deutsch Ferenc: A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) jelenlétének összehasonlító vizsgálata különböző élőhelyeken, szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Ökológiai Gazdálkodási Mérnöki Szak, MSc dolgozat, 2020
Deutsch, F.; Kiss, B.: Seasonal Abundance Changes of Spotted Wing Drosophila in Neighbouring Habitats in Hungary, Proceedings of the 1st International Electronic Conference on Entomology, 1–15 July 2021, MDPI: Basel, Switzerland, doi:10.3390/IECE-10488 (pp.1-6), 2021
Kiss B., Deutsch F., Menyhárt A., Szántóné Veszelka M., Kovácsová Hajnalka és Vétek Gábor: A pettyesszárnyú muslica jelentősége hazai meggy-ültetvényekben., 67. Növényvédelmi Tudományos Napok kiadványa, 17. o. (ISSN 0231 2956), 2021
Anna Laura Erdei, Magdolna Olívia Szelényi, Ferenc Deutsch, Péter Rikk, Béla Péter Molnár: Lure design for Drosophila suzukii based on liquid culture of fruit epiphytic yeasts: Comparing the attractivity of fermentation volatiles for seasonal morphs, Journal of Applied Entomology, 1-13. (online early view), 2022
Deutsch Ferenc, Kiss Balázs: A meleg vízfolyások hatása a pettyesszárnyú muslica éves fenológiájára, Georgikon for Agriculture, 2022 (1) elfogadott kézirat, 2022
Barna Boglárka: A Drosophila suzukii tojásrakási preferenciájának vizsgálata homoktövis fajtákon, SZIE Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, Budapest, MSc szakdolgozat, 2020
Szána Márton: A pettyesszárnyú muslica károsításának vizsgálata meggyen és loncon, SZIE Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, Budapest, MSc dolgozat, 2019
Kákai Ágnes:: A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) egyedszámváltozásának vizsgálata a hazai autópályák mentén, SZIE Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Növényorvos Szak, MSc szakdolgozat, 2018





 

Projekt eseményei

 
2018-11-19 10:51:50
Vezető kutató váltás
Régi vezető kutató: Kárpáti Zsolt
Új vezető kutató: Kiss Balázs

A vezető kutató váltás indoka: A felesége diplomáciai kiküldetése miatt 4 évig külföldön fog tartózkodni.
2017-09-26 13:43:51
Résztvevők változása
2017-03-02 10:30:58
Résztvevők változása




vissza »