Élettörténet és pszichoterápia  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
121103
típus PD
Vezető kutató Papp Barbara
magyar cím Élettörténet és pszichoterápia
Angol cím Biography and psychotherapy
magyar kulcsszavak történelem, pszichoterápia
angol kulcsszavak history, psychotherapy
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)75 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)25 %
Ortelius tudományág: Pszichoterápia
zsűri Történelem
Kutatóhely Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2016-11-01
projekt vége 2019-10-31
aktuális összeg (MFt) 15.090
FTE (kutatóév egyenérték) 2.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Célom, hogy feltárjam a Kádár-korszak pszichiátriájának, azon belül pszichoterápiájának jellemzőit, különös tekintettel a terapeuták személyére, identitására, történelem-reprezentációjára, szerepére és szempontjaira. Hipotézisem: a pszichoterapeuták identitásának alakulása szorosan kapcsolódik a történelemhez. A terapeuták többségének családja számára a 20. század 2. harmadi történelem az intruzivitást, családi traumák és veszteségek sorát jelentette. Ezek jelentős mértékben meghatározták pályaválasztásukat, és a segítő szakma gyakorlása révén lehetőségük nyílt saját veszteségeik átdolgozására.
Hipotézisem, hogy bár a korszakban a magyarországi pszichoterápia megújulásának, újbóli intézményesülésének és nemzetközi életbe történő visszakerülésének lehetünk tanúi, mindeközben a hatalom egészen a rendszerváltásig ellenőrző, bizonyos mértékig korlátozó módon viszonyult a terápiás rezsimhez. Ugyanakkor a pszichoterápiás rendszer egyre szabadabbá válása párhuzamosan haladt a politikai rendszer lazulásával: vagyis a pszichoterápia bontakozása egyben a rendszerváltásban kicsúcsosodó folyamatként is értelmezhető. Fő forrásaim: terapeuták élettörténetei (történeti interjúk), valamint egészségügyi és egyéb levéltári dokumentumok. Módszerek: tartalomelemzés és narratív pszichológiai tartalomelemzés, és a mikrotörténelem gyakorlata.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Hogyan konstruálják élettörténetüket a 20. század 2. felében működő pszichoterapeuták? Hogyan formálódott szakmai és személyes identitásuk? Hogyan jelenítik meg családjuk történetét, annak kapcsolatát a fennálló hatalommal? Hogyan látják a „boldog békeidők”, a Horthy-korszak, a világháborúk és 1956 szerepét és hatását családjuk történetére, személyes történetükre, segítő identitásuk alakulására? Hogyan viszonyult a család a pályaválasztásukhoz, milyen erők segítették és gátolták őket? Hogyan képződtek, hogyan váltak hivatásos segítőkké?
Hogyan működött a pszichoterápia a Kádár-korszakban; milyen állapotok és folyamatok jellemezték? Hogyan formálódtak a pszichoterápiás személyzet lehetőségei, a terapeuták képzettsége, tevékenysége, szakmai identitása; a szakmai közélet? Hogyan viszonyult egymáshoz a szakmaiság és a hatalom?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatásom végeredménye remélhetőleg (1) egy sajátos csoport: 20. század 2. felében működő pszichoterapeuták történelem-reprezentációinak feltárása (különös tekintettel a század első felére), ezáltal bővíteni ismereteinket az adott korról; (2) a 20. század második felében működő magyar pszichoterapeuták „személyes történelme” társadalom- és mentalitástörténet, elsősorban az életrajzokon keresztül vizsgálva), valamint (3) diszciplína- és praktikumtörténet (nemzetközi érdeklődésre is számot tartó pszichiátria- és pszichoterápia-történet) lesz egyben, ugyanakkor a (4) Kádár-korszakról egyetemlegesen is számos értékes adattal szolgálhat (politikatörténet). Az elemzések egyik alapja a vonatkozó, még éppen hozzáférhető források – oral history-anyagok – „begyűjtése” lesz, vagyis a célok között a (5) forrásfeltárás is szerepel. Pszichológiai eredmény (6) a kötődés, a (családi, történelmi) trauma és a segítő foglalkozás választás összefüggéseinek mélyebb megértése. Reményeim szerint a fent említett tudományos nyereségeken túl eredményeim a (7) pszichoterapeuták identitását formálják, erősítik, és a későbbi szakmai képzésben is jól használhatóak lesznek.
A (külföldi) vetélytársakhoz viszonyítva előny:
- multidiszciplináris szemléletmód, kettős, azaz történelmi és pszichoterápiás képzettség, kutatói tapasztalat és szakmai támogatás
- kvalitatív és kvantitatív módszerek együttes alkalmazása
- magyar források feltárásához szükséges nyelvi készségek
- a magyar társadalomtörténeti kontextus mélyebb ismerete
- pszichoterápiás kapcsolati háló
- klinikai tapasztalat, egészségügyi (pszichoterápiás) gyakorlat

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Mi jellemezte a Kádár-korszak pszichoterapeutáit? Először is: hogyan váltak segítőkké? Milyen családból származtak, milyen élmények érték őket? Hogyan látták a 20. század első felének magyar történelmét? Hogy látták a történelmi események hatását családjukra és személyes történetükre, pályaválasztásukra?
Milyen körülmények között éltek és dolgozhattak, és milyen volt az az egészségügyi, pszichiátriai rendszer, amelyben tevékenykedtek? Hogyan viszonyult pszichoterápiákhoz és a terapeutákhoz az államrendszer? Ezekre a kérdésekre keresem a választ. Fő forrásaim: terapeuták élettörténetei (történeti interjúk), valamint egészségügyi és egyéb levéltári dokumentumok. A kutatás jelentősége: nemzetközi trendekbe illeszkedő vizsgálat; több tudományterületet is érint (történelem, pszichiátria és pszichoterápia); még nem feltárt terület; az interjúk elkészítésére talán nem lesz lehetőség néhány év múlva.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

My objective is to explore the characteristics of psychiatry, including psychotherapy during the Kádár-regime, in particular the personality, identity, representation of history, roles and considerations of therapists. My hypothesis is that the construction of the identity of psychiatrists’ is closely linked to history. For most of the therapists’ family the history of the in the middle of the 20th century was intrusive and full of traumas and losses. These experiences likely determined their choice of carrier considerably, and thereby choosing to work as a helper professional they could have the opportunity to revise their losses.
My hypothesis is that although we could witness a revival, renewed institutionalisation and the reappearance on the international scene of Hungarian psychotherapy during this period, the political power had – well until the change of regime – a controlling and somewhat restrictive attitude towards psychotherapy. However, with the loosening of the political system, a progressive liberalisation of psychotherapy followed: as such, the development of psychotherapy can also be interpreted as a process culminating in the change of regime. Our sources are: psychotherapists’ biography (oral history), and medical and other archivistic documents. Our methods are: content analysis and narrative psychological content analysis, and practice of microhistory.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

How do psychotherapists working in the second half of the 20th century construct their life story? How has been formed their professional and personal identity? How do they describe the life of their family and its relation to power? How do they see the role and impact of the “good old days”, the Horthy era, the World Wars and the revolution of 1956 on their family stories, life stories and on the construction of their helper identity? What was the attitude of their family to their choice of carrier, what forces supported or hindered them? How did they become professional helpers?
How did psychotherapy function in the Kádár era; what conditions and processes characterised it? How did the possibilities of psychotherapeutic personnel, the qualifications, activities and professional identity of therapists and professional public activity evolve? What was the relationship between professionalism and the political power?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

I expect that the final result of my research will at the same time be (1) exploring representations about the history (particularly the first half of 20th century) of a specific group, namely: the psychotherapists (working in the second half of the 20th century), and thusthereby expanding our knowledge of that era, (2) the „personal history” of Hungarian psychotherapists working in the second half of the 20th century (social and mentality history examined primarily through biographies), as well as (3) the history of the discipline and practice (the history of psychiatry and psychotherapy worthy of international interest), which might at the same time provide substantial valuable data on the Kádár era (4) as a whole (policy history). My analysis will partly be based on the collection of relevant sources which are still accessible – so-called oral history material –, .consequently, a further objective is (5) source exploration. Psychological result is (6): deeper understanding of the interrelation between attachment, family/history trauma, and carrier choice. I hope that beyond the above gains in fields of science, the results will also (7) form and strengthen the identity of psychotherapists and could later be usefully applied in professional training.
Advantages compared to (foreign) competitors:
- multidisciplinary approach, double qualifications (historical and psychotherapeutic), research experience and professional support
- simultaneous application of qualitative and quantitative methods
- linguistic abilities necessary for exploring Hungarian sources
- deeper insight in Hungarian sociohistorical context
- psychotherapeutic relationship network
- clinical experience, medical (psychotherapeutic) practice

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

How can we describe psychotherapists in Kádár-era? First of all: how did they become to helpers? What kind of families did they come from, what sort of experiences did they have? How did they see the Hungarian history of the first half of the 20th century? How did they see the impact of history on their family, or on their private life, carrier?
How did they live and work and what was their medical enviroment, psychiatric system like? What was attitude of regime to psychotherapies and therapists? These are my questions. Our sources are: psychotherapists’ biography (oral history), and medical and other archivistic documents. Significance of this research is: patterns of international trends; results may be importance in some disciplines (history, psychiatry and psychotherapy); it’s not an explored theme; oral history is under the pressure of time.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Projektem (Élettörténet és pszichoterápia) alapkutatás, fő kérdése: Hogyan dolgoztak – és éltek – a pszichoterapeuták a Kádár-rendszerben? A levéltári források összegyűjtése eredményes volt. Emellett 40 pszichoterapeutával készítettem történeti interjút („oral history”). Az összegyűjtött anyagokon először hagyományos tartalomelemzést végeztem, majd a narratív pszichológiai tartalomelemzés módszerét használtam. Fő eredményeim: 1. a történelmi tapasztalatok meghatározóak a hivatásválasztás szempontjából, 2. a pszichoterápia „fejlődése” értelmezhető a rendszer fellazulásának folyamataként és eredményeként. Eredményeim bemutatására konferencia-előadások és tanulmányok készültek.2018-ban és 2019-ben Lélek és történelem címmel konferenciát szerveztem (az általam szerkesztett, az első konferencia válogatott tanulmányaiból álló kötet 2019-ben jelent meg). Pszichoterapeuták a Kádár-rendszerben c. monográfiámat a Napvilág Kiadó elfogadta közlésre.
kutatási eredmények (angolul)
My project (Biography and psychotherapy) was a basic research on Kádár-era, and the main answer was: How did psychotherapists work – and live – in the Kádár-era? The collecting the sources from archives was succesful. When interviewing 40 psychotherapists, I used the oral history techique. First, the collected material was examined using traditional content analysis tools. Second, a narrative psychological content analysis was made. Our main results are: 1. historical experiences might have considerably influenced their choice of carreer, 2. the „development” of psychotherapy could also be interpreted as a process culminating in the change of regime. Results of the research was presented in the form of lectures given in scientific conferences, and other publications. In 2018 and in 2019 I have organized a conference on Psyche and history. In 2019 have edited a volume of selected studies of the papers of the first conference. My manuscript (Psychotherapists in Kádár-era) has been accepted by Napvilág Press for publication.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=121103
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Papp Barbara: "Szintén Doberdó?": Az első világháború és az őrültség, Török Róbert; Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Budapest: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. (megjelenés alatt), 2017
Papp Barbara: Kutatás a londoni Freud Museum Levéltárában, LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK (ISSN: 0024-1512) 2017. 1-2. (megjelenés alatt), 2017
Papp Barbara, Sipos Balázs: Modern, diplomás nő a Horthy-korban, Budapest, Napvilág Kiadó., 2017
Papp Barbara: Szociológus a pszichiátrián: Kovai Melinda: Lélektan és politika, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (ISSN: 1586-2410) (69) pp. 175-180. (2017), 2017
Papp Barbara: "Szintén Doberdó?": Az első világháború és az őrültség, Török Róbert; Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Budapest: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. 27-34., 2017
Papp Barbara: Kutatás a londoni Freud Museum Levéltárában, LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK (ISSN: 0024-1512) (88.) 1-2. 171-178., 2017
Papp Barbara: "Erjedő idők": Civil önszerveződés és pszichoanalízis (1987-1988), KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (ISSN: 1586-2410) (74) pp. 5-18. (Megjelenés alatt), 2018
Papp Barbara: Történeti interjú és pszichoterápia, A molekulától a lélekig - Fejlődés a pszichiátriában. A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa. Debrecen, 2018. január 24-27. 97, 2018
Papp Barbara: Elveszett ünnepek: Holokauszt-túlélők családtörténetei, Lélek és történelem. (megjelenés alatt), 2018
Papp Barbara: Szociológus a pszichiátrián: Kovai Melinda: Lélektan és politika, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (ISSN: 1586-2410) (69) pp. 175-180. (2017), 2017
Papp Barbara: "Erjedő idők": Civil önszerveződés és pszichoanalízis (1987-1988), KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT (ISSN: 1586-2410) (74) pp. 136-149., 2018
Papp Barbara: Elveszett ünnepek: Holokauszt-túlélők családtörténetei, Lélek és történelem: Kezdet. Az ELTE BTK Történeti Kollégiumának konferenciája. összeáll., szerk. Papp Barbara. Budapest: ELTE Történeti Kollégiuma. 121-134., 2019
Papp Barbara (összeáll., szerk.): Lélek és történelem: Kezdet. Az ELTE BTK Történeti Kollégiumának konferenciája (2018. október 17.), Budapest: ELTE Történeti Kollégiuma, 2019
Papp Barbara: Biography and Psychotherapy: Oral History Interviews with Psychotherapists, IRC 2019: International Research Conference Proceedings. Paris, aug. 27-28. 1423, 2019
Papp Barbara, Gonda Xénia: Érettségiző orvos- és gyógyszerész-jelölt lányok iskolai eredményei: Az Egri Angolkisasszonyok Leánygimnáziumának pályaválasztói (1930-1940), Orvostörténeti Közlemények (Közlésre elfogadva), 2020
Papp Barbara: Pszichoterapeuták beszélnek (?), Lélek és történelem: Örökség. A 2019. évi konferencia absztraktjai. Budapest: ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék. 23, 2019
Papp Barbara: Pszichoterapeuták a Kádár-rendszerben, Budapest: Napvilág Kiadó (közlésre elfogadva), 2020




vissza »