 |
Erdészeti kezelések termőhelyre, felújulásra és az aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
123811 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Tinya Flóra |
| magyar cím |
Erdészeti kezelések termőhelyre, felújulásra és az aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata |
| Angol cím |
Investigation of forest management effects on site conditions, regeneration and understory |
| magyar kulcsszavak |
erdő, erdőgazdálkodás, fény, újulat, aljnövényzet, természetvédelem |
| angol kulcsszavak |
forest, forest management, light, regeneration, understory, nature conservation |
| megadott besorolás |
| Környezeti biológia, ökotoxikológia (Komplex Környezettudományi Kollégium) | 100 % | | Ortelius tudományág: Antropogén hatások az ökoszisztémákra |
|
| zsűri |
Ökológia és evolúció |
| Kutatóhely |
Ökológiai és Botanikai Intézet (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) |
| résztvevők |
Ódor Péter
|
| projekt kezdete |
2017-12-01 |
| projekt vége |
2020-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
15.219 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.34 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás erdészeti kezelések termőhelyre, felújulásra, valamint az erdei aljnövényzetre gyakorolt hatását vizsgálja, két terepi kísérlet keretei között.
A Pilisi Parkerdő Zrt-vel kooperációban zajló vizsgálat (Pilis Kísérlet) során a termőhelyi viszonyokat, az újulat, illetve a lágyszárú aljnövényzet változásait elemezzük az erdőgazdálkodási gyakorlatban alkalmazott beavatkozások (tarvágás, hagyásfacsoport, egyenletes bontás, lékvágás) hatására, kezeletlen kontrollhoz viszonyítva. A természetes újulat és aljnövényzet mellett öt fafaj (bükk, kocsánytalan tölgy, cser, gyertyán, magas kőris) beültetett csemetéinek, valamint két beültetett lágyszárú faj (odvas keltike, hagymás fogasír) egyedeinek fejlődését is nyomon követjük. A kísérlet teljes random blokk elrendezésben, 6 ismétlésben valósul meg. A kezelések 2014-15 telén történtek, a termőhelyi és növényzeti adatok gyűjtése a 2014-es alapállapot-felvételezés óta évente zajlik.
Emellett a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben a Cserhátban indult egy természetvédelmi célú erdőkezelések hatásait vizsgáló kísérlet (Garáb Kísérlet). Itt a fény, a természetes újulat, valamint beültetett csemeték (kocsánytalan tölgy, barkóca, madárcseresznye) változásait hasonlítjuk össze kezelt ill. kezeletlen területeken. A beavatkozások első részét az Igazgatóság 2015-16 telén hajtotta végre. A beültetéseket 2017 őszére tervezzük. Mindkét kutatás infrastrukturális kiépítése és elindítása megtörtént, a csoportvezető érvényben levő támogatásaiból a tervezett terepi vizsgálatok finanszírozása is biztosítva van. Jelen pályázat csak a terepmunkához, adatfeldolgozásához és publikáláshoz szükséges személyi feltételeket teremtené meg.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kérdéseink és hipotéziseink erdészeti és természetvédelmi célú kezelések erdei termőhelyre, regenerációra és aljnövényzetre gyakorolt hatására vonatkoznak.
1. Hogyan változnak a fény- és egyéb termőhelyi viszonyok?
Pilis: A tarvágásban drasztikus változások lesznek a kontrollhoz képest, a többi kezelés változatos, köztes válaszokat mutat. A lékben jelentősen nő a talajnedvesség, a kontrollhoz leghasonlóbb körülményeket a hagyásfacsoport biztosítja.
Garáb: A természetvédelmi céllal bontott állományban heterogénebbé válik a mikroklíma, nő a fény.
2. Milyen eltérések lesznek a természetes újulat abundanciájában, diverzitásában, és a természetes ill. a beültetett csemeték egyedi fejlődésében?
Pilis: A legintenzívebb növekedést a lékben várjuk, a tarvágásban a szélsőséges hőmérsékleti és légnedvesség-viszonyok, a kontrollban az árnyék, a hagyásfacsoportban a szárazság lesz limitáló. Az egyes fafajok fejlődésének különböző kezelések fognak kedvezni.
Garáb: A kezelt területen a kontrollhoz képest intenzívebb lesz a csemete-válasz. Az elegyfajok növekedése erőteljesebb lesz, mint a tölgyeké.
3. Milyen mennyiségi és kompozícionális változásokat mutat az aljnövényzet, hogyan alakul a beültetett lágyszárúak fejlődése?
Pilis: A tarvágásban és a lékben jelentősen nő a borítás, a tarvágásban a nem-erdei, ruderális fajok fognak dominálni, a lékben erdei fény-árnyék növények szaporodnak el. A bontásban néhány nyílt erdei faj lesz uralkodó, a hagyásfacsoportban számos fényigényes faj jelenhet meg alacsony borítással. A beültetett erdei lágyszárúak elsősorban az enyhén megnyitott területeken fognak fejlődni, a tarvágásban kevésbé.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Napjainkban a hagyományos vágásos üzemmód mellett egyre elterjedtebbek a természetközelibb szálaló és átalakító üzemmódok. A természetvédelemben pedig a védett területek érintetlenül hagyása mellett teret hódítanak a kifejezetten természetvédelmi célú, restaurációs beavatkozások, melyek eszköztára részben hasonló a gazdasági beavatkozásokéhoz, az elérni kívánt célok hangsúlya azonban máshová esik. Alapkutatási, gyakorlati természetvédelmi és erdészeti szempontból is kiemelten fontos, hogy tudományos módon összehasonlítsuk e kezelések erdei termőhelyre, regenerációra és az aljnövényzet diverzitására gyakorolt hatásait. A finomabb léptékű kezelések termőhelyi hatása kevéssé ismert, ill. az újulat és az aljnövényzet toleranciájának kontrollált, összehasonlító elemzése még nem valósult meg – így a vizsgálat alapkutatási szemszögből újszerű. A kísérleti elrendezések révén a kezelések hatásait a random hatásoktól elválasztva, egymással összehasonlítva tudjuk vizsgálni. Eredményeink reprodukálhatóak, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy magas színvonalú tudományos folyóiratokban közöljük le őket.
A termőhelyi viszonyok minden erdei élőlénycsoport számára meghatározóak, az aljnövényzet pedig az erdei biodiverzitás jelentős részét alkotja, emellett élőhelyként szolgál az állatközösségek számára. Az újulat felnövekedve meghatározza a jövő erdeinek faállomány-összetételét és szerkezetét, ezen keresztül pedig azok életközösségeit. Így ezek változásai a különböző gazdálkodási módok, ill. természetvédelmi kezelések hatására a természetvédelem számára is érdekesek, a projekt felújulásra vonatkozó eredményei pedig közvetlenül átültethetők az erdészeti gyakorlatba. Az erdőgazdálkodás számára kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy elegyes tölgyesekben milyen fahasználatokkal valósulhat meg a természetes folyamatokra épülő, folyamatos erdőborítást biztosító, emellett gazdaságilag jövedelmező gazdálkodás. A természetes újulat és a gazdaságilag vagy a biodiverzitás szempontjából meghatározó fafajok (különösen a kocsánytalan tölgy) elkülönített vizsgálata ezeket a gyakorlati kérdéseket kívánja megválaszolni. Vizsgálati eredményeinkre a Pilis Parkerdő Zrt., ill. a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közvetlenül is számot tart.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Egyre növekvő társadalmi és természetvédelmi igény, hogy gazdasági erdeinkben a hagyományos gazdálkodást felváltsák természetközelibb, folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módok (pl. szálalás). Eközben a természetvédelemben egyre jellemzőbb az a megközelítés, hogy erdeink biológiai sokféleségének megőrzéséhez, helyreállításához célzott beavatkozásokra van szükség, hogy az emberi hatásokra homogénné vált élőhelyek változatosabbá váljanak, és többféle élőlény számára nyújtsanak életteret.
A Pilisi Parkerdő Zrt-vel közösen indított kísérletünk arra keresi a választ, hogy a hagyományos és a természetközelibb gazdálkodási módok egyes elemei (tarvágás, hagyásfacsoportok, egyenletes bontás, lékvágás) milyen hatással vannak az erdei termőhelyre, a fák felújulására és az aljnövényzet sokféleségére. Emellett természetvédelmi célú kezelési kísérletek hatásait is vizsgáljuk a Cserhátban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal kooperációban.
Kísérleteink elegyes tölgyesekben zajlanak, vizsgáljuk a fényt és más termőhelyi viszonyokat, ill. az újulat és az aljnövényzet mennyiségi és összetételbeli változásait. Gazdasági és természetvédelmi szempontból fontos fafajok és két erdei lágyszárú fejlődését ültetett egyedeken is nyomon követjük. A vizsgálat alapkutatási újszerűsége a finom léptékű beavatkozások termőhelyre és növényzetre gyakorolt hatásának kimutatása. A fahasználat–termőhely–felújulás összefüggéseket feltáró eredmények közvetlenül átültethetők az erdészeti gyakorlatba. A különböző erdészeti és természetvédelmi kezelések termőhelyre, növényzetre, és ezáltal az erdei élővilág sokféleségére gyakorolt hatásainak megismerése pedig természetvédelmi szempontból is fontos.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The proposal investigates the effects of forestry treatments on site conditions, regeneration and understory, in the framework of two field experiment.
The Pilis Experiment studies the effects of treatments used in the forestry practice (clear-cutting, retention tree group, preparation cutting, gap-cutting) compared to unmanaged control. It is carried out in collaboration with a local forestry company. Besides the natural regeneration and understory, development of planted seedlings of five tree species (sessile oak, Turkey oak, hornbeam, beech, common ash) and individuals of two forest herbs (Corydalis cava, Cardamine bulbifera) are also investigated. The experiment is implemented in a randomized complete block design using 6 replicates. Treatments were done in the winter of 2014-15, the collection of forest site and vegetation data is repeated from 2014 annually.
An experiment was started in cooperation with the Bükk National Park Directorate to study the effects of conservation-oriented managements in the Cserhát Mountains (Garáb Experiment). Here we compare the light conditions, and the development of natural regeneration and planted tree seedlings (sessile oak, wild service tree, wild cherry) between treated and untreated sites. The first part of the interventions was carried out in the winter of 2015-16, the plantations are planned to the autumn of 2017. The infrastructure of both experiments has already built up, and the surveys have been started. The ongoing projects of the leader of the research group ensure the costs of the planned field works. The current proposal covers only the personnel costs for the investigations.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Our questions and hypotheses regard the effect of forestry- and conservation-oriented treatments on forest site, regeneration and understory.
1. How will the light and other site conditions change?
Pilis: There will be drastic microclimatic changes in the clear-cutting compared to the control, other treatments will show various, intermediate responses. Soil moisture will greatly increase in gaps, the conditions of the retention tree group will be the most similar to control.
Garáb: In the treated sites the microclimate will become more heterogeneous, the light will increase.
2. How will the abundance and diversity of the regeneration and the development of natural and planted seedlings differ?
Pilis: Growth will be the most intensive in the gaps. In the clear-cutting the extreme temperature and air humidity, in the control the shade and in the retention tree group the drought will limit it. For the particular tree species different treatments will be favourable.
Garáb: Seedling-response will be more intensive in the treated areas. Admixing species will more strongly grow than oak.
3. What kind of quantitative and compositional responses will the understory show; how will the planted herbs develop?
Pilis: The cover will largely grow in clear-cutting and gap. In clear-cutting ruderal, non-forest species, in gaps light-flexible forest herbs, in preparation cutting open-forest species will be prevalent. In retention tree group many light-demanding species can appear with low cover. The development of planted herbs will be the most intensive in the slightly opened sites; in clear-cutting it will be more moderate.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Nowadays, besides the traditional rotation forestry system the more near-natural selection and transforming systems are increasingly common. Meanwhile in nature conservation the new paradigm is the use of conservation-oriented, restoration management practices in addition to the saving of untouched reserves. Methods of conservation-oriented management are partially similar to techniques of the timber producing managements, but the emphasis is on different aims.
To compare the effects of different treatments on forest site, regeneration and understory diversity is important both for the basic science and practice (forest management, forest conservation). Scientific novelty of the recent proposal is that the effect of fine-scaled practices on forest site is poorly known, and the tolerance of the regeneration and understory has never been investigated within one experimental framework. The used sampling design can provide the separation between treatments and random effects, the comparison of relative effect of treatments and replicability of the results. Therefore we hope that the achievements of this proposal will be published in leading scientific journals.
Forest site conditions are determining for all forest-dwelling organism groups. Understory constitute a considerable part of the forest biodiversity, and also provides habitat for the forest animals. The regeneration, as grows up, determines the structure and composition of the future forests, and therefore their biota. Thus understanding the changes of forest site and vegetation due to different forestry- and conservation-oriented management methods is also important for the nature conservation. Our results regarding the regeneration can be directly applied by the forest management. The feasibility of an economically sustainable forest management based on natural processes and continuous forest cover in mixed oak forests is a key problem of forestry. The investigation of natural regeneration and planted seedlings of economically and ecologically important tree species (especially sessile oak) will contribute to the solution of this practical problem. The local forestry company and the Bükk National Park Directorate directly bargain for our results.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
There is a growing social and nature-conservational demand to change the traditional forestry systems of managed forests with more ecological continuous cover forestry (e.g. selection). Meanwhile in nature-conservation a new trend is the preservation and restoration of forest biodiversity via conservation-oriented forestry, which changes the homogeneous managed forests to more heterogeneous, near-natural habitats.
Our first experiment (carried out in the Pilis Mountains, in collaboration with a forestry company) investigates the influences of different traditional and near-natural silvicultural methods (clear-cutting, retention tree groups, preparation cutting and gap cutting) on the forest site conditions, regeneration of trees and the diversity of the understory vegetation. Our second experiment – carried out in the Cserhát Mountains, in cooperation with the Bükk National Park Directorate – surveys the effects of conservation-oriented management.
Both experiments are located in mixed oak forests. Light and other site conditions, the amount and composition of the regeneration and understory are investigated. We also measure the growth of planted seedlings of economically and ecologically important tree species, and planted individuals of two forest herbs. Scientific novelty of the study is the demonstration of the effects of fine-scaled practices on forest site and vegetation. Our results regarding the treatment – site conditions – regeneration relations can be directly applied by the forest management, while the exploration of different management effects on forest site, understory vegetation and thus on forest biodiversity can be useful for nature conservation.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Tóth, B., Csépányi, P., Németh, Cs., Ódor, P.: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest, FOREST ECOLOGY AND MANAGEMENT, 459: 117810, D1, 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Prättäla, A., Farkas, P., Aszalós, R., Ódor, P.: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest, EUROPEAN JOURNAL OF FOREST RESEARCH, 138:65–77, https://doi.org/10.1007/s10342-018-1154-8, D1, 2019 | | Tinya. F., Márialigeti, S., Bidló, B., Ódor, P.: Environmental drivers of the forest regeneration in temperate mixed forests, FOREST ECOLOGY AND MANAGEMENT, 43:720-728., https://doi.org/10.1016/j.foreco.2018.11.051, D1, 2019 | | Tinya, F., Bidló, A., Dima, B., Király, I., Kovács, B., Kutszegi, G., Lakatos, F., Mag, Zs., Márialigeti, S., Nascimbene, J., Samu, F., Siller, I., Szél, Gy., Ódor, P.: Stand structure and tree species composition are the main drivers of multi-taxon biodiversity in temperate mixed forests, Science of the Total Environment (közlésre elküldve), 2021 | | Kovács, B. Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4‐year experiment, ECOLOGICAL APPLICATIONS, 30: e02043, https://doi.org/10.1002/eap.2043, D1, 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Ódor, P.: Description of the existing forest manipulation experiments, COST Action BOTTOMS-UP – Biodiversity of Temperate Forest Taxa Orienting Management Sustainability by Unifying Perspectives, CA18207, Working Group 3, Deliverable 1., 2020 | | Burrascano, S., Ódor, P., Paillet, Y., De Andrade, R., B.,Dörfler, I., Janssen, P., Lõhmus, A., Müller, J., Nagel, T., Nascimbene, J., Penner, J., Remm, L., Sitzia, T., Storch, I., Tinya, F., Ujházyová, M.: BOTTOMS-UP: Biodiversity Of Temperate forest Taxa to Orient Management Sustainability by Unifying Perspectives, Burrascano, S., Ódor, P., Paillet, Y., De Andrade, R., B.,Dörfler, I., Janssen, P., Lõhmus, A., Müller, J., Nagel, T., Nascimbene, J., Penner, J., Remm, L., Sitzia, T., S, 2020 | | Tinya Flóra, Kovács Bence, Prättälä Aurora, Farkas Péter, Aszalós Réka, Ódor Péter: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest, EUROPEAN JOURNAL OF FOREST RESEARCH 138: (1) pp. 65-77., 2019 | | Kovács, B., Tinya, F., Guba, E., Németh Cs., Sass, V., Bidló, A., Ódor, P.: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak-hornbeam forest, FORESTS 9(7), 406. D2, 2018 | | Elek Zoltán, Kovács Bence, Aszalós Réka, Boros Gergely, Samu Ferenc, Tinya Flóra, Ódor Péter: Taxon-specific responses to different forestry treatments in a temperate forest, SCIENTIFIC REPORTS 8: 16990, 2018 | | Ódor, P., Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Farkas, V., Horváth, Cs. V., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Simon, L., Szenthe, G., Tóth, B., Vadas, Á.: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben. Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kísérlet, ERDÉSZETI LAPOK, 155(1): 8-12., 2020 | | Tinya, F.: A folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodásról. Fát is vágjuk és az erdő is megmaradjon, Élet és Tudomány, 2020/1, in press, 2020 | | Ódor, P., Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Farkas, V., Horváth, Cs. V., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Simon, L., Szenthe, G., Tóth, B., Vadas, Á.: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben. Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kísérlet, Erdészeti Lapok, in press, 2020 | | Kovács, B. Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4‐year experiment, Ecological Applications, 30: e02043, https://doi.org/10.1002/eap.2043, D1, 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Tóth, B., Csépányi, P., Németh, Cs., Ódor, P.: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest, Forest Ecology and Management, 459: 117810, D1, 2020 | | Tinya, F.: A folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodásról. Fát is vágjuk és az erdő is megmaradjon, Élet és Tudomány, 2020(1):19–21., 2020 | | Ódor, P., Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Csépányi, P., Elek, Z., Farkas, V., Horváth, Cs. V., Németh, Cs., Soltész, Z., Samu, F., Sass, V., Simon, L., Szenthe, G., Tóth, B., Vadas, Á.: Különböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben. Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kísérlet, Erdészeti Lapok, 155(1): 8-12., 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Prättäla, A., Farkas, P., Aszalós, R., Ódor, P.: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest, European Journal of Forest Research, 138:65–77, https://doi.org/10.1007/s10342-018-1154-8, D1, 2019 | | Tinya. F., Márialigeti, S., Bidló, B., Ódor, P.: Environmental drivers of the forest regeneration in temperate mixed forests, Forest Ecology and Management, 43:720-728., https://doi.org/10.1016/j.foreco.2018.11.051, D1, 2019 | | Kovács, B. Tinya, F., Németh, Cs., Ódor, P.: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4‐year experiment, Ecological Applications, online first, https://doi.org/10.1002/eap.2043, D1, 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Aszalós, R., Tóth, B., Csépányi, P., Németh, Cs., Ódor, P.: Initial regeneration success of tree species after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest, Forest Ecology and Management, in press, D1, 2020 | | Tinya, F., Kovács, B., Prättäla, A., Farkas, P., Aszalós, R., Ódor, P.: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest, European Journal of Forest Research, online first, D1, 2019 | | Kovács, B., Tinya, F., Guba, E., Németh Cs., Sass, V., Bidló, A., Ódor, P.: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak-hornbeam forest, Forests 9(7), 406. D2, 2018 | | Tinya, F., Kovács, B., Ódor, P.: Towards a more nature-based silviculture: effects of experimental forestry treatments on forest regeneration in an oak-hornbeam stand, 5th European Congress of Conservation Biology, Jyväskylä, Finland, Ab. 124., 2018 | | Ódor, P., Aszalós, R., Bidló, A., Boros, G., Elek, Z., Kovács, B., Samu, F., Sass, V., Tinya, F., Tóth, B., Vadas, Á.: Effects of forestry treatments on forest site, biodiversity and regeneration, 5th Forum Carpaticum. Adapting to Environmental and Social Risk in the Carpathian Mountain Region. Eger, Hungary, 15-18 October 2018, Book of Abstracts, 100., 2018 | | Tinya. F., Márialigeti, S., Bidló, B., Ódor, P.: Environmental drivers of the forest regeneration in temperate mixed forests, Forest Ecology and Management 43:720-728., D1, 2019 | | Tinya, F.: A folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodásról. Fát is vágjuk és az erdő is megmaradjon, ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 2020(1):19–21., 2020 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
