Új magyar etimológiai szótár. Második ütem  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
124127
típus K
Vezető kutató Gerstner Károly
magyar cím Új magyar etimológiai szótár. Második ütem
Angol cím New Etymological Dictionary. Second Phase
magyar kulcsszavak etimológia, nyelvi kapcsolatok, művelődéstörténet
angol kulcsszavak etymology, language contacts, cultural history
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Lexikológia
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont
résztvevők Horváth László
Horváth-Papp Zita
Kacskovics Reményi Andrea
Molnárova Zuzana
projekt kezdete 2017-09-01
projekt vége 2022-08-31
aktuális összeg (MFt) 32.594
FTE (kutatóév egyenérték) 14.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A 2011. 02. 01-jétől eredetileg 2015. 01. 31-éig tervezett, majd 2016. 01. 31-éig meghosszabbított, Új magyar etimológiai szótár (ÚESz.) című, K83540-es azonosító számú OTKA-pályázat keretében elkészült az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.). anyagát tartalmazó, magyar metanyelvű ÚESz. elektronikus adatbázisának első változata. Ebben megtalálható az alapszótár több mint 14000 címszava, nagyjából 60000 alakváltozata, 42300 jelentése és 7700 származéka. Ezekhez járul még az etimológiai részben található igen nagyszámú idegen nyelvi adat. Mindezeket digitális adathordozón vagy online-formában széles körben hozzáférhetővé lehet tenni. Ezáltal a csak magyarul olvasók számára is elérhetővé válik mindaz a tudományos eredmény, amely a TESz. után az EWUng.-ban halmozódott fel, de eddig sokak számára rejtett kincs maradt.
Egy teljes értékű új etimológiai szótár megalkotásához azonban frissíteni és bővíteni kell a fent említett elektronikus szótárt. Az egyik fő feladat a szócikkek szótörténeti adatainak felülvizsgálata és kiegészítése. Az ÚESz. tervezett második ütemének másik igen lényeges része az egyes címszavak etimológiáinak ellenőrzése, szükség esetén módosítása vagy teljes mértékű átalakítása, figyelembe véve az EWUng.-hoz viszonyított újabb etimológiai javaslatokat is. Ehhez kapcsolódik a korábbi etimológiai szótárakból hiányzó teljesen új címszavak etimológiáinak megírása.
Az ÚESz. második ütemének négy évre tervezett munkafázisai is a korábban kialakított elektronikus szótári felületen történnek. A végleges szócikkek etimológiai-tartalmi kialakításában lektorokként jelentős szerepet kapnak az egyes szűkebb etimológiai területek szakértői.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az etimológia mint az egyik legösszetettebb nyelvészeti tevékenység a szókészleti elemek eredetének feltárása és történetének bemutatása során nyelven belüli és nyelven kívüli ténye-zőket egyaránt vizsgál és értékel. Így foglalkozik hangtani, morfológiai és szemantikai kérdésekkel, valamint társadalom-, gazdaság-, tárgy- és művelődéstörténeti tényezőkkel, az egyes nyelvek közötti különféle viszonyokkal is. A magyar nyelv több ezer éves változatos története, szerteágazó nyelvi és műveltségi kapcsolatai kialakult szókészlet kiváló lehetőségeket kínált és kínál az etimológiai kutatásokhoz.
Ezek szintéziseként születtek a különféle etimológiai szótárak. A legismertebb A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz.; 1–3., 1967–1976). Ez a mű valójában az 1850-es évek második felétől kiterebélyesedő, tehát több mint egy évszázad magyar etimológiai irodalmának és szótörténeti adatainak kritikai szintézise, európai mértékkel mérve is korszakos munka.
Részben a TESz. utáni újabb etimológiai kutatások összefoglalása ként, részben új etimológiai szemlélet érvényesítéseként készült a német nyelvű Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.; 1–2., 1993–1995), mely elsősorban a külföldi szakemberekhez szól, hazai ismertsége sajnálatos módon viszonylag szűk körű maradt.
Az 1990-es évek óta megjelent újabb etimológiai szakirodalomnak egy új szótárban való megjelenítése is kötelessége az adott szakterület művelőinek, hogy az érdeklődők hozzájuthassanak a számukra fontos információkhoz – mégpedig elsősorban az adott ország nyelvén, vagyis esetünkben magyarul. Az alapvetően az EWUng. anyagára épülő ÚESz. második üteme ezt a célt akarja megvalósítani.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A 2011. 02. 01-je és 2016. 01. 31-e közötti időszakban zajló K83540-es számú projekt munkálatainak eredményeként az EWUng.-ban felhalmozott, de a magyarországi szakmai körökben az elvárhatónál kevésbé ismert etimológiák magyarul történő megjelenítését az ÚESz. elektronikus első változata teljes mértékben teljesíti. A tervek között szerepelt az EWUng. megjelenése óta keletkezett újabb szótörténeti és etimológiai irodalom teljes feldolgozása, az új szótárba való beépítése is. Ez azonban bizonyos technikai, de elsősorban személyi okok miatt nem tartalmazza ezeket az információkat.
A szótörténeti részek frissítése elsősorban a Magyar történeti szövegtár segítségével történik, de fontos forrás az Erdélyi magyar szótörténeti tár 5–14. kötete is.
Az ÚESz. tervezett második ütemének igen lényeges része az egyes címszavakhoz rendelhető etimológiák ellenőrzése, szükség esetén módosítása vagy teljes mértékű átalakítása. Ehhez kapcsolódik a korábbi etimológiai szótárakból hiányzó teljesen új címszavak etimológiáinak megírása. Ilyenek például a következő szavak: bébiszitter, diszkont, fájl, internet, klikkel, klón, mobil, sztori stb. Új címszavak mellett bizonyos szavak új jelentéseit is közli a szótár. Így például új jelentések lesznek: atléta ’atlétatrikó’ (1987), egér ’számítógépes eszköz’ (1997), gáz ’baj, veszély, kellemetlen helyzet’ (1989), pók ’tárgyak rögzítésére szolgáló kampós végű gumikötél’ (1995), valamint a háló (1995), tűzfal (1997) és vírus (1997) informatikai jelentése is bekerül a szótárba.
Az elmúlt hét évben nagyobbrészt sikerült számba venni azokat a publikációkat, amelyek miatt bizonyos szavak etimológiai megítélése változhat. Ezzel összefüggésben elsősorban az ótörök és szláv vonatkozású lexikális elemekre vonatkozó irodalom lényeges.
A jelenlegi pályázatot hároméves futamidőre tervezzük. Az időszak utolsó fél évében sor kerülhet a nyomtatott változat kiadását előkészítő munkálatokra: a kiadás anyagi eszközeit az NKFI, illetve az MTA publikációs pályázatainak keretében szereznénk be. Kedvező körülmények esetén elkezdődhet az ÚESz.-re épülő egykötetes szótár előkészítése is, amely alapja lehetne egy a magyarul nem olvasó szótárhasználókhoz szóló angol nyelvű magyar etimológiai szótárnak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az etimológia – más szóval szófejtés – mint az egyik legösszetettebb nyelvészeti tevékenység a szókészleti elemek eredetének feltárása és történetének bemutatása során nyelven belüli és nyelven kívüli tényezőket egyaránt vizsgál és értékel. A szorosabban vett nyelvi vonatkozások között hangtani, helyesírás-történeti, alaktani, jelentéstani és szófajtörténeti kérdések szerepelnek. A szófejtés során a nyelven kívüli, de egy-egy adott nyelv szókészletének változásait lényegesen befolyásoló területek közül messzemenően figyelembe kell venni a társadalom-, gazdaság-, tárgy- és művelődéstörténeti tényezőket, s természetesen az egyes nyelvek közötti különféle viszonyokat is. A magyar nyelv több ezer éves változatos története, szerteágazó nyelvi és műveltségi kapcsolatai révén hatalmas, az embert körülvevő világot tükröző szókészlet alakult ki. Ez a nyelvi anyag kiváló lehetőségeket kínált és kínál az etimológiai kutatásokhoz.
Ezek értékelő összefoglalásaként különféle etimológiai szótárak születtek, melyek közül a legismertebb A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz. 1–3., 1967–1976). Ezt a szótárt követte a német nyelvű Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng., 1–2., 1993–1995), mely számos újdonsága ellenére nem vált közismertté Magyarországon. Ezt a hiányosságot pótolja az Új magyar etimológiai szótár (ÚESz.) első üteme, mely magyarul teszi hozzáférhetővé az EWUng. anyagát. Az 1990-es évek óta keletkezett szótörténeti és etimológiai irodalom feldolgozásával az ÚESz. második ütemében elkészül a magyar szókészlet eredetét feldolgozó új magyar nyelvű kézikönyv. Ez a szakembereken kívül a magyar szókészlet eredete iránt érdeklődő művelt közönségnek is szól.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The electronic first version of Új magyar etimológiai szótár (ÚESz), containing the material of Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.) with Hungarian meta-language has been completed in the scope of the OTKA proposal with the title Új magyar etimológiai szótár (registration number: K83540), which was originally planned to last from 1st Febr., 2011 to 31st Jan., 2015, and its end was later postponed to 31st Jan., 2016. This material contains the base dictionary’s 14000 headwords, 60000 variants, 42300 meanings and 7700 derivations. The numerous foreign data from the etymological section are added to these. This whole material can be made accessible on digital media or online. Thus the scientific results accumulated in the EWUng. in the post-TESz. period (and remained a hidden treasure for Hungarian readers), will finally be available in Hungarian.

However, this electronic dictionary has to be updated and expanded to make it possible to compile a new etymological dictionary. One of the main tasks is the revision and the updating of the word history. The other important part of the second phase of the ÚESz. project is the supervising and, if necessary, the revision of the etymologies, based on the etymological results of the post-EWUng. era, as well. Writing the etymology of new words that are missing from the earlier etymological dictionaries belongs to here, too.

The work on the second phase of the ÚESz. project would also be realized in the electronic dictionary interface that had been created earlier. Scholars of narrower fields of etymology will participate in the elaboration the final version of the entries and the etymologies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Etymology, as one of the most complex linguistic issues, analyzes and valuates internal and external factors during the exploration of the origin and the history of the elements of vocabulary. Thust it deals with issues related to phonemes, morphology, semantics, and also with factors of social, economic, and cultural history, as well as with the various relations between languages. The diverse history of Hungarian language, and its various linguistic and cultural connections always served and serves as a good basis for etymological research.

Etymological dictionaries were compiled as the syntheses of such research. The Historical–Etymological Dictionary of Hungarian (TESz. 1-3., 1967-1976) is the best known of them, which is the synthesis of Hungarian etymological literature and the data on language history of more than a century, beginning from the 1850’s. TESz. is, even by European standards, an epochal work.

Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.; 1–2., 1993–1995) was compiled with the intention on the one hand, to summarize the etymological research after the publication of TESz., on the other hand, to correspond with the new etymological approaches. It has not been widely known, since it was compiled primarily for foreign professionals.

One of the duties of the researchers is to collect the new results of Hungarian etymological research from the 1990s in a new dictionary. To make this possible, the meta-language of the dictionary should be Hungarian, so that the audience had access to the relevant informations. The aim of the Second Phase of the ÚESz. project is to achieve this goal.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The electronic first version of ÚESz. being compiled in the project Nr. K83540 (project period: 1st Febr., 2011 – 31st Jan., 2016) complies with the expectation to represent the etymologies that accumulated in the EWUng., which are less known among Hungarian professionals than it would be expected. The literature on word history and etymology from the time after the publication of EWUng. was planned to be processed completely, and should have been built in the new dictionary. However, the dictionary does not contain these information yet, due to technical, but first of all, personal reasons.

The sections of word history will be updated with the help of Hungarian Historical Corpus, however, volumes 5-14 of the Transylvanian Hungarian Historical Dictionary will be an important source, too.
An important part of the second phase of the ÚESz. project the revision of the etymologies. Writing the etymology of new words that are missing from the earlier etymological dictionaries belongs to here, too. Such words are: bébiszitter, diszkont, fájl, internet, klikkel, klón, mobil, sztori etc. Beside the new headwords, the dictionary will complete the old entries with new meanings, too. Such new meanings will be, e.g. atléta ’undershirt’ (1987), egér ’pointing device in computing’ (1997), gáz ’trouble, danger, unpleasant situation’ (1989), pók ’elastic cord with hooks to tie down objects’ (1995), and the IT meanings of háló (’web’; 1995), tűzfal (’firewall’; 1997) and vírus (’virus’; 1997).

In the last seven years of the project, we almost succeeded in collecting the publications that contain information, because of which the etymological perception of certain words might change. First of all, the literature of Old-Turkic and Slavic lexical elements has to be menioned.
The project’s duration is planned to be three years. In the last half year, the preparatory work for the publication of the printed version would be carried out, the costs of which would be gained by a publication research grant of NKFI or the HAS. Under favorable conditions, the compilation of a single volume etymological ditionary could commence, based on ÚESz., which could also serve as a basis for a Hungarian etymological dictionary in English.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Etymology, as one of the most complex linguistic issues, analyzes and valuates internal and external factors during the exploration of the origin and the history of the elements of vocabulary. Among the strictly linguistic issues we find questions in connection with phonemes, orthographical and semantic questions. From among the extra-linguistic factors, that influence the changes in the vocabulary of a language, factors of social, economic, and cultural history, as well as the various relations between languages should be taken into consideration. Due to the diverse history of Hungarian language, and its various linguistic and cultural connections, an enourmus vocabulary was built that reflects the world around.

This material always served and serves always as a good basis for etymological research, the results of which were summarized in various etymological dictionaries. The most well-known of them is A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz. 1–3., 1967–1976) [Historical–Etymological Dictionary of Hungarian]. This dictionary was followed by Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (abbr.: EWUng. 1-2., 1993-1995) with its German meta-language, which had not become well-known, despite of its innovations. This gap will be fulfilled in the first phase of the ÚESZ. project by making the material of EWUng. available in Hungarian. A new handbook in Hungarian is created in the second phase of the ÚESz. project, by processing the literature on word history and etymology, published after the 1990s. Beside the professionals, the dictionary may grasp the attention, of non-professional audience being interested in the origin of Hungarian vocabulary.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A munkálatok fő célja az volt, hogy az 1990-es évek elejéig végzett magyar etimológiai kutatásokat összefoglaló kézikönyv, az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen után újra legyen egy magyar nyelvű, tudományos hitelű magyar etimológiai szótár. Az Új magyar etimológiai szótárral először jött létre egy olyan XML-alapú magyar etimológiai elektronikus adatbázis, amely sokféle szempontból teszi felhasználhatóvá a benne levő nyelvi-lexikális anyagot, és alapul szolgál egy nyomtatott változathoz is. A szótár számszerű jellemzői (közelítő pontossággal): 9 868 szócikkben 14 091 fő- és alcímszó; 7 619 származék; 110 500 magyar nyelvi adat (alakváltozat és jelentés); 39 200 idegen nyelvi adat; 95 800 lelőhelyadat. A szótár törzsanyagához kapcsolódik egy szómutató, amely elsősorban azokat a szavakat közli, amelyek önálló címszóként nem szerepelnek a szótárban, hanem különféle okokból a szócikkek etimológiai részébe kerültek. A szótár filológiai apparátusához tartozik egy irodalom- és forrásjegyzék, a nyelvek és nyelvváltozatok listája, valamint a címszók tőtípusait bemutató táblázat. – Az XML-alapú adatbázis lehetővé teszi a folyamatos frissítést: az etimológiai és szótörténeti kutatások újabb eredményeinek beépítését. Az Új magyar etimológiai szótár teljes címszóállományát felölelő előszerkesztett anyagból kereshető PDF-fájlokat készítettünk, és a szócikkek egy egyszerűbb webes felületen is olvashatók. Ezek nyilvánosan elérhető helye: http://uesz.nytud.hu
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the project was to compile a new etymological dictionary of Hungarian with scientific credibility, as a successor of the Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, a work summarizing the etymological research on Hungarian language up to the beginning of the 1990s. With the New Etymological Dictionary, the first electronic, xml-based etymological database of Hungarian was created, the linguistic-lexical material of which can be used for many purposes, and can also serve as the basis for a printed version. The dictionary in numbers (approximately): 9 868 main entries (including 14 091 main and sub-headwords); 7 619 derivatives; 110 500 Hungarian linguistic data (variants and definitions); 39 200 foreign language data; 95 800 source data. A word index is attached to the main material of the dictionary, which contains mainly those words that are not presented in the dictionary in main entries, but for various reasons have been included only in the etymology sections of the entries. The dictionary is completed with a list of sources and bibliography; a list of languages and dialects, and also a table presenting the stem types of the headwords. − The xml-database format makes the continuous updating possible: by building in the new results of the research in etymology and word history. Searchable pdf files were created of the first version of the full material of New Hungarian Etymological Dictionary. These are available at: http://uesz.nytud.hu
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=124127
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Horváth László: A Toldi tőkészletének eredetéről, Magyar Nyelv 116: 417–428. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2020.4.417, 2020
Horváth László: A Toldi szókészletének eredetéről, Magyar Nyelv 113/4 (2017): 450--466., 2017
Gerstner Károly: A tulajdonnevek a történeti és etimológiai szótárakban, Névtani Értesítő 41. szám (megjelenés előtt), 2019
Horváth László: A bagoly eredetmagyarázatához, Magyar Nyelv 115 (2019/2): 205--211., 2019
Horváth László: A szláv nazális magánhangzót képviselő jövevényszavak átvételének idejéről és egy számítási próbáról, Magyar Nyelv 115: 271–282. (DOI: 10. 18349/MagyarNyelv.2019.3.271), 2019
Horváth László: Óvodások beszéde etimológiai megközelítésben, Magyar Nyelvőr 143: 299–310., 2019
Gerstner Károly: Tulajdonnevek a történeti és etimológiai szótárakban, Farkas Tamás–Slíz, Mariann (szerk.): Tulajdonnevek és szótárak. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 2020. pp. 39–52., 2020




vissza »