A kormányzás és a közpolitikai döntések minősége: Egy Big Data megközelítés  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
123907
típus FK
Vezető kutató Sebők Miklós
magyar cím A kormányzás és a közpolitikai döntések minősége: Egy Big Data megközelítés
Angol cím The Quality of Government and Public Policy: A Big Data Approach
magyar kulcsszavak törvényhozáskutatás, végrehajtó hatalom, szövegbányászat
angol kulcsszavak legislative studies, executive politics, text mining
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)80 %
Ortelius tudományág: Kormányzás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Számítógépes nyelvészet
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Közjog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2019-12-31
aktuális összeg (MFt) 5.411
FTE (kutatóév egyenérték) 1.18
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A jó kormányzás problematikája végigkíséri a politikai gondolkodás történetét, de empirikus vizsgálatának lehetőségei még mindig csak részlegesen felderítettek. A jó kormányzás szakirodalmából egyértelmű, hogy az egyszerre jelenti bizonyos eljárási normák tiszteletben tartását és a hatékony, eredményes közpolitika-alkotást. A közpolitikák feladata, hogy a társadalmi problémákra megfelelő kormányzati választ adjanak, de erre csak akkor képesek, ha - egyszerűen szólva - megfelelő minőségűek. A közpolitikák minősége mindezek fényében egy összetett kérdés, melynek vizsgálatához a jelen kutatás egy új elméleti kerettel és a hozzá tartozó "Big Data"-típusú módszer alkalmazásával kíván hozzájárulni. A "Big Data"-módszerek csak nemrégiben jelentek meg a nemzetközi társadalomtudományban, hazai politikatudományi alkalmazásuk pedig kifejezetten gyerekcipőben jár. A kutatás tehát egyaránt kíván hozzászólni egy tartalmi, tudományos kérdéshez -a közpolitikák minőségének problémájához -, és innovatív, eddig nem kiaknázott módszereket alkalmazni a politikatudományban. Ezek közül is elsődlegesen a webscraping illetve a szövegbányászati megoldásokat alkalmazzuk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás célja a rendszerváltás utáni magyar kormányzás közpolitikai minőségének formális vizsgálata a törvényhozáskutatás illetve a közpolitikai sikerek és kudarcok elméleti irodalma, valamint Big Data módszertani eljárások felhasználásával. A kormányzás minőségét a közéleti vitákban pro és kontra gyakran összefüggéseikből kiragadott statisztikai mutatók illetve nemzetközi szervezetek szöveges jelentései alapján ítélik meg. Miközben ezek nem nélkülözik az objektív elemeket, könnyen manipulálhatóak illetve számos módon terheltek ideológiai elfogultságokkal is. A kutatás e megközelítések kiegészítéseképpen egy alternatív kormányzati minőség-mérési elméleti keretre és módszertanra tesz javaslatot, illetve mindezek alapján értékeli a rendszerváltás utáni törvényhozási és végrehajtó hatalmi döntéseket.
A projekt közvetlen előzménye a hazai törvények minősége kapcsán írt cikk (Sebők - Kubik - Molnár, 2017), valamint a kvantitatív szövegelemzés kapcsán 2016-ban megjelent könyv (Sebők, 2016). E forrásokra építve a kutatás a rendszerváltás utáni magyar kormányzás minőségét két formális szempont alapján vizsgálja. Az első a törvények és rendeletek adott cikluson belüli módosításának gyakoriságát és kiterjedtségét vizsgálatja, feltételezve, hogy egy adott kormánytöbbség által hozott jogszabály szövegének gyors és lényegi pontokat érintő változtatása legtöbbször az eredeti jogszabály minőségét is jellemzi. Másfelől a kormányzás minőségét jellemzik a kormányok saját döntéseik kapcsán végeztetett utólagos hatásvizsgálatok illetve a kormánytagok nyilatkozatai. Ezek esetében kevésbé érvényesül a kormány/ellenzék kettősség és a közpolitikai minőség is közvetlenebbül megvizsgálható.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás legfontosabb terméke egy a közpolitikai döntések rendszerváltás utáni minőségét kvantitatív módon jellemző monográfia. A kutatás közvetlen eredményei mellett új adatbázisokat is közread a rendszerváltás utáni magyar kormányzás kapcsán. A közpolitika minőség objektív mércéket alkalmazó vizsgálata nem bevett a magyar szakirodalomban. A viták gyakran a helyes megközelítésről és elméleti paradigmáról szólnak (ld. pl. Pesti, Gajduschek ill. G. Fodor - Stumpf írásait), s a javasolt kiindulópont alapján nem tesznek kísérletet a rendszerváltás utáni magyar közpolitika kvantitatív elemzésére. Kutatásunk túlmutat a bevett megközelítéseken az utólagos közpolitikai esettanulmányok módszerére építő közpolitikai elemzés területén is. A közpolitikai minőség folyamat-orientált és hatás-orientált megközelítéseinek kombinálása újszerű a szakirodalomban, akár csak a nagymintás, kvantitatív elemzés, mellyel a rendszerváltás utáni törvényeket és rendeleteket megvizsgáljuk. A kvantitatív szövegelemzési és szövegbányászati technikák alkalmazásával minden egyes jogi norma esetében meghatározható ennek stabilitása (módosításainak gyakorisága és kiterjedtsége) valamint a rendelkezésre álló információk alapján az ex post meghatározható sikeressége. Miközben a kormányzás minőségének értékelése nem nélkülözhet szubjektív elemeket, kutatásunkkal az a célunk, hogy az objektív mércék alkalmazásával a lehető legmesszebb jussunk e feladat elvégzésében. Egy ország teljes központi közpolitikai döntési listájának több évtizedre kiterjedő vizsgálata újszerű eredményt hoz a nemzetközi szakirodalom szempontjából is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A jó kormányzás problematikája végigkíséri a politikai gondolkodás történetét, de empirikus vizsgálatának lehetőségei még mindig csak részlegesen felderítettek. Sem a döntéshozók, sem a közvélemény számára nem állnak rendelkezésre könnyen áttekinthető, a kormányzati ciklusok összehasonlíthatóságát is biztosító adatok. A kutatás egy olyan objektív mércerendszert dolgoz ki, mely egyszerre épít a jogbiztonság fogalmára, illetve a közpolitikai sikeresség elméleti irodalmára. Ezeket az elméleti fogalmakat a rendszerváltás utáni magyar törvények és kormányrendeletek vizsgálatára alkalmazza. A vizsgálati keret újszerűségét adja továbbá, hogy olyan, a magyar társadalomtudományban messze nem bevett Big data technikákat alkalmaz, mint a nagyméretű folyószövegek mesterséges intelligenciára épülő szövegbányászati megoldások. Összességében a projekt a magyar társadalomtudományban először ad átfogó képet a kormányzás minőségéről objektív adatok alapján, miközben hozzájárul a legkorszerűbb számítógépes módszertani eljárások magyarországi megismertetéséhez is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The topic of good government is a staple of political thought since the antiquity. Nevertheless, empirical accounts that are comparable across nations have only produced debatable results as they have struggled to establish a common core of indicators that are applicable to countries of various backgrounds. The academic literature on good governance dwells on both procedural and substantive characteristics of policy decisions, as well as their inputs and outputs in assessing their “quality”. This presents a hard nut for the empirical scholar, as only convoluted indicators could account for all this complexity. We propose a shortcut to this problem in the form of a simple, yet arguably accurate measure of the quality of public policy, one that identifies ‘bad’ legal norms as opposed to engaging in a quest for pinpointing good ones. In a nutshell, the frequency with which laws are amended is one of the important constituent elements in the quality of laws and decrees sanctioning public policy, and thus also one of the key indicators of the quality of government. We use Big Data methods, such as webscraping and text mining, in order to create an empirical analysis of the policy quality in post-regime change Hungary.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main research objective of the project is to gauge the formal quality of government and public policy in post-regime change Hungary. The analysis relies on the literature on legislative studies and policy failures, as well as on emerging Big Data methods in social science. In public debates the quality of government is often illustrated by out-of-context statistical data and segments from reports of international organizations. While these sources provide useful and more or less objective information on the quality of government they are also easy to manipulate and are often ridden with ideological biases. As a supplement to these approaches the project offers an alternative framework and methodology for measuring the quality of government. It also puts to test this novel approach by applying it to Hungarian laws and executive orders following the regime change in 1990.
The two immediate precursors of the project are a book chapter on the quantitative analysis of the formal quality of government (Sebők – Kubik – Molnár, 2017) and a book on text mining in political science (Sebők, 2016). Based on this groundwork the project sets out to deliver a coherent analysis of one formal aspect of public policy quality: the stability of individual pieces of legislation within the government period of their adoption. We also include in our analysis the official ex post impact assessments of public policies as well as evaluations of its original introducers, especially when these assessments are critical. In these cases the government/opposition dichotomy is less proclaimed which allows for a more direct assessment of government quality.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The main output of the project is a book on the formal quality of government in Hungary for the period 1990-2018. The secondary output of the research programme is a series of databases that describe and analyze the laws and executive decrees in question. Such quantitative studies and databases are currently unavailable in the literature on Hungarian government and public policy. Scholarly debates mostly revolve around the optimal theoretical framework for tackling the issue and the related articles are mostly devoid of empirical investigations. We combine process- and output oriented metrics in order to develop a research agenda that is suitable for the analysis of a large-scale text corpus of the full text of laws and decrees, as well as their amendment dynamics. We deploy quantitative text analysis and text mining techniques in order to gauge the breadth and depth of their amendments as well as all related documents that provide ex post evaluation of the success/failure of the underlying policy. While the assessment of the quality of government remains an inherently subjective research topic, we aim for the best possible analysis that is available based on objective indicators, such as process and output data. The examination of the quality of public policy based on multiple decades of qualitative and quantitative data is a unique endeavor not just for Hungary, but in the international political science literature in general.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The topic of good government is a staple of political thought since the antiquity. Nevertheless, empirical accounts that are comparable across nations have only produced debatable results as they have struggled to establish a common core of indicators that are applicable to countries of various backgrounds. As a result studies accessible to decision-makers and the general public are largely absent on the subject. The research project develops an objective set of indicators that are derived from the concept of legal certainty and due process, as well as the literature on policy success/failure. Based on these foundations we examine the full text and changes of laws and executive decrees in post-regime change Hungary. The novelty of our approach lies in its reliance on Big Data techniques that are for the most part underutilized in domestic social science. These approaches – such as text mining – help the researchers in assessing large quantities of text in a simple and straightforward manner. In sum, the project offers the first attempt at quantifying the quality of government in Hungary based on objective indicators by using state of the art computational techniques.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja a rendszerváltás utáni magyar kormányzás közpolitikai minőségének formális vizsgálata volt a törvényhozás-kutatás, illetve a közpolitikai sikerek és kudarcok elméleti irodalma, valamint Big Data módszertani eljárások felhasználásával. A kormányzás minőségét a közéleti vitákban pro és kontra gyakran összefüggéseikből kiragadott statisztikai mutatók illetve nemzetközi szervezetek szöveges jelentései alapján ítélik meg. Miközben ezek nem nélkülözik az objektív elemeket, könnyen manipulálhatóak illetve számos módon terheltek ideológiai elfogultságokkal is. A kutatás során e megközelítések kiegészítéseként egy alternatív kormányzati minőség-mérési elméleti keret és módszertan alapján elemeztük a rendszerváltás utáni törvényhozási és végrehajtó hatalmi döntéseket. A kutatás a nemzetközi szakirodalommal összevetve is újszerű eredményeket hozott. A kutatás legfontosabb eredménye egy a közpolitikai döntések rendszerváltás utáni minőségét kvantitatív módon jellemző kötet. (A magyar jogalkotás minősége. Elmélet, mérés, eredmények. Szerk.: Sebők Miklós–Gajduschek György–Molnár Csaba. Budapest, Gondolat Kiadó, 2020.) Másfelől két angol nyelvű kézirat is elkészült (részletek a beszámolóban), melyek bírálat alatt állnak. Emellett a rendszerváltás utáni magyar kormányzáshoz kapcsolódó új adatbázisokat is készítettünk és azokat interneten elérhetővé tettünk (https://cap.tk.mta.hu/a-torvenyek-es-a-rendeletek-egymasra-valo-hivatkozasai-1990-2018).
kutatási eredmények (angolul)
The main research objective of the project was to gauge legislative quality in post-regime change Hungary. The analysis relied on the literature on legislative studies and policy failures, as well as on emerging Big Data methods in social science. In public debates the quality of government is often illustrated by out-of-context statistical data and segments from reports of international organizations. While these sources provide useful and more or less objective information on the quality of government they are also easy to manipulate and are often ridden with ideological biases. As a supplement to these approaches the project offered an alternative framework and methodology for measuring one aspect of the quality of government: legislative quality. It also put to test this novel approach by applying it to Hungarian laws and executive orders between 1990 and 2018. The main output of the project is a book on the quality of legislation in Hungary for the period 1990-2018. (A magyar jogalkotás minősége. Elmélet, mérés, eredmények. Eds.: Miklós Sebők–György Gajduschek–Csaba Molnár, Budapest, Gondolat Kiadó, 2020.) The secondary output of the research programme are two English language manuscripts which are currently under review (see Report).Finally, we published a series of databases which describe and analyze the laws and executive decrees in question. (https://cap.tk.mta.hu/a-torvenyek-es-a-rendeletek-egymasra-valo-hivatkozasai-1990-2018)
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=123907
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sebők Miklós, Gajduschek György, Molnár Csaba (szerk.): A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, mérés, eredmények, Budapest, Gondolat Kiadó, 2020




vissza »