Egyéni egészségügyi paneladatokon alapuló egészségpolitikai értékelések  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
120545
típus K
Vezető kutató Váradi Balázs
magyar cím Egyéni egészségügyi paneladatokon alapuló egészségpolitikai értékelések
Angol cím Event-level panel data based health policy evaluation
magyar kulcsszavak egészségügy, egészség-politika, panel-ökonometria, ökonometriai modellezés
angol kulcsszavak Healthcare (I180), Health Production (I120), Panel data models (C23) Econometric modelling: general (C50)
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)50 %
Ortelius tudományág: Egészségügyi gazdaságtan
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)40 %
Ortelius tudományág: Orvosi statisztika
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Egészségügyi szolgáltatások
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft.
résztvevők Adamecz-Völgyi Anna
Csillag Márton
Elek Péter
Greskovics Borbála
Győrfi Anita
Kiss Norbert Tamás
Mihalicza Péter
Molnár Tamás
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2019-03-31
aktuális összeg (MFt) 11.240
FTE (kutatóév egyenérték) 4.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Megelőző kutatásainkra építve, haladó szintű panel ökonometriai módszereket szeretnénk alkalmazni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által több éve gyűjtött és fenntartott, nagy és részletes, esetszintű, összekapcsolható adminisztratív járó- és fekvőbeteg adatbázison, hogy három, eleddig nem, vagy nem kiterjedten elemzett kutatási területet vizsgáljunk: (1) járóbeteg ellátás elérhetősége, (2) volumenkorlát a közfinanszírozott fekvőbeteg ellátásban, és (3) a pszichiátriai/addiktológiai szakellátás. Úgy gondoljuk, hogy ezen területek mindegyike külön-külön is figyelmet érdemel mind általános egészség-gazdaságtani kutatási szempontból, mind a magyar egészségpolitikai döntéshozatal szempontjából. Ezen túlmenően azt reméljük, hogy a három kutatás végrehajtása után a magyarországi bizonyíték-alapú egészségpolitikát fontosnak tartók figyelme az eddigi aggregált vagy félig aggregált adatokon alapuló kutatások felől a mienkhez hasonló, esetszintű adatokon alapuló kutatások felé fog fordulni.

Kutatási kérdéseink mindegyikében közös elem, hogy a “kezelt” csoportra egy exogén szakpolitikai változás gyakorolt hatást (a TIOP 2.1.2 programban fejlesztett kistérségek, a TVK rendszer változásában érintett HBCs kódok, illetve a kórházi struktúraváltással érintett pszichiátriai/addiktológiai betegek), és mi ezeket az exogén sokkokat használjuk instrumentumként a strukturális összefüggések azonosítására. Az ilyen esetekben alkalmazható ökonometriai/statisztikai módszerek kiindulópontja a programértékeléssel, a nemlineáris paneladat-elemzésekkel és a túlélési (időtartam-) modellekkel foglalkozó szakirodalom.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunkban három egészség-gazdaságtani kérdéssel foglalkozunk. Ezeket elsősorban a szakpolitikai jelentőségük köti össze, valamint az, hogy mindhárom megválaszolható a több évnyi információt tartalmazó, nagy, esetszintű összekapcsolt járó- és fekvőbeteg adatbázis felhasználásával. Kvázi-kísérleteken alapuló kutatási módszertan segítségével szeretnénk a rendelkezésre álló adatokból az alább feltett kérdéseket megválaszolni.

1. Hogyan hat a járóbeteg-ellátáshoz való földrajzi hozzáférhetőség (a járóbeteg-ellátótól való távolság) az ellátással kapcsolatos döntésekre és az egészségügyi kimenetekre? Mennyire jó döntés új járóbeteg-ellátókat telepíteni hátrányos helyzetű, falusias településszerkezetű kistérségekbe?

2. Hogyan befolyásolták a közfinanszírozás rendszerének adminisztratív változásai, közelebbről egyes HBCs-k teljesítményvolumen-korlát (TVK) alóli kivétele az ellátottak betegútját, diagnózisát és kezelését? Ennek fényében mi a magyar finanszírozási rendszer szerves részét képező TVK társadalmi költsége?

3. Hogyan hatottak a pszichiátriai és addiktológiai ellátásban 2007 során végrehajtott strukturális/szervezeti változások a betegek viselkedésére és az egészségügyi kimenetekre? Befolyásolta az ilyen ellátásokat végző intézmények bezárása a hosszú távú orvos-beteg kapcsolatokat? Mik az egészségügyi hatások? Hogyan változott az intézkedések hatására az ápolási idő és az ellátás folyamatossága?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A betegek, orvosok és kórházvezetők változó körülményekre adott reakcióinak mélyebb megismerése az egészség-gazdaságtan több kutatási területén is előrelépést jelenthet.
1. A megközelíthetőséggel kapcsolatos eredményeink, illetve az olyan kérdésekre kapott válaszaink, mint az, hogy hogyan hat az új járóbeteg-ellátó központok létesítése az egészségügyi ellátórendszer igénybevételére, és, hogy ez a változás új páciensek bevonásából vagy a korábbi páciensek megnövekedett számú orvos-látogatásából adódik-e, segíthetnek pontosabban megismerni az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet nem-egészségügyi meghatározóit, illetve tesztelni a kínálat-vezérelt kereslet hipotézisét.
2. A TVK-szabályozásában történt változtatás diagnózisokra, kezelésekre, a betegek kezelési pályájára, betegútjára és egészségügyi állapotukra gyakorolt hatásaival kapcsolatos eredményeink hozzásegíthetnek az egészségügyi finanszírozásnak az egészségügyi ellátórendszer eredményességre gyakorolt hatásainak jobb megértéséhez.
3. A pszichiátriai és addiktológiai férőhelyek hirtelen csökkenésének hatásainak megismerése segíthet megérteni a pszichiátriai és addiktológiai ellátások bizonyos sajátosságait, az érintett páciensek viselkedését.
Az eddig említett, az egészség-gazdaságtan egésze számára is hozzáadott értéket képviselő eredményeken túl, kutatásunk hasznos forrása lehet a hazai egészségügyi közpolitika-alkotásnak is.
E tekintetben közvetlen és közvetett hatást is remélünk. Strukturális becsléseink az egészségügy szereplőinek viselkedési reakcióiról közvetlenül felhasználhatóak lennének különböző egészségügyi reformok megalapozásához használt költség-haszon elemzésekhez, legyen szó a vidéki járóbeteg-szakellátás bővítéséről, a finanszírozási rendszer átalakításáról vagy a pszichiátriai ellátórendszer intézményi átalakításáról.
Közvetett hatásként azt reméljük, sikerül arra felhívnunk a döntéshozók figyelmét, hogy a jelenleg használt (félig) aggregált adatokon túl a HBCs-alapú állami finanszírozáshoz használt adminisztratív járó- és fekvőbeteg adatbázis pontosabb és megbízhatóbb elemzések alapját is képezheti.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Kutatásunk motivációja az, hogy a magyar egészségügyi közpolitika-alkotást egyéni adatokból nyert eredményekkel segítsük.
Az OEP a járó- és fekvőbeteg-ellátás finanszírozási elszámolásához részletes adatbázist vezet az összes beteg összes ellátási beavatkozásáról. Jelen kutatási terv ezt a gazdag adatbázist használva olyan kérdésekre keres választ, amelyeket korábban nem vizsgáltak esetszintű adatokon Magyarországon.
Kutatásunkban pontosan három kérdésre keresünk választ:
1. Milyen hatással van a járóbeteg-szakellátó központok számának növekedése a kórházba kerülések számára? E kutatási kérdés mögött az a fő elgondolás húzódik meg, hogy a járóbeteg-ellátó egységek földrajzi elérhetőségének javulása fontos szerepet játszhat abban, hogy bizonyos betegségek kezelését a kórházi ellátáson kívül tudja megoldani az egészségügy, így hatékonyságnövekedés érhető el.
2. Hogyan befolyásolják az egészségügyi finanszírozási rendszer változásai az egészségügyi rendszer eredményességét? 2012-ben három ellátáskategória (HBCs) esetében eltörölték a finanszírozási plafont (TVK). Megvizsgáljuk, hogy a változás hatására hogyan alakultak az adott betegségekhez kapcsolódó diagnózisok, a betegek ambuláns és kórházi kezelése és egészségi állapotuk. A számítás segíthet megérteni, hogy az említett változókra milyen befolyást gyakorol a finanszírozási rendszer.
3. Az elmúlt évek jelentős szerkezeti átalakulása hogyan befolyásolja a pszichiátriai és addiktológia ellátást? A kutatás ezen részében például megvizsgáljuk az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásának hatását a hosszú távú beteg-orvos kapcsolatokra és a betegek egészségügyi állapotára.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Building on our earlier work, we want to apply the advanced methods of panel data econometrics to the large and detailed linked event-level multi-year administrative data sets on ambulatory and hospital care collected and maintained by the Hungarian National Health Insurance Fund (OEP). We plan to look at three areas of research which have not been sufficiently addressed in Hungary: (1) access to ambulatory care, (2) quota limits (or budget caps) in the state financing of inpatient care, and (3) the special fields of psychiatry/addictology. All of these areas are of interest for both health economics researchers and Hungarian policy makers: strengthening outpatient care services has been a central element of recent structural changes, and capacity allocation of inpatient care is an ongoing issue. Moreover, carrying out all three of them might, we hope, contribute to switching the attention of the Hungarian evidence-based health policy community from analysis based on aggregate- and semi-aggregate data to expecting research to be based, whenever possible, on event-level data like ours.

Our research questions share the common structure that a treated group is affected by an exogenous policy change (the micro-regions developed, the diagnosis-related groups affected by the change in the financing scheme, and the P/A patients affected by hospital restructuring, respectively) and we use these exogenous shocks as instruments to identify structural relationships. The baseline econometric/statistical methodology we shall apply comes from the treatment effect literature, nonlinear panel data analysis and survival (duration) models.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In our research, we address three questions of health economics. These are mostly connected by their policy relevance and can be answered by using the large multi-year event-level data sets on inpatient and outpatient care received. Quasi-experimental research design will be used to answer the questions from the available data.

1. How does geographical accessibility of ambulatory care (the distance to the outpatient unit) affect healthcare decisions and health outcomes? How good a health policy measure is it to set up new outpatient units in underserved rural micro-regions?

2. How have administrative changes as regards state financing of care, more specifically, releasing certain diagnosis-related groups of cases from a rigid financing quota system affect the trajectories of patients, their diagnosis and therapy in the healthcare system? Based on that, what are the social costs of the quota element (the so-called performance volume limit) of the Hungarian healthcare financing regime?

3. How did major structural/institutional changes in psychiatric or addictology care taken in 2007 affect patient behaviour and health outcomes? Did the closing of dedicated institutions and hospital departments lead to a measurable change in long term patient-doctor relationships? What are its health effects? How does it affect care continuity?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our expected results should add to a number of strands of research in health economics in general, by contributing to a better understanding of the behavioural responses of patients, physicians and hospital managers to changing circumstances.

1. Our findings concerning geographical accessibility, how patient trajectories, health care use and health outcomes are affected by the establishment of new outpatient care units, can shed light both on the non-health components of the demand function of patients for health services and the infamous hypothesis of supplier-induced demand.

2. Our findings concerning the effects of a change in the hospital-level quota element of the financing system upon diagnosis, therapy, patient trajectories and, inasmuch as we can measure, health outcomes should give us new insights about the mechanisms by which budgetary limits in health financing affects the outcomes of the health system.

3. Similarly, the abrupt change in the institutional capacity and set-up of the provision of care in psychiatry and addictology should add to our understanding of the effects on important care factors in that field, the behaviour of patients in such care, and the implications these have on selected outcomes.

In addition to those contributions to health economics in general, which should be of interest worldwide, our research is also meant to inform Hungarian policy making.

Here we have a direct and an indirect agenda. The direct agenda is to provide structural estimations of different behavioural reactions and estimate terms of cost/benefit analysis for future Hungarian health policy reforms, be it a next wave of the development (or the consolidation) of rural outpatient care, a reform of the financing mechanisms or a second look at the institutional patterns of provision of psychiatric care.

Our indirect agenda is to improve the quality of quantitative evidence used in Hungarian health policy decisions: instead of referring to mere aggregate or semi-aggregate data, policy makers should use the bonanza that is the huge detailed administrative event-level data set on inpatient and outpatient care, collected as a prerequisite of state financing of health care provision.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The general motivation behind this research project is to support evidence-based health care policy making by using individual-level anonymized data. A unique patient-level administrative dataset is collected and maintained by the National Health Insurance Fund (OEP) in order to serve as a basis for the financing of both ambulant and hospital care in Hungary. This research builds on the merits of this extensive data set to address issues that have not been previously discussed based on such detailed patient-level data in the Hungarian context.

In fact, three distinct questions are addressed within this research project:

1. How does the increased number of outpatient service locations affect health care use? One important idea behind this research effort is that easier access due to decreased distance from ambulatory care points might have an important role in preventing diseases that require hospital care and thus lead to efficiency gains.

2. How do changes in the financing system of health care services might affect health care outcomes? In 2012, the ceilings on the financing of three specific categories of services were released. The effects of this change on diagnosis of diseases, patients’ ambulant and hospital treatment and patients’ health outcomes should help us improve the way we finance healthcare.

3. How did major structural changes affect the effectiveness of psychiatric or addictology care? What were the effects of measures like the closure of the National Institute of Psychiatry and Neurology (OPNI) on long-term patient-doctor relationships, and on the health of patients?





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunkban részletes, egyes betegek kezelésének történetét tartalmazó (természetesen anonimizált) több éves egészségügyi állami adatbázisokból, modern statisztikai módszerekkel igyekeztünk a hazai és nemzetközi egészségpolitika számára is izgalmas oksági összefüggéseket azonosítani. Egyik tanulmányunkban azt kutattuk, hogy a szak-járóbetegellátás fejlesztése legalább részlegesen tehermentesíti-e a kórházakat, vagy épp plusz munkát ad nekik (tehermentesíti). Másikban azt mutattuk meg, hogy az infarktus kezelését kórházfinanszírozási változtatásokkal modernebb módszerek fele terelni igyekvő egészségpolitikai próbálkozások csak részsikereket hoztak. A harmadikban a Lipótmező bezárásának hatását vizsgáltuk a más kórházakhoz, rendelőintézetekhez átirányított pszichiátriai betegekre, és megmutattuk, hogy az orvos-beteg kapcsolatok elszakadása milyen mértékben csökkentette a szükséges kontrollra járás hajlandóságát a pácienseknél. Végül a negyedikben azt néztük meg, vajon a nyugdíjba vonulás hatására ritkábban és kevesebb egészségügyi kiadás merül-e fel a magyar nők esetén, és azt találtuk, kicsit ritkulnak a kiadások, de az összeg nem csökken.
kutatási eredmények (angolul)
We used a wide-ranging administrative individual-level database on health care provision in Hungary, and a set of quasi-experimental research designs to establish causal health economics relationships that can be useful for health policy experts in Hungary and elsewhere. In our first paper we established that there is economic substitution between specialist outpatient and inpatient care. In the second we have shown the limited extent to which a change in the financing a modern treatment of acute myocardial infarction (PCI) could cause more widespread use of that treatment. In the third, we have shown that the disrupted doctor-patient relationships with psychiatric patients caused by the abrupt closure of the pre-eminent psychiatric hospital of Hungary indeed caused harm to said patients (as measured by their decreased likelihood to see their new doctors again). Finally, our last paper analyzed the health expenditure change upon retirement among Hungarian women.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=120545
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kiss, András, Norbert Kiss and Balázs Váradi: The effect of budget constraints on access to PTCA treatment among AMI patients: Evidence from Hungarian hospitals, European Conference on Health Economics (EUHEA Conference 2018), 2018
Biro Aniko és Elek Péter: How does retirement affect health care expenditures? Evidence from a change in the retirement age, http://www.globalhealthcongress.org/resources/Documents/2017%20Book%20of%20Abstracts%20.pdf, 2017
Elek, Péter and Anikó Bíró: How does retirement affect healthcare expenditures? Evidence from a change in the retirement age., Health Econ. 2018 May;27(5):803-818. doi: 10.1002/hec.3639. Epub 2018 Feb 15., 2018
Elek Péter, Tamás Molnár and Balázs Váradi: The closer the better: does better access to outpatient care prevent hospitalization?, Eur J Health Econ (2019). https://doi.org/10.1007/s10198-019-01043-4, 2019





 

Projekt eseményei

 
2016-12-08 13:42:23
Résztvevők változása
2016-09-19 09:27:58
Résztvevők változása




vissza »