A kontaktus elmélet meta-elemzése survey-, tesztmódszerekkel és esettanulmányokkal-különös tekintettel az Európában élő bevándorlókra  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
121095
típus PD
Vezető kutató Simonovits Borbála
magyar cím A kontaktus elmélet meta-elemzése survey-, tesztmódszerekkel és esettanulmányokkal-különös tekintettel az Európában élő bevándorlókra
Angol cím A Meta Analysis of Intergroup Contact Theory Based on Surveys, Controlled Experiments and Case Studies—With a Special Focus on Immigrants Living in Europe
magyar kulcsszavak meta-elemzés, társas érintkezés, migránsok, fenyegetettség, kontrollált terepkísérlet
angol kulcsszavak meta-analysis, intergroup contacts, immigrants, threat, kontrollált terepkísérlet
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Társadalmi viselkedés
zsűri Társadalom
Kutatóhely TÁRKI Zrt
projekt kezdete 2016-10-01
projekt vége 2018-09-30
aktuális összeg (MFt) 7.922
FTE (kutatóév egyenérték) 1.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A többségi társadalom és a bevándorlók közötti viszonyok tanulmányozása vitathatatlanul aktuális és fontos kutatási cél. Különösképpen, hogy az elmúlt időszakban az Európát nagymértékben érintő migrációs válság súlyos – a bevándorlókkal és a menekültek kapcsolatos – szak- és biztonságpolitikai kérdéseket vetett fel.

Kutatásom elméleti keretét Allport (1954) kontaktus elmélete jelenti, melynek lényege, hogy megfelelő körülmények között a társas érintkezés hatékonyan képes csökkenteni a többség kisebbséggel szemben táplált negatív sztereotípiáit illetve előítéleteit. Magyarországi nagy mintás empirikus kutatások sokváltozós adatelemzései alátámasztották, hogy a társas érintkezés bizonyos formái jelentős szerepet játszanak a migránsokkal kapcsolatos előítéletek csökkenésében. (Dencső-Sik, 2007, Simonovits-Szalai 2013 és Simonovits et al 2016).

Jelen kutatás célja megérteni a különböző társas érintkezés típusok működési mechanizmusait (egyéni szinten), valamint az együttélés különböző mintázatait (közösségi szinten). A célom tehát annak feltérképezése, hogy melyek azok a tényezők, amelyek elősegítik illetve gátolják a bevándorlók integrációját.

Az összetett kutatási cél elérése érdekében a társas élet eltérő szintjein különböző kutatási módszerekkel tervezem elemezni a társas viszonyokat. A jól ismert kvantitatív (survey adatok másod- elemzése) és kvalitatív (interjúk és esettanulmányok) mellett, a kontrollált terepkísérlet módszerével fogom vizsgálni a társas érintkezés hatását a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdökre.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás fókusza Allport kontaktus elméletének tesztelése és finomítása. Az empirikus kutatás elsődleges terepe Magyarország, mely európai országokra vonatkozó kvantitatív (makro-statisztikák és survey adatok) illetve kvalitatív (integrációról szóló esettanulmányok) másodelemzéseivel egészül ki.

A kutatás kiinduló kérdése: Hogyan hatnak a társas érintkezés különböző formái (mennyiségi és minőségi szempontból) a többségi társadalom bevándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos attitűdjeire?

Kutatásom során fontosnak tartom a különböző típusú társas érintkezési formák megkülönböztetését, és megvizsgálni azt, hogy hogyan hatnak ezek a kisebbség és többség közötti kapcsolatrendszerek finom-mechanizmusaira. A különböző kvantitatív kutatási adatok, kontrollált terepkísérletek, és esettanulmányok lehetővé teszik hogy egy teljesebb képet kapjunk azokról a tényezőkről, melyek akár pozitívan vagy negatívan hatnak a bevándorlókkal és menekültekkel kapcsolatos attitűdökre.

A TÁRKI rendszeres idegenellenesség vizsgálatának idősorai mellett, az Eurobarometer és European Social Survey (ESS) felmérései lehetővé teszik az idegenellenesség és bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök időbeli alakulásának mérését.

A magyar és nemzetközi esettanulmányok helyi szinten teszik lehetővé a különböző migráns közösségek és a többségi társadalom tagjainak együttélésében tapasztalható eltérő mintázatok tanulmányozását.

A kontrollált terepkísérletek módszerével pedig a társas érintkezés hatását tudjuk tesztelni a csoportközi viszonyok alakulására Magyarországon (oksági magyarázómodellek).

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A tervezett kutatási projekt megvalósítása lehetővé teszi a csoportközi kapcsolatok (egyéni szinten) és a különböző együttélési formák (közösségi szinten) alaposabb vizsgálatát, és annak megértését, hogy melyek azok a kapcsolati formák, melyek segítik illetve gátolják a csoportközi kapcsolatok pozitív alakulását, azaz a bevándorlók sikeres integrációját. Az, hogy a projekt magyarországi terepmunkája kiegészül európai adatok és esettanulmányok másodelemzésével egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy egy összetett képet kapjunk arról, hogy a különböző országokban hogyan alakulnak a csoportközi viszonyok országos és helyi szinten.

A széles körben ismert kutatási módszerek (survey, interjúk és esettanulmányok) alkalmazása mellett, kutatási tervem egy Magyarországon kevésbé ismert innovatív kutatási elemet és tartalmaz; a kontrollált kísérleti elrendezés módszerére épülő diszkrimináció tesztelés használatának számos előnye van más kutatási módszerekhez képest. A legfontosabb ezek közül, hogy a kontrollált kísérleti elrendezés lehetővé teszi a csoportközi viszonyok attitűdökre gyakorolt oksági hatásának feltérképezését. (A survey adatokra épülő elemzések –az előbbivel ellentétben– nem teszik lehetővé oksági modellek felállítását és vizsgálatát). Továbbá azáltal, hogy viselkedésre vonatkozó adatokat gyűjtünk (a nem-résztvevő megfigyelések vagy kísérletek segítségével) lehetővé teszi számunkra, hogy a kisebbség és többség közti viszonyokban magát az interakciót vizsgáljuk.

További egyedülálló eleme a kutatási tervemnek, hogy mindezidáig nem végeztek migránsokkal kapcsolatos viselkedésre irányuló tesztelést Magyarországon —kivéve néhány civil szervezet által végzett jogi célú tesztelést—sem a személyes, sem a telefonos, sem az írásos tesztelés módszerével. Tehát módszertani szempontból is egyedülálló kutatásról van szó.

Végül fontos megemlíteni a kutatás szakpolitikai relevanciáját. Ha jobban megértjük, hogyan működnek a társas kapcsolatok a gyakorlatban, és sikerül beazonosítanunk azokat az előre mozdító „jó gyakorlatokat” és hátráltató tényezőket (esettanulmányok és terek kísérletek alapján), akkor az eredmények fontos köz- illetve civil kezdeményezések alapjait is jelenthetik a későbbiekben.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A nemzetközi vándorlás az Európában bekövetkezett népességet érintő változások egyik legfontosabb tényezője. Éppen ezért a többségi társadalom és a bevándorlók közösségek együttélésének tanulmányozása megkérdőjelezhetetlenül fontos kérdéssé vált Európában. A közelmúltban érkezett , illetve már a befogadó országokban született bevándorlók integrációja különböző kihívásokkal állítja szembe az európai országok többségét. Ráadásul az elmúlt időszak menekült válsága egyre növekvő mértékben érinti Európát, mely folyamat a bevándorlók és a menekültek integrációjával kapcsolatban különböző szakpolitikai és biztonságpolitikai kérdéseket vet fel. Minthogy az etnikai feszültségek nagy kihívás elé állítják az európai szociálpolitikusokat, az ebből következő társas együttélés különböző formáinak és annak a dinamikus változásának a tanulmányozása, a társadalomtudományok egyik központi témájává vált.

A társas együttélés különböző területein (munkaerőpiac, lakhatás és szolgáltatásokhoz való hozzáférés) előforduló hátrányos megkülönböztetés kétségtelenül mindennapos gyakorlat az európai társadalmakban, a tagországokban érvényes jogi szabályozás és szankciók ellenére.

Kutatásomban különböző módszerekkel tervezek használni a társas élet különböző szintjein tanulmányozható csoportközi viszonyok vizsgálatára. A kérdést egyéni szinten, közösségi szinten is tervezem vizsgálni. Ezenkívül az országok szintjén elemzett statisztikai adatgyűjtés kiegészítő információként szolgál majd. A kutatás elsődleges terepe Magyarországon lesz, melyet európai országokra és városokra irányuló háttérelemzések egészítenek ki.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Intergroup relations between the majority population and immigrant minorities is inevitably a hot issue in the European context. Especially, as the migration crisis of the recent years has been increasingly affecting Europe, raising further policy questions and security dilemmas related to the integration of immigrants and refugees.

My research will be primarily based on Intergroup Contact Theory originally developed by Gordon W. Allport. The basic idea of Allport’s theory is that under appropriate conditions interpersonal contact is one of the most effective ways of reducing prejudice between majority and minority group members (Allport, 1954). In previous research in the Hungarian field testing certain elements of Allport’s contact hypothesis based on large-scale representative survey data, the multivariate analysis revealed that personal contact is a crucial factor in reducing prejudices towards migrants (Dencső-Sik, 2007, Simonovits-Szalai 2013 and Simonovits et al 2016).

My aim is to understand how the different types of intergroup contacts (on the individual level) and the different patterns of coexistences (on the neighbourhood level) enhance or hamper the development of intergroup relations and integration of immigrants.


To achieve this complex research goal, I am going to use various research tools to analyse intergroup relations at different levels of social life. Beyond the well-known qualitative (interviews and case studies) and quantitative research techniques (secondary analysis of survey data), I am going to apply a specific method in order to test the effect of intergroup contacts on attitudes based on controlled field experimental design.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The basic aim of my research is testing and refining Allport’s Intergroup Contact Theory with various research methods. The primary focus will be placed on Hungary, especially in case of the project elements requiring fieldwork. Secondary data collection will be completed with European quantitative (macro statistics and survey data) and qualitative (case studies on integration) data.

My initial question is: How the different types of intergroup contacts (both quality and quantity wise) influence the majority’s attitudes towards migrants?

As international research results and our preliminary findings on the Hungarian data also suggest that intergroup contacts effect mostly positively intergroup relations, my proposed research project aims to distinguish between the different types of contacts and circumstances in order to explore the subtle mechanisms of these exposures (majority-minority). Various survey results, controlled field experiments and case studies will enable us to have a more comprehensive view on the factors that either positively or negative effect attitudes towards immigrants.
In more details:

Time series of surveys (most importantly TÁRKI regular survey on xenophobia, Eurobarometer and European Social Survey) will enable us to measure the main trends of xenophobia and immigration related attitudes.

Case studies and secondary analysis of already existing research will help us to understand the working mechanisms of intergroup contacts on the local levels.

Controlled field experiments will help us deciding if there is any causal effect of intergroup contacts on attitudes towards minority in the Hungarian context.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

With the realisation of the proposed research project we will be able to better understand how the different types of intergroup contacts (on the individual level) and the different patterns of coexistences (on the neighbourhood level) enhance or hamper intergroup relations and the integration of immigrants. Moreover, the project’s geographical scope (both Hungarian and European data analysis) makes it possible to have a comprehensive overview on the intergroup relations of different European countries (survey data) and cities (neighbourhood level).

In spite of the operative legal regulations in the EU member states, discrimination is obviously an everyday practice experienced by the different minorities in various areas of everyday life such as the labour market, housing, and access to services.


Beyond the widely used methods in social sciences (surveys, interviews and case studies), my proposed project includes a unique research technique called discrimination testing. Using this method has several advantages compared to other research techniques. Its most important strength is that the controlled field experimental design makes it possible to test the causal effects of intergroup contacts on attitudes. (In contrast, with the analysis of survey data causal effects can never be detected.) Moreover—as opposed to survey data—gaining behavioural data (through non participant observations and experiments) enables us to analyse minority-majority relations in their interactions.

A further unique element in our research is that no discrimination research has been carried out testing social behaviour towards migrants in Hungary until now—except for a few cases tested by NGOs—neither face-to-face nor by telephone calls or questionnaire; therefore our research would be the first in this regards.

Finally, the policy relevance of our research is also significant. If we better understand how intergroup contact works in practice, and manage to identify hampering and enhancing effects as "promising practices" (based on case studies and field experiments), the results can serve as a basis for public and private policy initiatives as well.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Migration has become one of the key components of population change in Europe. Therefore intergroup relations between the majority population and immigrant minorities is obviously a hot issue in the European context. Most of the European countries experience some kind and level of social change brought about by international migration and face the serious challenge of integrating first-, second- and third- generation migrants. Moreover, the migration crisis of the recent years has been increasingly affecting Europe, raising further policy questions and security dilemmas related to the integration of third country national migrants and refugees. As ethnic tensions and conflicts have been a major concern for European urban and social policy makers, the different aspects of intergroup relations and the dynamic processes of social change evolving in increasingly diverse local societies has become a major research area in the social sciences.

In my research I am going to use various research tools to analyse intergroup relations at different levels of social life; I am going to focus on the individual level as well as the community (or neighbourhood) level in my analysis, as both are crucial scenes of intergroup relations. Systematic collection of country-level statistics will provide background information for my individual and neighbourhood-level analysis.

The primary focus will be placed on Hungary, especially in case of the project elements requiring fieldwork. Secondary data collection will be completed with European quantitative (macro statistics and survey data) and qualitative (case studies on integration) data.




vissza »