A mindennapi élet egyháztörténeti forrásai a Békési Református Egyházmegye gyülekezeteiben 1711 – 1821 között: digitális dokumentációs tár kialakítása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
123974
típus FK
Vezető kutató Hegyi Ádám Alex
magyar cím A mindennapi élet egyháztörténeti forrásai a Békési Református Egyházmegye gyülekezeteiben 1711 – 1821 között: digitális dokumentációs tár kialakítása
Angol cím Ecclesiastical history as a source of information on everyday life in the congregations of the Reformed Church’s Békés Diocese between 1711 and 1821: creating a digital document repository
magyar kulcsszavak Református egyháztörténet, hétköznapi élet, békési egyházmegye, 18. század
angol kulcsszavak Reformed church history, everyday life, Békés diocese, 18th century
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: A keresztény egyház története
zsűri Történelem
Kutatóhely Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Szabadi István
Szász Lajos
Tóth Levente
projekt kezdete 2017-10-01
projekt vége 2022-10-31
aktuális összeg (MFt) 13.418
FTE (kutatóév egyenérték) 6.83
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A kutatás során a 18. századi Békési Református Egyházmegyében élő emberek hétköznapi életének megismerését tűztük ki célul. A munka során levéltári forrásokat kívánunk összegyűjteni, és azokat nyomtatott és elektronikus formában publikálni. A pályázat szempontjából három csoportot különböztetünk meg: az első csoportba a vallásos élettel kapcsolatos dokumentumok tartoznak. A teljesség igénye nélkül a következő témákat soroltuk ide: hitélet, ünnepek, egyházfegyelmi ügyek, hitvilág, vallásos értékrend, vallási tolerancia, felekezeti konfliktusok. A második csoportba a gyülekezet külső és belső kapcsolatai soroltuk, míg a harmadik csoportba a művelődési, kulturális viszonyokat tettük. A kapcsolatrendszer esetében a lelkész és gyülekezeti tagok viszonyát, a település és az egyház érintkezéseit, az egyházközség és az egyházmegye konfliktusait valamint a világi hatóságok és az egyház kommunikációját vizsgáljuk. Mivel a békési egyházmegyében német nyelvű közösségek is léteztek, érdemes a külföldi egyházakkal való kapcsolatot is feltárni. A művelődési viszonyok megismerése esetében a szellemi áramlatok recepcióját, a parasztpolgári réteg irodalmi tevékenységét, és a műveltségi értékrendet vizsgáljuk (például: olvasásról vagy a himlőoltásról alkotott közvélemény, stb.). A vizsgálni kívánt témákban a békési egyházmegye összes gyülekezeti levéltárát fel kívánjuk dolgozni, amelyekben valószínűleg a presbiteri jegyzőkönyvek és korabeli levelezések lesznek a leginkább felhasználható források. A hiteles kép kialakítása érdekében az egyházmegye és világi hatóságok, magánszemélyek levéltárát is bevonjuk a vizsgálatba.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A Békési Református Egyházmegye 18. századi történetéről Kis Bálint írt 1836-ban egy könyvet, amely ma már forrásértékű, viszont azóta átfogó összefoglaló munka nem készült az esperességről. A kutatók már régen felfigyeltek az egyes gyülekezetek országos jelentőségére, például Szőnyi Benjámin munkásságára, a békési református gimnáziumra, illetve a gyulai református egyház sajátosságaira, de nem készült olyan tanulmány, amely az egyes gyülekezetek történetét az egyházmegye szempontjából mutatná be. A tervezett kutatás során ezt a hiányt szeretnénk orvosolni, ezért azokat a forrásokat próbáljuk meg összegyűjteni, amelyek a gyülekezetek mindennapi életét átfogóan mutatják be. Például ha előkerül egy botrányosabb prédikáció, amelyik elhangzott valamelyik templomban, megpróbáljuk annak hatását is dokumentálni: vajon egyházlátogatás alkalmával készült-e vele kapcsolatban feljegyzés, esetleg a szolgabíró vagy az uradalom felfigyelt-e a dologra, a lakosság körében milyen szóbeszéd keringett, stb. A források összegyűjtésével azt próbáljuk megérteni, hogy a hatalmas földrajzi kiterjedésű esperességben milyen különbségek és hasonlóságok figyelhetőek meg a hétköznapi élet terén. A források tartalmi elemzéséhez három csoportot alkottunk: vallásosság, kapcsolatrendszer, művelődési viszonyok. Amennyiben sikerül mindegyik csoportba megfelelő számú forrást összegyűjtenünk, akkor olyan gazdag szöveggyűjtemény fog a rendelkezésünkre állni, amelyeket a néprajz, az irodalomtörténet és az egyháztörténet kutatói sokáig nem tudnak majd kimeríteni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A Rákóczi-szabadságharc befejezését követően egészen a tiszántúli egyházkerület közigazgatási átalakításáig (1821) a békési egyházmegye területileg egységesnek mondható: gyülekezetek nem váltak ki belőle, csak újakkal gyarapodott. Ez a történeti kutatások szempontjából szerencsésnek mondható, mert ezt az időszakot egységes korszaknak lehet tekinteni.
A kutatás három területen kiemelkedően jelentős: történeti források publikálásában, korszerű információhordozó alkalmazásában és a közérdeklődés területén.
A békési egyházmegye forrásai szétszóródtak, ezért nagyon nagy segítség lesz, ha sikerül önálló kötetben kiadni a megtalált dokumentumokat. A kora újkori kéziratok átírásával szeretnénk a történész szakma számára egy olyan korpuszt összeállítani, amely alapja lehet különböző történeti kutatásoknak. Nemcsak az egyháztörténészek, hanem a művelődéstörténettel és a helytörténettel foglalkozók is meríthetnek majd a változatos forrástípusokból.
A kutatás során előkerült forrásokról digitális másolatot fogunk készíteni, amelyek repozitóriumba fognak bekerülni. A repozitóriumok hagyományosan teljes szövegű adatbázisok szoktak lenni, de 18. századi kéziratok esetében nem lehet azt elvárni, hogy a digitális képből automatikusan szöveget konvertáljanak. A feldolgozás során a forrásokat metaadatokkal látjuk el, majd regesztázzuk őket, végül az irat teljes átírását is elkészítjük. Így már a kutatás kezdetétől teljesítjük az Open Access követelményeket, mert a dokumentumok az interneten elérhetőek lesznek. A projekt végére nyomdakész formára is szeretnénk a forrásgyűjteményt összeállítani, de az OTKA támogatás megszűnését követően is biztosítani fogjuk a repozitóium működését.
Mivel a békési egyházmegye a Körösök-völgyétől egészen a déli katonai határőrvidékig terjedt, óriási földrajzi egységet fogott át. Ma már három országban és öt egyházmegyében találhatóak egykori gyülekezetei. Az anyaországban és a határon túl élő magyarság számára létfontosságú, hogy megismerje múltját, mert ez segít megérteni a mai eseményeket. Az internetes publikáció és a közéletben tervezett részvétel segítségével szeretnénk a laikus érdeklődők számára is hasznossá tenni munkánkat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A Békési Református Egyházmegye a 18. században óriási földrajzi egységet fogott át, mert a Körösök-völgyétől egészen a déli katonai határőrvidékig terjedt. Ma már három országban és öt egyházmegyében találhatóak egykori gyülekezetei. Az anyaországban és a határon túl élő magyarság számára létfontosságú, hogy megismerje múltját, mert ez segít megérteni a mai eseményeket. A történeti békési egyházmegyében ma élő reformátusok számára kimondottan hasznos lehet, ha többet tudnak meg egyházuk történetéről, de természetesen felekezeti hovatartozástól és nemzetiségi kötődéstől függetlenül a Kárpát-medence minden lakója számára tanulságos lehet ez. A tervezett kutatás ebben kíván közreműködni, mert egy olyan forráskiadványt kívánunk összeállítani, amelyik nyomtatásban és az interneten is elérhető lesz. Az internetes hozzáférés segítségével lehetővé válik, hogy az Open Acces kritériumoknak megfelelően széles olvasóközönséghez eljussanak a források. A közvéleményt többnyire sokkal jobban érdeklik azok az események, amelyek a hétköznapi élethez közel állnak, ezért ez a kutatás a laikus érdeklődők számára is hasznos lehet, hiszen segítségével megtudhatjuk, mit gondoltak a korabeli reformátusok a túlvilágról, a vallásról, a háborúkról, vallási toleranciáról, könyvekről, betyárokról, főispánokról, stb.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
In the research project our objective is to learn about the everyday life of people living in the Reformed Church’s Békés Diocese in the 18th century. We intend to collect information from various archives and to publish them in print and electronic form. From the project’s perspective we differentiate three groups of documents: documents related to religious life belong to the first group. Some of the topics that fall into this category are the following: religious life, holidays, church disciplinary matters, religious worldview, religious values, religious tolerance, conflicts between denominations. We put the external and internal relations of the congregation into the second group and the third group is for educational and cultural issues. When studying the system of relationships we examine the relationship between pastor and congregation members, settlements’ contacts with the church, conflicts between the parish and the diocese, and the communication between lay authorities and the church. Since in the Békés diocese there were German-speaking communities as well, it is worth shedding light on the connection with foreign churches, too. As for learning about educational and cultural matters, we examine how various intellectual trends were received, how prosperous peasants participated in the literary life and what kind of set of values they stood for (e.g. the public opinion about reading or pox vaccination, etc.). In the course of studying the fields mentioned above we plan to analyse documents in each congregational archive of the Békés diocese, where probably presbyterial minutes and correspondence will be the most useful sources.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In 1836 Bálint Kis wrote a book about the 18th-century history of the Reformed Church’s Békés Diocese and by now this work has become to be of source value, but since then no comprehensive work has been written about the seniorate. Researchers have taken notice of certain congregations’ nationwide significance a long time ago – the lifework of Benjámin Szőnyi, the Reformed grammar school in Békés and the special characteristics of the Reformed Church in Gyula are all good examples of this – but no study has been conducted to introduce the history of individual congregations from the diocese’s perspective. The research we plan to do wishes to fill this gap, therefore we are going to try collecting those sources which give a comprehensive picture of everyday life in the congregations. For instance if we find a document containing the text of a slightly scandalous sermon that was told in one of the churches, we will try to document its influence as well: whether when the representative of the church came to visit a record was taken, did the district administrator or the lord of the manor take notice, what did members of the congregation think about it. By collecting all possible sources we are trying to understand the differences and similarities of people’s everyday life in the various parts of the geographically very big seniorate. We have created three groups for analysing the contents of sources: religiousness, system of relationships, educational and cultural matters. If manage to collect an adequate number of sources for each group, we will have a collection of texts at our disposal that is large enough for ethnographers, church historians to work with for many years.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
From the end of Rákóczi’s War of Independence up until the administrative reform of the Transtibiscan church district the Békés Diocese was unified in terms of its territory: there were no congregations quitting the diocese, what is more, new ones joined. This is rather lucky from a historical research perspective because this era can be considered a homogeneous period.
Our research work is especially significant in three domains: publishing historical sources, using modern information carriers and raising public interest.
Sources of the Békés diocese are scattered so it would constitute really great help for others if we managed to publish all the documents we collect in a single work. By transcribing the manuscripts from the early period of modern times we would like to compile a corpus for historians that could form the basis of various types of historical research. Not only church historians but also cultural and local historians will find the wide range of sources useful in their work.
We are going to make digital copies of the sources uncovered during the research and these copies will be placed in a repository. Traditionally repositories are databases that contain full texts but in the case of 18th-century manuscripts digital images cannot be expected to be converted into text files automatically. While processing we will assign metadata to sources and will make excerpts before finally transcribing the whole manuscript. By working this way already from the beginning of the research work we meet the Open Access requirements as the documents become available on the internet. By the end of the project we would like to have a print ready collection of sources too, but the Departement of Cultural Heritage will ensure the working of the repository even after funding of the project has come to an end.
The Békés diocese stretched from the valley of the Körös rivers to border region in the south of Hungary, covering a very big geographical area. Presently the former congregations are located in three countries and five dioceses. It is of key importance for Hungarians living in Hungary and in the neighbouring countries to learn about their past because it helps them understand the events of today.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the 18th century the Reformed Church’s Békés Diocese stretched from the valley of the Körös rivers to border region in the south of Hungary, covering a very big geographical area. Presently the former congregations are located in three countries and five dioceses. It is of key importance for Hungarians living in Hungary and in the neighbouring countries to learn about their past because it helps them understand the events of today. For people belonging to the Reformed Church and living on the territory of the historical Békés diocese today it could be especially useful to learn more about their church’s history, but irrespective of which denomination one belongs to or which nationality they represent the fruits of our work could be educative for everyone living in the Carpathian Basin. The planned research work wishes to contribute to this because our objective is to compile a publication of collected sources that would be available in both print form and online. With the help of this repository it would become possible for the reading public to access these sources – as it is stipulated by the Open Access criteria. Most of the time the public is more interested in events that are close to everyday life, therefore this research project could be of use to everyone because it can help us get to know how Reformed people living in the examined period were thinking about the afterlife, religion, war, religious tolerance, books, highwaymen, lord lieutenants, etc.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
A projekttervben kitűzött összes célt elértük. A támogatásnak köszönhetően a Békési Református Egyházmegye összes egyházközségének levéltári anyagát átnéztük. A hétköznapi élettel kapcsolatos forrásokat digitalizáltuk, és az interneten szabadon elérhető adatbázisba feltöltöttük azokat. A terveknek megfelelően két könyvben publikáltuk az összegyűjtött latin, német és magyar nyelvű forrásokat. A kutatócsoport tagjai nemzetközi és hazai konferenciákon előadásokat tartottak. Kutatási eredményeink lektorált folyóiratokban illetve tanulmánykötetekben jelentek meg. Az eredeti célkitűzésnek megfelelően sikerült a Dél-alföldi református lakosság hétköznapjait rekonstruálnunk, a lelkészek és a gyülekezetek viszonyát elemeznünk, a református identitás fejlődését bemutatnunk, valamint a felekezetek közötti kapcsolatokat felvázolnunk. A források digitalizálásával és könyvekben való közzétételével olyan alapkutatást végeztünk el, amely lehetővé teszi, hogy a Békési Református Egyházmegye történetét monografikusan is fel lehessen dolgozni. Sikerült nemzetközi és hazai tudományos műhelyekkel kapcsolatokat kialakítanunk történeti néprajz, egyháztörténet, művelődéstörténet, társadalomtörténet és irodalomtörténet területén.
kutatási eredmények (angolul)
We have achieved all the goals set out in the project plan. Thanks to the support, we have looked through the records of the archives of all congregations of the Békés Reformed Diocese. We have digitised all sources on everyday life and uploaded them to freely accessible databases on the internet. According to the plans, we have published the collected Latin, German, and Hungarian sources in two books. The members of the research group gave lectures at international and domestic conferences. Our study results were published in peer-reviewed journals and study volumes. According to our original goal, we have succeeded in reconstructing the everyday lives of the Reformed population of the Southern Great Hungarian Plain, analysing the relations of pastors and congregations, presenting the development of the Reformed identity, and sketching the interdenominational relationships. By digitising the sources and publishing them in books, we performed such fundamental research that also allows for the monographical processing of the history of the Békés Reformed Diocese. We have managed to establish contact with international and domestic scientific workshops in the disciplines of historical ethnography, church history, education history, social history and literary history.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=123974
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Hegyi Ádám, Losonc Ilona, Redenczki István, Szabadi István, Szász Lajos, Tóth Levente, Veres Tünde: Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között, Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, 2022
Hegyi Ádám: Zeit, Erinnerung, Wahrsagerei, CODICES MANUSCRIPTI Supplementum 19: (April) pp. 157-164., 2022
Hegyi Ádám: Hogyan lesz magánkönyvtárból közösségi könyvtár?, In: Dóbék, Ágnes (szerk.) Könyvek magántulajdonban (1770-1820), Reciti Kiadó (2020) pp. 87-98., 2020
Hegyi Ádám: Előtanulmány a Békési Református Egyházmegye történeti névtárához, DÉLVIDÉKI SZEMLE : TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 7: (1-2) pp. 5-17., 2020
Hegyi Ádám: Moderner Zeitgeist – veraltete Lesestoffe, In: Barbier, Frédéric; Seidler, Andrea; Monok, István (szerk.) Les bibliothèques et l’économie des connaissances Bibliotheken und die Ökonomie des Wissens 1450–1850 : Colloque international – Internationale Tagung 9–13 avril/April 2019 Sárospatak (Hongrie/Ungarn), Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (2020) pp. 118-135., 2020
Hegyi Ádám: Wie beeinflusste ein ländlicher reformierter Prediger und Schriftsteller sein Lesepublikum am Ende des 18. Jahrhunderts im Königreich Ungarn?, In: Heilandová, Lucie; Pavelková, Jindra (szerk.) Sunt libri mei…, Moravská zemská knihovna v Brně (2018) pp. 98-112., 2018
Hegyi Ádám: Rektorok lelkészi szolgálatai, In: Bárth, Dániel (szerk.) Papok a 18-20. századi lokális közösségekben, MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport (2021) pp. 111-121., 2021
Hegyi Ádám: Elhallgatott múlt, In: Rada, János; Fazekas, Csaba (szerk.) Az egyháztörténet-írás története Magyarországon, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar (2022) pp. 352-361., 2022
Hegyi Ádám: Spuren der Rezeption von Basler Dissertationen ungarländischer Medizinstudenten im Königreich Ungarn im 18. Jahrhundert, Basler Zeitschrift für Geschichte und Altertumskunde 120: pp. 269-275., 2020
Hegyi Ádám: Olcsai Gaál András (?–1742) hagyatéka (1717–1777), MAGYAR KÖNYVSZEMLE 138: (2) pp. 243-251., 2022
Hegyi Ádám: Egyházlátogatások a békési egyházmegyében 1722 és 1787 között, , 2022
Hegyi Ádám: Egyháztörténeti kutatások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében, , 2022
Hegyi Ádám: Adatbázisbemutatás, , 2022
Hegyi Ádám: Református gyülekezet alapítása Csanyban (Csanytelek) 1753-ban, In: Kiss, Réka; Lányi, Gábor (szerk.) Hagyomány Identitás Történelem 2021, Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet (2022) pp. 85-104., 2022
Hegyi Ádám: Bázeli disputációk hungarus paratextusai 1586–1759, In: Kolumbán, Vilmos (szerk.) Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (2022), 2022
Hegyi Ádám, Rózsa Katinka: Der Buchhandel zwischen der Stadt Basel und dem Königreich Ungarn im 18. Jahrhundert, Mitteilungen der Gesellschaft für Buchforschung in Österreich 23: (1) pp. 21-33., 2022
Hegyi Ádám: Kéziratos könyvek olvasói és befogadói a református egyházban a 18. században, In: Csorba, Dávid; Szatmári, Emília (szerk.) "...Tanácsaid hűség és igazság", Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye; Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet; Tiszáninneni Református Egyházkerület (2021) pp. 197-212., 2021
Hegyi Ádám: A Békés-Bánáti Református Egyházmegye történetének kutatása, , 2017
Hegyi Ádám: A Rittbergi (Végvár/Tormac) Református Egyházközség kettős megalapítása 1786-ban és 1794-ben, DÉLVIDÉKI SZEMLE : TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 4: (2) pp. 5-18., 2017
Szász Lajos: „...örökös nyomorúságra ide kárhoztatva...” – Egy megrekedt lelkészi életpálya: Glöckner Jakab lieblingi lelkipásztor élete, Délvidéki Szemle, 2022
Hegyi Ádám: Regionális vallási identitástudat kialakulása a Bánátban élő német és magyar reformátusok között a 18–19. század fordulóján, In: Kolumbán, Vilmos József (szerk.) Egyház, iskola, művelődés. Egyháztörténeti tanulmányok, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (2020) pp. 213-223., 2020
Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyvének (1696-1809) forrásértéke, , 2021
Hegyi Ádám: Die Privatsphäre in den Städten Südostungarns, , 2021
Hegyi Ádám: Siedler als Akteure, In: Maria, Ciesla; Sabine, Jagodzinski; Aleksandra, Kmak-Pamirska; Zdenek, Nebřenský; Miloš, Reznik (szerk.) Regionsmacher in Ostmitteleuropa, Fibre Verlag (2021) pp. 135-149., 2021
Hegyi Ádám, Hegyi Ádám, Veres Tünde, Szabadi István, Tóth Levente: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei, Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, 2021
Hegyi Ádám: Milyen szerepet játszottak az inventáriumok a kulturális emlékezet alakításában az írásbeliség alacsony fokán álló reformátusok között a Magyar Királyság délkeleti részében a 18. században?, In: Kiss, Réka; Lányi, Gábor (szerk.) HIT 2018. Hagyomány, Identitás, Történelem, Károli Gáspár Református Egyetem és L'Harmattan Kiadó (2019) pp. 117-133., 2019
Szabadi István: A Tiszántúli Református Egyházkerület igazgatása és az egyházlátogatás a 18. században, Csorba, Dávid (szerk.): Vértelen ellenreformáció Budapest, KRE Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye, 2020
Tóth Levente: Háromszéki lelkészdinasztiák és vagyoni helyzetük a 18-19. században. Források és lehetőségek, Hagyomány, identitás. történelem 2019 konferencia Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2019. október 21-22., 2019
Hegyi Ádám: Moderner Zeitgeist – veraltete Lesestoffe, In: Barbier, Frédéric; Seidler, Andrea; Monok, István (szerk.) Les bibliothèques et l’économie des connaissances Bibliotheken und die Ökonomie des Wissens 1450–1850 : Colloque international – Internationale Tagung 9–13 avril/April 2019 Sárospatak (Hongrie/Ungarn), Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (2020) pp. 118-135., 2020
Hegyi Ádám: Hogyan lesz magánkönyvtárból közösségi könyvtár?, In: Dóbék, Ágnes (szerk.) Könyvek magántulajdonban (1770-1820), Reciti Kiadó (2020) pp. 87-98., 2020
Hegyi Ádám: Moloch bálvány Vadászon, In: Emődi, András (szerk.) KRE 100, A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadása (2020) pp. 376-397., 2020
Hegyi Ádám: Rektorok lelkészi szolgálatai, , 2020
Hegyi Ádám: Közigazgatási, földesúri és egyházi iratok a hazai 18. századi református egyháztörténet-írás szolgálatában, In: Csorba, Dávid (szerk.) Vértelen ellenreformáció, Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye – Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet; Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet (2020) pp. 227-257., 2020
Hegyi Ádám: Esperesek műveltsége és életmódja a Békési Református Egyházmegyében (1686)1712 és 1774 között, In: Kiss, Réka; Lányi, Gábor (szerk.) Hagyomány, Identitás, Történelem 2019 I. kötet, Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetének Reformáció Öröksége Műhelye – Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet (2020) pp. 103-118., 2020
Hegyi Ádám: A kéziratos könyv jelentősége a református művelődésben a 18. században, , 2019
Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye 1696 és 1821 közötti forrásainak kiadása, , 2019
Hegyi Ádám: A Körös-Maros Közi Szent Társaság egyházigazgatása 1731 és 1821 között, DÉLVIDÉKI SZEMLE : TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 6: (1) pp. 5-19., 2019
Hegyi Ádám: A bánsági református egyházközségek történetének kutatása, BÁCSORSZÁG - VAJDASÁGI HONISMERETI SZEMLE 82: (1) pp. 59-62., 2018
Hegyi Ádám: Reformátusok betelepülése a Bánátba a 18. század végén, In: Szőke, Anna (szerk.) „Sem magasság, sem mélység nem rettent!” Tanulmánykötet a reformáció 500. évfordulója alkalmából 2017-ben rendezett emlékkonferencia előadásaiból, Kiss Lajos Néprajzi Társaság (2018) pp. 95-108., 2018
Hegyi Ádám: A hétköznapi élet egyháztörténeti forrásai a Békési Református Egyházmegye gyülekezeteiben 1711-1821 között: digitális dokumentációs tár kialakítása, In: Bartha-Kovács, Katalin; Penke, Olga; Szász, Géza (szerk.) Programok és tanulmányok, JATEPress Kiadó (2017) pp. 151-159., 2017
Hegyi Ádám: A delbeljácsai református egyház megszervezésének első dokumentuma, BÁCSORSZÁG - VAJDASÁGI HONISMERETI SZEMLE 81: (4) pp. 26-31., 2017
Hegyi Ádám, Szabadi István, Tóth Levente, Szász Lajos, Veres Tünde, Presztóczki Zoltán: A mindennapi élet egyháztörténeti forrásai a Békési Református Egyházmegye gyülekezeteiben 1711–1821 között, , 2017
Hegyi Ádám: Tárgykultúra vagy könyvkultúra?, In: Kolumbán, Vilmos József (szerk.) A reformáció öröksége, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (2018) pp. 544-560., 2018
Hegyi Ádám: Református kertészközségek megszervezése a Dél-Alföldön a 18–19. század fordulóján, DÉLVIDÉKI SZEMLE : TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 5: (1) pp. 73-84., 2018
Hegyi Ádám: Wie beeinflusste ein ländlicher reformierter Prediger und Schriftsteller sein Lesepublikum am Ende des 18. Jahrhunderts im Königreich Ungarn?, In: Lucie, Heilandová; Jindra, Pavelková (szerk.) Sunt libri mei…, Moravská zemská knihovna v Brně (2018) pp. 98-112., 2018
Hegyi Ádám, Cora Zoltán: The Dual Foundation of the Rittberg (Végvár/Tormac) Reformed Parish in 1786 and 1794, ANNALES UNIVERSITATIS APULENSIS SERIES HISTORICA 22: (2) pp. 313-329., 2018
Hegyi Ádám: A bánsági református egyházközségek történetének kutatása, BÁCSORSZÁG - VAJDASÁGI HONISMERETI SZEMLE 82:(1) pp. 59-62., 2018
Hegyi Ádám: Wie beeinflusste ein ländlicher reformierter Prediger und Schriftsteller sein Lesepublikum am Ende des 18. Jahrhunderts im Königreich Ungarn?: Der Erfolg der Bibelkomment, Libri speculum vitae: Knížky naučení všelikého jako živá díla minulých dob. Konferencia helye, ideje: Brno, Csehország, 2017.10.17-2017.10.20. Brno: Moravská zemská kniho, 2017
Hegyi Ádám: A hétköznapi élet egyháztörténeti forrásai a Békési Református Egyházmegye gyülekezeteiben 1711-1821 között: digitális dokumentációs tár kialakítása, Bartha-Kovács Katalin, Penke Olga, Szász Géza (szerk.) Programok és tanulmányok. 216 p. Szeged: JATEPress Kiadó, 2017. pp. 151-159., 2017
Hegyi Ádám: A delbeljácsai református egyház megszervezésének első dokumentuma: 1795, BÁCSORSZÁG - VAJDASÁGI HONISMERETI SZEMLE 81:(4) pp. 26-31, 2017
Hegyi Ádám: Reformátusok betelepülése a Bánátba a 18. század végén, Sem magasság, sem mélység nem rettent!” Tanulmánykötet a reformáció 500. évfordulója alkalmából 2017-ben rendezett emlékkonferencia előadásaiból, szerk. Szőke Anna, [Szab, 2018
Hegyi Ádám: „…nyomorúságinak egy nevezetes académiája…”: református kertészközségek megszervezése a Dél-Alföldön a 18–19. század fordulóján, Fejezetek a Délvidék múltjából 5., A Délvidék Kutató Központ, a Délvidéki Szemle folyóirat, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozata, a SZAB Délvidék Kut, 2018
Hegyi Ádám: Repozitórium használata az egyháztörténeti kutatásokban: a Békési Református Egyházmegye kora újkori forrásainak feldolgozása E-Prints rendszerben, A „recepta religiók” évszázadai Erdélyben: III. egyháztörténeti műhelykonferencia, Református Múzeum, Kolozsvár,, 2018
Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye történetének kutatása repozitórium segítségével, Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Plenáris Ülése, Egyháztörténeti Szekció, Nagykőrös, 2018
Hegyi Ádám: Tárgykultúra vagy könyvkultúra?: Református könyves műveltség a Magyar Királyság délkeleti területén, A reformáció erdélyi bölcsőhelyei, Könyv, oktatás, reformáció. A protestáns oktatás évszázadai, Nagyenyed, 2017
Hegyi Ádám: The Idol Moloch in the Church, Changes, (Dis)Continuities, Traditions and Their Invention During 500 Years of Reformation, RefoRC International Conference Kolozsvár, 27–28. 10. 2017., 2017
Szabadi István: A TtRE igazagtása és az esperesi vizitációk a 18. században, A "vértelen ellenreformáció" tudományos tanácskozás, Sárospataki Református Teológiai Akadémia, 2019. február 7-8., 2019
Tóth Levente: Református egyházközségi dokumentumok Erdélyben a 18. században, A "vértelen ellenreformáció" tudományos tanácskozás, Sárospataki Református Teológiai Akadémia, 2019. február 7-8., 2019
Tóth Levente: 18. századi székelyföldi lelkészek vagyoni helyzete, Egyház, iskola, művelődés . IV. egyháztörténeti konferencia 2019-05-14 Kolozsvár, 2019
Hegyi Ádám: Közigazgatási, földesúri és egyházi iratok a hazai 18. századi református egyháztörténet-írás szolgálatában, , 2019
Hegyi Ádám: Moderner Zeitgeist – veraltete Lesestoffe, , 2019
Hegyi Ádám: Entfaltung des regionalen religiösen Identitätsbewusstseins um die Wende des 18./19. Jahrhunderts unter der deutschen und ungarischen reformierten Minderheit im Banat, , 2019
Hegyi Ádám: Regionális vallási identitástudat kialakulása a Bánátban élő német és magyar reformátusok között a 18–19. század fordulóján, , 2019
Hegyi Ádám: A Körös-Maros Közi Szent Társaság egyházigazgatása 1731 és 1821 között, , 2019
Hegyi Ádám: Mária Terézia alakja a református kegyességben a Körös-Maros Közi Szent Társaságban, In: Maczák, Ibolya (szerk.) Második Mária, MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport (2019) pp. 65-76., 2019
Hegyi Ádám: Repozitórium használata az egyháztörténeti kutatásokban, In: Kolumbán, Vilmos József (szerk.) A "recepta religiók" évszázadai Erdélyben, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (2019) pp. 188-201., 2019



vissza »